A kommunikációs stratégiák szerepe az idegen nyelvek tanításában Előadó: Kárpáti László Intézmény neve: Eger, Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskola Program neve: Neveléstudományi Képzés 2. Évfolyam Elérhetőség: karpati.laszlo@yahoo.com

Az előadás menete Előzmény, problémafelvetés Mik azok a kommunikációs stratégiák? A stratégiák fajtái Miért ne tanítsuk-e a kommunikációs stratégiákat? Miért tanítsuk a kommunikációs stratégiákat? A kommunikációs stratégiák létjogosultsága Stratégiahasználat a gyakorlatban Néhány eredmény Összegzés

Előzmény, problémafelvetés 18 év boldog kapcsolat 2 év tanítás Legfőbb észrevétel: miért beszélnek akadozva az emberek idegen nyelveken? Számos lehetséges magyarázat (lámpaláz, kishitűség, elutasítás, korábbi élmények, olvasási szokások, anyanyelvi és világi ismeretek, mentális képességek, tanulási nehézségek) Milyen lehetséges megoldások állnak rendelkezésre? Egy lehetséges megközelítés: kommunikációs stratégiák!

Mik azok a kommunikációs stratégiák? Több megfogalmazása lehetséges: „két beszélő azon próbálkozása, amellyel a hiányzó jelentésbeli struktúrát kölcsönösen megkísérlik áthidalni”. „A jelentésbeli struktúrák magukba foglalják mind a nyelvészeti, mind a társadalmi közvetítő szerepet” - Tarone (1980) „egy félig tudatos terv, amely egy meghatározott kommunikációs cél megvalósítására irányul” - Faerch és Kasper (1983) „a kommunikációs stratégiák az idegen nyelvet tanulóknál jelentkeznek, akkor, amikor kommunikációs kihívásokkal szembesülnek” - Kasper (1983) „a beszélő azon kísérlete, amely arra irányul, hogy kitöltse a felmerült űrt a fennálló kommunikációs helyzet és a rendelkezésre álló nyelvi eszköztár között” - Maleki (2007) „a kommunikációs stratégia kivitelezése kezdődhet kognitív módon és megnyilvánulhat interakcióban” - Mali (2007)

A stratégiák fajtái Tarone (1980) alapján: Parafrázis (grandmother) Transzfer (Standpunkt) Mímelés (a legismertebb) Segítségkérés (What does the word …mean?) Elkerülés (részleges vagy teljes) Lewis (2011) már 8 stratégiáról beszél: egyszerűsítés, kihagyás, állandósult szókapcsolatok használata, késleltetési eszközök (nos, mint tudják, ha értik mire gondolok), helyesbítés, hamis újrakezdés, ismétlés, újrafogalmazás.

A kommunikációs stratégiák helye a kompetencia alapú oktatásban Canale és Swain kompetenciamodellje kiegészítve a kulturális kompetencia fogalmával (Bárdos 2004)

Miért ne tanítsuk a kommunikációs stratégiákat? Szükségtelen, mert: Schmidt (1983) - csak a nyelvi kompetencia rovására fejlődhet, Bialystok (1990), Kellerman (1991) – a nyelvi tartalmak tanítása fontosabb, Skehan (1998) – alkalmazásuk hátráltatja a nyelvek közötti tudás megalapozását, Oxford (2001) – további kutatások szükségesek a téma kapcsán, Ellis és Barkhuizen (2005) – szerepük nem nyilvánvaló

Miért tanítsuk a kommunikációs stratégiákat? Tudatosabb nyelvhasználat folyékonyabb szóbeli önkifejezés  sikerélmény  növekvő magabiztosság  hatékonyabb kommunikáció Az elmélet néhány támogatója: Tarone (1984), Bialystok (1990), Dörnyei és Thurrel (1991), Dörnyei (1995), Oxford (2001), Littlemore (2001)

A kommunikációs stratégiák létjogosultsága Szerepük a kommunikációban: vitatott! Újabban: aki az anyanyelvét jól használja, annak ismernie és alkalmaznia kell őket  fölösleges tanítani tehát, Dörnyei (1995) nem tudatosult eszközök, tanításuk nagyban hozzájárulhat a beszéd tényleges folytonosságának növeléséhez, sőt, közvetve az íráskészségre is kihathat

Stratégiahasználat a gyakorlatban Alanyok: 8. osztályos vidéki általános iskolai diákok 4 éve tanulnak angol nyelvet Tankönyv: Cs. Marton Lívia: My English Book/Workbook 8 Heti 3 óra 11 fős osztály Heterogén csoport (például: hozzáállás, szellemi képességek, szókincs)

Néhány eredmény Mímelés: azonnali, nem biztos, vagy azonnali és biztos felismerés, Körülírás: nehezen vagy egyáltalán nem értik meg, Szinonimahasználat: nem használják, de megértik Ellentéthasználat: mint a szinonimahasználatnál, Elkerülés: gyakran használják, például, mondatrész kihagyása, beszéd el nem kezdése. Összegzés: alacsonyszintű aktív stratégia használat, passzív megértés.

Összegzés A kommunikációs stratégiák: növelhetik az élőbeszéd folyamatosságát, csökkenthetik a frusztrációt, sikerélményt generálnak, „kommunikációs függőséget” okozhatnak. A tanításbeli létjogosultsága vitatott (több nyelv vs. tudatosabb nyelvhasználat), Érdemes tanítani  új stratégiák megismerése, meglévők tudatosítása

Hivatkozott irodalom Tarone, E. (1980). Communication strategies, foreigner talk, and repair in interlanguage. Language Learning 30 (2), 417 – 431 Faerch, C., G. Kasper. (1983). Plans and strategies in foreign language communication. In: C. Faerch, G. Kasper (Eds.), Strategies in Interlanguage Communication. London, Longman, p. 20-60 Bialystok, E. (1990) Communication Strategies. Oxford, Blackwell. Dörnyei, Z., S. Thurrel. (1991). Strategic competence and how to teach it. ELT Journal 45 (1), 16-23 Dörnyei, Z. On the Teachability of Communication Strategies. TESOL Quarterly (1995): p. 55- 85. Kellermann, E. (1991). Compensatory strategies in second language research: A critique, a revision, and some (non-)implications for the classroom. In R. Phillipson, E. Kellerman, L. Selinker, M. Sharwood-Smith, & M. Swain (Eds.) Foreign Second Language Pedagogy Research. Clevedon, Avon: Multilingual Matters. 142 - 161

Littlemore, J. (2001). An empirical study of the relationship between cognitive style and the use of communication strategy. Applied Linguistics 22 (2), 241 – 265 Oxford, R. L. (2001). Language Learning Strategies. In: R. Carter, D. Nunan (Eds.), Teaching English to Speakers of Other Languages. Cambrdige, Cambridge University Press, 166- 172 Bárdos, J. (2004): Nyelvpedagógiai kalandozások. Pécs, Iskolakultúra Maleki, A. (2007). Teachability of communication strategies: An Iranian experience. System 35 (4), 583 – 594 Mali, Z.O. (2007). Exploring communication strategy use by learners of Isuzulu in Synchronous computer-mediated communications (S-CMC). Iowa University, USA

Felhasznált irodalom Nakatani, Yasuo. (2006): „Developing an Oral Communication Strategy Inventory.” The Modern Language Journal p. 151-168 Maleki, A. (2010): Techniques to Teach Communication Strategies. Journal of Language Teaching and Research 1 (5), p. 640-646 Lewis, S. (2011): „Are Communication Strategies Teachable?” Encuentro p. 46-54. Lin, Grace Hui Chin. (2013): Revealing the Effectivenesses of Communication Strategies. Taichung City, Taiwan: Applied Foreign Languages Nordin Razak, Hazri Jamil, Reem Yousef. (2013): „Willingness to Communicate in English: A Study of Malaysian Pre-Service English Teachers.” English Language Teaching

„Könyvajánló” Bárdos Jenő. (2000): Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Vigotszkij, L.Sz. (2000): Gondolkodás és beszéd. Budapest, Trezor. Ujlakyné Szűcs Éva. (2002): A szókincs tanítása. In: Nyelvpedagógia az ezredfordulón. Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány. Boldizsár Boglárka. (2002): A beszédkészség fejlesztése. In: Nyelvpedagógia az ezredfordulón. Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány. Bárdos, J. (2004): Nyelvpedagógiai kalandozások. Pécs, Iskolakultúra Gósy Mária. (2005): Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris. Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett (szerk.). (2008): Nyelv, tudat, gondolkodás (Általános Pszichológia 3.) Budapest, Osiris. Pléh Csaba. (2012): A társalgás pszichológiája. Budapest, Libri. Fodor László, Kriskó Edina. (2014): A hatékony kommunikáció alapjai. Budapest, Noran Libro.