Ének-zene munkatankönyv B. Horváth Andrea - Vásárhelyi Dalma Ének-zene munkatankönyv A romantika zenei szemmel 2011.

Tartalomjegyzék Romantika stílusjegyei Kora romantika stílusjegyei Kora romantika műfaja Dal Hangszeres karakterdarab Szimfonikus költemény A zenekar fejlődése

Tartalomjegyzék Kora romantika képviselői: Carl Maria von Weber Franz Schubert Robert Schumann Felix Mendelssohn Bartholdy Frédéric Chopin

Tartalomjegyzék XIX. század magyar zenéje Népies műdal Egressy Béni Szerdahelyi József Szentirmay Elemér Erkel Ferenc Kölcsey Ferenc: Himnusz

Tartalomjegyzék Orosz ötök: A. P. Borogyin N. A. Rimiszkij-Korszakov M. P. Muszorgszkij M. A. Balakirev C. A. Kjui

Tartalomjegyzék Késő romantika Késő romantika stílusjegyei Verista operák Képviselők: Johannes Brahms Liszt Ferenc Giuseppe Verdi Richard Wagner P.I. Csajkovszkij

Tartalomjegyzék Képviselők: Romantika épületei: Antonin Dvořák Bedrich Smetana Romantika épületei: Pest-budai Hangászegyesület Filharmonikus Társaság Zeneakadémia

Tartalomjegyzék Operatörténet Romantika érdekességei Összefoglalás Játék

A romantika A romantika Beethoven halálával kezdődött, 1827-ben és a XIX. század végéig tartott. Ludwig van Beethoven a bécsi klasszika és a romantika között az átmenetet képezi. Viták dúlnak akörül, vajon Beethoven zenéje klasszikus-e vagy romantikus, nem kétséges, hogy III. szimfóniájában, az „Eroica” címet viselőben végleg szakít a klasszikus szimfóniával. 9 Beethoven: Eroica címlapja (kézirat)

A romantikus zeneszerzőknek Beethoven volt a minta, aki nem állt senki szolgálatában, hanem mecénások álltak a háta mögött. A romantikus zeneszerzők ezt próbálják követni. A romantika szó a roman (regény) szóból származik. Elsőként az irodalomban jelenik meg 1820-ban. 10

Minden országnak megvolt a maga képviselője. Lengyelország: F. Chopin Németország: R. Schumann F. Mendelssohn R. Wagner J. Brahms Oroszország: M. Muszorgszkij P. I. Csajkovszkij A. Borogyin C. A. Kjui M. A. Balakirev („orosz ötök”) Ausztria: F. Schubert Olaszország: G. Verdi Magyarország: Erkel Ferenc Liszt Ferenc Csehország: A. Dvorák B. Smetana 11

A kor leghíresebb művészei Párizsban gyűltek össze, az arisztokrácia szalonjainak vendégei között ott találjuk például Chopint, Lisztet, Berliozt, költők közül pedig H. Heine-t, Victor Hugo-t. 12 Heine Victor Hugo

Kora romantika (kb. 1830-1850)

A kora romantika stílusjegyei A XIX. századi művészeteket az jellemzi, hogy az egyén belső fantáziája van kivetítve gazdagon, erősen. A zenében is a személyes elemek uralkodnak a korábbi korok objektív jellegével szemben. A zene közvetlen kifejezést nyer és a hallgatóra is erős hatást gyakorol az emberi érzelmek (öröm, bánat, magány) által. 14

A romantikus zene tárgya a természetből vagy a társművészetekből veszi témáját, (utazási, irodalmi, képzőművészeti) ezek az élmények adják a művek alapgondolatát a zenében. A romantikára az is jellemző, hogy témáit a múltból meríti. Időben és térben is szívesen eltávolodik a jelentől. A népművészet, folklór is ebben az időszakban került az érdeklődés középpontjába. 15

A század sajátos és fontos műfaja a dal, a költészet és a zene egyesülése volt. Egy új zenekari műfaj, a szimfonikus költemény a programzene jellegzetes területévé vált. 16

Műfajai 17

Dal A meghatározás elsősorban a XIX. századi romantikus műdalra, de bármilyen, szöveggel énekelt dallamra is vonatkozhat. Ez irodalmi értékű vers megzenésítése, amelyben az énekszólamok egyenrangúak a zongorakísérettel. 18

A romantikus dalirodalom főleg német nyelvű (Lied) volt, így osztrák-német zeneszerzők munkásságában kapott szerepet. Franz Schubert volt a műfaj első és legnagyobb mestere; Robert Schumannt, Felix Mendelssohn-Bartholdyt, Johannes Brahmsot a műfaj folytatóiként tartják számon. 19

A megzenésített versek nagyrészt híres korabeli költők munkái, a XIX A megzenésített versek nagyrészt híres korabeli költők munkái, a XIX. század komponistáit Goethe, Schiller, Heine költészete ihlette meg. Az összefüggő versek sorozatára írt, több dalból álló kompozíció a dalciklus. Dalciklus 20

Hangszeres karakterdarab A karakterdarabok vagy zsánerdarabok a romantika, általában zongorára írt rövidebb darabjainak összefoglaló neve. A hangszeres karakterdarab általában lelkiállapotot, egy-egy hangulatot, természeti jelenséget, emberi tulajdonságot is rögzít. Majdnem minden XIX. századi zeneszerző írt ebben a műfajban darabot. 21

A hangszeres karakterdarabok csoportosítása Tánctípusokat követ: keringő polonéz mazurka F. Chopin: á-moll mazurka Címet visel: etűd F. Chopin: E-dúr etűd nocturne impromptu: F. Schubert: Asz-dúr impromptu Most nézzük meg, hogy mi mit jelent! 22

A francia „étude” szóval általában rövid hangszeres darabokat jelölünk A francia „étude” szóval általában rövid hangszeres darabokat jelölünk. Magyarul szóló hangszerrel írt gyakorlatot jelent. Az etűdöknek két fajtája van. Az egyik didaktikai szempontú, amely elsősorban a hangszer alapos ismeretét célozza, és nem a zenei tartalomnak, hanem a technikának ad jelentőséget. Bár híres zeneszerzőknek, pl.: Czerny, etűdjeiben a tanulnivaló és az élvezet ötvöződik. Etűd 23

Az etűdök másik elterjedtebb típusa valamely drámai helyzet vagy költői elképzelés hangversenytermi előadásra szánt zenei ábrázolása. Sok helyen „capriccio” (olasz=szeszélyes) az elnevezése. Ez a fajta etűd mind előadói és technika tudást is igényel. A „drámai etűdök” nagy képviselője N. Paganini, akit az ördög hegedűsének hívtak. Etűd 24

A 18. században az olasz „notturno” szóval egy rendszerint két vagy több szóló hangszerre íródott, tartózkodóbb természetű, szerenád típusú, egy tételes kompozíciót jelöltek. A francia forma, a „nocturne” általában az éjszakára emlékeztető kompozíciót jelenti. Jellegét tekintve lassú, megfontolt és mindig zongorára íródott műfaj. Egyik képviselője F. Chopin, akinek lírai darabjai híresek. Nocturne 25

Az impromptu rendszeresen csatlakozik egy kötött zenei rendszerhez Az impromptu rendszeresen csatlakozik egy kötött zenei rendszerhez. Emlékeztet a rondó (körtánc) és a barokk Da Capo áriához. Az első témát egy középrész követi, majd újra felhangzik a téma változatlan formában (ABA forma). Impromptu 26

Az improvizáció rögzítést jelent, szabadabb formát igényel, ezáltal gyakran dalformákat követ. A kor hangszeres virtuózai eleinte egyes ismert opera részletekre rögtönöztek impromptuket. Főbb képviselői R. Schumann, F. Schubert, F. Chopin. Impromptu 27

Szimfonikus költemény A szimfonikus költemény a programzene kategóriájába tartozik. Ez a műfaj a XIX. században létre jött zenekari műfaj, tárgyát irodalmi, földrajzi, történelmi területről kölcsönzi. 28

A szimfonikus költemény többnyire egybekomponált mű, szemben a többtételes klasszikus szimfónia hagyományos 4 tételes rendjével. Az új műfaj megteremtője Liszt Ferenc, aki elsősorban irodalmi ihletésű szimfonikus költeményeket írt, szám szerint 12 darabot. 29

A század második felében a szimfonikus költemény, témáját tekintve földrajzi vonatkozású lett. Fontosabb képviselői Smetana (cseh), Borogyin (orosz) és Sibelius (finn). 30

A zenekar fejlődése Sok más zenei kifejezéshez hasonlóan az „orkesztra” (zenekar) is egészen mást jelentett, mint ma. Az ókori görögök a színpad előtti területet nevezték így, ahol a kórus énekelt és táncolt. 31 Ókori görög színház

A 16. században az „orkesztra” szó a köztudatban már nem a muzsikusok helyét, hanem a muzsikusok közösségét jelentette. 32

A korabeli zenekarok gazdag és színes hangzásúak lehettek, hiszen használtak vonósokat, fa-és rézfúvókat, billentyűs és pengetős hangszereket is, de csak később szakadtak el a színpadtól és kezdtek önálló életet élni. 33

Ebben a században a rézfúvósok kara is bővült, differenciálódott. A XVIII. században a fafúvósok párosával jelentek meg a zenekarban. Újdonság volt még a klarinét, amely Mozart idejétől kezdve már jelen volt. Ebben a században a rézfúvósok kara is bővült, differenciálódott. A XIX. században, Berlioznál már tubákat is találunk. Mahler vagy Wagner szokatlan,idegen hangeffektusok okán pl. kolompot, kalapácsot, fatuskót vagy üllőt is alkalmazott. 34

A hangszerek ebben az időszakban technikai értelemben fejlődtek, legtöbbjük a XIX. században éri el a mai alakját. 35

A koncerteket bárki látogathatta a XIX A koncerteket bárki látogathatta a XIX. században, ami alapvető változást jelentett nem csak a zenekarok életében, de az egész európai zenekultúra jövője szempontjából is. 36

A zenekarok száma Európa-szerte növekedett A zenekarok száma Európa-szerte növekedett. A frissen alapított konzervatóriumok jól képzett muzsikusok százait bocsátották ki. A zenekarban való játék hivatássá vált, megélhetést biztosított a zenészek számára, anélkül, hogy szolgálatban kellett volna állniuk vagy az egyháznál vagy arisztokrata udvarnál. 37

A kora romantika képviselői 38

Carl Maria von Weber (1786-1829) A „német” Webert mondhatjuk tisztán az első romantikus zeneszerzőnek. Vogler abbé tanítványa, majd a drezdai operaháznak az igazgatója volt. 39

Rövid zenei pálya során mintegy 300 művet írt Rövid zenei pálya során mintegy 300 művet írt. Leghíresebb műve a „Bűvös vadász” című opera és a „Felhívás keringőre” című zenekari darab. Több operájában a „Singspiel” stílusával élt. 1810-ben elsőként alkalmazta a „romantikus opera” meghatározást. 40

Weber újításai Weber volt az, aki a zenekarból kiiktatta a csembalót. Írásaiban a karmesteri pálcát tette kötelezővé. Állandóvá tette a zenekari tagságot. Fontosnak tartotta a zenekarban az egységes vonóhúzást. Dohnányi Ernő karmesteri pálcája 41

Carl von Weber szülőháza és sírja Drezdában. 42

Franz Schubert (1797-1828) Az osztrák zeneszerző a klasszicizmus és a romantika határán élt. Ludwig van Beethoven kortársa volt, de Schubert a klasszikus formára már másképp épített. A romantikus zene úttörő jelentőségű első nagy alakjának tartják számon. „Amit csináltam, az keresztül ment az értelmen és a fájdalmon” /Franz Schubert/ 43

Életének legnagyobb részét Bécsben töltötte, és bohém életmódja, amit művészbarátaival megosztott, sokszor nélkülözéseket takart. 44

Schubert társaságához fiatal írók, költők, festők és zenebarátok tartoztak. Felolvasással, muzsikálással, irodalmi vitákkal egybekötött társas összejövetelek, az ún. „Schubertiádák” mély nyomot hagytak a fiatal zeneszerzőben. „Schubertiáda” 45

Magyarországon is megfordult a Garam folyó partjánál, az Esterházy gróf család zselizi kastélyában zenetanárként. 46 Zselizi kastély

Franz Schubert tanulmányait a híres Wiener Sängerknaben iskolájában végezte. Később Zselizen volt házitanító, amely mély nyomokat hagyott benne. Emlékét a magyaros darabjai őrzik. 47 Wiener Sängerknaben

Ő maga jól tudott zongorázni Ő maga jól tudott zongorázni. A bécsi házaknál szívesen hallgatták és játszották keringőit, táncdarabjait. Legnagyobb adottsága a melódia volt. Ez a készség legnyilvánvalóbban dalaiban, kamarazenéiben tűnik fel. A híres Schubert-Kirche Bécsben. 48

Nagyszabású műfajokban kevésbé volt szerencsés, pl Nagyszabású műfajokban kevésbé volt szerencsés, pl.: operái feledésbe merültek. 10 szimfóniájából a valódi nagyformát a h-moll Befejezetlen és a nagy C dúrban találjuk meg. Korábbi szimfóniái Mozart stílusát követik. Gyakran játszott zenekari műve a Rosamunda nyitány, mely egy színpadi mű kísérő zenéjének készült; Zselizen játszódik a darab cselekménye. 49

Élete vége felé betegség, búskomorság kerítette hatalmába, 31 évesen hunyt el Bécsben. Franz Schubert szülőháza és sírja. 50

„A dal mestere” strófikus dalforma Schubert több mint 600 dalt komponált, így kijelenthetjük, hogy ő a dal legnagyobb mestere. Dalait gazdag dallamosság, illetve a német népdal hatása jellemzi. Schubert több mint 70 versét zenésítette meg Goethének, pl.: A vadrózsa (Heidenröslein). Schubert strófikus dalformát alkalmazott dalaiban. strófikus dalforma Schubert dalaiban a kíséret és a dallam strófánként megegyezik, tehát nincs eltérés közöttük. Ezt a dalformát nevezzük strófikus dalformának. 51

F. Schubert a dalait dalciklusokba rendezte. A szép molnárlány (Die schöne Müllerin): Wohin? (Hová?) Des Baches Wiegenlied (A patak bölcsődala) Das Wandern (A vándorlás) Hattyúdal (Schwannengesang): Der Atlas (Az atlasz) Ständchen (Szerenád) Die Stadt (A város) Téli utazás (Winterreise): Gute Nacht ( Jó éjszakát) Der Lindenbaum (A hársfa) Der Leiermann (A kintornás) Dalciklusok Dalciklusok Dalciklusok Dalciklusok 52

Robert Schumann (1810-1856) Robert Schumann német zeneszerző, a szászországi Zwickauban született, irodalmár családban. Jogot tanult, de eközben órákat vett Friedrich Wiecktől, majdani feleségének, Clarának apjától. „Légy szerény!...És ha mégis van valamid, tekintsd azt az ég adományának, amit köteles vagy megosztani másokkal.” /Robert Schumann/ 53

Schumann eredetileg jogásznak készült, de már fiatalon a zeneszerzés felé fordult, miután koncertzongorista pályája meghiúsult, ugyanis a nagyobb hangközök átfogása érdekében tágító technikával kísérletezve tönkretette balkezét, ezután felesége játszotta darabjait, aki a kor híres zongoraművésze volt. 54

Karakterdarabjaiban elsőként jelenik meg a gyermekkor érzése a zongorairodalomban (Kinderszenen, Jugend album). A romantikus zongoramuzsika kiemelkedő alakja. Schubert után talán a második legnagyobb dalköltő. 55

variált strófikus dalforma Schumann is több kötet dalt komponált. 1840-ben 140 dalt írt. A Heine versére komponált „Die beiden Grendiere” című műve példa a variált strófikus dalformára. Az egész műre jellemző a IV. versszakban megszólaló Marseillaise dallama. variált strófikus dalforma Schumann alkalmazta ezt a dalformát. A variált strófikus dalforma azt jelenti, hogy a dallam és a kíséret versszakonként eltérő lehet. 56

Robert Schumann ebben az évben tért vissza a dal komponáláshoz, házassága Clarával hatalmas új dalai áradására ihlette. Schumann –Schubertet követve– dalait 4 dalciklusba rendezte. Egyik nagy dalciklusa a „Dichterliebe” (A költő szerelme). Clara Wieck 57

Zeneszerző léte mellett kitűnő publicista, kritikus is Zeneszerző léte mellett kitűnő publicista, kritikus is. Ő ismertette meg a német közönséget Chopinnel és bátorította az ifjú Brahmsot, akit a „hamburgi sasfiók”-nak mondott. A kor híres vezető egyénségével, Liszt Ferenccel is szoros barátságban volt. Liszt (balra) és Brahms (jobbra) 58

Schumann által alapított ”Új Zenei Újság” még ma is a zenekritika, a hangverseny-beszámolók mintaképe sajtóban, rádióban. Lapjaiban bírálja a középosztály maradiságra hajló ízlését, népszerűsíteni próbálja az új romantikát. 59

Az újságban elismeri a múlt hagyományait, de hevesen támadta azok nyárspolgári nézeteit, akik elzárkóztak az új eszméktől, csupán azért, mert újak. Az Új Zenei Újság egyik korabeli lapja 60

Zongoradarabjaiban megjelenik a gyermekkor érzésvilága. Zongoraműveit gazdag fantázia, líra és szenvedély hatja át. A legtöbb ciklikus, azaz több szakaszból álló, hosszabb kompozíció. Ilyen műve például a „Karnevál”, a „Bécsi farsang”. Zongoradarabjaiban megjelenik a gyermekkor érzésvilága. 61

Zongoraművek, dalok mellett Schumann kamarazenét, 4 szimfóniát, versenyműveket írt. Felesége, Clara Wieck számára zongoraversenyt írt. 62 Robert Schumann és felesége Clara Wieck

Négy szimfóniája Schumann mércéjében remekmű, de nem a klasszika szabályai szerint íródott. 63

Schumann jelenősége abban áll, hogy folytatta és átvette a Schubert-féle romantikus formáló módszert, ennek legmélyebb következményeit bámulatos gazdagsággal napfényre hozza és minden műfajban páratlan módon feldolgozza a zene beszélőképességét. 64

Utolsó éveiben lelki egyensúlya felbomlott Utolsó éveiben lelki egyensúlya felbomlott. Életét egy Bonn melletti ideg-gyógyintézetben végezte 1856-ban. 65 Robert Schumann sírja.

Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809-1847) Mendelssohnt gyakran bírálják azért ami nem volt, semmint dicsérnék ami volt. Vegyes keresztény-zsidó hagyományokat őrző családban született. Nagyon jó módban élt, saját zenekarral rendelkezett, karmesterként is ismert volt. 66

Lehetősége nyílt arra is, hogy utazzon Lehetősége nyílt arra is, hogy utazzon. Ezek az élmények műveiben is nyomot hagytak, például Skót vagy Olasz szimfóniája. Nem csak szimfóniában jelenik meg az utazás élménye, hanem a „Hebridák” című nyitányban is. 67

Mendelssohn: Hebridák A „Hebridák” cím már elárulja, hogy a zeneszerző hol vakációzott 1832-ben. Meggyőző zenei képet ad számunkra Mendelssohn skóciai utazásáról. A turistákat vonzó Hebridákra tett útját írja le a „Magányos sziget: b-moll nyitány”-ban. 68

Zenetörténeti fordulópont, hogy közel 100 év hallgatás után újra bemutatja Bach Máté passióját, ezzel utat nyitva a régi zene megismeréséhez. Mendelssohn két oratóriumot írt: „Éliás” és „Paulus” címmel. Mindkettőt bibliai szöveg nyomán. Ezeknek mintája nyilvánvalóan Bach munkássága. 69

Szentivánéji álom Mendelssohn Shakespeare Szentivánéji álom című művéhez 17 évesen, 1826-ban írt kísérőzenéje ez az egyik legismertebb műve. A kísérőzenét a híres potsdami színpad felújítására szerezte, 1843-ban. Zeneileg a 13 tétel megállja helyét mind színházban, mind hangversenyteremben. Később megírta az üdítően képzelet gazdag kísérőzenét. Egyik közismert része a „Nászinduló”. 70

Mendelssohnnál is meghatározó műfaj a dal Mendelssohnnál is meghatározó műfaj a dal. A zongoradaraboknál ezeknek gyűjtő címe „Lieder ohne Worte”, azaz Dal szöveg nélkül. Mendelssohn számára az énekhang már nem fontos, a költemény anélkül is képes a líraiságot megmutatni, amely önmagáért beszél. Egyik leghíresebb darabja az „Álmodozás” címet viseli, amely nagyon sok átdolgozásban ismert. 71

Szentivánéji álom részlete Legnagyobb újítása a zenekar fafúvós hangszereinek kezelésmódja. Például a „Szentivánéji álom” közzenéjében a fafúvósokat úgy táncoltatja, mint ahogy előtte senki. Szentivánéji álom részlete 72

Frédéric Chopin (1810-1849) A század zongorista-zeneszerzőjének egyike volt Chopin. Lengyel zeneszerző, aki a Varsó melletti Zelazowa-Wola-ban született. 21 éves korától Párizsban élt, ahol a szalonok művésztársasága csodálattal adózott zenéje és zongorázása előtt. Chopin billentése, hangszíne és rubato- használata a maga korábban alighanem páratlan volt. Népszerűségét Petőfiével lehetne összehasonlítani. 73

„Zongora poétája” Dalszerű zongoradarabjainak szép és erőteljes dallamait kifinomult harmóniák kísérik. Zongoraversenyei( hangnemei: f- és e-moll) világ hírűek. 74 zongora

Etűdjei sem pusztán technikai fogások hordozói, hanem erőteljes hangverseny-darabok. Leghíresebb etűdje az un. „Forradalmi” c-moll, prelüdje az „Esőcsepp” Desz-dúrba íródott. „Senkit sem lehet hozzád hasonlítani: egyedül ragyog és egyedül csillog a művészet egén… Isteni arisztokrata Ő.” /Liszt Ferenc/ 75

Frédéric Chopin szülőháza és sírja. Chopin balladái lengyel ihletésűek, nagyszabású drámai alkotások. Dallami, ritmikai, dinamikai, harmóniai leleményük miatt a chopini életmű csúcsfokára kerültek. Frédéric Chopin szülőháza és sírja. 76

Chopin francia ihletésű műfajai: Chopin lengyel ihletésű műfajai: nocturne prelűd Á-dúr prelűd karakterdarabok Chopin lengyel ihletésű műfajai: mazurka: á-moll mazurka polonéz F. Chopin csembalónál 77

A XIX. század magyar zenéje 78

A XIX. századi magyar zenét, annak minden műfaját a verbunkos zenéből fogant „nemzeti stílus” határozza meg. Maga a verbunkos táncforma már a múlté. Késői művelőjének, Rózsavölgyi Márk hegedűművész és zeneszerzőnek a darabjai inkább társas táncok (pl.: körtánc), és a „friss” fokozatosan átadta a helyét a csárdásnak. 79

A század másik jellegzetes műfaja a népies műdal, és a romantikus opera azonban legalább olyan erősen gyökerezik a verbunkos zenében, mint a nyugat-európai stílusok világában. 80

Népies műdal A XIX. századi nemzeti kultúra megteremtésére irányuló törekvés, amelynek felemás értéke abból adódik, hogy bár az új stílusú népdalokra hasonlít sem a népdal, sem az európai rangú műdal kategóriájába nem sorolható. Szerzői zeneileg képzetlenek, műkedvelő komponisták. A népies műdal, a „magyar nóta” így leginkább a mulató úri társaság zenéje maradt. 81

Persze a szerzői között akadtak tehetséges, ösztönös muzsikusok is Persze a szerzői között akadtak tehetséges, ösztönös muzsikusok is. Így Egressy Béni sikeresen zenésítette meg Petőfi és Vörösmarty verseit (többek közt a Szózatot); Szerdahelyi József a népszínművek egyszerű stílusát művelte; Szentirmay Elemér dalai a kor legnépszerűbb szerzeményei voltak. 82

Egressy Béni (1814-1851) Egressy Béni nemcsak zeneszerző, de író és színész is volt egyben. Zeneszerzéssel 1840-től foglalkozott. Ő zenésítette meg először Petőfi Sándor verseit. A népies műdal egyik legtermékenyebb képviselője volt, de legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály „Szózat” című versének megzenésítésével érte el, amelyet 1843-ban mutattak be a Nemzeti Színházban. 83

Tüdőbetegségben halt meg 1851-ben, Pesten. Egressy Béni foglalkozott színművek, operaszövegek fordításával, írásával is. Ő volt Erkel Ferenc szövegkönyvírója, 1884-ben a Hunyadi László operáé, majd Katona József Bánk bán című drámájából is ő készítette el az átdolgozást. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. Tüdőbetegségben halt meg 1851-ben, Pesten. Egressy Béni sírja a Kerepesi temetőben 84

Szerdahelyi József (1804-1851) Szerdahelyi József sokoldalú színész volt. Jogtanulmányait abbahagyva lépett a színi pályára, mely Debrecenben kezdődött, majd 20 évesen Kolozsvárra ment. Később a Nemzeti Színház tagja lett, előtte pedig vidéki társulatoknál és a pesti Német Színházban lépett fel. 85

Haláláig számos opera főszereplőjeként ünnepelhette a közönség, de a valódi hírnevet színpadi zenéivel, népszínműveivel szerezte meg. Elsősorban groteszk, komikus, buffo szerepkörben lépett a színpadra. 86 Szerdahelyi József, mint Korpádi Lajos

Szentirmay Elemér (1836-1908) Az 1850-es évektől kezdett foglalkozni a zeneszerzéssel Szentirmay Elemér vagy más néven. Ekkor csárdásokat, dalokat komponált főleg, amelyek nagy számban megjelentek. A 19. századi csárdás és népies műdal egyik legszínvonalasabb képviselője volt. 87

Erkel Ferenc (1810-1893) Erkel Ferenc a múlt század magyar zenei életében nemcsak zeneszerzőként, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus játszott fontos szerepet. Tanulmányait Pozsonyban végezte, majd Kolozsváron zongoraművészként volt jelen. 1835-től Budakeszin élt és alkotott. 88

Az 1874-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója volt. Az újonnan megnyílt Nemzeti Színház első karmestere lett, de rendszeresen vezényelt a Pest-Budai Hangászegyesület hangversenyein is. A Filharmónia Társaság, amely 1853-ban alakult, Erkel vezetésével adta első hangversenyét a Nemzetei Múzeum dísztermében. Az 1874-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója volt. 89

A két stílus ötvözése legsikeresebb a „Hunyadi László” és a „Bánk bán” című operákban. Mindkét opera szövegkönyvét Tóth Lőrinc és Katona József drámája alapján Egressy Béni írta. Erkel további operái is a magyar történelem múltjából merítik témájukat (Báthory Mária; Dózsa György; Brankovics György) 90

Erkel operastílusa két forrásból táplálkozik: romantikus olasz és a francia olasz formavilágából; magyar verbunkos stílus motivikájából. Bánk Bán című híres Erkel operának a kézirata 91

Erkel Ferenc szülőháza és sírja Erkel Ferenc aláírása 92

Kölcsey Ferenc: Himnusz A magyar Himnusz szövegét Kölcsey Ferenc, a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, 1828-ban jelent meg először. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc 1844-ben szerezte, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok, Érett ésszel, józanon” jeligéjű pályázaton első díjat nyert. 93

A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben. 1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című műve, az osztrák császári himnusz volt. 94 Himnusz kézirata

Alexandr Porfirjevics Borogyin (1833-1887) Az orosz muzsikus nemcsak zeneszerző volt, hanem orvosi területen is ismert volt. Orvosi pályájának egyik csúcsteljesítménye a nők számára alapított orvosi egyetem. Emellett élete végéig kémiai professzorként dolgozott a szentpétervári egyetemen. A zeneszerzés területen viszonylag kevés darabot komponált.

Darabjainak nagy dallambősége megdöbbentően módon tetten érhető a „Kismet” című musical tőle ellopott legszebb melódiában. Tudományos munkái miatt nem tudta befejezni élete nagy művét, az „Igor herceg” című operát. Szerencsére halála után megtette ezt Rimiszkij-Korszakov és Glazunov.

Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (1844-1908) Rimszkij-Korszakov eredetileg tengerész volt. Egzotikus tengeri kalandjának elragadó leírást ad a „Seherezádé” című szimfonikus költeményében. Mestere volt a hangszerelésnek, az 1876-77-ben kiadott „100 orosz népdal” című gyűjteménye pedig dallamalkotó tehetségéről tanúskodik.

Csaknem annyi, más szerzőtől félbehagyott művet fejezett be, mint amennyit maga kezdett el (pl.: Borogyin: Igor herceg; Muszorgszkij: Hovanscsina). Mesteri kézre valló munkái a kelet zenetörténet szinte egyedülálló alakjává avatják.

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881) A 19. század legeredetibb orosz muzsikusa volt, aki nagyrészt önerejével lett művésszé, az „Orosz ötök” tagja. Eredetileg a kor szokása szerint családja katonai pályára irányította, de később lemondott tiszti rangjáról és kilépett a hadseregből. Ezzel vállalta a nehéz és bizonytalan zenész életet. Gyermekkorát falun töltötte, így a népdal, a népmese, a gyermekdalok szeretete és ismerete egész életművére jellemző.

A zenei realizmus egyik első képviselője, az orosz nemzeti opera atyja. Muszorgszkij az „orosz opera életre hívója”, megteremtője. Egyik legnagyobb alkotása a „Borisz Godunov”, amelyet Puskin drámája nyomán írt; de jelentős operái még a „Hovanscsina”, a „Szorocsinci vásár”; szimfonikus költeményei közül pedig az „Egy éj a kopár hegyen” című műve ismert.

Egy kiállítás képei A XIX. századi programzene egyik jellegzetes példája e zongoramű. A kompozíciót Viktor Hartmann orosz festő 1874-ben rendezett kiállítása ihlette. Ravel később elkészített hangszerelésében zenekari előadásban még ma is gyakran hallható.

A műben sok helyre, helyszínre vezeti el hallgatóit, mint például az Ódon várkastélyához, vagy a kijevi nagykapuhoz. „A művészet nem cél, hanem eszköz arra, hogy az emberekhez szóljunk.” /M. P. Muszorgszkij/

Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (hanganyag) 1., Kiscsibék tánca a tojáshéjban: Melyik hangszer család a meghatározó a darabban? 2.,Séta--Tuileriák kertje: Ez a kert Párizs egyik legnagyobb játszótere, ezért kezdődik ez a részlet a magyar gyermekdalokból is jól ismert nemzetközi gyermekmotívummal:

3., Baba Jaga kunyhója: 4., A kijevi Nagykapu Az orosz népmesék bajkeverő boszorkányának tyúklábon forgó házát ábrázolja, azt az olykor félelmetes sürgést-forgást, amely a titokzatos építményt éjszakánként körülveszi. 4., A kijevi Nagykapu A jellegzetes arany hagymakupolás orosz templomok fényessége és ünnepi harangzúgás zengő himnusza szólal meg a befejező tételben.

Milij Alekszejevics Balakirev (1837-1910) Az 1861-ben megalakult híres „Ötök” csoportjának vezetőjének vált híressé Balakirev, orosz zeneszerző, zongorista, karmester. Zenei képzését édesanyja idította el 1847-ben. Sokat segített Csajkovszkijnak, különösen a „Rómeó és Júlia”- ról mondott építő bírálatával.

Egyik legjelentősebb darabja az „Islamey” című fantázia, amely a zongoristák közt igen népszerű. Balakirev számos művei közül --amelyet akár évekig is írt-- keveset játszanak. „orosz ötök”

Cezar Antonovics Kjui (1835-1918) Kjui zeneszerző, zenei író és az „orosz ötök” tagjaként ismerjük. Életét hadmérnökként kezdte, zenei érdeklődése Balakirevhez kötődő barátsága révén fejlődött. Kjui operái jelentősek: „A kaukázusi fogoly”, „A szaracén”. Szentpéterváron halt meg 83 évesen.

Késő romantika (kb. 1850-1890)

A XIX. század zenéjét a korábbi, egységesebb stílusokkal (barokk, klasszikus) szemben a sokféleség, a különböző nemzetek és zeneszerző egyéniségek egymástól eltérő útja jellemzi. 109

A zeneszerzők már új utat kerestek, melyeken keresztül új elemeket vittek a műveikbe. Egyesek a német hagyományt saját nemzeti hagyományaikkal ötvözik (pl.: Csajkovszkij), mások új módszerrel próbálnak új technikákat bevezetni. 110

A század második felében a romantikus vonások felerősödtek: a zene egyre erősebb hatásokra törekszik. A zenekarkezelés nagy megújítója, Richard Wagner döntő befolyást gyakorolt a következő generációra. A wagnerizmus néven irányzat is kialakul Wagner követőiből. 111

Ezek a szerzők óriási méretűre növelték a zenekart Ezek a szerzők óriási méretűre növelték a zenekart. A zenéjükre a meghökkentés, a túlzások a jellemzőek. A század végére ifjabb Johann Strauss volt a legnépszerűbb komponista, akit a híres „valcerkirály” néven emlegetnek. 112

A német Richard Strauss, az osztrák Gustav Mahler teljesítménye hangszerelés terén a legújszerűbbek. Strauss a „flitter”-technikának nevezett zenekari csillogása, Mahler postakürttel, harangokkal, ütőkkel bővített nagyzenekarra új színt hozott a zenébe. 113

A „nemzeti” zenei stílusok kialakulása és megerősödése ugyanekkor folytatódott. A század jelentősebb képviselői Grieg (norvég), Sibelius (finn), Rimszkij-Korszakov (orosz), Dvorák (cseh). 114

Olaszországban a nagy operai hagyományok utolsó megnyilvánulásaként megszületett a verizmus (=realizmus) nevű operairányzat, amely a kor realista irodalmának a zenei megfelelője. A stílus jellemzője, hogy a mindennapi témák nyíltan, olykor nyersen realisztikusan ábrázolják. 115

Leoncavallo: Bajazzók Puccini: Tosca A verista operák Leoncavallo: Bajazzók Puccini: Tosca Puccini 1900-ban írt operája, amely a feltételezett közönségigény kielégítésére készült. Leoncavallo 1892-ben megírt operája. Mascagni: Parasztbecsület Mascagni 1890-ben írt operája. Általában Leoncavallo Bajazzók című operájával adták elő. 116

Zenei fejlemények Zenei fejlemények A szimfóniák egyre hosszabbak, súlyo-sabbak; néha tételszámuk is növekszik. Sok zeneszerző merít ihletet a népi hagyományokból. Mahler több szimfóniájában szólistát és énekkart is használt. A késő romantikus komponistá szeretik a különleges zenei hangzásokat. A zenekar létszáma tovább nő, új rézfúvósokkal és ütőhangszerekkel bővül. Zenei fejlemények Zenei fejlemények 117

A késő romantika képviselői 118

Johannes Brahms (1833-1897) Brahms egy hamburgi nagybőgős fia volt. A késő német romantika képviselője, a bécsi klasszikusok formai hagyományainak folytatója, akit a nagy összefoglalónak szoktak nevezni. Ugyan Németországban született, de életének nagy részét Bécsben töltötte. Nagyon szívesen tartózkodott Magyarországon, igen kedvelte a magyar konyhát és a cigányzenét. Magyaros darabokat jegyzett fel, ezeket a közkedvelt „Magyar táncok” sorozatban dolgozta fel. A zenei anyagokat a korbeli műkedvelők és a cigánybandák „divatos” darabjai szolgáltatták, ugyanúgy, mint Lisztnek. 119

Zeneszerzői vérmérséklete igen eltérő Schumanntól, mértéktartó és konzervatív. Szimfóniáiban kortársainál kisebb, méretében Beethoven korához közelebb álló zenekart alkalmazott. 120

1853-ban Reményi Ede zongorakísérője-ként hangversenykörutat tett 1853-ban Reményi Ede zongorakísérője-ként hangversenykörutat tett. Beethoven „Kreutzer”-szonátájának Reményivel játszott előadása után, Brahms megismerkedett a híres hegedűssel, Joachimmal, akivel életre szóló barátságot kötött. A történet szerint: Brahms hallotta, hogy a zongora félhanggal lehangolódott, fennakadás nélkül transzponálta az egész darabot. Ez Joachim Józsefet annyira bámulatba ejtette, hogy bemutatkozott a fiatal komponistánál. 121

Joachim vezette be aztán Brahmsot Schumann és Liszt körébe Joachim vezette be aztán Brahmsot Schumann és Liszt körébe. Brahms Schumann barátja és pártfogoltja lett. Joachim József hegedűművész 122

Német rekviem Johannes Brahms a rekviemet Schumann halálára írta 1861-1868 között , amely egyedülálló a zeneirodalomban, hogy nem a megszokott latin szöveget zenésítette meg, hanem nyelve a lutheri bibliaszövegen alapul. A zene stílusa szabad, a műben a kórus uralkodik szoprán- és basszusszólistával. 123

A „Német rekviem” számos fúgát tartalmaz A „Német rekviem” számos fúgát tartalmaz. A legnevezetesebb a „Der Gerechten Seelen sind in Gottes hand”, amely teljesen egy a basszusban kitartott D-re épül fel. „Az Alpesek felől hatalmas szárnycsattogással közeledik egy ifjú.” /R. Schumann/ 124

Liszt Ferenc (1811-1886) Liszt Ferenc Doborjánban született. Apja, Liszt Ádám, az Eszterházy udvar hivatalnoka; édesanyja osztrák volt. Származását tekintve sok vita folyt, de Liszt Ferenc magát mindig magyarnak vallotta, amit számos kijelentésben meg is erősített. Bár anyja osztrák volt, Liszt Ferenc soha nem volt osztrák állampolgár. 125

Liszt Ferenc utazásai során mindig magyar útlevelet használt, amelyben Sopron városa szerepelt. Tanulmányait Doborjánban végezte 1821-ig. A család 1822-ben Bécsbe költözött, így tanulmányait befejezte szülőfalujában. 126

Édesapja 1819-ben kezdett zongoratanárt keresni fia számára, hogy tanítassa. Első tanára Weimar udvari mestere Johann Nepomuk Hummel volt, de sok honoráriumot kért az órákért, így Liszt Ádám új zongoratanárt keresett. 127

A következő zongoratanár Carl Czerny, aki Beethoven egyik tanítványa volt. Az első órákon Czerny már felismerte tanítványának zsenialitását és egy jelképes összegért elvállalta Liszt Ferencet. A Liszt család Bécsbe költözött. 128

„…Hazafiságomat nem szóvirágokban, hanem tett, kötelesség teljesítésével akarom kimutatni.” Ezek közé a tettek közé tartoznak a megrendezett jótékonysági hangversenyei (melynek bevételével, az árvíz sújtotta városokat—Pest, Szeged—segítette); elnöki tiszte és további tanári tevékenysége az 1875-ben megalapított Zeneakadémián; számtalan magyar tárgyú kompozíciója: „Hungaria” (szimfonikus költemény), „Szent Erzsébet legendája” (oratórium), „Magyar történelmi arcképek” (zongoraciklus). 129

Zongoravirtuózként páratlan volt Zongoravirtuózként páratlan volt. Bár Paganinitől eltanulta valamelyest a mutatós külsőségek hatását, ennek ellenére komoly és újító zeneszerző maradt. Két zongoraversenye az „Á-dúr” és az „Esz-dúr”, valamint zenekarra íródott műve a „Haláltánc” és a „Magyar rapszódiák”. Emellett számos zongoradarabot is komponált. 130

Liszt Ferenc korának legnagyobb, legelismertebb zeneszerzője, zongora-művésze, illetve szellemi vezére volt. Fiatalkorát nagyrészt Párizsban töltötte, majd zongoraművészként meghódította egész Európát. 131

„Mivel Magyarországon születtem, illő, hogy zenei tehetségemmel hazámat szolgáljam,…” Így fogalmazza meg Liszt Ferenc egyik levelében hazája iránti szeretetét, amely egész életét és műveinek hangzását, témaválasztását is átszövi. 132

A magyaros cigányzene ihlette a „Magyar Rapszódia”-kat. „Christus” című oratóriuma, „Via Crucisa”, „Esztergomi”- és „Koronázási mise”-je, orgonaművei maradandó értékűek. A magyaros cigányzene ihlette a „Magyar Rapszódia”-kat. Liszt Ferenc: Magyar rapszódia (hanganyag) 133

Liszt Ferenc hangversenyei évszám 1820. okt. 1820. nov.26 1822. dec.1. helyszín soproni kaszinó Pozsony bécsi városháza érdekesség von Braun báró koncertjén lépett fel Liszt Esterházy Mihály palotájában adott koncertet Hummel: a-moll zongoraversenyét játszotta 134

Liszt Ferenc hangversenyei évszám 1823. ápr.13. 1823. máj.1. 1823. máj.10. helyszín bécsi vigadó pesti „Hét fejedelemhez” fogadó Királyi Városi Színház érdekesség egyik legjelentősebb bécsi koncertje nagy sikert aratott a búcsú koncert 1823. máj. 24-én volt. Ez után Párizsba utazott. 135

Liszt Ferenc hangversenyei évszám 1824. márc.7. 1824. ápr.12. 1824. jún.27. helyszín olasz operaház windsori kastély érdekesség Lisztet, mint újjászületett Mozartot ünnepelték a márc. 7-i koncert megismételése IV. György előtt adott magánkon-certet 136

Liszt Ferenc hangversenyei évszám 1824. aug.2. és 4. 1825. okt.17. 1826. jan. eleje helyszín manchesteri Királyi Színház olasz operaház Dél-Franciaország érdekesség angliai turné zárása Liszt francia librettóra komponált egy felvo- násos operájának bemutatója 6 hónapos koncert körutat tett 137

Liszt Ferenc hangversenyei évszám 1837. aug.17. 1838. március 1839. nov.15. helyszín Baveno Bécs érdekesség itáliai körútja során koncerteket adott a pesti árvíz károsultak számára rendezett kb. 8 koncertet 9 hangversenyt adott 138

Liszt Ferenc hangversenyei évszám 1840. jan.4. 1840. márc.1. 1842. ápr.16. helyszín Magyar Színház Prága Szentpétervár érdekesség pesti látogatás csúcspontja; Festetics gróftól a magyar nemzet nevében egy kardot kapott 6 koncertet adott 8 nyilvános koncerttel lepte meg Szentpétervár lakosait 139

Liszt Ferenc hangversenyei évszám 1844. jún. 1845. máj. 1846. ápr.30. helyszín Dél-Franciaország --- pesti Nemzeti Színház érdekesség hangverseny körutat tett; járt Lyonban, Marseilleben, Bordeauxban európai városokban adott hangver-senyeket koncert után a Színház kórusa, zenekara Erkel Ferenc vezényletével szerenádot kapott 140

Liszt Ferenc hangversenyei évszám 1846. okt. 1847. jún.5. helyszín --- Törökország érdekesség magyarországi hangverseny körutat tett meg több koncertet adott 141

Liszt Ferencnek három gyermeke volt: Blandina (1835), Cosima (1837), Daniel (1839). Középső gyermekét Richard Wagnerhez adta feleségül. Így Wagner családtaggá vált. Liszt Wagnert 1883 novemberében látta utoljára. 142

Liszt Ferenc halála Liszt 1886. márciusában volt utoljára Budapesten. Liszt először Bécsbe, majd Belgiumba, Párizsba és Londonba utazott. 1886. július 21-én ért Bayreuthba. Beteg volt: megfázott és köhögött. Betegsége ellenére előadásokra járt és látogatókat fogadott. 143

1886. július 28-án az orvos megállapította, hogy a híres zeneszerzőnek tüdőgyulladása van, így Liszt Ferencnek ágyban kell maradnia és teljes nyugalomra van szüksége. 144

Lánya egész nap vele volt Lánya egész nap vele volt. Este azonban egy estélyre ment a Wahnfried-villába, de kilenc órára visszament apjához, aki nagyon rosszul volt. Liszt Ferenc aznap éjjel hagyta el az élők sorát. Temetésére július 27-én került sor a bayreuthi temetőben. Liszt utolsó fényképe. 145

Itt született Liszt Ferenc 1811. október 22-én Itt született Liszt Ferenc 1811. október 22-én. Hódolata jeléül a Soproni irodalmi és művészeti kör.” Itt született 1811. október 22-én Liszt Ferenc. Ezt az emléktáblát a német nép állította a német mesternek.” 146

Liszt Ferenc sírja Bayreuthban. 147

Giuseppe Verdi (1813-1901) Verdi a 19. század egyik kimagasló géniusza, Monteverdi óta a legnagyobb olasz komponista is. Az operatörténet legnagyobb alakjának mondhatjuk. Művészetét a mély és őszinte emberi érzelmek kifejezése és a zene magával ragadó szenvedélye jellemzi. Alakja szinte a nemzeti egyéniség szimbóluma lett. 148

Verdi operái A XIX. századi olasz szabadságmozgalom lelkes híveként fiatal korában több történelmi tárgyú operákat is írt (pl.: Lombardok; Attila; A legnanói csata). 149

Viva Verdi! Éljen Victor Emánuel Olaszország Királya! Viva Vittorio A zeneszerző országos népszerűségű neve az olasz hazafiak számára titkos feliratokon az „Unita Italia” első uralkodójának, Viktor Emánuel nevével forrott össze. Viva Vittorio Emánuele Re D’ Italia! Éljen Victor Emánuel Olaszország Királya! Viva Verdi! 150

Operáinak alapszövege rendszerint híres írók műve. Középső korszakának három fő műve, a „Traviata”, a „Trubadúr” és a „Rigoletto”. Mindhárom művét az 1850-es években írta. Operáinak alapszövege rendszerint híres írók műve. 151

Don Carlos Későbbi művei nagy mélységekre utalnak. Ilyen operája a „Don Carlos”,- melynek két változata van, és olaszul is bemutatták - amely Verdinél még soha nem tapasztalt komolysággal foglalkozik: a magán- és a közélet, a szerelem- és a kötelesség kérdéseivel, az egyház- és az állam szembenállásával. A művet eredetileg Párizs közönségének írta, így a nyelve francia. 152

Verdi operáinak írói Don Carlos Othello Rigoletto Traviata Operák címe: W. Shakesperae Operák írói: V. Hugo F. Schiller A. Dumas 153

Művei a világ operaszínpadainak még máig is legnépszerűbb darabjai Művei a világ operaszínpadainak még máig is legnépszerűbb darabjai. Közel 30 operája közül talán a legismertebbek: Rigoletto, Trubadúr, Traviata, Álarcosbál, Don Carlos, Aida, Othello, Falstaff. A gyászmise-megzenésítésének egyik legnagyobbja az általa megírt „Requiem”. 154

Verdi Aida Zenehallgatás 1., Se quel guerrier io fossi: Ki kezdi a darabot? Milyen énekes? 2., Marche Triomphale

Richard Wagner (1813- 1883) A német opera vezéralakja Richard Wagner, az első jeles képviselője Weber volt. A XIX. századi német opera sok esetben a témáit a mondavilágból meríti. A Lipcsében született Richard Wagner a német romantikus zenedráma megteremtője. Ennek lényege, az ún. „énekbeszéd” (Sprechgesang) bevezetésével a felvonásokat áriák és együttesek sorozata helyett egyetlen tömbben építi fel. 156

Wagner a romantika harmóniavilágnak és a zenekari technikának forradalmi megújítója is. Hatása döntő jelentőségű a zene történetében. Fontosabb operái: A bolygó hollandi, Tannhäuser, Lohengrin, A Nibelung gyűrűje, Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok. 157

Nibelung gyűrűje A „Nibelung gyűrűje”, vagy ahogy általában emlegetik a „Ring” tetralógia, azaz négy operából álló sorozat: „Rajna kincse”; „Walkür”; „Siegfried”; „Istenek alkonya”. Ezt az operát négy egymást követő estén adják elő. 158

Wagner műveire jellemző az un Wagner műveire jellemző az un. vezérmotívum elv, ami azt jelenti, hogy a szereplőknek van egy zenei „névjegye”. Munkásságában a „gesamkunstwerk” elvét érvényesíti. Ez az elv az összművészetet jelenti azaz, maga írja a szövegkönyvet, amit utána betanít, jelmezt, díszletterveket készít és egyben vezényel és rendez is. 159

Wagner nagy álma egy saját tervezésű operaház, amelyet Bayreuthban épített fel Liszt segítségével. Ez a mai napig a wagneri operajátszás fellegvára. 160 Bayreuthi operaház

Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) Csajkovszkij, aki az orosz romantika színpadi és szimfonikus zene, a dal és a balettzene mestere, más, mint nemzeti zenét komponáló honfi társai: legalább annyit kapott Mozarttól, Schumanntól és Liszttől, mint az orosz népdal kultuszától. Ennek ellenére sok szimfóniájában megtalálható az orosz népdal, amelynek ritmikai egyenetlenségét kisimította (pl.: IV. szimfónia zárótétele). 161

Zenéje azonnal felismerhető: túláradóan szenvedélyes, izgató Zenéje azonnal felismerhető: túláradóan szenvedélyes, izgató. Dallamait nem ritkán úgy építi fel, hogy változó kísérettel újra meg újra elismételi, s jut fel a félelmetes csúcspontig. „ Ha magadban nem lelsz örömöt, keresd azt másban. Menj az emberek közé! /P.I. Csajkovszkij/ 162

A muzsika majdnem minden műfajában alkotott: 6 szimfóniát írt A muzsika majdnem minden műfajában alkotott: 6 szimfóniát írt. Két leghíresebb operájának alapműve Puskin alkotása (Anyegin és a Pikk Dáma). Legjelentősebbek szimfóniái és színpadi művei: Anyegin, Diótörő. Versenyművei közül kiemelkedik a „b-moll zongoraverseny” és a „D-dúr hegedűverseny”. Életének utolsó műve a „VI. szimfónia”, vagy más néven „Patetikus” szimfónia. 163

Közkedvelt balettjei a „Diótörő” és a „Hattyúk tava”. „1812” című nyitányában a francia „Marseillaise” dallamát is belekomponálta. Spanyol tánc (hanganyag): fontos kísérőhangszer a kasztanyetta és egyéb ütős hangszerek Diótörő (hanganyag) Orosz tánc (hanganyag): felfedezhető a dallamban orosz népdal motívumok 164

Antonin Dvořák (1841-1904) Ismert cseh zeneszerző, aki Smetana keze alatt dolgozott a prágai Nemzeti Színházban. Így korán megismerkedett a fellendülő cseh nemzeti zenével. Dvořák a cseh szimfonikus zeneirodalom megalapítója is. Kora sok komponistája mellet ő is operaszerzői babérokra vágyott, többnyire hiába. 165

Zenéjére a romantikus zeneszerzők közül Brahms és Wagner volt nagy hatással. Pályájának csak két utolsó szimfóniájában sikerült levetkőznie ezt a hatást, és megteremteni az egyedül rá jellemező szimfonikus hatást. Operákat, 9 szimfóniát, és egyéb zenekari darabokat, kamarazenét, dalokat írt. 166

„Aki a nemzet dalkincséből nő ki, az egész emberré lesz…” Dvorákot a néphagyományok iránti érdeklődése miatt meghívták New Yorkba 1892-ben az újonnan alapított konzervatóriumba. Itt igazgatói állást kapott, remélve, hogy így az amerikai néphagyományok sem vesznek el a világban, hanem megmaradjanak és az amerikai zeneszerzők is rátaláljanak saját „hagyományukra”. Így született meg az „Újvilág szimfónia”. 167

Újvilág szimfónia Az „Újvilág szimfónia” Dvořák IX.- és egyben utolsó szimfóniája. A IX. szimfóniájában hároméves amerikai utazására emlékezik vissza. Így a műben a cseh, az amerikai, a néger, valamint az indián zene hatása érezhető, ugyanakkor a cseh nemzeti romantika dallamvilága is érvényesül. A szimfónia bemutatója 1893-ban volt New Yorkban. 168

Bedrich Smetana (1824-1884) A cseh nemzeti opera nemzeti zenei központja Smetana a 19. században. Ő írta az első romantikus népoperát, amely „Az eladott menyasszony” címet viseli. Legszebb műveiben remekül bánik a zene eszközeivel. Tanítója Liszt Ferenc volt. 169

„Smetana neve mindörökké él hazájában és határon túl.” /Liszt Ferenc/ Süketsége miatt 1874-ben fel kellett állnia az igazgatói székből. Megsüketülésének igen korai jelét, az éles füttyöt belekomponálta „Életemből” című önéletrajzi vonósnégyesébe, amelyet 1876-ban írt. 1884-ben hunyt el Prágában. „Smetana neve mindörökké él hazájában és határon túl.” /Liszt Ferenc/ 170

171

A Pest-budai Hangászegyesület Pest legelső és még ma is működő zeneiskolája. A Pest-budai Hangászegyesület 1840-ben nyitotta meg kapuit diákjai előtt. Létrehozását jelentősen segítette Liszt Ferenc, aki ekkor több jótékonysági koncertet adott a fővárosban, amelyek bevételével a pesti konzervatóriumot segített. 172

Liszt a „Szent Erzsébet legendája” című oratóriumot az iskola 25 Liszt a „Szent Erzsébet legendája” című oratóriumot az iskola 25. évfordulójára komponálta. Az iskola első igazgatója Mátray Gábor volt. Az ország nevezetes emberei is támogatták az iskolát, mint például Batthyány Lajos vagy Egressy Béni. Mátrai Gábor (1797-1875) 173

A Filharmóniai Társaság Magyarország legrégebben működő zenekara több mint másfél évszázados múltra tekinthet vissza. 1853-ban adta első hangversenyét Erkel Ferenc vezényletével. A zenekar a Nemzeti Színház, majd az Operaház zenészeiből szerveződött meg. 174

A Filharmonikusok nevéhez több száz ősbemutató fűződik A Filharmonikusok nevéhez több száz ősbemutató fűződik. Ők adták először elő Mahler: I. szimfóniáját 1889-ben. A Társaság ma is különös figyelmet fordít a magyar zeneművek bemutatására. Több zeneszerző ajánlotta darabjait a zenekarnak. A zenekar első koncertjén készült kép 175

A Zeneakadémia Magyarország első felsőfokú zeneoktatási intézménye, amely 1875. november 14-én nyitotta meg kapuit. Alapítója Liszt Ferenc, aki egyben az elnöke és a zongora tanszék vezetője volt, első igazgatója Erkel Ferenc lett. A Zeneakadémián eleinte két tanszak indult: a zongora és a zeneszerzés szak. 176

Az első években Liszt Ferenc budapesti lakásán, a belvárosi Hal tér 4 Az első években Liszt Ferenc budapesti lakásán, a belvárosi Hal tér 4. szám alatti házban működött- ma Irány utca. 1879-ben költözött a Sugár út (ma Andrássy út) és a Vörösmarty utca sarkán álló épületbe—ezt ma Régi Zeneakadémia néven emlegetjük. 1907-ben készült el az akadémia mai épülete a Liszt Ferenc téren. Mai nevét 1925-ben kapta. 177

Operatörténet 178

Egy kis operatörténeti kalandozás Az opera problematikus, bizonytalanabb műfaj, mint a többi. Főleg azért, mert sokan már nem tudnak azzal számolni, hogy aki haldoklik, hogy tud dalra fakadni. A 19. század végére már az is kérdéssé vált, hogy egyetlen szoprán hang, hogy képes „túlénekelni” egy 100 tagú zenekart úgy, hogy a közönség még meg is értse. 179

Az opera váratlanul jelent meg a 16 Az opera váratlanul jelent meg a 16. század végén az olasz nemesi udvaroknál. Természetesen korábban is léteztek már zenés játékok (görög drámákat is kísérettel adták elő), csak nem tudjuk, hogy hogyan szóltak. Az első opera 1598-ban született meg, mégpedig Jacopo Peri „Dafné”-ja; a második opera két évvel később (1600) az „Euridiké”, amely a legkorábbról fennmaradt opera. Kezdetek 180

Mikor az opera a „virágkorát” élte a 16-17 Mikor az opera a „virágkorát” élte a 16-17. századfordulón, számos mű született és jóformán egymást szorították le a színpadról. Az opera műfaja egy ideig olasz felségterületnek számított, majd lassan elindult északnak, Francia- és Németország felé a 17. század elején. Az opera megszületése után hamarosan kezdetét vette hanyatlásának első korszaka. Velencében volt az első operaház. Monteverdi volt az első legnagyobb művészet. 181

Az opera a 19. században Az opera a 19. századi európai virágzásából csak Anglia és Spanyolország maradt ki. Németországban Wagner mellett a „Singspiel” (=énekjáték) hagyománya folytatódott. 182

A német születésű Giacomo Meyerbeer irányította a párizsi és ennélfogva a nemzetközi zenei életet is. Az opera legtermékenyebb, legszínesebb korszaka volt a romantika, melyben nagyfokú kreativitás nyilvánul meg sok és sokféle, nemzeti és egyéb stílusban. 183

A 19. századra már a nagy létszámú szimfonikus zenekar több operában is az énekesekkel is egyenlő partnerré vált. Bár továbbra is sok „szabályos” opera készült, a szabályok megsokasodtak, s mivel a században a művészetek magasabbra törtek, mint korábban, a légkör az epikus és bensőséges daraboknak egyaránt kedvezett. Az egymáshoz oly sokban hasonlító opera és regény egy időben ért a csúcsra. 184

Érdekességek a romantika világából 185

Ausztria Romantikus utazások Romantikus utazások Johannes Brahms- aki félt a tengeri hajózástól- a Kárpátokban, egy Pörtschach nevű üdülőhelyen komponálta a II. szimfóniáját és zongoraversenyét. Később panaszolta, hogy túl sok volt a turista. Romantikus utazások Romantikus utazások 186

Svájc Romantikus utazások Romantikus utazások A hegyek és a tavak sokakat megihlettek. Például Csajkovszkij a Genfi-tó partján írta meg hegedűversenyét; Liszt Ferenc pedig a „Zarándokévek” első darabjaiban emlékezik vissza Svájcban tett utazásáról. Romantikus utazások Romantikus utazások 187

Itália Romantikus utazások Romantikus utazások Majdnem minden zeneszerző járt Itáliában, ahonnan zenével tért vissza. Mendelssohn IV. „Olasz szimfóniáját” Nápoly ihlette meg. Liszt utazásaiból sokat megörökített a „Zarándokévek” című művében. Brahms egy egész telet töltött Itáliában. Wagner nagyon szerette Velencét, később életét utolsó részét itt töltötte el. Romantikus utazások Romantikus utazások 188

A négy legszebb A négy legszebb Liszt: Les Préludes Smetana: Moldva A zeneszerző filozófiai érdeklődésének klasszikus példája: „az élet nem más, mint előjátékok sorozata; e mű tehát nem festői illusztráció. Az egyetlen témát szellemesen átalakítgatva hoz létre különböző, ellentétes hangulatot. A „Hazám” című szimfonikus költemény 2. darabja. A négy legszebb A négy legszebb 189

A négy legszebb A négy legszebb Csajkovszkij: Rómeó és Júlia Nem a shakespeare-i dráma aprólékos hűségű átdolgozása, hanem gazdag képzelettel magalkotott szintézis. A tragédia minden eleme, a viszálykodó családok, fiatalok szerelme könnyen felismerhető benne. A négy legszebb A négy legszebb Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen A szerző a „Szent Iván-éj a kopár hegyen” címet adta művének. A művet Muszorgszkij mindössze 12 nap alatt írta. 190

Híres művek népdalfeldolgozásai Csajkovszkij: Korai, kevéssé népszerű szimfóniáiban is vannak folklorisztikus vonások; az I. zongoraverseny 1. és 3. tételében ukrán népdalokat, a lassú tételében pedig francia dallamot dolgozott fel. Csajkovszkij IV. szimfóniájának IV. tételében az „Áll egy ifjú nyírfa” c. orosz népdal csendül fel. Dvorák Bár szívesen alkalmazott népinek látszó szerkezetet és népies ritmusokat, nem sok eredeti népdal szerepel zenéjében. Kivétel a „Cseh szvit” zárótétele és a „Szláv táncok” több darabja. 191

Híres művek népdalfeldolgozásai Borogyin Az „Igor herceg”-ben hallható „Polovec táncok” balettzenéje is népzenei anyagot dolgoz fel. Liszt Tizenöt „Magyar rapszódia”-ja népdalra készült. Később Bartók kutatása kiderítette, hogy e dallamok nagy része nem eredeti. 192

Összefoglalás 193

Magyar zene Késő romantika Kora romantika 19.sz. 194 Giuseppe Verdi 1813-1901 Richard Wagner 1813-1883 Bedrich Smetana 1824-1884 Johannes Brahms 1833-1897 A. P. Borogyin 1833-1887 M. P. Muszorgszkij 1839-1893 P.I. Csajkovszkij 1840-1893 Antonin Dvorák 1841-1904 Rimiszkij-Korszakov 1844-1908 Carl von Weber 1786-1829 Franz Schubert 1797-1828 Robert Schumann 1810-1856 Félix Mendelssohn 1809-1847 Frédéric Chopin 1810-1849 Szerdahelyi József 1804-1849 Erkel Ferenc 1810-1893 Egressy Béni 1814-1854 Szentirmay Elemér 1836-1908 Liszt Ferenc 1811-1886 194

Rimiszkij-Korszakov 1844-1908 1800 1900 Carl Maria von Weber 1786-1829 Franz Schubert 1797-1828 Szerdahelyi József 1804-1849 Félix Mendelssohn 1809-1847 Frédéric Chopin 1810-1849 Robert Schumann 1810-1856 Erkel Ferenc 1810-1893 Liszt Ferenc 1811-1886 Richard Wagner 1813-1883 Giuseppe Verdi 1813-1901 Egressy Béni 1814-1854 Johannes Brahms 1824-1884 A. P. Borogyin 1833-1887 Szentirmay Elemér 1836-1908 M. P: Muszorgszkij 1839-1893 P. I. Csajkovszkij 1840-1893 Rimiszkij-Korszakov 1844-1908 Antonin Dvorák 1858-1904 195

Szerzők és főbb műveik Kora romantika Kora romantika C. M. von Weber: 300 mű Bűvös vadász (opera) Felhívás keringőre (zenekari darab) Franz Schubert: 10 szimfónia Rosamunda (zenekari mű) több mint 600dal 3 dalciklus Kora romantika Kora romantika 196

Szerzők és főbb műveik Kora romantika Kora romantika Robert Schumann: 140 dal (4 dalciklus) Karnevál Bécsi farsang zongoradarabok Félix Mendelssohn: Skót, Olasz szimfónia Éliás, Paulus oratórium Szentivánéji álom Lieder ohne Worte (Dal szöveg nélkül) Kora romantika Kora romantika 197

Szerzők és főbb műveik Kora romantika Kora romantika Frédéric Chopin: 2 zongoraverseny: f- és e-moll etűdök: „Forradalmi” c-moll prelűd: „Esőcsepp” Desz-dúr balladák Kora romantika Kora romantika 198

Magyar zene a XIX. században Magyar zene a XIX. században Szerzők és főbb műveik Egressy Béni: Szózat megzenésítése Hunyadi László opera szövegkönyve színdarab, operaszöveg (fordítása) Szerdahelyi József: népies műdalok Magyar zene a XIX. században Magyar zene a XIX. században 199

Magyar zene a XIX. században Magyar zene a XIX. században Szerzők és főbb műveik Szentirmay Elemér: csárdások dalok népies műdalok Erkel Ferenc: Hunyadi László (opera) Bánk Bán (opera) Himnusz megzenésítése Magyar zene a XIX. században Magyar zene a XIX. században 200

Szerzők és főbb műveik Késő romantika Késő romantika Johannes Brahms: Magyar táncok Német rekviem Liszt Ferenc: Haláltánc (zongoraverseny) Magyar rapszódiák (zongoraverseny) számos zongoradarab Christus (oratórium) Via Crucis Esztergomi mise Koronázási mise Késő romantika Késő romantika 201

Szerzők és főbb műveik Késő romantika Késő romantika Giuseppe Verdi: Trubadúr Don Carlos Rigoletto (opera) Richard Wagner: Tannhäuser A Nibelung gyűrűje A nürnbergi mesterdalnokok (opera) Késő romantika Késő romantika 202

Szerzők és főbb műveik Késő romantika Késő romantika P. I. Csajkovszkij: Anyegin Diótörő (balett) (színpadi darab) Hattyúk tava (balett) 6 szimfónia b-moll zongoraverseny D-dúr hegedűverseny „1812” nyitány Késő romantika Késő romantika 203

Szerzők és főbb műveik Késő romantika Késő romantika Mogyeszt Muszorgszkij: Borisz Godunov Hovanscsina Szorocsinci vásár (opera) Egy éj a kopár hegyen (szimfonikus költemény) Egy kiállítás képei Késő romantika Késő romantika 204

Szerzők és főbb műveik Késő romantika Késő romantika Antonin Dvořák: IX. szimfónia: Újvilág szimfónia operák zenekari darabok dalok Bedrich Smetana: Az eladott menyasszony (első népopera) Életemből (vonósnégyes) Késő romantika Késő romantika 205

A dal A romantika műfajai irodalmi értékű vers énekszólam zongorakísérettel német nyelvű (Lied) F. Schubert; R. Schumann;F. Mendelssohn; J. Brahms költők: J. W. Goethe; F. Schiller; H. Heine dalciklus dalformák: strófikus variált strófikus A romantika műfajai 206

A hangszeres karakterdarab zsánerdarabok zongorára írt darab lelkiállapotot, hangulatot, természeti jelenséget rögzít táncdarabok, címet visel A romantika műfajai 207

A szimfonikus költemény programzene zenekari műfaj egybekomponált mű megteremtője: Liszt Ferenc A romantika műfajai 208

A népies műdal A romantika műfajai nem népdal mulató úri társaság zenéje képviselők: Egressy Béni Szerdahelyi József Szentirmay Elemér A romantika műfajai 209

Vajon mit tudsz a romantikáról? 210

D O B R J Á N C S E M A L Ó H T Y Ú V I Z U Ű Q S C H U B E R T I Á D Weber ezt a hangszert iktatta ki a zenekarból D O B R J Á N C S E M A L Ó H T Y Ú V I Z U Ű Q Itt született Liszt Ferenc Schubert egyik dalciklusa XIX. századi operairányzat Olasz neve capriccio Verdi gyászmiséje Pest Budai Hangászegyesület első igazgatója Társas összejövetelek; a dal mesteréről kapta nevét S C H U B E R T I Á D A Melyik zeneszerző halt meg itt? Liszt Ferenc 211

Újvilág szimfónia Antonin Dvořák Don Carlos Liszt Ferenc Tannhäuser Párosítsd a műveket a műveket zeneszerzőikkel! Vigyázz az egyik műnek nincs meg a szerzője! Ki lehet az? Újvilág szimfónia Antonin Dvořák Don Carlos Liszt Ferenc Tannhäuser Giuseppe Verdi Christus Richard Wagner 212

A meghatározás alapján döntsd el, hogy ki vagy mi lehet az? Lelkiállapotot, hangulatot rögzít; zongorára íródott darabokat foglalja magába hangszeres karakterdarab 213

Orosz zeneszerző. 100 orosz népdalt összegyűjtött, amelyeket egy könyvben foglalt össze. Rimiszkij-Korszakov 214

Mulató úri társaság zenéje a XIX. században; szerzői képzetlenek, de műkedvelők. népies műdal 215

A zongora poétájának hívják. Lengyel zeneszerző, de 21 éves korától Párizsban élt. Frédéric Chopin 216

Schumann felesége 1840-től. Zongoraművészként is híres. Clara Wieck 217

Szerzője 17 évesen, 1826-ban írta meg ezt a kísérőzenét Shakespeare művéhez. Közismert része a Nászinduló. Szentivánéji álom 218

A kor egyik híres hegedűművésze, aki J. Brahms-sal életre szóló barátságot kötött 1853-ban. Joseph Joachim 219