Keresztény fundamentalizmus és a kreacionizmus Prolegomena november 10.

„Az igazság nem árt a Szentírásnak.” /Dr. Muntag Andor/

Fundamentalizmus 20. századi mozgalom az amerikai protestantizmuson belül, amely arra törekszik, hogy megőrizze a hagyományos keresztény hit igazságát szemben a modern elképzelésekkel, amelyek egyre nagyobb elfogadottságra tettek és tesznek szert a történelmi felekezetekben.

A 19. század végétől számos jelentős teológus, igehirdető támogatta a nem hagyományos elképzeléseket, így az evolúció elméletet, a modern bibliakritikát, Krisztus istenségének tagadását és a „social gospel-t” szemben a hagyományos evangelizációval. „Amint a mennyben, úgy a földön is.” A só ízetlenné válik? A 19. század végétől számos jelentős teológus, igehirdető támogatta a nem hagyományos elképzeléseket, így az evolúció elméletet, a modern bibliakritikát, Krisztus istenségének tagadását és a „social gospel-t” szemben a hagyományos evangelizációval. „Amint a mennyben, úgy a földön is.” A só ízetlenné válik?

A kreacionisták azt a nézetet vallják, hogy Isten a Szentírás autoritásának megfelelően közvetlenül és természetfeletti módon teremtette meg világot és a különböző biológiai fajokat, olyan folyamatok által, amelyek többé már nem hatnak.

Az észak-amerikai keresztény fundamentalisták körében elterjedt kreacionizmus különösen is a darwinizmussal száll szembe és azt tudományosan téves, szociálisan és morálisan erkölcstelen világnézetnek aposztrofálja.

"Előre kell bocsátanom, hogy sem a szellemi képességekkel, sem az élet eredetével nem kívánok foglalkozni." (Charles Darwin: A fajok eredete. Gondolat, Budapest 1958, 331.)

A 60-as évektől fogva az említett bibliai kreacionizmus az un. tudományos kreacionizmussal, vagy teremtéstudománnyal egészült ki. Ennek törekvése az, hogy a bibliai teremtéstörténet leírását tudományos bizonyítékokkal támassza alá. Pl.: A geológiai rétegekben található fosszíliák egy történelmi világméretű özönvízre utalnak.

Athanasius Kircher ( ) Hasonlóan kortársaihoz, Mózes első könyvét nem metaforikusan értelmezte, hanem a benne foglaltakat tényeknek tekintette. Kircher biztos volt abban, hogy a tudomány csak megerősítheti azokat a csodákat, amelyeket az Úr a teremtés során véghezvitt.

Kettős kinyilatkoztatás Amerikában a 19. században az evangelikál- protestantizmus és a tudomány álláspontja annyira egybecsengett, hogy egy természettudós és egy lelkész könnyedén egyetérthetett, amikor a természetről beszélgettek egymással. Ennek oka az volt, hogy a protestáns tudomány-értelmezés szíve a „kettős kinyilatkoztatás” volt. A „protestáns modell” a későbbiekben is alapjául szolgált a tudomány és a vallás közötti párbeszédnek.

Konfliktus a Biblia értelmezése (teológia) és a természet értelmezése (természettudomány) között. Ian Barbour: konfliktus, függetlenség, párbeszéd, Integráció.

Fides et ratio /1999/ További veszedelem, amire ügyelnünk kell, a szcientizmus. Ez a filozófiai fölfogás csak a pozitív tudományok megismerési formáit ismeri el érvényesnek, és a fantáziaképek világába utalja mind a vallási és teológiai megismerést, mind az etika és esztétika tudományát. […] Sajnos meg kell állapítanunk, hogy mindazt, ami az élet értelmének keresését érinti, a szcientizmus képviselői az irracionális vagy a képzeletbeli világ területére utalják.

rövid kor (short-age) hosszú kor (long-age) A világot Isten hat nap alatt teremtette, a Mózes első könyvében található genealógia alapján mintegy 6-10 ezer évvel ezelőtt. Ezzel szemben a long-age elmélet korszakolja a teremtést és a korszakok akár több millió évet is jelenthetnek.

„Az első pengeváltást” Néhány hónappal Charles Darwin „A fajok eredete a természetes kiválasztás által vagy a kedvező fajok fennmaradása az élet harcában” című könyvének megjelenését követően Thomas Huxley (Darwin buldogja) és Samuel Wilbeforce, Oxford püspöke között zajlott le 1860-ban, az oxfordi Természettudományi Múzeumban

A püspök a szóváltás során állítólag nekiszegezte a kérdést Huxleynak: „vajon a nagyapja vagy a nagyanyja ágán származik-e a majomtól? Huxley az anekdota szerint így válaszolt: nem szégyelli majom őseit, de azt igenis szégyelli, hogy léteznek olyan emberek, akik a tehetségüket az igazság elferdítésére használják”. Mindenestre tény, hogy a teremtés és a teremtő Isten tagadására felhasznált darwinizmus sok embert eltávolított a keresztyénségtől.

1925-ös daytoni majomper Az eljárást egy Tennessee államban abban az évben hozott törvény, a Butler Act alapján indították meg, amely kimondta: a Biblia tanításaival ellenkező eszméket nyilvános iskolákban tilos tanítani, az evolúció elméletét istenkáromlásnak tartották. A jogszabály első áldozata a 24 éves John Thomas Scopes biológiatanár lett, aki ellen azért emeltek vádat, mert a darwini tanokra hivatkozva azt állította, hogy az ember a majomtól származik.

A másik oldal részéről 1986-ban 72 Nobel-díjas tudós és 23 tudományos társaság (melyek aktív tudósok tízezreit képviselik) egy ún. amicus curiae (a bíróság barátai) iratot juttatott el az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához, kifejezve ellenzését azzal kapcsolatban, hogy a Biblia szó szerinti értelmezését tudományként oktassák az iskolákban.

A kreacionizmus és az evolúció társadalmi visszhangjára tekintve szemléletesek azok a statisztikák, amelyek az Egyesül Államokban ebben a kérdéskörben készítettek. Ezek szerint az amerikai lakosság csupán 9 százaléka hiszi azt, hogy az ember több millió éven át fejlődött és érte el mai alakját

1997-ben egy Gallup-felmérés szerint az amerikaiak 68 százaléka tartja fontosnak, hogy az evolúcióval együtt oktassák a kreacionizmust is az állami iskolákban és egy másik felmérés szerint 40 százalék előnyben részesíti a kreacionizmus oktatását az evolúció oktatásával szemben. Más felmérések olyan eredményre jutottak, hogy az amerikaiak 80 százaléka szeretné azt, hogy a kreacionizmust oktassák állami iskolákban.

Az evolúció ellenzőinek két csoportját lehet megkülönböztetni. Az egyik csoporthoz az un. para-evolúcionisták, más néven vitalisták tartoznak, akik tágabb értelemben elismerik az evolúciót, azonban nélkülözhetetlennek tartják egy intelligens lény létezését, aki irányítja az eseményeket. Az anti-evolúcionisták az evolúció tan alapjait vitatják. A kreacionisták legnagyobb csoportját a fundamentalisták alkotják, akik ragaszkodnak a bibliai teremtéstörténet szó szerinti értelmezéséhez.

A „gap theory” (hézag elmélet) szerint a kezdet sokkal korábbra helyezhető az isteni teremtésnél. Ez az elmélet nem zárja ki a Föld több milliárd éves létezését, és vallja: a hat napos teremtés egy hosszú szünet után ment végbe.

A „day-age theory” (nap-kor elmélet) alapján a genezis napjait nem kell szó szerint venni, azok akár évek millióját is jelenthetik. A huszadik században George McCready Price ezt az elméletet az özönvíz-teóriával egészítette ki. Eszerint a teremtés könyvének hét napja előtt hosszú ideig létezett a világ, de élet nélkül.

A young-earth (fiatal Föld) kreacionizmus a Föld keletkezési idejét Mózes első könyvének kronológiája alapján 6000 évre teszi, mások ezt az álláspontot kétségbe vonva évről beszélnek, mivel a számításokat hibásnak tartják.

A kreacionisták érvei közül a legfontosabbak: 1. A tudomány sok mindenre nem tud választ adni, pl. kozmológia. 2. Egy nagy, az egész világra kiterjedő árvíz majd mindent megmagyarázhat. 3. Az evolúcióelmélet tudománytalan, mivel nem igazolható.

Már XII. Pius kijelentette a Humani generis enciklikában (1950), hogy bizonyos alapvető hitigazságok szem előtt tartásával nincs ellentét az evolúció és az emberre, ill. hivatására vonatkozó hitbeli tanítás között. II. János Pál természetesen az ateista-naturalista evolúciós felfogást nem fogadja el, hanem XII. Pius nyomán kijelenti: “jóllehet az emberi test az előtte már létező élő anyagból jön létre, a szellemi lelket Isten közvetlenül teremti.”

2011-ben XVI. Benedek azt mondta, hogy a világ fejlődését magyarázó tudományos elméletek nem állnak szemben a vallással, de számos kérdést válasz nélkül hagynak.

Az ősrobbanás elmélete és az a felfogás, ami szerint a földi élet az evolúció révén alakult ki, nem összeegyeztethetetlen a teremtésről szóló katolikus tanításokkal. A világ keletkezésére adott tudományos magyarázatok nem zárják ki Istennek a teremtésben játszott szerepét.

Viszont azok a fejlődéselméletek, amelyek a szellemet az élő anyagból felbukkanó (emergens) erőknek, ill. ezen anyag egyszerű kísérőjelenségeinek tekintik, a katolikus tanítás szerint nem fogadhatók el.

December 1. ZH