A keresztény ünnepek és a néphagyomány megjelenítése az óvoda és a család életben, a közösségi nevelésben (Az én „alapjaim”) dr. Töttösy Istvánné

A hagyomány fogalmának kibontása hagyomány (gör. paradószisz, lat. traditio): általános értelemben szóbeli tanítás vagy szokás nemzedékről nemzedékre való sértetlen továbbadása, →értékek megőrzése; teológiai értelemben hitet követelő tartalom, üzenet közvetítése, rendszerint szóbeli úton, ritkábban maga az átadás folyamata. A hagyomány kifejezés fogalmába általában a kultúrából fakadó dolgok ápolása tartozik, mint például a népművészetek, a köznyelv ide sorolja a vallási hagyományokat, ünnepeket, a karácsonyt, a húsvétot, a locsolást, és hagyomány az iskolai tanévnyitó, vagy a himnuszok eljátszása a sportversenyeken a győztesek tiszteletére. A hagyomány fogalmába beletartoznak azok a mindenkori, társadalmi, vallási, helyi, szervezeti kultúra körébe tartozó dolgok, cselekvések, szokások, normák, amelyeket az egymást követő nemzedékek egymásnak átörökítenek. A hagyományba beleértjük felhalmozott tudásunkat, az értékeket és a szokásaink jelentős részét.

A néphagyomány megközelítése „A gyermek első etikai útbaigazítása, az első hit- és erkölcstan órája a mese…” „Az ember legfontosabb testi és lelki szükségleteinek kielégítésére jött létre a népköltészet.” (Andrásfalvy Bertalan) „A nemzetmegtartó hagyományok letéteményese a parasztság, az európai, nemzetközi magas műveltség hordozója pedig az úri osztály. Mindkettőnek a szerepe egyformán fontos. A néphagyomány tart meg bennünket magyarnak s a nemzetközi műveltség tesz bennünket európaivá.” (Györffy István)

A hagyomány napjainkban A modern kor embere általában úgy gondolkodik a hagyományról, hogy az valami elavult dolog. „A hagyomány az egyetlen lehetőség, amely visszavezeti az embert önmagához.” (Hamvas Béla) Hagyomány eltömegesedés elidegenedés elmagányosodás

„A Kárpát-medence =Európa és Ázsia kicsiben” Az idézet Csaplovics János véleménye a XIX. században, A magyar néphagyomány különleges sajátosságokkal bír, amilyenekkel más nem- Bartók véleménye, A magyar néphagyomány nyílegyenesen vezet vissza a Teremtőhöz, Magyarnak lenni szellemi vállalás….

Közeledés a Teremtőhöz, a teremtés rendjéhez Személyes viszony és közösségi viszony család közösség (falu) nemzet Megélt tapasztalat én=az egyén Történelmi tapasztalat mi=a család Nemzet Hagyomány mi=a közösség A nemzet az a legnagyobb keret, amelyben még értelmesen ki tud bontakozni a személy (nyelv, szokás, ismeretanyag), Nagyobb egységben feloldódik (nyelvet, szokást vált-elmagányosodik!)

Magyar néphagyomány Szellemi :népmese népmonda Lelki:népdal népzene (pentatonok+vendéghangok) Testi (fizikai):néptánc játékok Közös tulajdonság:személyre szabott, közösségi arculat, egyetemes tanítás. Egyén:test-lélek- szellem -----Teremtőhöz

Magyar néphagyomány és hitelesség „És nagyon sok lesz a hamis próféta. És nagyon sokan lesznek, akik hamisan szólnak Krisztus nevében.” Küldetésünkről: minden népnek megvan a sajátja ( Andrásfalvy),

A néphagyományról „A gyermek első etikai útbaigazítása, az első hit- és erkölcstan órája a mese…” „Az ember legfontosabb testi és lelki szükségleteinek kielégítésére jött létre a népköltészet.” (Andrásfalvy Bertalan) „A nemzetmegtartó hagyományok letéteményese a parasztság, az európai, nemzetközi magas műveltség hordozója pedig az úri osztály. Mindkettőnek a szerepe egyformán fontos. A néphagyomány tart meg bennünket magyarnak s a nemzetközi műveltség tesz bennünket európaivá.” (Győrfy István)

Szilágysági kiszámoló   Egy, utat nyit a hegy. Kettő, nyerget küld a felhő. Három, lendülsz fecskeszárnyon. Négy, szelek útján mégy. Öt, utat nyit a köd. Hat, bebocsát a Nap Hét, Fényből sző mesét. Nyolc, visszalovagolsz. Kilenc, idesietsz. Tíz, viszel engem is.

Az Evangélium és a Miatyánk Székelyudvarhely Evangélium Székely-magyar rovással készült

A néphagyomány és az ünnepkörök (tól-ig)

A hónapok elnevezése Polgári Régi magyar katolikus Székely Január Boldogasszony hava Fergeteg hava Február Böjt előhava (vagy böjtelő hava) Jégbontó hava Március Böjt máshava (vagy böjtmás hava) Kikelet hava Április Szent György hava Szelek hava Május Pünkösd hava Ígéret hava Június Szent Iván hava Napisten hava Július Szent Jakab hava Áldás hava Augusztus Kisasszony hava Újkenyér hava Szeptember Szent Mihály hava Földanya hava Október Mindszent hava Magvető hava November Szent András hava Enyészet hava December Karácsony hava Álom hava

Az első negyedév jeles napjai Polgári Régi magyar katolikus Székely jeles napok Január Boldogasszony hava Fergeteg hava Újév Jézus nevenapja (2.) Farsang kezdet (3.) Vízkereszt-három királyok (6.) Piroska (Szt. László lánya) (18.) Árpád-házi Szent Margit Mária eljegyzése (23.) Vince (22) Pál fordulása (25. Február Böjt előhava(vagy) böjtelő hava). Jégbontó hava II:Gyertyaszentelő Boldogasszony (2.) Balázs (3.) Dorottya (6.) Bálint (=Valentin) (14.) Mátyás (24.) Március Böjt máshava (vagy böjtmás hava) Kikelet hava Gergely (12.) Benedek (21.) III:Gyümölcsoltó Boldogasszony (25.)

A második negyedév jeles napjai Április Szent György hava Szelek hava György (24.) Május Pünkösd hava Ígéret hava Fagyosszentek Pongrác, Szervác, Bonifác (12.,13.,14.) Orbán (25.) Június Szent Iván hava Napisten hava Medárd (8.) László(27.) Péter és Pál (29, 30.)

A harmadik negyedév jeles napjai Július Szent Jakab hava Áldás hava IV.Sarlós Boldogasszony (2.) Tizennégy Segítőszent (12-) Kármelhegyi Boldogasszony(16.) Mária Magdolna(22.) Anna (26.) Augusztus Kisasszony hava Újkenyér hava Havi Boldogasszony (5.) Urunk színeváltozása (6.) V.Nagyboldogasszony (15.) Szent István király (20.) Szeptember Szent Mihály hava Földanya hava Kisasszony (8.)= VI.Kisboldogasszony Mária (12.) Hétfájdalmú Szűzanya (15.) Gellért (25.) Mihály (29.Ö

A negyedik negyedév jeles napjai Október Mindszent hava Magvető hava VII. Olvasós Boldogasszony (7.) Magyarok Nagyasszonya(8.) November Szent András hava Enyészet hava Mindenszentek (1.) Halottak napja (2. Imre (5.) Márton (11.) Erzsébet (19.) Mária bemutatása (21.) Katalin (25.) András (30.) December Karácsony hava Álom hava Borbála (4.) Miklós (6.) Szeplőtelen Fogantatás (8.)= I.Földtiltó/Eketiltó Boldogasszony Luca (13.)

A liturgikus év A liturgikus év kezdete nem egyezik a polgári évvel, de harmonizál a természet szüntelen körforgásával. Kezdete gyakorlatilag Adventtel, a várakozással kezdődik, ami nov. utolső napjaiban, illetve dec.elejével esik egybe, s tart a következő Adventig XII. pius pápa 1947-ben foglalta össze: „a liturgikus év, amelyet az Egyház áhítata tölt ki, és kísér, nem puszta megjelenítése a múltnak és nem is csak megemlékezés a régmúlt dolgokról…” Az egyházi év folyamán ne csak Jézus Krisztus életének titkait, hanem az égi szentek ünnepét is megüljük…Hogy tudnillik közbenjárásukat kérjük, kiknek ünnepén örvendezünk, azok segítségével fölemeltessünk. (SZt. Bernát szavaival). Valamennyi szent közül különleges módon tiszteljük az istenszülő Szűz Máriát (aki a mi számunkra Babba Mária – Boldogasszony - Szűz Mária); Ünnepeink egy része ún. állandó, illetve mozgó ünnep

A liturgikus év ünnepkörei és jeles napjai Karácsonyi Ünnepkör Húsvéti Ünnepkör Pünkösdi Ünnepkör Mária ünnepek Jeles napok Hagyományaink

Hagyomány hagyomány (gör. paradószisz, lat. traditio): általános értelemben szóbeli tanítás vagy szokás nemzedékről nemzedékre való sértetlen továbbadása, →értékek megőrzése; teológiai értelemben hitet követelő tartalom, üzenet közvetítése, rendszerint szóbeli úton, ritkábban maga az átadás folyamata. A hagyomány kifejezés fogalmába általában a kultúrából fakadó dolgok ápolása tartozik, mint például a népművészetek, a köznyelv ide sorolja a vallási hagyományokat, ünnepeket, a karácsonyt, a húsvétot, a locsolást, és hagyomány az iskolai tanévnyitó, vagy a himnuszok eljátszása a sportversenyeken a győztesek tiszteletére. A hagyomány fogalmába beletartoznak azok a mindenkori, társadalmi, vallási, helyi, szervezeti kultúra körébe tartozó dolgok, cselekvések, szokások, normák, amelyeket az egymást követő nemzedékek egymásnak átörökítenek. A hagyományba beleértjük felhalmozott tudásunkat, az értékeket és a szokásaink jelentős részét.

Karácsonyi ünnepkör-téli ünnepkör Advent A várakozás négy hete:Koszorú készítés Mikulás-várás Lucázás Betlehemezés Karácsony Farsang

Adventi koszorú napjainkban

Sajátos adventi koszorú (alföldi hagyomány)

Mikulás ünnep- Télapó ünnep Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye Zagyvarékas Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában

Lucázás Sződön az óvodában (Pest megye Váci járás) Kiskunhalason Bács-Kiskun megye, Kiskunhalasi járásban Nagycenken Győr-Moson-Sopron megye, Soproni járás

Betlehemes 2011 Ugod Községben (Veszprém megye Pápai járás)

Karácsony

Karácsony és hagyomány

Szenteste

Farsang Vízkereszttől Hamvazó szerdáig

Jelmezbál előtti körjáték 1993

Készülődés a jelmezbemutatóra

A cserére váró „török”fiúcska

Apa és fia Csordás János és Csordás Gergely 1983 2017 Két négyesztendős huszár 34 év különbséggel

Jó idő- várás egy ovis szemével

Húsvéti Ünnepkör (Hamvazószerdától Pünkösdig) Nagybőjt Virágvasárnap Nagyhét-Nagycsütörtök Nagypéntek Nagyszombat Húsvét és másnapja(Hétfő) Fehérvasárnap=kishúsvét (a Nagyszombaton keresztelkedett katekumenek levették az edig viselt fehérruhát)

Hollókő ófalui templomából hazafelé Húsvét Hollókő ófalui templomából hazafelé

Hollókő-i locsolkodás Húsvéthétfő Gyimesi hímestojás Tojásvásár Hollókőn Hollókő-i locsolkodás Himestojás a Gyimesekből

Pünkösdi Ünnepkör Áldozócsütörtök A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is. Váróvasárnap (az apostolok bőjtöéve várták a megígért Szentlelket) Pünkösd vasárnap- A Szentlélek eljövetelének napja Az Egyház születésnapja A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat (1962-65) liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése.

Pünkösdi király Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark Pünkösdi hagyományok Pünkösdi király Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark Májusfa

Pünkösdölés Gombos (Vajdaság-Szerbia)

Kálmány Lajos katolikus pap 1852-1919

Bálint Sándor 1904-1980 A búcsújárás, a Mária-tisztelet és a szentek tiszteletének első, módszeres kutatója. A laikus vallásosság és az azt meghatározó liturgikus hagyományok kutatása közben.

Bálint Sándor A XX. század közepére önállósuló néprajztudomány egyik ágának, a vallási néprajz hazai megalapozójának tekinthetjük. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi. A katolikus egyház kezdeményezte a boldoggá avatását. A szegedi ferences templom 2005 - ben avatott új harangja az ő nevét viseli. A Hittudományi Főiskola közelében a szegedi Pantheonban helyeztek el szobrot róla, s az alsóvárosi Ferences templom terén. Újszegeden egy művelődési ház az ő nevét vette fel.

Kiss Áron 1845-1908 bölcseleti doktor, tanítóképző-intézeti igazgató, néprajzi gyűjtő, pedagógiai szakíró

Molnár V. József 1930- Szent Lászlóról: Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály, Magyarországnak édes oltalma

Andrásfalvy Bertalan 1931- „Kapcsolat az ember és a másik ember, ember és az Isten, ember és a természet között.”

Összegzés „A néphagyomány tehát megteremtette ezeknek a nehezen megfogalmazható lelki-érzelmi igényeknek, szükségleteknek a kielégítéséhez szükséges eszközöket és módszereket. „(Andrásfalvy Bertalan)