Amit a kultuszkutatásból nyerhetünk (leírás, résekkel) Zsigmond Andrea - -

„Tele vagyok Kolozsvárral! Elmentem megkeresni a régi Nemzeti Színháznak a szent helyét. Már régen lebontották. Elmúlt. Úgy fordultam be a Farkas utcába, mintha templomba mentem volna. Ezeken a köveken jártak még a mi örök csillagaink. Ebb ő l a drága épületb ő l, amely most már csak a képzeletemben állt el ő ttem, indult el Budapest felé a régi, magasztosan gyönyör ű színészet színe-virága. Nem tudja azt senki, mit jelentett nekünk ifjúkorunkban a kolozsvári Nemzeti Színház! Micsoda megtiszteltetés volt számomra, mikor el ő ször hívtak vendégszerepelni! Szent áhítattal léptem át a küszöbét.” Fedák Sári „a kultikus szemlélet tudomásulvétele nélkül szinte semmit sem tudnánk mondani a költészet (m ű vészet) tényleges társadalmi beágyazottságáról” Margócsy István

Tartalom 1. Mi a kultuszkutatás 2. Hogy jön ez ide – captatio benevolentiae 3. A kultikusság jellemz ő i 4. A kultikus tisztelet kialakulásának okai 5. A kultuszok értékelése 6. A kultuszkutatás értékelése 7. Kapcsolat más elméletekkel 8. Könyvészet 9. Alkalmazás

1. Mi a kultuszkutatás olyan értelmez ő i gyakorlat, mely nemcsak a szövegeket és olvasásukat tartja az irodalom világához tartozóknak, hanem azt is, amit Paul de Man az irodalom külpolitikájának nevez: szerz ő i image-eket, tárgyakat, cselekvéssorokat s a kulturális fogyasztás számos más formáját (Takáts József) „derítsük fel egy irodalmi kultusz genezisét, kövessük nyomon fejl ő déstörténetét, vegyük szemügyre sajátos szertartásrendjét, elemezzük nyelvi jellegzetességeit, igyekezzünk bepillantást nyerni lélektanába, intézményesedésébe és társadalmi hatásaiba, hogy végül következtethessünk kultusz és kultúra néhány általános összefüggésére” (Dávidházi Péter)

„magyar” tudományág, az utóbbi húsz évben bontakozott ki és rohamosan fejl ő dött – konferenciák, konferenciakötetek, disszertációk, monográfiák születtek els ő dlegesen a 19. sz-i gyakorlatokra és a 20. sz. elejére vonatkozó kutatások – nem véletlenül az a korszak, amelyet a „nemzet” és a „népiség” fogalom el ő retörése is jellemez a kritikatörténet hatáskörébe tartozik, annak egyik ágazata – legalábbis kezdetben a kultuszkutatás a történeti anyaggal való folyamatos és intenzív érintkezés mellett is alapjaiban elméleti karakter ű tevékenység jelent ő s kultuszkutatók: Dávidházi Péter („Isten másodszülötte” – Shakespeare-r ő l, 1989), Takáts József, Rákai Orsolya, Lakner Lajos, Porkoláb Tibor, Szilasi László, Szajbély Mihály, Tverdota György

2. Hogy kerül ide ez a téma – captatio benevolentiae az irodalmi kultusz sajátos kommunikációs mód – az irodalmi kommunikáció ideológiája az irodalom társadalmi integrációjában játszik szerepet, a „közönségkapcsolatok” alakításában (Rákai) a kultusz nem inherens része a dolgoknak, hanem olyan társadalmi viselkedésforma, amely révén bizonyos dolgok kultikusként értelmez ő dnek (Rákai)

„Módszertani” megjegyzések: nem: nem a dátumok, a nevek vagy a linearitás fontos számomra – azaz nem követem végig a tudományterület történetét vagy szigorúan egy-egy szerz ő gondolatmenetét –a definíciós vagy fogalomhasználatbeli különbségekre sem élezem ki a figyelmem („kultikus” – kinél mit is jelent) igen: mazsolázni a tanulmányokból, mire jutottak – összeterelni azokat az ismérveket, amik a bárminem ű kultikus beszédmódot jellemzik – hogy az irodalomtörténeti és -kritikai anyag mellett másféle szövegek vizsgálatakor is m ű ködtetni lehessen ezt a szempontrendszert (közbeszéd, tudományos diskurzus, m ű vészetekr ő l való beszéd) pici elmozdulás (saját..): példákat nem az irodalomról, hanem a színházról való beszédb ő l hozok

3. A kultikusság jellemz ő i „Shakespeare elismerése… valami neme a kultusznak, ami a kultúrát tanúsítja” (Jókai) Kultusz és kultúra – mindkét szó a lat. colere szóból ered, jelentése: m ű vel, gondoz vmit, tisztelettel van vmi iránt – különbség: mértéktelenség vs. mérlegel ő magatartás (Dávidházi) Dávidházi terminusai, meggyökeresedtek: kultikus beállítódás – bizonyos szellemi vagy anyagi értékek mértéktelen tisztelete, imádata tárgyát minden szóba jöhet ő vád alól felmenti kultikus szokásrend – szentnek tekintett helyek felkeresése, ereklyék gy ű jtése, szövegek áhítatos gondozása, szent id ő k megünneplése, szertartásokon való részvétel, életszabályozó el ő írások betartásának igyekezete (utcák elnevezése, disszertációvédés..) kultikus nyelvhasználat– magasztaló kijelentések, melyeket sem igazolni, sem cáfolni nem lehet, mert részletes tapasztalati ellen ő rzésükre nincs mód kultikus vs. kritikai nyelvhasználat – alapvet ő szembenállás a definícióban megadott kritérium alapján

Másik fontos paradigmaalkotó elgondolás: – hasonlóság a vallási jelenségekkel: analogikus szemléletmód (eredet: az ember alapvet ő transzcendentalitás iránti igénye) – esztétika és vallás szókincsének gyakori vegyítése (de a természettudomány nyelvét is átveszik – Takáts), keretek átvétele (szokásrend) A magyar Shakespeare-kultusz fejl ő déstörténete / stádiumok, kb.: a beavatódás kora ( ) a mitizálódás kora ( ) az intézményesülés kora ( ) a bálványrombolás kora ( ) a szekularizálódás kora (1948-napjainkig)

Szokásrend (Lakner) a kultuszhoz mindig több kell, mint a m ű vészi teljesítmény – a kiállítások feladata ennek az emberi, etikai, társadalmi, politikai „több”-nek a tematizálása lezárt élet kell hozzá: csak ez kelti a teljesség, a szuverenitás képzetét kultikus h ő s: az önmagát és világot teremt ő ember kiállított tárgyak értéke: egyrészt egyediek, nem reprodukálhatók; másrészt közvetlenül hatnak, nem valamely értelmez ő i eszköz segítségével; mögöttük egy korábbi, szent hagyományként tisztelt lét sejlik fel a relikviák az „abszolút valóság” kicsiny részletét jelenik a köznapi dolgok világában – kiemelik és felmutatják, ami lényeges a kultusz központi alakjai tehát csak alkalmat szolgáltattak valami, velük nagyobb súlyúnak t ű n ő törekvés és értékrend megjelenítésére és affirmációjára (Margócsy) – nyelv, nép, nemzet, m ű vészet a kultusz az önaffirmáció terepe a társadalmi nyilvánosság átformálásában, megnyerésében különösen az ismétlésnek és a szimbólumnak van fontos szerepe – az irodalmi kultuszok nem véletlenül építenek a naptári rendszerességgel ismétl ő d ő ünnepekre és az érzelmekre ható szimbolikus cselekedetekre (Lakner)

Résztvev ő k, identitás (Lakner) kultikus helyek és id ő k: a mindennapokból való kiszakadásban, a „felemelkedésben” segédkeznek – mégpedig hogyan: azt követeli a résztvev ő kt ő l, hogy mondjanak le önmagukról, emelkedjenek fel a tételezett eszményi közösséghez és a látottakhoz, hogy megtalálják igazi önmaguk nem a személy, hanem a státus jeleníti meg magát a kultusz ünnepein a résztvev ő k többnyire nem a „saját hangjukon beszélnek”, de mégiscsak e megszólalás révén jeleníthetik meg kulturális identitásukat a kiállítások, emlékhelyek els ő sorban a látogató társadalmi énjét szólítják meg – a látogatást inkább a beavatódás reménye, mintsem a m ű élvezet élteti – le kell mondani az egyéni igényekr ő l, sajátságokról, jelentésadásról a kultikus befogadói magatartás alapzata: a m ű alkotással és szerz ő jével szembeni alázat – a m ű alkotás megértéséhez „méltóvá kell válni”

a befogadónak alá kell vetnie magát a kultusz papjai által adott hagyomány- értékelésnek – feltétlen önátadásra, passzivitásra, aszkézisre ítéltetés (a saját élvezet/érdekek visszaszorítása) – ezért az irodalmi kultusz igen alkalmas az ideológiai törekvések érvényesítésére állandó hivatkozási alap a szerz ő i szándék, azaz a szándék helyes értelmezése – amihez csak a kultusz papjai férnek hozzá – a kultusz elfedi a szubjektum és a nevével fémjelzett hagyomány teremtett voltát a kultusz papjai: kiválasztottság és kötelesség – alárendelt pozíció a kultikus személy/eszme tekintetében, de fölérendelt a tömeghez képest – a küldetés erkölcsi kötelességet is ró rájuk a kultikus ünnepek az igenlés alkalmai – mérlegel ő magatartásnak és értelmezésnek itt nincs helye (Dávidházi, Szilasi) – a résztvev ő k mondjanak le a tudatosságról, a reflektáltságról – kritikai szempontú kiállítás szinte elképzelhetetlen (Lakner)

Résztvev ő k 2. (Dávidházi) az irodalmi m ű hatása nem közvetlenül éri az egyént, a közösség intézményeiben érvényesül ő állásfoglalásokon keresztül hat rá – az egyén eltérhet t ő le, ellent is mondhat, de azok akkor is tájékozódási pontok maradnak az ismeretterjesztés (életrajz, életm ű ) egyben már beavatás a mérvadó ítélet támaszára a befogadó abban az (akár m ű vel ő déstörténeti) stádiumban van különösen rászorulva, amikor ő maga elindult már a társadalmi betagozódás útján, de még nincs annyi hozzáértése és önbizalma, hogy az intézményrendszer ajánlatát kihívásként fogadja és szakszer ű érvekkel utasítsa vissza

A kultikus nyelvhasználat okai (Szilasi): 1. a szerz ő és a m ű kultikus tisztelete 2. a bízvást tudományosnak tekinthet ő eszközrendszer/nyelv hiánya 3. ebb ő l következ ő en az irodalminak nevezett nyelv átvétele 4. az a felfogás, miszerint a széptani boncolás, az irodalomtörténet mint „bonczolókés” alkalmatlan a „selyemgubó” felfejtésére – „az író (Jókai) m ű vészetét elemezni annyi, mint színpompás illatos virágot szirmaira tépdesni” – vagyis a m ű titokzatos, felfoghatatlan, elemezhetetlen teljesség, a kritika eredménytelen és fölösleges – elemezi, értelmezni tilos – csak egy adott, intézményesített értelem releváns

A kultikus nyelvhasználat jellemz ő i: fantázia és realitás keveredése, a realitás mesébe oldása (Szilasi) a metaforikus nyelv, a hiperbolák a hatalmas, megfejthetetlen titok képzetkörében mozognak – „Pet ő fi üstökös, Jókai az ég napja” (Szilasi) a szakirodalom nem választja szét az írót, a szerz ő t és a m ű vet (Szilasi, Lakner) kivételezés, alázat a kultikus h ő ssel szemben a kultusz úgy tünteti fel magát, mint ami nem szorul igazolásra (Margócsy) a figurális beszédnek világteremt ő, nem pedig igazságtükröz ő ereje van (Margócsy) id ő kezelés: múlt, jelen, jöv ő egysége (Takáts), megszakítatlan, hiátusok nélküli folyamat (Margócsy) elhanyagolja a kontextust, örök érvény, nincs változás

Visszatérő nyelvi formák: (ahogy a József Attiláról való beszédb ő l lesz ű rhet ő ): a m ű vész és a külvilág szembeállítása, a passióként elmesélt életrajz, a szerepl ő k megfeleltetése,a nélkülözés- és el-nem- ismertség-mítosz (Tverdota) –: a kultusz egyberendez ő logikája alapvet ő szembenállás: a szakmai beszéd kritikai analízisre tör, de a modern társadalmi formák befogadási rendje, rituáéléja a történelmi kontextus feletti transzcendens értékvilág létét tételezi fel a kultikus: a nem-modern társadalmi formák megmutatkozásai a modernben – különböz ő id ő felfogások, a közvetítettség-közvetlenség különbsége

4. A kultikus tisztelet kialakulásának okai a m ű vészet modern értelemben vett kultusza a 18/19. sz. fordulóján, a romantika idején bontakozott ki – a m ű vész a mennyekben lakozik, földi helye ugyanakkor bizonytalan és meghatározhatatlan – a romantikus költ ő -zseni omnipotens figurája (Margócsy) az Istenhez f ű z ő d ő eksztatikus viszony helyébe a m ű vészettel kapcsolatos eksztatikus viszony kerül – hasonló funkciót várnak el mindkett ő t ő l – a kor a tudatformáló szellemi övezeteket lelki támaszként igényelte: kiengesztel ő dés, Világos után – irodalompártolás: áldozathozatal a haza oltárán Matthew Arnold (1880): a költészet mindinkább át fogja venni a vallás szerepét az ember életében – Greguss Ágost vallás, m ű vészet, tudomány és erkölcs közös vonását abban látja, hogy „mind a négy kiemel bennünket a véges és gyötrelmes világból egy végtelen és boldog világba”

az angliai Shakespeare-kultusz napirenden tartásával kezd ő dött (Dávidházi) a magyar irodalom kultuszainak genézise összefonódott a társadalmi nyilvánosság polgári formájának születésével (Lakner) kezdetben az irodalom autonóm területté formálásáért folytatott küzdelem támaszaként szolgált, de a Kazinczy- ünnep-t ő l kezdve (1859) f ő leg olyan irodalmi törekvésekben kap nagyobb szerepet, melyek számára a m ű vészet közösségi funkciója a lényeges (Lakner) a Kazinczy-ünnep 1859-ben azt mutatta meg, hogy politikai eszközök és lehet ő ségek híján az irodalom is képes meg ő rizni a nemzetet (Lakner) – az irodalom felértékel ő dik, de elveszti autonómiáját

5. A kultuszok értékelése Pozitívumok (Dávidházi): a kultusz járulékos hatásai: a zarándokhelyek felé vezet ő utak, úthálózat kiépülése, az építészeti stílusok elterjedése, a kereskedelem fellendülése, kórházak építése a kulturális áldozatkészség gerjesztése – intézményes támogatás is nehezen volna elképzelhet ő kultikus viszonyulás nélkül – azaz nemcsak gazdasági, de kulturális értékek is sarjadnak a kultusz nyomában: könyvkiadás, kiállítások, a m ű vészeti termékek iránti kereslet több kulturális értéket segített napvilágra, mint aminek a létrejöttét megnehezítette (ez hogyan mérhet ő …?) a magyar Shakespeare-kultusz közvetve hozzájárult a színészet társadalmi megbecsültségéhez szintre emel: a kultuszhoz tartozás jóles ő érzését nyújtja különböz ő osztályoknak, nemzedékeknek

henye, parazita nyelvhasználat, a stílus kényelmességének, felületességének következménye, szónokias nagyotmondás, egyes irodalmi körök társalgási nyelvének üres etikettje, játékszabályai – meg kellene szabadítani t ő le az irodalomról való beszédet (Tverdota) a m ű kritikára és általában a befogadásra bénító hatással van az, hogy az alkotó és m ű ve sérthetetlen – de: a magyar irodalomtörténetírásban és - kritikában van annyi életkedv és egészséges tiszteletlenség, hogy megtalálja a módját, hogyan mutathat rá mégis a panteon királyainak meztelen vagy itt-ott kilátszó testrészeire (Dávidházi) Lakner nem tartja kikerülhet ő nek a kultikus viszonyulást – mindig már megértett, deformált szöveggel van dolgunk, nincs lehet ő ségünk az objektív viszonyulásra, Gadamerre hivatkozik a kultikus m ű értést a „normális” befogadás egyik lehetséges esetének kellene tekinteni (Takáts) Kultikus nyelv a kritikában (negatívum?):

6. A kultuszkutatás értékelése a kultuszkutatás jelent ő s erénye, hogy elmozdítja az irodalomtörténetírást önnön kanonikus területei fel ő l az irodalom kevéssé ismert használati módjai, helyi jelent ő ség ű szerepl ő i, sosem vizsgált eseményei felé (Takáts) felvirágzik rekonstruáló filológia – hiszen a szöveg szent az irodalmi emlékhelyek és múzeumok már nem t ű nnek olyan periferikus szerep ű nek, mint eddig – meghatározó elemei az irodalmi kommunikációnak, az emberi kultúrának, a jelentések világának – következménye az irodalmi muzeológia szemléleti és módszertani megújulása a kultuszkutatás azon ritka irodalomtörténészi gyakorlatok közé tartozik, amely kapcsolatba kíván lépni az él ő irodalommal – a PIM fiatal szerz ő kt ő l gy ű jtött ereklyéi

vigyázat: a kultusztörténeti perspektíva, mivel a közös vallásos/analogikus nyelvre kíváncsi, homogenizál – kevéssé érdekl ő dik az egyedi kultuszokban résztvev ő k céljai, hitei, identitása iránt (Takáts), mivel a modell ezeket megel ő legezi), vagy a különböz ő korok kultuszváltozatai iránt (Rákai) A kultusz társadalmi mechanizmusának funkciói? (Rákai) „rések” – mit mond (retorika) és/de mit gondol – kultikus/konzervatív pozíciók vs. kortárs m ű vészet – saját nyelvem leleplezése (bemutatok: szolgálok, Dávidházi mint „atya”, Fedák) – tudomány: „nevekre” hivatkozom – az irod.tört. elméletével lehetne társítani – Dávidházi „kultikus” gondolkodása

7. A kultuszkutatás lehetséges kapcsolódási pontjai más elméletekkel (Takáts) az ismer ő sség, a kultusz egyberendez ő logikája kijátszásában segít a mikrotörténetírás (Dávidházi m ű veli is) ill. az antropológiából ismert elidegenít ő eljárás: módszertani el ő feltevésünk legyen az, hogy anyagunk idegen kultúrából származik (ez a lépés Foucault-nál is megtalálható, csak ő a jelen „tudattalanjára”, míg a történeti antropológia a múltra kíváncsi) Foucault diskurzuselemzése – hiányzik viszont bel ő le az önleírás a kulturális antropológia Clifford Geertz-féle perspektívája viszont épp az önleírásokra kíváncsi ami kultuszkutatásként indul, gyakran az önformálás, a kulturális topográfia és a szociokulturális dinamika vizsgálatához jut el a kultuszok hasonló funkciót töltenek be a modern társadalomban, mint Pierre Nora „lieu de mémoire”-jai – szertartások egy szertartások nélküli világban – köztes pozíciót foglalnak el emlékezet és történelem között

Victor Turner communitas-elméletéhez kapcsolható: „az irodalmi kultuszok… felekezeti és társadalmi senki földjeként kínálnak közös szertartási alkalmat olyanok számára, akiket a társadalmi rend egyébként elkülönít egymástól” (Dávidházi) kritikai kultúrakutatás (cultural studies) – nem csak a magaskultúra érdekli – a kultuszkutatók gyakran olyan pillanatokat vizsgálnak, amikor a magaskultúra termékei nem-magaskulturális térben m ű ködnek –- tanulhatnának a cultural studies-tól: többet kellene foglalkozniuk a hatalom kérdésével, a kultúra politikai jellegével – vö. Margócsy a Kazinczy-emlékünnep önafirmációs funkciójáról – a kultusz k ő keményen a társadalmi szabályozás eszköze összekapcsolódás a társadalomtörténettel – a kultuszkutatás az irodalom társadalomtörténete a kultuszkutatás kiterjesztése más, nem-irodalmi területekre: zene, képz ő m ű vészet, néprajz, film, internet – külföldi kutatókkal közös konferenciák – politikai kultuszok (Gyáni Gábor, Weber)

8. Könyvészet Dávidházi Péter: „Isten másodszülötte”. A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Gondolat Kiadó, Budapest, Dávidházi Péter: Egy irodalmi kultusz megközelítése. In: Takáts József (szerk.): Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve. Kijárat Kiadó, Budapest, Lakner Lajos: „…csodás színeváltozás…” Irodalom és múzeum. In: Takáts József (szerk.): Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve. Kijárat Kiadó, Budapest, Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, történetiség, aktualitás. A kultuszkutatás útjain. In: Kalla Zsuzsa – Takáts József – Tverdota György (szerk.): Kultusz, m ű, identitás. Kultusztörténeti tanulmányok 4., A PIM könyvei 13., Bp., Lakner Lajos: Irodalom, kultusz, társadalmi nyilvánosság. In: Korunk, június

Margócsy István: A magyar irodalom kultikus megközelítései. In: Égi és földi virágzás tükre. Tanulmányok magyar irodalmi kultuszokról. Holnap Kiadó, Bp, Porkoláb Tibor: Közösségi emlékezet, ceremonialitás, panteonizáció. Szempontok az emlékbeszéd m ű fajának vizsgálatához. In: Kalla Zsuzsa – Takáts József – Tverdota György (szerk.): Kultusz, m ű, identitás. Kultusztörténeti tanulmányok 4., A PIM könyvei 13., Bp., Rákai Orsolya: Utazások a fekete királyn ő vel. Írások írásról és irodalomról. Kijárat kiadó, Bp., Szajbély Mihály: A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után. Universitas Könyvkiadó, Budapest, Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”. Osiris–Pompeji, Budapest, Takáts József: Ismer ő s idegen terep. Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok. Kijárat Kiadó, Bp., Tverdota György: Az életrajz mint passió. In: Takáts József (szerk.): Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve. Kijárat Kiadó, Budapest, 2003.

9. Alkalmazás példák a word fájlban: az eddigiekben felvázolt szempontok fényében világosabban, pontosabban látszanak a szövegekben a kultikus beállítódás nyomai És most dicsértessék „És most dicsértessék s ezzel ámen! s ezzel ámen! Shakespeare!” Shakespeare!” Szemere Pál