Veszprémi Katasztrófavédelmi Kirendeltség A vállalkozásokat érintő változások az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat tükrében Készítette: Glöckl Antal tű. százados

Országos Tűzvédelmi Szabályzat (5.0.) 54/2014. (XII.5.) BM rendelet

TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK

Megszűnt a helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása: „A” Fokozottan tűz, - és robbanásveszélyes „B” Tűz, - és robbanásveszélyes „C” Tűzveszélyes „D” Mérsékelten tűzveszélyes „E” Nem tűzveszélyes Anyagokra megmaradt !!

Tűzveszélyes tevékenység A meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt lánggal működő repülő szerkezet – a hőlégballon és a hőléghajó kivételével – nem üzemeltethető.

A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai Kereskedelmi rendeltetésű épületek, önálló rendeltetési egységek talajszint feletti eladótereiben propán-bután gázpalackot maximum 20 kg mennyiségben lehet forgalmazni

Tüzelő-, fűtőberendezések Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről.

Szellőztetés A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell.

Villamos berendezés A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is.

Beépített tűzjelző berendezés Az üzemeltetőnek a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítani kell.

Beépített tűzjelző berendezés A berendezés felügyeletét folyamatosan, egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van. A két személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia.

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza a) a kérelmező nevét és címét, b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét, c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai d) az irányított égetés indokát, e) az égetéssel érintett terület nagyságát, f) az égetés folyamatának pontos leírását, g) az égetést végző személyek nevét, címét, h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz. A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

Éghető folyadékok tárolása és szállítása Tárolás és forgalmazás kereskedelmi rendeltetés esetén Kereskedelmi egység területén a 17. melléklet 1. táblázatában foglalt mennyiségű, bontatlan csomagolású I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható, forgalmazható.

Éghető folyadékok tárolása és szállítása 50 m 2 -ig: 100 l (legfeljebb 300 l) m 2 között: 300 l ( legfeljebb l) m 2 között: 1.000l (legfeljebb 1.500l) m 2 felett: 1.500l (legfeljebb 3.000l)

ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. melléklet táblázatában meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni.

ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT

Az üzemeltető a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja.

ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy

ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni.

ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása,

ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást,

9/2015. (III.25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről

9/2015. (III.25.) BM rendelet A rendelet hatálya kiterjed a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknél, jogi személyeknél (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) a katasztrófavédelem – ideértve az iparbiztonságot is – a polgári védelem és a tűzvédelem szakágazatokban foglalkoztatókra és foglalkoztatottakra

9/2015. (III.25.) BM rendelet 7. § (1) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: a) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, forgalomba hoz, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter, b) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m 2 -t, de legfeljebb m 2, c) a gazdálkodó szervezet ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végez és a családtagokkal együtt a munkavégzésben résztvevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy

9/2015. (III.25.) BM rendelet d) a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel, da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóképességű helyiség található, db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de legfeljebb 2000 fő, vagy dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő.

9/2015. (III.25.) BM rendelet ( 2) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: a) a gazdálkodó szervezet főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett, b) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg/liter mennyiséget,

9/2015. (III.25.) BM rendelet c) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja a m 2 -t, vagy d) a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel, da) amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található,

9/2015. (III.25.) BM rendelet db) amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt, vagy dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt.