Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatóság Évközi és a 2017. évi változások a Tbj., az Szja és az Art szabályozásban Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatóság Készítette: Harmat Ferencné 2017.01.24. kész

Versenyképesség növelése Adóbürokrácia csökkentése Gazdaságfehérítés A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban Szocho tv.) HATÁLYBALÉPÉS A módosítások a 2016. évi LXVI. törvény kihirdetését követő napon, azaz 2016. június 16-án léptek hatályba. A 2016. november 22-én elfogadott az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. tv. (őszi adócsomag) Szabályozási irány: Versenyképesség növelése Adóbürokrácia csökkentése Gazdaságfehérítés VÁLTOZÁSOK A vállalkozók járulékfizetésében A szochó terhére érvényesíthető adókedvezményekben A mezőgazdasági őstermelő adatszolgáltatásában A foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségében

FOGALMAK Tbj. 4. § o) pontjának 2. alpontja Tbj. 4. § r) pontja o) Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó: 2. az Mpt. 3. §-ában meghatározott személy. A módosítás szövegpontosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) Tbj. által hivatkozott rendelkezése már korábban módosult. Ennek értelmében a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó az a természetes személy, aki önkéntes döntése alapján pénztártaggá válik. Tbj. 4. § r) pontja r) Igazgatási szerv: a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési-, nyilvántartási-, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a tartozás beszedésével, behajtásával, a bevallás ellenőrzésével kapcsolatos hatósági ügyben - a 34-35. §, 41. § (4)-(5) bekezdés, 42-43. § kivételével - az állami adó- és vámhatóság Az Art. 88. § (5) bekezdése 2016.01.01-től hatályát vesztette, ezért indokolt volt a rendelkezés pontosítása az erre való hivatkozás törlésével és igazgatási szervként az adó- és vámhatóság egységes megjelölésével.

FOGALMAK Tbj. 4. §-a kiegészült a q) ponttal: „q) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997 . évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül .” A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony „munkaidejének” meghatározására nincs alkalmazható jogszabály, így azzal a vélelemmel szükséges élni a Tbj.-ben, hogy e foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős jogviszonynak minősül. Ezzel egyértelművé vált, hogy az e jogviszony mellett egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytató személy többes jogviszonyos egyéni, ill. társas vállalkozónak tekinthető.

Bővült a biztosítottak köre A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. A természetes személy biztosítotti poziciója azonban nem automatikusan jön létre, mert nem minden munkavégzés alapozza meg a biztosítási kötelezettséget. A biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyokat a Tbj. tételesen határozza meg, annak kiterjesztő módon történő értelmezésére nincs mód. Tbj. 5. § (2) bek. szabálymódosítása egyértelműsíti, hogy A helyi önkormányzati választásokon választott képviselők és tisztségviselők (ide értve: polgármester, főpolgármester, megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke, alpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke, jegyző, aljegyző), minősül biztosítottnak feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 %-át (38250 Ft), illetve naptári napokra annak 30-ad részét (1275 Ft). Ezzel egyértelművé válik, hogy a képviselő-testület által felállított bizottság önkormányzati képviselőnek nem minősülő tagja fentiek szerint nem minősül biztosítottnak.

Bővült a biztosítottak köre Biztosítottnak minősül Az állami szolgálati jogviszonyban álló személy Az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy A Katv. alapján főállású kisadózóként bejelentett személy

Az állami projektértékelői jogviszony jellemzői Másodlagos jogviszony (a támogatási kérelmek tartalmi értékelését közfeladatként végzi, ami nem érinti az alapjogviszonya szerinti munkavégzést, jogviszonyt). Az értékelő felett a munkáltatói jogkört az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter gyakorolja. A miniszter az értékelővel – legfeljebb a programozási időszak leteltéig szóló határozott időre – a támogatási kérelmek tartalmi értékelésére írásban keretszerződést köt. A keretszerződés olyan különös munkaszerződés, amely – egyebek mellett – tartalmazza, hogy az értékelő a feladatait esetileg kapja, amelyet határidőre köteles teljesíteni, egyéb esetben rendelkezésre áll. A rendelkezésre állás időtartama alatt az értékelőt díjazás nem illeti meg. Az értékelő feladatellátását a miniszter írásban – a konkrét munkavégzés megkezdése előtt legalább hét nappal – esetileg rendeli el. A biztosítási jogviszony a Tbj. 8 § c) pont alapján akkor sem szünetel, amikor az értékelő díjazás nélkül rendelkezésre áll.

Biztosítottak köre A Tbj. 5. § (1) bekezdése kiegészült j) ponttal: (E törvény alapján biztosított) j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy, A módosítás csupán jogtechnikai jellegű. A főállású kisadózó a Katv. 10. § (1) bek. alapján eddig is biztosítottnak minősült. Az egységes jogalkalmazás érdekében azonban a főállású kisadózóként bejelentett személy bekerült a Tbj. 5. §-ában szabályozott biztosítotti körbe és a Tbj.-ben is rögzítésre került, hogy a főállású kisadózó biztosítási jogviszonyának bejelentésére a Katv.-ban foglaltak az irányadók. Fontos tehát, hogy a biztosítotti bejelentést továbbra sem a ′T1041-es nyomtatványon, hanem a ′T101E, ill. ′T201T nyomtatványon kell megtenni !!! A Tbj. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lépett : „45. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a biztosítási kötelezettségének bejelentését a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózói státuszának bejelentésével teljesíti.”

Biztosítási kötelezettség alól történő mentesítés A jogalkalmazás elősegítése érdekében a biztosítási kötelezettség alól történő mentesítésre vonatkozó szabályok új rendszerben jelennek meg a szabályozásban. A biztosítás nem terjed ki: 11. § (1) a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere; b) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere; c) az európai parlamenti képviselőre; d) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre.

Biztosítási kötelezettség alól történő mentesítés A biztosítás nem terjed ki: 11. § (1) A fentiek szerinti szabályok az érintett személyre nézve mondják ki a biztosítási kötelezettség alól történő mentességet. Ez azt jelenti, hogy a személy az összes jogviszonyára nézve mentesül a biztosítási kötelezettség alól. Példa: Egy magyar állampolgár a WHO alkalmazottjaként a nemzetközi szervezet saját szociális biztonsági rendszerében biztosított. A nemzetközi szervezetnél végzett munkája mellett Magyarországon egy társas vállalkozásban munkaviszony keretében havi 500 ezer Ft munkabért kap. Tbj 11. § (1) alapján Magyarországon erre a személyre nem terjed ki a biztosítás, ezért a munkaviszonyával összefüggésben sem lehet a biztosítási kötelezettséget megállapítani. Biztosítási kötelezettség hiányában a természetes személynek járulékfizetési kötelezettsége nincs.

Biztosítási kötelezettség alól történő mentesítés A személyi mentesség mellett egyes meghatározott jogviszonyokban történő munkavégzés is kívül esik a biztosítási kötelezettségen. A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra: 11. § (2) a) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el; b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.

Biztosítási kötelezettség alól történő mentesítés A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra: 11. § (2) 11/B. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn. Megállapította: 2016. évi CXXV. törvény 138. §. Hatályos: 2017. I. 1-től. Példa: A kanadai állampolgár akit a Kínában lévő munkáltatója kiküldetés keretében Magyarországon két évet meg nem haladóan foglalkoztat mentesül a biztosítási kötelezettség alól, feltéve hogy Kínában rendelkezik biztosítással. A biztosítási kötelezettség alól történő mentesítésre vonatkozó szabály az olyan 3. államból kiküldött személy esetén is alkalmazható, aki a 3. államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.

Biztosítási kötelezettség alól történő mentesítés A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra: 11. § (2) A 3. államból kiküldött személyekre vonatkozó megváltozott rendelkezések 2016. január 1-jétől megkezdett kiküldetés esetén is alkalmazhatók A 3. államban fennálló biztosítás igazolása: a 3. állam illetékes hatósága által kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában lehetséges, amely bizonyítja, hogy a 3. államból kiküldött személy e 3. államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított. Annak bizonyítása, hogy a 3. államból kiküldött személy nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá az erről szóló írásbeli nyilatkozat megtételével lehetséges.

Biztosítási kötelezettség alól történő mentesítés A kiküldetés meghosszabbításának bejelentése: 2017. január 1-jétől a 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén a kiküldetés meghosszabbításának bejelentésére akkor van lehetőség: A kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a munkavállaló magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan 2 évnél hosszabb időtartamúvá válik és Az említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. Ebben az esetben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő 2. év végétől áll fenn. Ha a 2016. 12.31-én hatályos tv szerint kiküldetés hosszabbítás történt, bejelentve, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól történő mentesítés legfeljebb 2017. junius 30-áig állhat fenn. A biztosítási kötelezettség alóli mentesítés a szoc ho adó rendszerében is megjelenik – Eat 455. § (4) h. pont – szoc hot sem kell megfizetni.

Biztosítási kötelezettség alól történő mentesítés A kiküldetés meghosszabbításának bejelentése: A mentesítéshez kapcsolódik a 2016. november 26-tól hatályos rendelkezés: Az utólagos kifizetések pl jutalom megítélését módosítja. A 2015. 07.01-től alkalmazható rendelkezés alapján , amennyiben a jövedelem kifizetése olyan időszakra tekintettel történik amely időszakban a Tbj 11. §, 11B, 13. § szerint a biztosítási kötelezettség a magánszemélyre nem terjedt ki, úgy ezen időszakra később kifizetett jövedelem is ugyanolyan elbírálás alá esik, szoc ho és járulék mentes.

A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak, járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok 2017. január 1-jétől a rendvédelmi és honvédelmi életpálya modell részeként új ellátási rendszer bevezetése: Az életpálya alatt bekövetkező rendkívüli események, élethelyzetek, baleset vagy betegség miatti hivatásos szolgálatra illetve az adott szolgálati beosztásra való egészségügyi alkalmatlanság hatékony kezelésére. Egészségkárosodási ellátásként bevezetésre került: Rendvédelmi ill. honvédelmi egészségkárosodási járadék és keresetkiegészítés Szja szerint bérként nevesítve – összevont adóalap részeként adóköteles jövedelem 1. A rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy jogviszony hiányában nem biztosított, eü. szolgra jogosult. (Tbj 16. §) 2. A keresetkiegészítésben részesülő személy biztosítási jogviszonyban áll, ezáltal eü. szolgra jogosult (így nem kellett nevesíteni a 16. §-ban)

A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak, járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok Az egészségkárosodási ellátásból a járulékfizetésre vonatkozó különös szabály alapján: Kizárólag 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra ellátás folyósítás időszaka a nyugellátás megállapítása során figyelembe vételre kerül. Az egészségkárosodási ellátások után a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget a kifizető teljesíti.

Fejlesztő foglalkozás A szociális foglalkoztatást (munka-rehabilitáció) 2017. április 1-jétől felváltja az un. fejlesztő foglalkoztatás. Cél: a foglalkoztatásban résztvevők összetételét tekintve jellemzően az egyén képességeinek, készségeinek fejlesztése, a foglalkoztatás nem éri el az akkreditált foglalkoztatás formáját, de megkülönbözteti a terápiás célú tevékenységtől. Köztes forma, mely a munkavégzésről szól, figyelembe véve a terápiás szükségletet. E tevékenységi forma egyszerre ad foglalkoztatási és fejlesztési szolgáltatási elemet. Fejlesztő foglalkoztatásban részesülhet a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig: Fogyatékos A pszichiátriai beteg A szenvedélybeteg Hajléktalan személy 1. Ha cél az önálló munkavégzést segítő képességek, készségek, fenntartása, fejlesztése, új munkafolyamatok megismerése, új szakma elsajátítása, felkészítés a nyílt munkaerő piacra - a Munka tv könyve, 2012. évi I. tv határozott idejű munkaviszonyban történő foglalkoztatás biztosítási kötelezettség, általános szabályok

Fejlesztő foglalkozás 2. Ha cél: az egyén testi és szellemi képességeinek és munkavégzéssel összefüggő képességeinek helyreállítása, megőrzése, fejlesztése, felkészítése az önálló munkavégzésre. Az Szt-ben(szociális tv) meghatározott szabályok szerint fejlesztési szerződés alapján végzi az érintett a fejlesztési tevékenységet A fejlesztési foglalkoztatási óradíjban részesülő személy a díj összege után 10% nyugdíjjárulékot fizet (kv ha saját jogú nyugdíjas) Így a fejlesztési jogviszonyban töltött időszak díjfizetés esetén – szolgálati időként kerül figyelembe vételre a nyugellátás megállapítása során.

A nevelőszülői jogviszony megítélése vállalkozás folytatása esetén Kisgyermekes vállalkozók járulék- és szociális hozzájárulási adókötelezettsége Ha a vállalkozó csecsemőgondozási díj és/vagy gyermekgondozási díj folyósítása mellett egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásban is részesül, mentesül a járulékfizetési alsó határ és a minimum adóalap után történő közterhek megfizetése alól még akkor is, ha tevékenységét személyesen folytatja. Kizárólag GYES Folyósítás – NEM CSÖKKENTHETŐ A JÁRULÉK ALAP!!!! A nevelőszülői jogviszony megítélése vállalkozás folytatása esetén A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra irányadó szabályok a jogviszony speciális jellegére tekintettel rendelkeznek arról, hogy munkaviszony alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell, de nem határozzák meg, hogy hány órás jogviszonynak kell azt tekinteni. A nevelőszülői jogviszony a Tbj. és a szociális hozzájárulási adó rendszerében teljes munkaidős jogviszonynak minősül.

Nyugdíj mellett vállalkozást folytatók A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá (lesz nyugdíjas), akkor az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozhat arról, hogy melyik társaság fizesse meg utána a járulékot. Az új rendelkezés értelmében az év közben kiegészítő tevékenységűvé váló és egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozónak az adóév bármely napján választási lehetősége van arra vonatkozóan, hogy melyik társas vállalkozás fizesse meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezzel lehetővé válik az év közbeni nyilatkozattétel.

Járulék mértékek 2017. január 01-től módosul a Tbj. 19. § (4) bekezdése - A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, - a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7110 forint (napi összege 237 forint).

Vállalkozókra vonatkozó szabályok 2016. november 26-án hatályba lépett szabályok szerint egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban állónak kell tekinteni azt az egyéni vagy társas vállalkozót: Legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll vagy A nemzeti köznevelésről szóló tv, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló tv szerinti közép vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Utóbbi az Art szerinti elévülési időn belül időn belül visszamenőlegesen alkalmazható – önellenőrzéssel módosítható. Külföldi oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok igazolása: Külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek

Vállalkozókra vonatkozó szabályok Külföldi oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok igazolása: Külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek. A jogalkalmazás elősegítésére: Ha az egyéni v társas vállalkozó többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya hónap közben keletkezik, vagy szűnik meg, akkor a tárgyhónap azon részére, amikor a vállalkozó nem rendelkezett több jogviszonnyal a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap 30-ad részét kell figyelembe venni. Ha a heti 36 órás jogviszony a naptári hónap egészében nem áll fenn, a járulékfizetési kötelezettség kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap 30-ad részét kell alapul venni.

Az egyszerüsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó magasabb járulékalap választása Az eva adózó a magasabb összegű tb ellátások megszerzésére: Egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot magasabb összeg után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet a 2016. évben hatályos szabályok alapján első ízben az adóévet megelőző év december 20-ig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kellett az állami adóhatósághoz benyújtani. Új szabályok: nyilatkozatát a tárgyév első járulékbevallásában teheti meg. Így már a hatályos minimálbér ismeretében választható a magasabb járulékalap.

A mezőgazdasági őstermelő magasabb járulékalap választása A mezőgazdasági őstermelő saját döntése szerint a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a törvényi előírásnál magasabb összeg után fizeti meg. Az adóévre szóló nyilatkozatot a tárgyév során bármely negyedévben meg lehet tenni (’T1058 számú bevallás), de az az adóévre szól. A NAV az Art. 16. § (4) bekezdése alapján teljesített biztosítotti bejelentés alapján megfelelő adatokkal rendelkezik a biztosított őstermelőről. A mezőgazdasági igazgatási szerv felé a biztosítotti jogállásra vonatkozó nyilatkozatot nem kell tenni.

A szociális hozzájárulási adó mértéke és fizetendő összege A munkáltatókat a foglalkoztatással összefüggésben terhelő közterhek mértékét csökkentő programról szóló döntés alapján az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló tv a program első 2 évére – 2017 és 2018-ra – a szociális hozzájárulási adó csökkentését tartalmazza. 2017. január 1-jétől az adó mértéke 22%. A fizetendő adó az adóalap után számított adó, csökkentve az adó fizetésre kötelezettet tv rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. Az általános adómérték 5 százalékpontos csökkentése a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények mértékét is érinti: Amikor a 2016 december 31-ig hatályos rendelkezések szerinti 27% volt a kedvezmény mértéke – általános 22% vehető igénybe a jövőben. Egyéb mértékkel (13,5 és 14,5%) megállapított kedvezmények egységesen, az általános adómérték 50%-ával megállapított összegűek (11%) Kv: Kutatás-fejlesztés, mivel itt tao kulcs határozza meg – 9%-ra változik. Arra a hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazható először amely hónapban a megváltozott adómérték, kedvezménymérték hatályba lép..

Új munkáltatói kedvezmények 1. 2016. aug. 01-től módosult a Szocho tv. 462. §-a (2) Az (1) bekezdésben hivatkozott hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. Törvény, kormányrendelet, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is megállapíthat, valamint törvény az e törvényben meghatározottakhoz képest bővítheti a részvételre jogosultak körét. Az állami foglalkoztatási szerv - törvény, kormányrendelet, vagy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki, valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti érvényességi idejének kezdő és utolsó napját.

Új munkáltatói kedvezmények 1. Karrier Híd kedvezmény [2016. augusztus 1-jétől]: A hatósági bizonyítvánnyal rendelkező személyt munkaviszonyban foglalkoztató költségvetési szervnek nem minősülő kifizető érvényesíthet kedvezményt. Feltétel, hogy a munkavállaló legkésőbb a munkába lépését megelőző napon rendelkezzen a kérelmére kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és annak eredeti példányát átadja a munkáltató részére. A kedvezmény havonta egyenlő a munkavállaló (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (222 ezer forint) a 13,5 százalékával (2017 – 11%). A kedvezmény a hatósági bizonyítvány érvényességi idején belül - ez általános esetben 1 év – vehető igénybe.

Új munkáltatói kedvezmények 2. A Szocho tv. kiegészült a 462/H. §-al és a 467/F. §-al. A K+F tevékenység után: Az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból – az egyéb feltételek teljesülése esetén – adókedvezményt vehet igénybe. Elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az adózó a rendelkezésre álló utolsó társasági adóbevallásában (2016-ban általános esetben a 1529 jelű bevallásában) a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével csökkentette-e az adózás előtti eredményét és a társasági adóalapja negatív volt-e.

Új munkáltatói kedvezmények 2. Mértéke = a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 19 (9%) százalékos adókulccsal számított összegével. Korlát: A kedvezményt havonta legfeljebb a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, a Szocho tv. IX. fejezete alapján érvényesített kedvezmények után fennmaradó adókötelezettség összegéig lehet érvényesíteni.

A K+F kedvezmény további feltételei A kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében (általános esetben a 2015-ös adóévben) [a továbbiakban: kedvezményezett adóév] kutatás-fejlesztési tevékenységből származott; A kifizető külső gyakorlóhelyként – kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő – felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt legalább egybefüggő három hónap időtartamra fogadott a kedvezményezett adóévben (általános esetben a 2015-ös adóévben); A kifizető által foglalkoztatott kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökkent (általános esetben a 2015-ös adóév adatait kell a 2014-es adóév adataihoz viszonyítani). Amennyiben a kedvezményezett adóévben átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor e feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni.

A K+F tevékenység kedvezményének ellenőrzése Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi. Nem lehet igénybe venni a kedvezményt olyan természetes személyek vonatkozásában, akiket nem munkaviszony keretében foglalkoztat a kifizető, továbbá olyan természetes személyek vonatkozásában sem, akiknek a munkabére nem jelenik meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között. A kedvezmény 2016. július 1-jétől, első alkalommal a 2016. június hónapra, a 2016. július 1-jét követően benyújtott 1608 jelű adó- és járulékbevallásban már érvényesíthető. Az adókedvezmény az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe.

A Szocho tv. kiegészült a 463/B. §-al A Munkahelyvédelmi Akció kedvezményeinek érvényesítésére vonatkozó korlátozások A Szocho tv. kiegészült a 463/B. §-al Az ugyanazon kifizető és magánszemély között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében a munkáltató döntése szerint egyszeresen vehetők igénybe. Az ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszonyra tekintettel lehet kedvezményt érvényesíteni. Ha ugyanazon felek között egy adott hónapban új munkaszerződéssel ismételten munkaviszony jön létre, akkor a kedvezmény újbóli érvényesítésére már nincs mód.

Munkáltató személyében bekövetkező változás Szocho tv. 464. § (10) bek. módosítása: A tartósan álláskereső személy, valamint a 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után az átvevő munkáltató – a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére – folyamatosan tovább érvényesítheti a kedvezményt. Példa: 2015. február 1-jétől 25 év alatti pályakezdőt (20 éves) foglalkoztatott a munkáltató. A szükséges igazolás birtokában a munkaviszony kezdő napjától érvényesítette a szociális hozzájárulási adóból a 27 százalék mértékű kedvezményt. 2016. március 1-jétől az Mt. 36. §-a szerint a munkáltató személyében bekövetkező változás következményeként az érintett munkavállaló egy másik munkáltatóhoz kerül. Az átvevő munkáltató továbbra is igénybe veheti az adókedvezményt (2016. március 1-jétől 2017. január 31-ig 27, majd 2018. február 1-jétől további egy éven át 14,5 százalék mértékben).

A kisgyermekes munkavállaló után érvényesíthető kedvezmény A kisgyermekes munkavállalók után igénybe vehető kedvezmény igénybevételének elősegítése érdekében pontosító szabályok kerültek bevezetésre: A kedvezményre jogosító feltételeknek (pl csp-re való jogosultság) a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában kell fennállni. Kiegészítő szabály: amennyiben a 3 vagy több gyerekes kedvezmény igénybevételére való jogosultság az 1-2 gyerekes kedvezmény érvényesítése során keletkezik, a nagyobb kedvezmény teljes egészében érvényesíthető.

Egészségügyi hozzájárulás Megszűnik: Kamatjövedelmeket Tartós befektetésből származó jövedelem lekötési hozamát terhelő 6%-os mértékű közteher. A fizető vendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadóját választó magánszemélyek a továbbiakban 20%-os eho-t nem fizetnek. Két kulcsos az egészségügyi hozzájárulás rendszere: A kifizetőt terhelő szoc ho csökkentésével az eho is 22%-ra csökken 2017. január 1-től. Az átalányadózó és a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelők eho fizetési kötelezettsége 14%-ra csökken Bevallása Az adóbevallási tervezet bevezetésével összefüggésben módosulnak az egészségügyi hozzájárulás bevallására vonatkozó egyes rendelkezések. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg.

Egészségügyi hozzájárulás Bevallása A tárgyévre vonatkozóan az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített szja bevallásban kell az előlegként megfizetett eho-t elszámolni, az a bevallás határidejéig az adót mefizetni, illetve a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a %-os eho-t az szja bevallásában vagy a bevallási tervezet felhasználásával elkészített szja bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg , vallja be és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Személyi jövedelemadó törvényt érintő változások Fogalmak változása Kiküldetés fogalma Szja tv 3.§ 11. pont A törvény pontosítja a kiküldetés fogalmát. Kiküldetésnek minősül a hivatali, üzleti utazás, a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére kivételével. történő bejárás Egyértelművé válik, hogy a magánszemély lakóhelyéről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő utazás nem tekinthető kiküldetésnek, ugyanakkor kiküldetésről van szó akkor, ha a munkavállaló a lakóhelyéről egyből az üzleti partnerhez utazik.

Őstermelő fogalma Szja tv. 3. §. 18. pont Két pontosítás történt: egyértelműen meghatározásra került, hogy őstermelői igazolvány kiváltására csak belföldön található saját gazdaság esetében van lehetőség, kizárva ezzel azon termelőket, akik csak az őstermelői státusszal járó kedvezményeket vették igénybe, azonban tevékenységüket külföldön végzik, rögzítésre került a törvényben, hogy az őstermelő is lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó is, de nem az Szja tv. 6. számú mellékletében szereplő, őstermelőként felvett tevékenységére nézve. Saját gazdaság fogalma Kimondásra került a törvényben, hogy a termelési eszközök közé sorolható a bérelt földterület és eszköz is, mivel ezek esetében is fennállnak a saját gazdaság meglétéhez szükséges feltételek.

Termőföld haszonbérbeadás fogalma Szja tv. 3. §. 53. pont A törvénymódosítás hiányzó rendelkezést pótol azzal, hogy kiegészíti a termőföld haszonbérbeadásának fogalmát, azzal, hogy haszonbérbeadásnak minősül az erdőnek a tulajdonos által az erdőbirtokossági társulatban fennálló tagsági viszonya alapján az erdőbirtokossági társulat részére történő átadása is. Új fogalom Sportrendezvény fogalma Szja tv. 3. §. 60. pont A törvénybe beiktatott fogalom alapján a jövőben kizárólag a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés minősül sportrendezvénynek. A sportrendezvény fogalmának meghatározása, annak érdekében volt szükséges, hogy a korábbi szabályokból levezethető, de alapvetően adókikerülési célú törekvések kiküszöbölhetők legyenek. Eddig ugyanis a gazdasági élet szereplői által munkavállalóik részére szervezett sportprogramot is magában foglaló zártkörű rendezvények is sportrendezvénynek minősíthetőek voltak, így mentesülhettek az adókötelezettség alól.

Nem önálló tevékenységek körének kiegészítése Egyéb változások az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető által az Szja tv. 46.§ (5) bekezdése alapján a levont adóelőlegről kiállítandó igazolás adattartalma kiegészítésre kerül az első házasok kedvezményével is, a jogszabály szövegéből törlésre kerül az adónyilatkozat megtételére való jogosultsággal összefüggő tájékoztatási kötelezettség, miután az adónyilatkozat, mint bevallási forma 2016. január 1-jén megszűnt. Nem önálló tevékenységek körének kiegészítése Szja tv. 24. § (1) bekezdés k) pont A nem önálló tevékenységek körében nevesíti a törvény az állami projektértékelői jogviszonyt. A nevesített jogviszony olyan közfeladat ellátása céljából létrehozott, munkavégzésre irányuló különös jogviszony, amelyre a munka törvénykönyvéről szóló tv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Családi kedvezmény 2017. január 1-jétől a családjukban két eltartottat nevelő magánszemélyek kedvezménye Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként adóban kifejezve 2500 Ft-tal nő. E jogosultak az összevont adóalapjukat havi 100 ezer Ft-tal csökkenthetik. Változás továbbá, hogy a nagykorúvá váló, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (pl gyámság alá helyezett gyermek) családi kedvezményét az elhúnyt szülője testvérének is átadhatja. Felváltva gondozott gyermek: A szülők egyezsége is elegendő felváltva gondozott gyermek esetén a családi kedvezmény érvényesítéséhez (korábban bírósági jogerős döntés volt szükséges) Első házasok kedvezménye: A házasságkötéstől számított 24 hónapig feltétel nélkül érvényesíthető az első házasok kedvezménye, függetlenül attól, hogy a magánszemély ezt követően – gyermekre tekintettel- jogosulttá válik e családi kedvezményre. Átmeneti rendelkezés: ez a szabály már a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetén alkalmazható - 2015-ös bev önell

Eltartottak körének meghatározását érintő változás Eltartott: …. Szja tv. 29/A. § (5) bekezdés b) pont b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, (pl. rokkantsági j.) családi pótlékot nem állapítanak meg, (felsőokt-i t.) vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.(pl. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek) Hatálybalépés időpontja: 2017.01.01. A fenti módosítást az alábbiak indokolják. A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is kedvezményezett eltartottnak minősül, családi pótlékra azonban nem jogosít. Ezért értelmezési problémát jelentett az a helyzet, amikor a családban a járadékos személyen kívül pl. felsőoktatási intézményben tanuló gyermekeket is nevelnek. Az ilyen gyermekek a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe vehetők, a családi kedvezmény összegének megállapításánál pedig eltartottnak minősülnek. Tehát egyértelművé válik a törvény szövegezéséből is, hogy eltartottként figyelembe vehetik az egyetemista gyermekeket is a családi pótlékra nem jogosult családokban is.

Nyugdíjbiztosításokkal összefüggő változások A nyugdíjbiztosítások kedvezményi rendszere pénzforgalmi szemléletű. Kedvezményre a magánszemély adóévi befizetései jogosítanak. Adóévinek minősül a befizetés, ha az az adott év december 31-éig beérkezik a biztosítóhoz, akkor is ha azt a biztosító adiminsztrációs folyamata miatt az adóévet követően írják jóvá a szerződésen. Szja tv. 44/C.§ (1) bekezdés Hatálybalépés időpontja: 2017.01.01. A díjfizetési kötelezettség nem csak befizetés útján, hanem biztosítón belül számlák vagy szerződések közötti átvezetéssel is teljesíthető. Átvezetés esetén az átvezetett összeg nyugdíjbiztosítási szerződésen történő jóváírásának évében vehető figyelembe kedvezményre jogosító díjként, függetlenül attól, hogy az mikor érkezett meg a biztosító számlájára, de feltéve, hogy az átvezetett összeg a jóváírást megelőzően nem jogosított kedvezmény érvényesítésére.

Nyugdíjbiztosításokkal összefüggő változások Szja tv. 44/C.§ (4), (6) bekezdés, Hatálybalépés időpontja: 2017.01.01. A jelenleg hatályos szabályozás alapján nem rendelkezhet az adójáról az a magánszemély, aki a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételének időpontjában már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítással. (kivéve: ha szerződőváltás történt, nyugdíjszolgáltatás igénylésére került sor, vagy a biztosító felszámolásra került) A jövőben kizárt lesz a nyilatkozattétel abban az esetben is, ha ugyan létezik a nyugdíjbiztosítási szerződés (a nyilatkozattétel időpontjában), de a szerződésen (ezen időpontig) visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt.

Nyugdíjbiztosításokkal összefüggő változások Szja tv. 44/C.§ (7) bekezdés, Hatálybalépés időpontja: 2017.01.01 Két egyszerűsítés beépítése a törvénybe! A jövőben az adóhatóság abban az esetben is a biztosítóhoz utalhatja a magánszemélyt megillető támogatást (a rendelkezett összeget), ha a magánszemély ezer forintot meg nem haladó összegű nyilvántartott adótartozással rendelkezik. (Az továbbra is feltétel, hogy a bevallás alapján fizetendő adót meg kell fizetni.) (2) Ha a magánszemélynek adótartozása van, az állami támogatás utalása – a jövőben – az adótartozás rendezését követően automatikusan történik (jelenleg a magánszemély kérelme szükséges az utaláshoz). Korábban a törvény nem tartalmazott arra vonatkozó konkrét rendelkezést, hogy a biztosítónak mit kell tennie a hozzá utalt állami támogatással. A szabályokból logikusan az következett - és a biztosítók is így jártak el -, hogy az összeget a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírták, feltéve, hogy a rendelkezés évében nem történt visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény.

Nyugdíjbiztosításokkal összefüggő változások Nyugdíjbiztosítás megszűnése esetén: ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjszolgáltatás miatt szűnne meg, az állami támogatást a biztosító a biztosított magánszemélynek kiutalja. Ez utóbbi szabályban változás, hogy a biztosított személy halála esetén a biztosító az állami támogatást – összhangban a Ptk. előírásával – a megjelölt kedvezményezett magánszemélynek, megjelölt kedvezményezett hiányában a biztosított örökösének utalja. Az előzőekben nem említett minden más esetben a biztosító az állami támogatást az adóhatósághoz visszautalja. A magánszemély akkor tarthat igényt a visszautalt összegre, ha a szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (pl. biztosító felszámolása miatt) szűnt meg. Amennyiben a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás nélkül szűnik meg, akkor az állami támogatás növelt összegű visszafizetésére köteles a magánszemély. Szja tv. 44/C.§ (7) bekezdés Hatálybalépés időpontja: 2017.01.01.

Családi kedvezményhez kapcsolódó egyszerűsítés A magánszemély és a munkáltató, kifizető adminisztrációs kötelezettségének csökkentése érdekében az adóelőleg-nyilatkozatok megtételére vonatkozó szabály kiegészül azzal, hogy nem kell új nyilatkozatot tennie a magánszemélynek akkor, ha a magzatra tekintettel a várandóság időszakában már érvényesítette a családi kedvezményt, a gyermek megszületését követően pedig a családi pótlékra való jogosultsága okán lesz jogosult a kedvezményre . A módosítás törölte azt a rendelkezést, amely szerint a családi kedvezmény érvényesítésénél a nyilatkozatban foglaltakat a házastárs munkáltatójának is írásban tudomásul kell vennie. (a jövőben az adóelőleg-nyilatkozat megtétele során elegendő a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető nevét, adószámát megadni) Szja tv. 48.§ (1) és (3) bekezdés c) pont Hatálybalépés: 2017.01.01.

A kis- és középvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény A kis- és középvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény 30 millió forintos értékhatára eltörlésre kerül összhangban a társasági adó szabályaival. Szja tv. 49/B.§ (6) bekezdés d) pont Hatálybalépés: 2017.01.01. Ingó vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó szabály változása Az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított érték meghatározásának módja kiegészül azzal, hogy amikor az illetékügyi hatóság az áfa törvény szerinti műalkotás ajándékozással történő szerzése gyűjteménydarabok esetén nem szab ki illetéket régiség az átruházásból származó bevétel 75%-a vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.

Ingatlan átruházásából származó jövedelem Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2013. január 1-jétől hatályos módosítása alapján: az építésügyi hatóság használatbavétel tudomásulvételi eljárás lefolytatására is jogosult. A hatóság előtti eljárások az esetek egyre nagyobb részében nem használatbavételi engedély kiadásával, hanem a használatbavétel tudomásul vételével, illetve hatósági bizonyítvány kiadásával zárulnak. Ezért szükségessé vált a szabályok kiegészítése. Jogértelmezést segítő rendelkezés: Amikor az ingatlan szerzéskori értéke ismeretlen, és a jövedelem meghatározásakor a 75 százalékos szabály kerül alkalmazásra, akkor is alkalmazható az időmúlás függvényében meghatározott csökkentés mind a lakóingatlan, mind az egyéb ingatlan tekintetében. Szja tv. 62.§ (4) bekezdés (az (1)-(3) bekezdésre hivatkozik a korábbi (1)-(2) bekezdés helyett)

Osztalék A hatályos jogszabályok a kollektív befektetési formákat az alternatív befektetési alap kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvnek megfelelően szabályozzák. A szabályok már nem rendelkeznek a kockázati-tőkealap jegyről, új befektetési formaként jelenik meg viszont az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Ezért az osztaléknak minősülő jövedelmek kiegészülnek: az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozamával. Szja tv.66 .§ (1) bekezdés ad) pont Hatálybalépés időpontja: 2017.01.01.

Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása Szja tv. 70.§ (3a) bekezdés Hatálybalépés időpontja: 2017.01.01. A béren kívüli juttatások adózása 2017-től átalakul. Emiatt módosításra került az ezen juttatásokkal összefüggő közteher-fizetési rend. Egyes meghatározott juttatásnak minősül: a SZÉP Kártya egyes alszámláira a törvényben meghatározott mértéket (szálláshely: 225 eFt, vendéglátás: 150 eFt, szabadidő: 75 eFt) meghaladóan utalt munkáltatói támogatás, az önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások (pénzösszeg és SZÉP Kártya) együttes értékének az éves rekr. keretösszeget meghaladó része. 2017-től az Szja törvény (az adózási szabályok között) rögzíti, hogy az éves rekreációs keretösszeg: a közszférában foglalkoztatott munkavállalók esetében évi 200 ezer Ft, a közszférán kívüli más munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók esetében az éves rekreációs keretösszeg évi 450 ezer Ft.

Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag vagy a munkáltató mint támogató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerinti célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül, a béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét a 70.§ (4a) bekezdés szerinti éves keretösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni, az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor – az adóéven belül több befizetés esetén az első befizetéskor – pénztártag alkalmazottak létszáma vehető figyelembe. Szja tv. 71.§ (3a) bekezdés Hatálybalépés időpontja: 2016.08.01.

Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása 2016.08.01-től egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett azon összeg, amely nem minősül béren kívüli juttatásnak. Szja tv. 70.§ (3a) bekezdés Hatálybalépés időpontja: 2016.08.01. 2017-től a befizető személyétől (munkáltatói tag, támogató) függetlenül egyes meghatározott juttatásnak minősül: az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg. Hatálybalépés időpontja: 2017.01.01.

Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása Új lehetőség! Kedvező közteher mellett adható pénzjuttatás is, melynek éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetén 100 e Ft (tört év esetén annak arányos része). Szja tv. 71.§ (6) bekezdés Hatálybalépés időpontja: 2017.01.01. A keretösszeget meghaladóan adott pénzösszeg munkavállaló esetén bérjövedelemként adóköteles. Vagyis a meghaladó rész nem adózhat egyes meghatározott juttatásként. (a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell a kifizetés hónapjára az adókötelezettséget megállapítani, kivéve ha a jogviszony megszűnik, akkor a megszűnés hónapjának kötelezettségeként) Szja tv. 71.§ (5) bekezdés

Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása Tehát 2017-től jelentősen átalakul a béren kívüli juttatások adózása. 2017. január 1-től kizárólag az éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg valamint -a SZÉP Kártya bármely alszámlájára szálláshely / 225eFt, vendéglátás /150eFt, szabadidő / 75eFt a törvényben meghatározott kereteken belül adott juttatás minősül az Szja tv. 71.§-a szerinti béren kívüli juttatásnak. Szja tv. 71.§ (1) bekezdés Hatálybalépés időpontja: 2017.01.01.

Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása Béren kívüli juttatásnak minősül: a) meghatározott személyi kör részére üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás (az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész), b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a min. bér havi összegének 50%-át meg nem haladó rész. Szja tv. 71.§ (2) bekezdés, Hatálybalépés időpontja: 2017.01.01. A 2016. évben még béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások: üdülési szolgáltatás munkahelyi étkeztetés iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg 2017-től nem minősülnek 71.§ szerinti béren kívüli juttatásnak.

Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása Átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy a 2016.12.31-én hatályos 71.§ szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de 2017.01.01-jén hatályos 71.§ szerint nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016.12.31-ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. A kifizetőt, munkáltatót terhelő adó alapja 2017-től változatlanul: a juttatás értékének 1,19-szerese. – őszi csomag 1,18 Juttatás Szja Eho Összes közteher Béren kívüli juttatás 15% 14% 34,22% Egyes meghatározott juttatás 22% 43,66%

Az Szja tv. 1. számú mellékletének változásai A munkaerő mobilitás elősegítése Az Szja tv. 1. sz. mellékletében szereplő adómentes juttatások köre egy új jogcímmel egészül ki Adómentes a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás meghatározott része. (a támogatás 5 éven át nyújtható kedvező feltételekkel) Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.11. alpont, 9. pont 9.7. alpont Hatálybalépés: 2017.01.01 . A lakáshoz kapcsolódóan adómentes: 2.11. az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből a) a foglalkoztatás első 24 hónapjában a min.bér 40%-át, b) a foglalkoztatás második 24 hónapjában a m.bér 25%-át, c) a foglalkoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15%-át meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is.

Az Szja tv. 1. számú mellékletének változásai A munkaerő mobilitás elősegítése 9.7.2. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak: - ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja (a)) akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Az Szja tv. 1. számú mellékletének változásai A munkaerő mobilitás elősegítése Az adómentességre vonatkozó szabályok: (9.7.pont) 9.7.1. A lakhatási támogatás havi értékeként a) a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész, b) a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész, c) a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe. 9.7.6. A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.”

Az Szja tv. 1. számú mellékletének változásai A munkaerő mobilitás elősegítése A munkaerő mobilitás előmozdítása érdekében 9 forintról 15 forintra módosul az az összeg, amelyet a munkáltató a vonatkozó kormányrendelet szerinti munkába járás esetén adómentesen kifizethet a munkavállalónak. Szja tv. 25.§ (2) bekezdés, Hatálybalépés: 2017.01.01. 2. Adómentes óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás A törvénymódosítás kiterjeszti az adómentességet a bölcsődei szolgáltatás, bölcsődei ellátás mellett az óvodai szolgáltatásra, óvodai ellátásra is. (fontos, hogy abban az esetben, ha a munkáltató saját maga hoz létre és működtet egy óvodát vagy bölcsődét, az ezen intézményekben a munkavállalók gyermekei részére nyújtott ellátás nem keletkeztet adókötelezettséget, még akkor sem, ha az ellátásért a munkavállaló egyáltalán nem vagy csak kedvezményes díjat fizet) Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont c) pontja

Az Szja tv. 1. számú mellékletének változásai Termőföld értékesítés adómentességére vonatkozó rendelkezés változása A termőföldek jelentős része haszonbérletben van. Ezen földek értékesítése kapcsán indokolt volt az adómentes termőföld átruházás feltételeinek meghatározásánál arról is rendelkezni, hogy ilyen esetben az 5 vagy 10 éves hasznosítási időszak kezdő napja a haszonbérleti szerződés lejártát követő december 31. Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont 9.5.1. Hatálybalépés: 2016.07.01.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény változásai Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény [Mód.tv 6.] Kihirdetve: 2016. november 25. [Magyar Közlöny, 2016. évi 182. szám] ADÓZÓK MINŐSÍTÉSE Megbízható adózók Minősítés feltételei: a minősítés feltétele a tárgyévi pozitív adóteljesítmény [Art. 6/A. § (1) bekezdés k) pont]; - alvó cégek kizárása, csak a tényleges gazdasági tevékenységet folytató adózó lehet megbízható a minősítési szabályok módosítása az elévülési szabályok változására tekintettel [Art. 6/A. § (1) bekezdés c) pont]; tárgyévben vagy az azt megelőző 5 évben a NAV nem indított végrehajtást 5 helyett 4 év!! a mulasztási bírság mellett az adózó terhére kiszabott jövedéki bírság összegét is figyelembe kell venni a minősítés során [Art. 6/A. § (1) bekezdés h) pont]; Hatályos: 2017. I. 1-től Átmeneti rendelkezés: Az állami adó-és vámhatóság első alkalommal 2017. első negyedévét követően minősíti az adózókat fentiek szerint.

ADÓZÓK MINŐSÍTÉSE Megbízható adózók Kiutalási határidő [Art. 6/B. § (4) bekezdés] a megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó és vámhatóság 20 napon belül utalja ki. Hatályos: 2018. I. 1-től Automatikus fizetési könnyítés [Art. 6/D. § (1) bekezdés] nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőség nyílik; az értékhatár 500.000,- Ft-ról 1.500.000,- Ft-ra nő; megszűnik az adóhatósági felhívás a kedvezmény érvényesítésére. Hatályos: 2017. I. 1-től Átmeneti rendelkezés: 2017. január 1-jét követően keletkezett adótartozás esetében kell alkalmazni [Art. 228.§].

ADÓZÓK MINŐSÍTÉSE Kockázatos adózók Kockázatosnak minősül az adózó, ha székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.[Art. 6/E. § (1) bekezdés h) pont]; Hatályos: 2017. I. 1-től Átmeneti rendelkezés: Az állami adó-és vámhatóság első alkalommal 2017. első negyedévét követően minősíti az adózókat e rendelkezés alapján. kockázatos adózónak akkor minősülhet az adózó, ha az eljárást 2017. január 1-jét követően akadályozta [Art. 229. § (1)-(2) bekezdések].

ADÓZÓK MINŐSÍTÉSE Kockázatos adózók Kockázatosnak minősül az adózó, ha székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.[Art. 6/E. § (1) bekezdés h) pont]; Hatályos: 2017. I. 1-től Átmeneti rendelkezés: Az állami adó-és vámhatóság első alkalommal 2017. első negyedévét követően minősíti az adózókat e rendelkezés alapján. kockázatos adózónak akkor minősülhet az adózó, ha az eljárást 2017. január 1-jét követően akadályozta [Art. 229. § (1)-(2) bekezdések]. A minősítéssel kapcsolatos kifogás [Art. 6/L. §] ha az adózó vitatja a 6/J. § szerinti minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított három hónapon belül (eddigi 6 helyett) kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. Hatályos: 2017. I. 1-től

BEJELENTKEZÉSI KÖTELEZETTSÉG Bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett szervezetek egyablakos bejelentkezés valamennyi bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett szervezet esetén; jövőben nem csak az alapítványra és az egyesületekre vonatkozik, valamennyi re, pártok, sportegyesületek, sportági szakszövetség, köztestületek, magánnyugdíjpénztárak stb, a bíróság által nyilvántartandó jogi személy, vagy ilyen szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kéri [Art. 17. § (1) bekezdés c) pont]. Hatályos: 2017. I. 1-től

BEJELENTKEZÉSI KÖTELEZETTSÉG Székhelyszolgáltatás Székhelyszolgáltatónak minősül aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről [Art. 178. § 25a. pont]. székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén az adózónak be kell jelentenie a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének és - határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját [Art. 17. § (3) bekezdés i) pont]. – adóelkerülés, együttműködési hajlandóság Hatályos: 2017. I. 1-től

AUTOMATABERENDEZÉSEK BEJELENTÉSE Bejelentési kötelezettség [Art. 22/D. § (1) bekezdés] az üzemeltetőnek elektronikus úton be kell jelentenie az üzemeltetés szüneteltetésének megkezdését és befejezését legkésőbb a szüneteltetés megkezdésének, illetve befejezésének napján. 2. Automata Felügyeleti Egység [Art. 22/D. § (4)-(6) bekezdések] az automataberendezéseket automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni, amely önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattárolást és adatkommunikációt végez; az automataberendezések működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyeli; az automataberendezés üzemeltetőjének szerződést kell kötnie egy felügyeleti szolgáltatóval; a felügyeleti szolgáltató az adatok rögzítésének és a NAV felé történő szolgáltatásának technikai lebonyolítását végzi az AFE automataberendezésbe történő beszerelésével, és az automataberendezés működése során történő folyamatos működtetésével; a felügyeleti szolgáltatás minimális tartalma hatósági ár-köteles. Hatályos: 2016. XI. 26-tól

AUTOMATABERENDEZÉSEK BEJELENTÉSE Az Automata Felügyeleti Egységgel és a felügyeleti szolgáltatóval szembeni követelmények [Art. 176/I. §] felügyeleti szolgáltatói engedélyezési eljárás tekintetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: engedélyező hatóság) jár el; az Art. 22/D. § (7) bekezdése szerinti felügyeleti szolgáltatási szerződés a felügyeleti szolgáltatás nyújtásáról a felügyeleti szolgáltató és az üzemeltető között jön létre; a felügyeleti szolgáltató a szolgáltatást szünetelteti, ha az üzemeltető a felügyeleti szolgáltatónak bejelentette az automata üzemeltetésének 30 napot meghaladó szünetelését; az AFE jogszerű működéséért és a 22/D. § (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítéséért a felügyeleti szolgáltató a felelős;

AUTOMATABERENDEZÉSEK BEJELENTÉSE Adatszolgáltatási kötelezettség időpontja [Art. 230. §] az adatszolgáltatási kötelezettség 2017. június 30. napjától terheli az automata üzemeltetőjét; 2017. június 30-tól kizárólag AFE-val ellátott automataberendezés üzemeltethető; az üzemeltető 2018. január 1-ig mentesül az adózó a 22/D. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha valamennyi felügyeleti szolgáltató nyilatkozik arról, hogy az automataberendezésnek az AFE-val való ellátási igényét nem képes teljesíteni, az ilyen automataberendezés 2017. december 31-ig üzemeltethető. Igazgatási szolgáltatási díj [Art. 22/D. § (2)-(3) bekezdései] 2017. június 30-tól hatálytalanok a 30.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj fizetésére vonatkozó rendelkezések.

EKAER Új kötelezett [Art. 22/E. § (3a) bekezdés] Az az adózó, aki vagy amely a tárgyévben és az azt megelőző két évben EKAER bejelentést nem tett, és ebben az időszakban általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be - ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint ha az adózó adóbevallás helyett a 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be -, vagy ebben az időszakban adószám felfüggesztés hatálya alatt állt. A rendelkezés alkalmazása során a jogelőd EKAER bejelentéseit is figyelembe kell venni. (Kockázati biztosíték fizetés alól mentes cégek felvásárlása – MAD, KOMA)

EKAER Az új kötelezett kockázati biztosítékot köteles fizetni a Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén, az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított 180. napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított 180 napon belül legalább 10 bejelentést nem tett [Art. 22/E. § (3a) bekezdés]. Hatályos: 2017. I. 1-től Átmeneti rendelkezés [Art. 231. §]: A 22/E. § (3a) bekezdés - Módtv.6.-tal megállapított - rendelkezéseit első alkalommal a 2017. február 15-ét követően teljesített bejelentésekre kell alkalmazni.

ADÓREGISZTRÁCIÓS ELJÁRÁS Kimentési ok [Art. 24/C. § (6b) bekezdés] Ha az adószám megállapításának megtagadására a (2) bekezdés a) pont aa), ab) vagy ac) alpontja alapján került sor, az adóhatóság a határozatát visszavonja, ha az a tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta igazolja, hogy: az akadályhordozó adózóban vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, képviseletre jogosult tagnak nem minősült, továbbá azt, hogy az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett, vagy az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett és minden tőle elvárhatót megtett az akadály fennállásának megszüntetésére. Hatályos: 2017. I. 1-től

ADÓREGISZTRÁCIÓS ELJÁRÁS Mentesség [Art. 24/C. § (13) bekezdés] a mentesség kiterjed az önkormányzati tulajdonban lévő, ill. a költségvetési szerv, állami oktatási intézmény tulajdonában lévő cégek vezető tisztségviselőire és tagjára is; a cégekben az állami-, önkormányzati stb. részesedés mértéke 50%-ról 25%-ra csökken. Hatályos: 2017. I. 1-től 3. Kimentési okok megállapítása hivatalból [Art. 24/C. § (14) bekezdés] az állami adó- és vámhatóság hivatalból is megállapíthatja a (6a) vagy a (13) bekezdés szerinti kimentési ok fennállását, ebben az esetben nem kerül sor az adószám megállapításának megtagadására, ill. az adószám törlésére.

ADÓBEVALLÁSI TERVEZET [Art. 26/B. §] A 2016-os adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség teljesítése: munkáltatói adómegállapítás (16M29) adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás az állami adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallás (16SZJA). Az állami adó- és vámhatóság elkészíti a személyi jövedelemadó bevallás tervezetét azon magánszemélyek részére, akik: munkáltatói adómegállapítást nem kértek vagy a munkáltató az adó megállapítását nem vállalta. Kivétel: a tevékenységét folytató személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó; mezőgazdasági őstermelő, valamint az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély.

ADÓBEVALLÁSI TERVEZET [Art. 26/B. §] A bevallási tervezet megismerése: a bevallási tervezet az adóévet követő év március 15. napjától az erre a célra létrehozott elektronikus felületen érhető el az ügyfélkapuval rendelkező adózók által; az ügyfélkapuval nem rendelkező adózó - ha még nem adott be bevallást -, az adóévet követő év március 15-éig papír alapú bevallási tervezetet igényelhet: postai úton, levélben kötetlen formában telekommunikációs eszközön keresztül küldött rövid szöveges üzenetben, SMS tel: 06-70/717-7878 (01.31-től) vagy elektronikus úton (BEVTERVK). (A kérelemnek tartalmaznia kell az adózó születési időpontját és adóazonosító jelét is.)

ADÓBEVALLÁSI TERVEZET [Art. 26/B. §] A bevallási tervezet kijavítása, kiegészítése: a tervezet adatai az adóévet követő év május 20-ig javíthatóak, egészíthetőek ki: elektronikus benyújtás esetén az erre a célra kialakított elektronikus felületen van lehetőség javításra, kiegészítésre vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be; postai úton megküldött tervezet adatai az ügyfélkapu használatával elérhető elektronikus felületen javíthatóak, ill. egészíthetőek ki vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával van lehetőség; ha a tervezet adatait az adózó május 20. napjáig nem javítja, illetve bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti → az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért → a tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak minősül.

ADÓBEVALLÁSI TERVEZET [Art. 26/B. §] Az adó megfizetése, visszatérítése: adózó az adó megfizetésére az adóévet követő év május 20-ig köteles; a visszatérítendő adót a visszaigényléshez szükséges adatok beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalni; amennyiben az adózó a visszaigénylésre vonatkozó adatokat a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig (május 20.) nem nyújtja be, a visszaigényelhető adó nem kerül kiutalásra, azt a magánszemély külön kiutalási kérelem benyújtásával kérheti. Az állami adóhatóság az adóévet követő év április 30-áig értesítést küld: a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a magánszemélyről nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól. Önellenőrzés: az adóbevallási tervezet, illetve az adóbevallási tervezet alapján elkészített bevallás az erre a célra kialakított elektronikus felületen önellenőrzéssel helyesbíthető, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be önellenőrzés.

ELLENŐRZÉS Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása [Art. 90/A §] 2017. I. I-től hatálytalan az Art. célzott kiválasztásra vonatkozó szabályokat tartalmazó 90. § (6) bekezdése Kockázatelemzés Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végez, amelynek során az adóhatóság: az adózó által benyújtott bevallások, az adatszolgáltatások, adóhatósági nyilvántartások, az adózónál, jogelődjénél, kapcsolt vállalkozásainál és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál korábban végzett ellenőrzések és egyéb helyszíni cselekmények során szerzett tapasztalatok, bíróságtól, más hatóságtól, más adózóktól származó adatok, valamint nyilvánosan elérhető adatok összevetését és kiértékelését végzi el.

ELLENŐRZÉS jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok esetén az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységét, adózói múltját vizsgálja; kockázat feltárása esetén az adóhatóság más hatóságoktól adatokat kérhet, amelyeket az adott adózóra vonatkozó további kockázatelemzési tevékenységéhez használhat fel; ellenőrzésre történő kiválasztás elmaradása esetén a kockázatelemzés lezárását követően a beszerzett adatokat törölni kell; a feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság: támogató eljárást indít, vagy az adózót ellenőrzésre kiválasztja, bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja a NAV nyomozó hatóságát. Hatályos 2017. I. 1-től

ELLENŐRZÉS Támogató eljárás [Art. 90/B. §] az adóhatóság a támogató eljárás keretében az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával. a támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye; kapcsolatfelvétel esetén az eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le, amelyben fel kell tüntetni: a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét; a támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.

JOGKÖVETKEZMÉNYEK Mulasztási bírság Számla-adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása [Art. 172. § (5a) bekezdés] a 31/B. § (2a) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb mértékének szorzata. Hatályos: 2017. VII. 1-től Online pénztárgép [Art. 172. § (20g) bekezdés] a pénztárgép, taxaméter kötelező használatával, forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. Hatályos: 2017. I. 1-től

JOGKÖVETKEZMÉNYEK Intézkedések - Hatósági felügyelet [Art. 173/B. §] Az adó- és vámhatóság hatósági felügyelet alá vonja - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - azt az árut, amelyet EKAER bejelentési kötelezettség ellenőrzése során, vagy az egyéb helyszíni ellenőrzése során talál, és amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről,tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre (a továbbiakban együtt: hatósági felügyelet alá vont áru).

Intézkedések - Hatósági felügyelet [Art. 173/B. §] JOGKÖVETKEZMÉNYEk Intézkedések - Hatósági felügyelet [Art. 173/B. §] Hatósági felügyelet [Art. 173/B. §] az áru zár alá vételével, vagy az áru raktárba történő elszállításával, betárolásával valósul meg; a hatósági felügyelet alá vonásról jegyzőkönyv készül; a hatósági felügyelet alá vonásról az adó- és vámhatóság végzéssel dönt; a hatósági felügyelet alá vonás ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti, az intézkedéstől számított 8 napon belül panasszal élhet, amelyet a felettes szerv bírál el (panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya) a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy köteles az áru megőrzéséről mindaddig gondoskodni, amíg az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vont áru kiadhatóságáról, értékesítéséről, vagy megsemmisítéséről dönt, e kötelezettség megsértése esetén minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.

Intézkedések - Hatósági felügyelet [Art. 173/B. §] JOGKÖVETKEZMÉNYEk Intézkedések - Hatósági felügyelet [Art. 173/B. §] Hatósági felügyelet [Art. 173/B. §] a hatósági felügyelet alá vonásról készült végzést annak keltétől számított 3 munkanapon belül hirdetményi úton közli, a hirdetményt 15 napra az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzé kell tenni, a hirdetmény tartalmazza: a honlapon való közzététel napját, az eljáró szerv megnevezését, az ügy számát, a hatósági felügyelet alá vont áru fajtáját, mennyiségét, a hatósági felügyelet alá vonás helyszínét és időpontját, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy a hatósági felügyelet alá vont árut az, aki a hatósági felügyelet alá vont áru feletti rendelkezési jogát hitelt érdemlően bizonyítja, a közlést követő 15 napon belül a hatósági felügyelet alá vont árut átveheti, ellenkező esetben az állami adó- és vámhatóság az árut a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti.

Intézkedések - Hatósági felügyelet [Art. 173/B. §] JOGKÖVETKEZMÉNYEk Intézkedések - Hatósági felügyelet [Art. 173/B. §] ha a közléstől számított 15 napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan igazolja: EKAER bejelentési kötelezettség ellenőrzése kapcsán elrendelt hatósági felügyelet esetén a felügyelet alá vonással kapcsolatos költségek (szállítás, rakodás, raktározás), valamint - ha terhére az állami adó- és vámhatóság a 172. § (19a) bekezdése szerinti bírságot állapított meg - a bírság, vagy egyéb helyszíni ellenőrzés kapcsán elrendelt hatósági felügyelet esetén a felügyelet alá vonással kapcsolatos költségek pénzügyi teljesítését követően részére az állami adó- és vámhatóság az árut kiadja. ha hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési jogát az adózó a közlést követő 15 napon túl igazolja, és az árut az állami adó- és vámhatóság már értékesítette, akkor az értékesítésből befolyt vételárnak a költségek, ill. a bírság levonását követően fennmaradó része az áru felett rendelkezési joggal bíró személyt illeti.

EGYÉB VÁLTOZÁSOK Képviselet [Art. 7. § (8) bekezdés] Nem járhat el meghatalmazottként az adóhatóság előtti eljárásban az eltiltás hatálya alatt az a magánszemély, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától. Hatályos 2017. I. 1-től Kézbesítési vélelem [Art. 124. § (5) bekezdés] az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezésről szóló második értesítést követő ötödik munkanapon áll be. Elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózók [Art. 175. § (9) bekezdés] a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, stb. elektronikus úton teljesíti.

EGYÉB VÁLTOZÁSOK Bevallási határidő – egyéni vállalkozók [Art. 1. számú melléklet, I/B/2. pont b) alpont] a magánszemélyek jövedelemadójáról az adóév utolsó napján vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, - ideértve a vállalkozási tevékenységét az adóév utolsó napján szüneteltető magánszemélyt is - ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, az adóévet követő év május 20-áig kell bevallást benyújtani. Hatályos 2017. I. 1-től Adatszolgáltatás a személygépkocsikról [Art. 31/C. §] az áfa alanynak az általános forgalmi adó bevallásban adatot kell szolgáltatnia azon személygépkocsik alvázszámáról, amely tekintetében a bevallásában termékimport, Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett. Hatályos: 2017. I. 1-től

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!