MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A közfoglalkoztatás mikrovilága Ferge Zsuzsa köszöntése október 21. Dr. Váradi Monika Mária MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományok Központja, Regionális Kutatások Intézete

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A kiteljesedett workfare előzményei 1996: jövedelempótló támogatás feltétele a települési önkormányzattal való együttműködés 2000: rendszeres szociális segély folyósításának feltétele az önkormányzat által szervezett közcélú munkában való részvétel, az együttműködés törvényben rögzített követelménnyé vált – de források és szándék híján lehetőség maradt Kitérő: egyénre szabott beilleszkedési programok intézményi hátterének kialakítása (2005) – kapacitásproblémák Kitérő: a családi segélyezési rendszerre való áttérés (2006) - az „Út a munkához” programnak megágyazó, nem egyszer etnikai színezetű társadalmi feszültségek 2008: Válság és „kirekesztő társadalompolitikai fordulat” –workfare kiterjesztése iránti igény (segély helyett munka elve, „nincs ingyen ebéd”) – szegény- és romaellenes (vö. érdemes és érdemtelen szegények) diskurzusok erősödése –az (alsó) középosztály lecsúszásából fakadó frusztráció és félelem, a társadalmi szolidaritás gyengülése

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Út a munkához A közfoglalkoztatás bővítésének ösztönzése financiális eszközökkel (közcélú foglalkoztatás, szociális segély, rát – önrész eltérő mértéke) Nem kötelező közfoglalkoztatás – minél több jogosult jellemzően rövid idejű (max. 90 nap), hatórás foglalkoztatása Értékteremtő tevékenységek és eszközbeszerzés támogatásának hiánya Önkormányzati intézményi állások kiváltása közcélú munkásokkal A területi célzás elégtelensége A települések között a közfoglalkoztatás forrásaihoz való hozzáférés egyenlőtlensége fennmaradt

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A kiteljesedett workfare politikája : a közfoglalkoztatás egységes rendszere A szociális biztonsághoz való jog alkotmányos szűkítése „Másodrendű”, stigmatizált közfoglalkoztatási jogviszony létrehozása, a minimálbérnél alacsonyabb közfoglalkoztatási bér Az álláskeresési járadék folyósítási idejének csökkentése A foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) összegének csökkentése, a hozzáférés feltételeinek szigorítása Az intézményrendszer átalakítása: szakmaiság vs. katonai szervezet Hierarchikus centralizált tervezés és ellenőrzés, a helyi programok erős kontrollja, merev szabályozás, ugyanakkor törekvés a korrekcióra a rendszeren belül Ellentmondásos célkitűzések: mind szélesebb kör bevonása, egyúttal a programok fenntarthatóságának ösztönzése (szociális szövetkezet, sávos támogatás)

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A közfoglalkoztatás egységes rendszere A „közfogi” kiterjesztése Növekvő számú munkanélküli bevonása a hosszabb idejű közfoglalkoztatásba Nyolcórás, értékteremtő program esetében lényegében folyamatos foglalkoztatás A területi célzás pontosítása, a hátrányos helyzetű térségek, települések számára jelentős forrásvisszapótlás Értékteremtő tevékenységek támogatása, főként a kistérségi/járási startmunka-mintaprogramok, kiemelten a mezőgazdasági programok A helyi igényekre való nagyobb figyelem Janus-arcú közfoglalkoztatás: munkakényszer, a részvétel az ellátásra való jogosultság feltétele, erős szankcionáló eszközök kapcsolódnak hozzá; ugyanakkor lokálisan (gyakran) az egyetlen (vágyott) lehetőség a formális munka világában való részvételre

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete „Ha nem lenne, meghalnánk”: önkormányzati nézőpontok Települési szinten „konszolidálódott” rendszer : –alapvetően támogató konszenzus övezi a segélyért munka elvét és gyakorlatát –jobb a munka, mint a segély: karbantartja és teszteli a (tartós) munkanélküliek munkavégző képességét, szocializációs eszköz :„a gyerek látja a szüleit dolgozni” –lehetőséget nyújt a munkaerő költségkímélő foglalkoztatás ára; helyettesítő és lefölöző hatás – forrásvisszapótlás ; startmunka, településfejlesztés és feladatellátás, költségmegtakarítás –ugyan a megélhetéshez nem elég a bér, de egyes esetekben évekig tartó munkaviszony t és folyamatos bevétel t jelent az érintett családoknak –helyi társadalmi béke fenntartása: nem fenyeget éhséglázadás, mérsékelhető a helyi (alsó) középosztály, ill. a nem roma lakosság elégedetlensége Tartósnak remélt berendezkedés a közfoglalkoztatásra –a helyi és térségi foglalkoztatási kapacitások hiánya, szűkössége –a munkaerő „alkalmatlansága” a piaci viszonyok közötti helytállásra de bizonytalanság a program fenntarthatóságát illetően –gazdasági, pénzügyi szempontból nem hatékony (piactorzító?) rendszer, amely összeomlik állami támogatás nélkül –a társadalmi vállalkozások létrehozásának nehézségei: tőke, piac, tudás és bizalom hiánya

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete „Kvázi hazudnom kell”: önkormányzati nézőpontok Szakmai kapacitások és források hiánya - központi direktívák a bővítésre, a tervszámok ereje - téeszelnök, menedzsment, munkavezető, szociális szakember - ösztönzés, differenciálás lehetősége Szabályok felpuhítása, eltüntetés -jelenléti ív, munkanapló -bérkiegészítés -földterület -bevételek (alszámlák), fejlesztések -informális egyeztetések, alkuk (napszám, visszahelyezés) Településvezetők „kiskorúsítása” – kockázatvállalás a rendszer működtetése érdekében - a polgármester, az ellenőr és az „ügy” - a sikeres modellprogramok feltétele: válasz a hiányokra (helyi gazdaságfejlesztés), trükközés, kockázatvállalás

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Lokalitásba zárva A közfoglalkoztatás, mint a workfare eszköze lehet –büntető,fegyelmező, az emberi méltóságot semmibe vevő, a kiszolgáltatottságot növelő –szociálisan érzékeny, támogató, „emberi arcot” mutató, közösségépítő gyakorlat A különbségek forrása –regionális elhelyezkedés, településméret –polgármester (politikai és esetleges gazdasági, hatalmának jellege, helyi beágyazottsága, szerepfelfogása, szakmai háttere…) –a polgármester és a helyi elit/középosztály diskurzusai a szegénységről, „érdemes” és „érdemtelen” szegényekről, és a társadalmi tagságról –a helyi társadalom szerkezete, a szegények és nem szegények, romák és nem romák együttélésének mintázatai –helyi függőségi, hatalmi viszonyok természete. A közfoglalkoztatás helyi megszervezése és működtetése az informális viszonyokra támaszkodik, megerősíti, intézményesíti azokat –patrónus-kliens kapcsolatok (Kabaj) –a helyi (roma) kisegyházi közösség által kialakított érték- és normarendből fakadó viszonyok (Uszka) –a politika és gazdaság szoros összekapcsolódásán alapuló függőségek rendszerei (napszám a „főnök” gazdaságában)

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A közfoglalkoztatottak arcai : hierarchiák és rétegződés Akiket be sem hívnak, el sem jönnek, kiesnek az ellátásból: számuk folyamatosan csökken a közfoglalkoztatás kiterjesztése miatt A „ harmincnaposak ” –„ utcasöpréssel nem csinál kárt ”, teher a foglalkoztatásuk Közfoglalkoztatott „elit” : képzettség, munkatapasztalat, rátermettség, megbízhatóság – folyamatos, viszonylag kiszámítható foglalkoztatás esélye Nem homogén massza jelenleg hiányzik a rendszerből az egyénre szabott szolgáltatás Különbségek életkor, képzettség, munkatapasztalat, a közfoglalkoztatásban eltöltött idő, mobilitásra való hajlandóság, az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérés esélye, és a szegénység mélysége mentén intézményekben dolgozó, kvalifikált és/vagy bizalmi pozíciót betöltő közfoglalkoztatottak, jövedelmi, dolgozói szegénység munkatapasztalattal és szakmával rendelkező, álláskeresésben aktív közfoglalkoztatottak, a kilépés lehetőségével akik „mindig is” közfoglalkoztatásban dolgoztak, körforgás a segélyezés-közfoglalkoztatás rendszerében, mély és tartós szegénységben élnek fiatalok a rendszerben, a munkaerőpiac peremén, többségüknek nem volt más tapasztalata, mint a közfoglalkoztatás és az informális munka, újratermelődő munkanélküliség és szegénység

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A függőség biztonsága A közfoglalkoztatási bér nem segít kiemelkedni a (mély)szegénységből ; –szinten tart, megóv a további ellehetetlenüléstől, lesüllyedéstől, „ ki tudjuk fizetni a számlákat ” –tartalékolásra nem ad lehetőséget, mobilitási utakra nem segít Kiegészítő jövedelemszerzés kényszere és lehetősége az informális munkavégzés különböző terepein –mezőgazdasági napszám, idénymunka lehetőségei a nyolcórás tartós közfoglalkoztatás mellett összeszűkültek (délután, hétvége) –a keresleti oldalon jelentkező munkaerőhiány kormányzati szintű kezelésére való törekvés ellenére továbbra is informális alkuk és gyakorlatok jellemzőek Közfoglalkoztatási csapda –gyengülő kötődés a piaci alapon szerveződő munka világához (visszatérők) –álláskeresés intenzitásának jelentékeny mértékű csökkenése –az öngondoskodásra való hajlandóság gyengülése –a közfoglalkoztatás mint vágyott/lehetséges perspektíva: „ a polgármester majd ad munkát ” Közfoglalkoztatás és mezőgazdasági kistermelés –szociális földprogram jelenléte –gazdálkodási tapasztalatok mellett is a forráshiány korlátozza a lehetőségeket –értelmes, tartást adó, költségcsökkentő tevékenység –valamelyest mérsékli a szegénységet, de a közfoglalkoztatással együtt sem elég a kitöréshez Közfoglalkoztatás versus mobilitás ????

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Köszönöm, kedves Ferge Zsuzsa!