Az első évad /36 Az évad megnyitója Beethoven dramatizált Missa Sollemnise volt. Nagy sikert ért el a nálunk már hetvenhárom éve nem játszott Shakespeare.

Az előadások a következő témára: "Az első évad /36 Az évad megnyitója Beethoven dramatizált Missa Sollemnise volt. Nagy sikert ért el a nálunk már hetvenhárom éve nem játszott Shakespeare."— Előadás másolata:

1

2 Az első évad /36 Az évad megnyitója Beethoven dramatizált Missa Sollemnise volt. Nagy sikert ért el a nálunk már hetvenhárom éve nem játszott Shakespeare mű, az Athéni Timon. Emellett a Bánk bán, valamint Kállay Miklós A Roninok című műve szintén sikeresnek bizonyult. Földes Imre ifj. Horváth Pálja érte el a legnagyobb előadásszámot, annak ellenére, hogy a művet igen sok támadás érte. „Felújítottuk” Herczeg Ferenc Bizáncát, a Liliomfit, Szigligeti Edétől, valamint a János vitézt is.

3 A második évad 1936/37 A legnagyobb sikerű darabok külföldi szerzők műveiből születtek (pl. Hsiung: Gyémántpatak kisasszony c. műve). Karl Wüstenhagen Faust-rendezése kimagasló sikert ért el. A magyar repertoár élén: Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde c. műve, melynek előadásával igazoltuk a mű mai létjogosultságát.

4 A harmadik évad 1937/38 A színház századik születésnapja végett a műsör a nosztalgiára épült. Minden előadás a színház 100 évét reprezentálta. A húsz bemutatott produkcióból tizenöt volt magyar mű  Vörösmarty Árpád ébredése prológusától kezdve sorakozattuk fel a magyar irodalom műveit. A külföldi művek szerzői közt pedig a drámaírás nagy nevei bukkantak fel (pl. Szophoklész, Dumas, Moliére).

5 A negyedik évad 1938/39 Az évad középpontjába egy vígjátékciklus került, a műfaj legkiemelkedőbb képviselői jutottak szóhoz (Shakespeare, Eötvös József). Ekkor került először a Nemzeti színpadára Ibsen A fiatalok szövetsége c. műve, mely kétségtelenül nagy sikert aratott. Ebben az évadban játszottuk a Herczeg-ciklust, melyben hét darabot mutattunk be. Érvényesülhettek az olyan új műveket író kortársak is mint például Tamási Áron vagy Szigligeti Ede. Régi Új

6 Az ötödik évad /40 Mandátumom utolsó évadában egy Shakespeare-ciklust rendeztem, melyben a géniusz kilenc művét adtuk elő a nagyérdeműnek. E ciklus érdekessége, a Minden jó, ha jó a vége c. darab melyet ekkor mutatott be először magyar színpad. Forzano Caesarja kiemelkedő jelentőségű volt a számos külföldi darab között. Természetesen ebben az évadban sem maradt el a hazai mű. A kortárs magyar írók idén is érvényesülhettek, sőt a múlt századi irodalom Tóth Kálmán egy átdolgozott vígjátékában jelenhetett meg.

7 Tervek az 1940/41-es évadra Ebben az évadban szívesen fogadnék vendég rendezőket, mivel nem titkolt szándékom egy olyan ciklust elindítani, melyben külföldi rendezők „álmodnak meg” híres magyar drámákat. Szeretném visszahívni Karl Wüstenhagent egy ilyen rendezésre.

8 Tervek az 1941/42-es évadra Mivel október 22-én lesz Arany halálának 60. évfordulója, ezért a 41/42-es és a 42/43-as évadban szeretném feldolgozni nagy költőnk balladáit. Leginkább a népballadáit emelném ki, és azokat szedném egy csokorba. Szeretnék egy olyan Ágnes asszony rendezést készíteni, melyben szinte kézzelfogható az őrület, mindezt zenei kísérettel oldanám meg, valamint kitérnék a címszereplő és a szerető kapcsolatára is.

9 Tervek az 1942/43-as évadra A korábbi évadokhoz hasonlóan, ebben is szerephez juthatnak a kortárs és a külföldi művek, viszont az évad első felében fontosnak tartom azt, hogy a hangsúly az Arany-cikluson maradjon! Az újévtől pedig Shakespeare Falstaffját, a Sasfiókot Rostand-tól, és Schiller Ármány és szerelemét játszaná a színház. A zavaros időkben szükség van ilyesfajta művekre.

10 Tervek az 1943/44-es évadra Ebben az évadban Madách remekművét rendezném meg, Az ember tragédiáját. Terveim szerint filmfelvétel készülne a színdarabról, a színpadi háttérrel, színházi színészekkel. A konkrét szereplőgárda ugyan még nem „állt elő”, viszont a főszerepekre már megvannak a jelöltjeim.

11 Tervek az 1944/45-ös évadra Bár a konkrét időpont már kiesik a megbízatásom idejéből, Vörösmarty Mihály halálának kilencvenedik évfordulójára egy Csongor és Tünde rendezéssel készülnék.

12 Minden évad végén, a színház három napig nyitva áll a látogatóknak
Minden évad végén, a színház három napig nyitva áll a látogatóknak. Beszélgethetnek színészekkel, bejárhatják a színház színpadát és az öltözőket. A belépés díjhoz kötött, viszont a befolyt összeget a színház a magyarországi árvaházaknak és a nehéz sorsú gyermekeknek ajánlja fel.