Falusi turizmus szakmai ismeretterjesztő konferencia agrár- és vidékfejlesztési szereplők számára Budapest, december 14.

Falusi szálláshelyek minősítési rendszere Magyarországon

Szálláshely fogalma A szálláshely szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület. (Kereskedelmi tv.)

Szálláshely-szolgáltatás „ Az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű éjszakai ott tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.„ (Kereskedelmi tv.) Csak a kereskedelmi hatóság (települési jegyző) szálláshely-üzemeltetési engedélyével rendelkező szálláshelyen folytatható.

Egyéb szálláshely: Szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület, vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat

Falusi szálláshely : kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

A falusi szálláshelyek minősítése (előzmények) Az 1994-ben megalakult Szövetségünk a Falusi Turizmus Országos Szövetsége már az induláskor szükségesnek látta egy olyan minősítési rendszer elkészítését, mely elősegíti, hogy a falusi turizmus keretében olyan üdülési lehetőség teremtődjék meg, mely természetközeli, egyéni és élménygazdag pihenést biztosít, s visszatérésre készteti a vendéget

lehetővé teszi, hogy a vendégek eligazodjanak a kínálati lehetőségek között Fontosnak tartotta, hogy a minősítés ne legyen merev, érvényesülnie kell benne az egyéni és a helyi (települési) sajátosságoknak, emellett ösztönözzön magasabb szintű követelmények teljesítésére

Eredmény Az európai minták alapján kidolgozott FTOSZ minősítési rendszer ( ) 110/1997. (VI. 25) Korm. rendelet is előírja a szálláshelyek minősítését A minősítési előírásokat a 45/1998. (VI. 24) IKIM rendelet átveszi 2009-ig több mint 1000 minősített szálláshely

A minősítő rendszer hiányosságai A Kormányrendelet kötelezővé tette ugyan a szálláshelyek minősítést, de megengedte az önminősítést, így ha az üzemeltetési engedély kiadására jogosult települési Jegyző nem ellenőrizte le a szálláshelyet, előfordult, hogy a szállásadó „felülminősítette” azt

239/2009. (X. 25.) Korm. rendelet a szálláshely szolgáltatásról Ezt követően megszűnt Magyarországon a szálláshelyek kötelező osztályba sorolási, illetve minősítési rendszere a szálláshelyek minősítését, osztályba sorolását a szakmai szövetségek közreműködésével kialakított, állami tulajdonban lévő tanúsító védjegyrendszer biztosítja

A Tanúsító Védjegy tulajdonosa a mindenkori turizmusért felelős tárca

Mi a védjegy? A védjegy fogalma A védjegy az árujelzők egyik fajtája, olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas az áruknak és szolgáltatásoknak más áruktól és szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére, és amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg.

Tanúsító Védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja. A tanúsítandó minőségi vagy egyéb jellemzőket, valamint a tanúsítás szabályait a védjegyhez kapcsolódó szabályzat tartalmazza.

A védjegy jogosultja a védjegytörvény alapján kizárólagos jogokat élvez, azaz egyedül a jogosult használhatja a védjegy által oltalmazott megjelölést, ő adhat engedélyt (licenciát) a használatra, illetve bírói úton felléphet a védjeggyel kapcsolatos jogosulatlan cselekmények ellen.védjegytörvény alapján

A védjegy célja: garanciát nyújtson a szálláshely szolgáltatás szakmai elvárásoknak megfelelő színvonalára. minőségi követelményeknek megfelelő szálláshely-szolgáltatást nyújtó szolgáltatók pozitív megkülönböztetése elősegítse a tudatos fogyasztói (turista) magatartást ösztönözze a szolgáltatókat a magas színvonalú szolgáltatás nyújtásra

A védjegy jogosultja: a Nemzetgazdasági Minisztérium megszerzése: pályázat útján lehetséges egyenlőre nem kötelező (sajnos) Hatálya kiterjed mindazon magánszemélyekre és vállalkozásokra, akik megfelelnek a pályázati feltételeknek A Minisztérium a Védjegyrendszer működtetésével a FATOSZ-t bízta meg Alapja a FATOSZ korábbi minősítési rendszere

Pályázati feltételek: érvényes Szálláshely üzemeltetési engedély a falusi vendéglátó szolgáltatáshoz megfelelő szakmai felkészültség a pályázó tudomásul veszi, hogy a szálláshely minőségét a FATOSZ ellenőrzi

A pályázat benyújtásának módja, elemei Benyújtás: a területileg illetékes megyei falusi turizmus szervezethez postai vagy elektronikus úton, formanyomtatványon, mely a FATOSZ honlapjáról tölthető le ( A csatolandó mellékletek: pályázati díj befizetéséről szóló igazolás, szálláshely üzemeltetési engedély másolata, szakmai végzettséget igazoló okirat másolata szálláshely alaprajza

A pályázat elbírálásának rendje Beérkezett pályázat formai, tartalmi ellenőrzése a Megyei Szervezet Elnöke által Helyszíni ellenőrzés során minősítési jkv. felvétele ( a jkv. formanyomtatványa a FATOSZ honlapján megtekinthető) Dokumentumok megküldése a FATOSZ Minősítő Bizottságának A Minősítő Bizottság szakmai véleményt készít, és megküldi a Bíráló Bizottságnak

NGM Bíráló Bizottsága javaslatot tesz a Védjegy kiadására A NG miniszter dönt a Védjegy kiadásáról A Védjegyet a FATOSZ iroda a Védjegyhasználati szerződéssel együtt megküldi a szállásadónak Fontos: A szálláshely minősítését csak akkor kérjék, ha annak kialakítása, felszereltsége megfelel a FATOSZ honlapon olvasható Minősítési előírásoknak!

A védjegy használata A védjegyjogosultságot az elnyert minősítési kategóriára a szolgáltató 5 évre szerzi meg A szolgáltató a védjegyet a falusi szálláshelyen köteles, a kereskedelmi kommunikációjában jogosult feltüntetni. A védjegyhasználat jogszerűségét a FATOSZ ellenőrzi, az ellenőrzés során jkv. felvételére kerül sor

A védjegyhasználati jog megszűnése a védjegy használója jogosultságáról lemond a Bíráló Bizottság javaslata alapján a miniszter visszavonja a védjegyet

A védjegyhasználati jog megsértése, jogosulatlan védjegyhasználat jogosultság megszerzése nélkül történik a használat a védjegyhasználati szerződés nem kerül megkötésre a jogosultság visszavonása után is használja a szolgáltató

Amit még jó, ha tudunk (Kivonat az NGM tájékoztatójából) Az állami tulajdonú tanúsító védjegyek alkalmazása egyelőre nem kötelező és nem kizárólagos A védjegyhasználatra pályázat útján jogosultságot szerzett, illetve a jogosultságot elvesztett szolgáltatók neve folyamatosan nyilvánosságra kerül, így a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesülhetnek

Azok a szálláshely-szolgáltatók, akik a régi minősítés lejártával nem kívánnak semmilyen védjegyrendszerhez csatlakozni, a fogyasztókat más módon is tájékoztathatják a szálláshely minőségéről : minősítés helyett a szálláshely szolgáltatásainak részletes leírásával és bemutatásával.

Ennek a tájékoztatásnak ugyanakkor meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvénynek. A fogyasztók megtévesztése, illetve a tanúsító védjegyek jogosulatlan használata szankciót vonhat maga után.

Félelmeink… A negatív élményeket szerző vendég véleménye kialakításánál nem foglalkozik azzal, hogy a szolgáltatást védjegyes, vagy védjegy nélküli szálláshelyen kapta, általánosít: falusi szálláshelyen kapott a meghirdetettől eltérő szintű szolgáltatást, és ez visszahat a védjegyes szállásadókra is.

Hogy miért? a kérelmező és a szálláshely terveit készítő tervező nem nézett utána annak, hogy mi is az a falusi szálláshely, azt hol lehet, és hogyan célszerű kialakítani a kérelmező a kérelem benyújtásakor „csak igazolást kért, és kapott” a megyei egyesületi tagságról, de tanácsadást nem kért,

a támogatási kérelmet befogadó szervezet munkatársa sem volt tisztában a falusi szálláshelyre vonatkozó jogszabályi előírásokkal a helyszíni ellenőrzések során sem hívták fel a kérelmező figyelmét arra, hogy nincsenek meg a falusi szálláshely kialakításának feltételei

Hogyan lehetnének elkerülhetők az előző problémák? a kérelmezők számára előírnák a kötelező tanácsadáson való részvételt vagy az eljárásban részt vevő hatóság munkatársainak tarthasson a szövetségünk képzést a falusi szálláshelyek kialakításáról

A hivatali munkatársak különbséget tudnának tenni az egyéb szálláshely, és a falusi szálláshely között tudnák, hogy a napraforgós minősítési rendszeren kívül működik az egyéb szálláshelyek minősítési rendszere is lenne rugalmasság a rendszerben

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Budapest, december 14. Benkovics László FATOSZ minősítésért felelős alelnök Tel.: 30/ ,