Tűzterhelés

Az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelen lévő és / vagy beépített éghető anyagok tömegéből és a fűtőértékből számított hőmennyiség egységnyi padló- felületre vonatkoztatott értéke MJ/m2-ben

Állandó tűzterhelés: a beépített éghetőanyagok, illetve épületszerkezetek tömegéből származó tűzterhelési érték.

Időleges tűzterhelés: az adott helyiségben, tűzszakaszban található éghető anyagok és berendezések (bútor, textília, technológiai berendezés, megmunkált termékek, azok előkészített anyaga, raktározott anyagok, csomagoló anyagok stb.) tömegéből származó tűzterhelési érték.

Normatív tűzterhelés bizonyos rendeltetésű helyiségekre, helyiségcsoportokra a tűzvédelmi tervezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen alapuló tűzterhelési érték. A következő tényezőktől függ: éghetőanyagok fűtőértéke éghetőanyagok mennyisége a vizsgált tér alapterülete az éghetőanyagok rendezettsége

Felhasználási lehetőségek: oltóvíz biztosítási idő meghatározása tűzszakasz alapterületének meghatározása raktározott anyagok mennyiségének meghatározása a közvetlen munkavégzés helyén tárolt anyagok mennyiségének meghatározása

Veszélyességi övezet a helyiségben vagy a szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését: éghető gáz, gőz, köd és por esetén nemzeti szabvány szerint, minden más esetben - a robbanóanyag, robbantószer kivételével - az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani.

Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban, nemzeti szabványban előírt tűztávolságok választanak el.

Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén vagy a talaj természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre. A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.

Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek.

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK „A” – „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” az az anyag, amelyeknek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet; az a folyadék, olvadék, melynek zárttéri lobbanáspontja 21  C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját T lpzt 35  C; az a gáz, gőz, köd, amelynek ARH-e a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10 %.

„B” – „Tűz- és robbanásveszélyes” az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez; az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21  C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55  C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20  C-kal csökkentett értéke T lpzt  21  CT lpnyt  55  C vagyT lpnyt -20  C 35  C; az a gáz, gőz, köd, amelynek ARH-e a levegő térfogatához viszonyítva 10 %-nál nagyobb.

„C” – „Tűzveszélyes” az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300  C; legalább 50  C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum; az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55  C felett van, de legfeljebb 150  C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20  C-kal, de legfeljebb 50  C-kal kisebb 55  C < T lpnyt  150  C vagyT lpnyt -50  C  T ü  T lpnyt -20  C; az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja – a levegő kivételével.

„D” – „Mérsékelten tűzveszélyes” az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300  C-nál nagyobb; az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150  C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50  C-kal van T lpnyt > 150  CvagyT ü < T lpnyt -50  C; az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg és éghető anyagtartalma 25 %-nál nagyobb, víztartalma pedig 50 %-nál kisebb.

„E” – „Nem tűzveszélyes” a nem éghető anyag.

Tűzoltási út, terület és egyéb utak Az az útszakasz, terület, ahol a tűzoltó gépjárművek akadálytalanul közlekedhetnek illetve beavatkozás esetén zavartalan működésük biztosított. A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, szilárd burkolatú, meghatározott teherbírású, legalább két nyomvonal szélességű tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas út.

Tűzoltási felvonulási terület: az épületek tűzoltásra, mentésre szolgáló homlokzati síkja előtt létesített, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélességű terület (út), amely a tűzoltás technikai eszközeinek (gépezetes létra, gépjárműfecskendő stb.) és a tűzoltóegységeknek - tűz esetén - a rendeltetésszerű működés feltételeit biztosítja