Dr. Kaposi József 2014

Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól:  a reformok ellenére a tudásbeli szakadék, amely a világ legfejlettebb részeitől elválaszt bennünket, nem szűkült, hanem szélesedett ;  nemcsak az átlagos magyar állampolgár, hanem a fiatal felnőttek és az iskolába járó fiatalok tudásával is súlyos gondok vannak. Mutatószámok:  a magyarok 70 %-ának gyenge a szövegértése (teljes minta: 50%; Nyugat- Európa: 45 %);  egyszerű dokumentumok megértésében a magyarok 60 %-a bizonyul gyengének (teljes minta: 49%; Nyugat-Európa 42 %);  hasonló problémák jelentkeznek az egyszerű számolási feladatok megoldása eseté is – főként ha a gyengén teljesítők arányát nézzük.

 A magyar közoktatásban — különösen az általános iskolában és a szakiskolában — megszerzett tudás a mindennapi életben kevéssé hasznosítható:  ez beszűkíti az érettségivel nem rendelkezők álláskilátásait, és alacsonyan tartja a béreiket;  a legfeljebb nyolc osztályt végzettek példátlan mértékben kiszorultak a munkaerőpiacról;  A szakképzés nem ruházza fel a tanulókat a felnőttkori tanuláshoz és a sikeres alkalmazkodáshoz elengedhetetlen általános készségekkel.  Az általános iskolából kikerülők egy részének tudása olyan gyenge, alapvető készségeik és képességeik olyan fejletlenek, hogy arra még gyakorlatias szakmunkásképzést sem lehet építeni.

 a megvalósult tantervek,a tankönyvek, a tanítási módszerek évtizedekkel elmaradnak a lehetőségektől;  a tanítás minőségéről nem állnak rendelkezésre hasznavehető adatok;  nem működnek azok a csatornák, amelyeken az új tudás beáramolhatna az oktatási rendszerbe:  kevés az olyan tudományos kutatás, amely az eredendően új tudás létrehozásának eszköze lehetne,  elmaradott a tanárképzés-továbbképzés.  a tanárképzésre a mennyiségi túlképzés és a minőségi alulképzés jellemző;  lemaradásunk a nyelvtudás tekintetében sem csökkent;  nem halad megfelelő ütemben a tanárok informatikai hozzáértésének fejlesztésével sem.

A 2003-as PISA-vizsgálat (matematikai és szövegértési készségek) eredménye:  az OECD-országok rangsorában a 19–20. helyre szorultak;  a rendkívül gyenge teljesítményű tanulók aránya mindkét kompetenciaterületen elérte a 47 százalékot (5 százalékkal magasabb az OECD-országok átlagánál);  a magyar fiatalok ötöde-negyede nem tanul meg olyan szinten írni és olvasni, amilyenre későbbi tanulmányaiban és a munkájában szüksége lenne. A 2006 és 2009-es PISA - vizsgálat eredményei már javulást mutattak mind a három fenti adatban.

Változások között: Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról OFI

 A tanári kar minőségét és ezáltal a tanári szakma társadalmi presztízsét javító intézkedések.  Alapkészségeket fejlesztő oktatás előtérbe helyezése.  A behozhatatlan induláskori lemaradások megelőzése és a tanulók közötti különbségekre szegregációval válaszoló gyakorlat meghaladása.  Az iskolai munka és az oktatás fejlesztése megfelelő visszacsatolások alapján történjen.

Felsőoktatás szerkezetére és intézményi rendszerére vonatkozó problémák:  a felsőoktatás tömegesedése (a felsőoktatásban részt vevők arányának rohamos emelkedése a bekerülők átlagos színvonalának csökkenéséhez vezetett; tömegesedést nem előzte meg, és nem is követte megfelelő kapacitásnövekedés, amely az oktatás átlagos színvonalának csökkenését váltotta ki);  a felsőoktatási intézményrendszer fokozatos széttagolódása (amelyet az egyetemi integráció nem befolyásolt érdemben);  a bolognai folyamat elsietettsége;  finanszírozási problémák – PPP;  a tanárképzés területén megjelent, kiemelt jelentőségű problémák.

Problémák a felsőoktatás kimeneti oldalán:  számos alapszak munkaerő-piaci követelmények szempontjából alig hasznosítható végzettséget nyújt;  jelenleg a felsőoktatásban szerezhető diplomák felére nincs piaci kereslet;  a képzési programok nem igazodnak a nemzetgazdasági érdekekhez (pl: természettudományos és a mérnökképzés terén hiány mutatkozik

Forrás: Kállai Gabriella (2011): Hallgatók a felsőoktatásban In: Felsőoktatás – Adatok és tendenciák, OFI, (

Vágó Irén és Tomasz Gábor (2011): A felsőoktatási intézményrendszer In: Felsőoktatás – Adatok és tendenciák, OFI, (

ÉvÁtlagos iskolázottságÉvÁtlagos iskolázottság 19204, , , , , , , , , ,95 A magyarországi lakosság becsült átlagos iskolázottsága években kifejezve, 1920–2006

A humán fejlettségi index (HDI) alakulása a világon, Európában és Közép- Ázsiában, a legfejlettebb országokban és Magyarországon, 1990 és 2010 között (0 és 1 közötti érték): Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról OFI

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25–64 évesek körében, Magyarország, OECD- és EU 19 átlag, 1997–2007 (%): Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról OFI

A stratégiai keret négy specifikus célt tűzött ki: 1. Az élethosszig tartó tanulás és mobilitás realitássá tevése, 2. Az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának javítása, 3. A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív állampolgárság elősegítése, 4. A kreativitás és innováció elősegítése, a vállalkozókészséget is ideértve.

Az elfogadott öt mérföldkő:  a felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban (2020-ra a felnőtt népesség legalább 15%-a vegyen részt a tanulásban),  az alapkészségek területén gyengén teljesítők aránya (2020-ig az olvasás, matematika és természettudomány területén alacsonyan teljesítők aránya a 15%-ot ne haladja meg),  a felsőfokú iskolázottsággal rendelkezők aránya (2020-ra a 30–34 évesek körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya érje el a 40%-ot),  a korai iskolaelhagyók aránya (2020-ra a 10%-ot ne haladja meg az oktatási rendszerből korán kilépők aránya) és a kisgyermekkori nevelésben való részvétel (2020-ig a 4 éves és a tankötelezettség kezdetét jelentő életkorú gyermekek legalább 95%-a vegyen részt a kisgyermekkori nevelésben).

 Eurostat adatok Eurostat adatok  Vágó Irén és Tomasz Gábor (2011): A felsőoktatási intézményrendszer In: Felsőoktatás – Adatok és tendenciák, OFI, (  Kállai Gabriella (2011): Hallgatók a felsőoktatásban In: Felsőoktatás – Adatok és tendenciák, OFI, (