Árpád-kor, 11. század (vázlat) 1. Problémák Szent István halála után: a.) bizonytalan öröklési rend – trónviszályok a primogenitúra nem érvényesül közelebbi vagy távolabbi rokonok örökölnek (gyakran testvérek), sokszor harc árán

b.) idegen befolyás, függőség veszélye: Összefügg a trónharcokkal (egyesek külső segítséggel akarnak hatalomra jutni) Fenyegetést a Német-római Cs. Jelent c.) „a régi rend” iránti igény még erős: István munkája még nem szilárdult meg Különösen a kereszténység helyzete ingatag

Pogánylázadások jelzik (1046, 1060) Uralkodók: Orseolo Péter (1038 – 1041 és 1044-1046) I. András (1046-1060) I. Béla (1060-1063) Salamon (1063-1074) I. Géza (1074-1077)

Szent László és Könyves Kálmán uralkodása

1. I. (Szent) László (1077 – 1095) a.) belpolitikája: a rendteremtés határozza meg - részben gazdasági alapok rendbetétele - részben a nyugalom, közbiztonság helyreállítása

Gazdasági alapok biztosítása: jövedelemforrásai: „kamara haszna” – a pénzveréshez kapcsolódik István uralkodása óta van vert pénz (dénár) László kétévente új dénárokat hoz forgalomba a régit kötelező beváltani, az új kisebb nemesfémtartalmú a kamaránál (királyi kincstár) marad a különbözet

kereskedelmi monopóliumok: monopólium = kizárólagos kereskedés joga egyes árucikkek kivitelében pl. ló, szarvasmarha, só csak királyi kereskedők szállíthatták, a befolyó jövedelem a királyt illeti - vásárvámok, révvámok

szabadok éves adója (8 dénár) természetbeni jövedelmek elsősorban termény, a királyi birtokokról az udvarházakban raktározzák Jövedelmei közül a természeti a hangsúlyos, nem a pénzbeli!

Törvénykezése: István után a második nagy törvényalkotó Két törvénykönyv Központjukban: magántulajdon védelme (II. törvénykönyv) kereszténység védelme (I. törvénykönyv) Jellemzőjük a „drákói szigor”, különösen a lopás büntetésében

Társadalmi különbség nélkül gyakori büntetés: akasztás, megvakítás, csonkítás kis értékű lopás esetén is Megjelenik a korabeli jogszokás is (istenítélet – tüzes vas próba vagy vízpróba)

A kereszténység védelmét szolgálja: templomba járást szigorúan veszi tiltja a pogány szokásokat (pl. nőrablás) tiltja a pogány kultuszokat

b.) egyházpolitikája: Itt is folytatja István munkáját: zágrábi püspökség alapítása káptalanok alapítása (az egyházi közigazgatás szervei, feladatuk pl. az oktatás is, de közjegyzői feladatuk is van, pl. okiratok hitelesítése)

László nevéhez fűződnek az első szentté avatások: 1083 László nevéhez fűződnek az első szentté avatások: 1083. Gellért püspök, István király, Imre herceg szentté avatása Jelentősége: az Árpád-ház tekintélyét növeli elismeri István politikájának helyességét (érdekessége: László Vazul unokája volt…)

Az avatásokkal jelentek meg az első legendák (szentek életéről, csodáiról szóló mondák) Ezekben hangsúlyos: Magyarország „Mária országa”, nem Szent Péteré Diplomáciai jelzés: Magyarország független a pápai hatalomtól (a pápák hagyományosan „Szent Péter utódai”)

c.) viszonya a pápasággal: mozgalmas időszak uralkodása kezdete, zajló nemzetközi események 1075 – Dictatus Papae az invesztitúraharc kezdete (IV. Henrik császár – VII. Gergely pápa) 1077 – Canossa-járás László kezdetben pápapárti

Később viszonyuk megromlik, László aktívabb külpolitikája miatt 1091 Később viszonyuk megromlik, László aktívabb külpolitikája miatt 1091. – László elfoglalja Horvátországot perszonálunió jön létre sok érdeket sért, elsősorban a pápáét Horvátország pápai hűbérterület volt, László azonban nem ismeri el a pápát hűbérurának

A terület élére unokatestvérét, Álmos herceget állítja Horvátország külön igazgatású tartomány lesz, de a „Szent Korona része” (vagyis ura a mindenkori magyar király)

d.) László emlékezete: az Árpád-ház talán legnépszerűbb királya korának eszménye, lovagkirály (jóságos, bátor a harcokban, a kereszténység védelmezője) Számos legenda született vitézségéről, személyéhez kötődő csodákról 1192-ben őt is szentté avatták

2. I. (Könyves) Kálmán (1095-1116) Szent László unokaöccse, merőben más alkat, más egyéniség „Könyves” = művelt, sok ismerettel bíró Királlyá válásáig püspök volt Béke- és emberszerető lehetett, bár egyes krónikák nem így írnak róla

Oka: testvérével, Álmossal való viszálya végigkíséri uralkodását, míg végül Álmost és fiát megvakíttatja (későbbi II. (Vak) Béla királyunk) Jellemét gonosznak mutatják egyes krónikák „Kálmán, Géza király fia, sietve visszatért Lengyelországból, megkoronázták, és a hercegséget teljes egészében átengedte Álmos hercegnek. Az ő idejében sok gonoszságot követtek el, mint majd az alábbiakból kiderül… Külsejére nézve visszataszító volt: borzas, szőrös, kancsal, púpos, sánta, dadogó; ám ravasz és tanulékony… /Képes Krónika/

A viszály inkább Álmosnak köszönhető (több szervezkedés, merényletkísérlet) Kálmán többször megbocsátott, de egyszer betelt a pohár… Uralkodása alatt a dukátus intézménye meg is szűnik, csak viszályforrásnak tartja

Külpolitikája: a. ) Uralkodása alatt kezdődik az I Külpolitikája: a.) Uralkodása alatt kezdődik az I. keresztes hadjárat (1095 – II. Orbán pápa, clermonti zsinat) Az első seregek 1096-ban indulnak útra, több hullámban érik el a Magyar Királyságot

A hivatalos sereg (Bouillon Gottfried vezeti) békében vonul át A szervezetlen hadakat (Amiens-i Péter serege) Kálmán szétveri b.) folytatja László hódításait Megszilárdítja Horváto. fölötti uralmát, majd 1105-ben tovább terjeszkedik Dalmácia meghódítása „Horvátország és Dalmácia királya” cím A terület élére bánt állít

Értékes terület, gazdag kereskedővárosok (Trau, Zára, Spalato) Ellenségeket is szerez azonban a terjeszkedéssel (Bizánci Birodalom, Velence – a Földközi-tenger kereskedelmében érdekeltek)

c.) viszonya a pápasággal: egyházi beállítottsága miatt pápapárti (Lászlóval ellentétben) A dalmáciai hódítás a pápának sem tetszik, de Kálmán „kárpótolja” 1106 – Kálmán lemond az invesztitúra jogáról (főpapok beiktatási joga) cserébe a pápa elismeri horvát királyságát

Belpolitikája: Törvényalkotás Enyhít a szigoron (lopást nem büntet halállal, „csak” csonkítás, emeli a büntetendő értéket is) Oka: szilárdabb viszonyok, jobb közbiztonság

Fejlett jogalkotás is jellemzi: pl Fejlett jogalkotás is jellemzi: pl. bizonyítás igénye (nem helyesli az istenítéleteket) hamis vád büntetése Folytatja a kereszténység erősítését is (pogány szokások büntetése) Híres „felvilágosult” törvénye: „Boszorkányok (strigák) pedig nincsenek”