A Rákóczi család Erdélyi fejedelmek

Bevezetés A Rákóczi család az 1300-as években Bogát- Radvány nemzetségből eredő középnemes, később uralkodó család A család neve Rákóc településre utal. Országos jelentőségre csak az 1600-as évekre emelkedett Másfél százados történelmi szereplése után II. Rákóczi Ferenc halálával leáldozott.

A család címere Vörös mezőben hármas zöld halomból növő, arany keréken álló, arannyal áttört, kiterjesztett szárnyú fekete sas, mely fölemelt jobbjában arany markolatú egyenes kardot tart. Jelmondata: Si Deus pro nobis, quis contra nos („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”).

Rákóczi Zsigmond (1607-1608) A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának és hatalmának megalapozója volt. Zsigmond háromszor nősült, mindhárom házasságal jelentősen növelte vagyonát. Első felesége Alaghy Bekény Judit volt. Általa Felső-Magyarország legnagyobb birtokosává vált, a feleség hozománya közt szerepelt Munkács és Tállya is. Judit pár évvel a házasság után, 1591. július 29-én meghalt. Tőle egy lánya, Erzsébet született (meghalt 1604-ben), aki 1602-ben Homonnai Drugeth Bálint felesége lett.

Rákóczi Zsigmond (1607-1608) Második felesége Gerendi Anna, Gerendi János és Erdélyi Katalin lánya volt, őt 1592-ben vette feleségül. Ebből a házasságából a következő gyermekek születtek: György, Zsigmond és Pál Harmadik felesége, Thelegdy Borbála. 1596-ban vette feleségül. Férje korai halála után rámaradt az árvák nevelése, amit az asszony gyermektelen lévén nagy odaadással folytatott.

Rákóczi Zsigmond (1607-1608) Bocskai halála után a fejedelmi székre több jelölt is pályázott. A halott államférfi végrendeletében Homonnai Drugeth Bálintot nevezte meg örökösének, de Báthory Gábor is kinyilvánította igényét a trónra. Ez a vetélkedés azonban egy „nevető harmadik”, az erdélyi kormányzói jogkört változatlanul birtokló Rákóczi Zsigmond malmára hajtotta a vizet. Végül a kolozsvári országgyűlés őt ültette a fejedelmi székbe.

Rákóczi Zsigmond (1607-1608) A szász krónikákban „idős, jámbor úrként” megörökített fejedelem végül nem sok időt, mindössze egy esztendőt tölthetett az Erdélyi Fejedelemség élén, Báthory Gábor (ur. 1608-1613) ugyanis nem törődött bele kudarcába. A fiatalember az 1607-es esztendőben szövetségre lépett az elégedetlenkedő hajdúkkal szabadságjogaik biztosításának reményében készek voltak Rákóczi ellen fordítani fegyverüket.

Rákóczi Zsigmond (1607-1608) Az idős fejedelem tisztában volt vele, hogy Báthory nem riadna vissza egy háborús konfliktus kirobbantásától, ezért 1608 márciusában –a szádvári és sárosi birtokokért cserében – lemondott hatalmáról. A kortársak kapzsisággal vádolták a bárót, holott valódi államférfiként cselekedett, hiszen távozásával másodszor is megmentette Erdélyt a pusztulástól.

I. Rákóczi György (1630-1648) Rákóczi Zsigmond és Gerendi Anna fia 1616. április 18-án vette feleségül Lorántffy Zsuzsannát, az új feleség mellé megkapta a sárospataki uradalmat is, ami a későbbiekben – Munkács mellett – a Rákóczi-birtokok legfontosabbika lett. Bethlen halála után Bethlen István mellett Rákóczi György is esélyes volt a fejedelmi székre, ráadásul őt még a hajdú katonaság is támogatta. 1630. december 1-jén a segesvári országgyűlés választotta fejedelemmé.

I. Rákóczi György (1630-1648) Visszavette a magánkézre került kincstári birtokokat s megtörte a nagybirtokos főrendek hatalmát, birtokaikat elkobozta, nagy részükkel a Rákóczi-család vagyonát gyarapította. A fejedelmi birtokokra alapozta keménykezű uralmát. 1636-ban Bethlen szövetkezett a budai pasával ellene, de a nagyszalontai csatában Rákóczi legyőzte a törököket. 1644-ben, a harmincéves háború keretében, szövetségben a Svéd Királysággal megindította hadait III. Ferdinánd ellen.

I. Rákóczi György (1630-1648) A váltakozó sikereket hozó első év után, 1645-ben Munkácson szövetséget kötött XIV. Lajos francia királlyal és Brünn mellett csatlakozott a svéd hadsereghez. A szultán azonban visszaparancsolta Rákóczi hadait a Magyar Királyság keleti részére, így a fejedelem inkább a békekötést választotta. 1645-ben, a linzi békében megkapta Abaúj, Bereg, Borsod, Ung és Zemplén vármegyéket haláláig; Szabolcs és Szatmár vármegyéket pedig fiai is örökölhették.

I. Rákóczi György (1630-1648) A linzi béke ugyancsak megerősítette a magyarországi protestánsok szabad vallásgyakorlatát és megadta a parasztságnak a szabad templomhasználat jogát. Uralma alatt Erdély békében fejlődött: buzgó református volt, feleségével, Lorántffy Zsuzsannával együtt sokat tett egyháza és az iskoláztatás felvirágoztatására. Soha annyi könyvet nem adtak ki előtte, mint az ő korában. 1648. október 11-én hunyt el, a gyulafehérvári székesegyházban nyugszik

II. Rákóczi György (1648-1660 megszakításokkal) I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia. Az országgyűlés még apja életében, 1642. február 3-án fejedelemmé választotta. 1644-ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója. 1648. október 11-én lépett trónra. Felesége, Báthory Zsófia, a Báthori- család utolsó sarja révén kerültek a Báthory birtokok a Rákóczi-család kezére. . A házasságból egyetlen fiú született, Ferenc, akinek apja halála után, 1660-ban a IV. Mehmed szultán nem engedte meg a fejedelmi szék elfoglalását.

II. Rákóczi György (1648-1660 megszakításokkal) Báthory István nyomdokaiba szeretett volna lépni, ezért kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett. 1649-ben szövetségre lépett a kozákok hetmanjával, Chmielnicki Bogdánnal, majd 1653- ban hűbéri fennhatósága alá vonta Moldvát és Havasalföldet. A budai pasa a szászfenesi csatában, 1660. május 22-én vereséget mért Rákóczira. Feljegyezték, hogy a fejedelem hadvezérhez méltóan, bátran harcolt a csatában: 17 törököt vágott le, 5 lovat lőttek ki alóla, 150 testőre közül 20 maradt életben. A csatában kapott fejsebébe halt bele 1660. június 7-én.

I. Rákóczi Ferenc II. Rákóczi György fejedelem és Báthory Zsófia egyetlen fiaként még apja életében, 1652. február 18-án Erdély fejedelmévé választotta a gyulafehérvári országgyűlés. 1660. május 22-én a szászfenesi csatában II. Rákóczi György megsebesül, majd június 7-én meghal. I. Rákóczi Ferenc ezután már nem tudta visszaszerezni korábbi hatalmát. 1661. augusztus 15-én Báthory Zsófia és fia áttérnek a katolikus vallásra. 1666. január 1-jén I. Rákóczi Ferenc Sáros vármegye örökös főispánja lett. Március 1-jén feleségül vette Zrínyi Ilonát. Ekkor még élvezte I. Lipót császár bizalmát, és megkapta Sáros vármegye örökös főispáni tisztségét is.

I. Rákóczi Ferenc A Zrínyi- és Frangepán-féle összeesküvésbe bonyolódva, az 1670. évi tiszavidéki felkelés leveretése után csak anyja és a jezsuiták közbenjárására, nagy váltságdíj árán menekedhetett a büntetéstől. 1671. február 21–én megszületik az egyezség Báthory Zsófia és I. Lipót császár között: Rákóczi váltságdíj és várainak többségének az átengedése fejében büntetlen marad Rákóczi ettől kezdve egészen haláláig semleges próbált maradni a császári csapatok és a bujdosók között zajló harcokban, miközben a bujdosók többször birtokait támadták.

I. Rákóczi Ferenc Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona elsőszülött, György nevű fia nem sokkal születése után még csecsemőkorában 1667-ben meghalt. 1672-ben született leányuk, Julianna és 1676-ban második fiuk Ferenc. Nem sokkal második fia születése után 1676. július 8-án a makovicai uradalomhoz tartozó Zborón I. Rákóczi Ferenc meghalt. Kassán temették el.

II. Rákóczi Ferenc I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia Neve szorosan összefügg az általa 1703- ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes állami függetlenségét kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, aminek tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelmek voltak.

II. Rákóczi Ferenc Szabadságharca nem érte el a kívánt eredményt. A magyarság szemében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. II. Rákóczi Ferenc már katolikusnak született, és ebben a szellemben nevelték. Alig volt három és fél hónapos, amikor apját elvesztette. A család előbb Munkács, Sárospatak és Regéc várában lakott, majd 1680-tól (a nagymama, Báthory Zsófia halála után) végleg munkácsi várukba költöztek.

II. Rákóczi Ferenc Édesanyja Thököly Imrével a kuruc hadak vezérével lépett házasságra. Ezentúl az ifjú Rákóczi Ferencet is gyakran elvitték magukkal hadi táborokba, így beleláthatott a kuruc sereg mindennapjaiba. Zrínyi Ilona elszántan védte Munkács várat a Habsburgokkal szemben. Az ostrom, megszakításokkal, szinte három évig tartott. Rákóczi, a 12 éves gyermek is ott forgolódott a bástyákon, bátorítva, lelkesítve a vitézeket

II. Rákóczi Ferenc A kapituláció után a Rákóczi-árvák összes javait visszaadták, ők maguk azonban atyjuk végrendelete értelmében I. Lipót gyámsága alá kerültek. Zrínyi Ilonával együtt Bécsbe kísérték őket, ahonnan csak a császár engedélyével távozhattak. A spanyol örökösödési háború miatt elvezényelték Magyarországról a császári csapatok nagy részét. Munkácson új, kurucok vezette felkelés kezdődött és Rákóczit kérték fel vezetőjüknek. Elérkezettnek látta ő is az időt és eleget tett kívánságuknak.

II. Rákóczi Ferenc 1703. június 15-én Lawoczne mellett Esze Tamás csapatai csatlakoztak hozzá, 200 rossz parasztpuskával felfegyverzett gyalogos és 50 lovas, ezzel 3000 főre emelve a sereg létszámát. Bercsényi némi francia pénzzel és 600 főnyi lengyel zsoldoscsapattal érkezett a fejedelemhez. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen Rákóczit Magyarország és Erdély vezérlő fejedelmévé választották, és egy 24 tagú szenátust rendeltek mellé.

II. Rákóczi Ferenc A szabadságharc leverése után Lengyelországba, Angliába, majd Franciaországba emigrált. Végül a törökországi Rodostóban telepedett le. 1735-ben halt meg. Hamvait 1906 óta a kassai Szent Erzsébet Székesegyházban őrzik.