A közfoglalkoztatás munkavédelmi szabályai Viktor Veronika Tolna Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv március

Jogszabályi hierarchia Magyarország Alaptörvénye évi XCIII. törvény a munkavédelemről Végrehajtási rendeletek Szabványok Munkáltató belső szabályozásai

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemr ő l 9. § (1) A törvényhatálya - a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel - kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel - kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.

(2) A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.).

87. § 9. Szervezett munkavégzés: a közfoglalkoztatási… jogviszonyban …. végzett munka...

Els ő teend ő k foglalkoztatás el ő tt

I.

Kockázatértékelés Mvt.54. § (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

II.

Orvosi alkalmasság 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet

15. § (1) A munkáltatónak írásban kell meghatároznia a) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is, figyelemmel a 3. számú mellékletben foglaltakra is, b) azokat a munkaköröket, amelyekben az e rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt a 10. § szerinti személyek nem foglalkoztathatók. (2) A szabályozás kidolgozásához foglalkozás- egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni.

(5) A jogszabályban meghatározott esetekben b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ vagy a munkaügyi kirendeltség, egyéb közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatottat foglalkoztathatóság szakvéleményezésére küldi.

(5a) A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely a szakvéleményét (5a) A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely a szakvéleményét a) az álláskereső szakmai alkalmasságáról a 15. számú melléklet szerinti nyomtatványon, b) a foglalkoztathatóságról a 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon készíti el.

16. § Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, álláskereső, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve az a munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.

A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény 16/B. § (1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ, más közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató kezdeményezi a közfoglalkoztatás megkezdése előtt. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt a) a közfoglalkoztatásban résztvevő személy által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező szakorvos, ideértve a foglalkozás- egészségügyi szakvizsgával rendelkező háziorvost is, vagy b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely orvosa állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon. (3) A fegyveres szerveknél alkalmazott közfoglalkoztatottak esetében a foglalkoztathatósági szakvéleményezést a fegyveres szervek egészségügyi hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező alapellátó egységei végzik. (4) A szakvélemény a közfoglalkoztatás megkezdésének kötelező feltétele. (5) A szakvélemény kiadására a 16/A. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

16/A. § (3) A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló jogszabály alapján a vizsgálatot kezdeményező viseli. (3) A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló jogszabály alapján a vizsgálatot kezdeményező viseli. (4) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes. (4) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.

16. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez LátásHallásEgyensúlyTapintásSzaglásÍzlésBeszéd Kézi anyagmozgatás Kényszertesthelyzet, ülés, állás, járkálás Fizikai munka ZajRezgés Por, füst, gőz, gáz Hideg, meleg SugárzásAllergia Vegyi anyag Szabad/zárt, szűk tér Stb…

III.

Munkavédelmi oktatás Mvt.55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, … elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

IV.

Egyéni véd ő eszköz juttatás Mvt.42. § A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni Mvt.56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

4. § (4) A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára. (5) A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja …

8. § (1) A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le.

V.

Veszélyes (rákkelt ő !) anyaggal végzett munka 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet 5. § (6) Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.

Ellen ő rzési tapasztalatok (2012. október)

BonyhádBölcskeCsibrákKapospulaKölesdMadocsaRegölyTolnaVarsád

Tőkehiány Információhiány

 munkavédelmi dokumentáció nincs vagy hiányos  a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa nem nyújt segítséget  a felhasznált veszélyes anyagokról biztonsági adatlapokkal nem rendelkeznek, nem vezetnek nyilvántartást, a kapcsolódó bejelentési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, és nincsenek tisztában a biztonságos munkavégzés feltételeivel (Robbanómotoros eszközöket használnak, jelen van a motorbenzin. Nem tudják, hogy rákkeltő anyagot használnak fel, így nem végeznek ez irányú kockázatértékelést, méréseket, orvosi vizsgálatokat.)

1. Eset Viharkárok elhárítása keretében letört ágak gallyazását, darabolását, rakodását végezte. Viharkárok elhárítása keretében letört ágak gallyazását, darabolását, rakodását végezte. A munkavégzéshez szükséges és a részére a helyszínen biztosított, mechanikai hatások ellen védő kesztyűjét, annak nem megfelelő mérete miatt, viselni nem tudta. A munkavégzéshez szükséges és a részére a helyszínen biztosított, mechanikai hatások ellen védő kesztyűjét, annak nem megfelelő mérete miatt, viselni nem tudta.

2. Eset A 61-es főút mellett fűnyírási tevékenységet végző munkavállaló nem viselte a munkáltató által rendelkezésére bocsájtott jól láthatóságot biztosító egyéni védőeszközt.

3. Eset A munkaterületeken használt hordozható villamos berendezések közvetett érintés elleni védelmét ellenőrző felülvizsgálatot nem végezték el. (évente)

Köszönöm a figyelmet!