Környezetvédelem 2016 V. Előadás A Talaj 1.0 Pintér Péter Mihály Szoba : A28

A talaj fogalma A talaj a földkéreg felszínén az élővilág és az éghajlat együttes hatására kialakuló, bonyolult összetételű, állandóan változó képződmény A termékenység a talaj legfontosabb tulajdonsága.

A talaj ökológiai funkciói: biomassza- termelés szűrő, kiegyenlítő, átalakító, raktározó szerep ökológiai élettér genetikai tartalék klíma- és eróziószabályozás

Az emberi tevékenységgel kapcsolatos funkciói: ősi termelőeszköz (mezőgazdaság) Nyersanyagforrás fizikai közeg (pl. építmények alapja) kulturális és geológiai örökségek hordozója

A talaj keletkezése: A talaj a kőzetek mállásával jött létre. A mállás történhet: fizikai úton: hő, víz, jég, gyökérzet, szél, stb. hatására kémiai úton: CO 2 hatása, oxidációs folyamatok, stb. hatására biológiai úton: baktériumok, moszatok, zuzmók, mohák, stb. hatására

A talaj alkotórészei Vázrész: a szilárd fázis Talajkolloidok: a 0,002mm-nél kisebb szilárd rész Talajoldat: a talaj folyékony fázisa, oldott CO 2 -t (szénsavat), ill. oldott sókat tartalmaz A talajlevegő: a talaj gázfázisa (vízgőz, oxigén, széndioxid, egyéb gázok: ammónia, metán, CO, stb.)

Földtani értelmezés: A talajöv (pedoszféra), légkör-víz(öv)-kőzetöv kölcsönhatása, átszövődése révén alakult ki, kontakt geoszféra, a földkéreg legfelső, málási övezete. Talajtani értelmezés: Nem egységes, háromfázisú, eltérő alakú és méretű szemcsék/pórusok halmaza. Vastagsága kicsi max néhány m, a Föld méreteihez képest hártyavékony és ez miatt nagyon sérülékeny, kiterjedése inkább foltszerű nem összefüggő burok.

Műszaki, mérnöki értelmezésben: A talajszennyezés minősítésére alkotott koncentráció/határérték- tábláztok a „földtani-közeg” kifejezést használják. Ez jóval tágabb értelmezés, a termő-talajhoz képest litoszféra (kőzetöv) fogalomkörébe tartozik. A talaj heterogén, több komponensű, diszperz anyagi rendszer. A tulajdonságai a környezettel való kölcsönhatás függvényében térben és időben változnak. Itt a szerves anyag kedvezőtlen adottság.

- Földtani - Talajtani - Műszaki, mérnöki értelemben

A talaj szintezettsége A talajszintek a természetes talajfejlődés eredményeként alakultak ki. Az egyes szinteket a nagy betűkkel jelöljük. A-szint - a talajok legfelső szintje; - a talajképződés folyamati itt a legintenzívebbek; - itt halmozódik fel a legtöbb szerves anyag; - az élőlények elsősorban ebben a szintben élnek;

B-szint - nehéz általános tulajdonságokat megadni, mert nagyon különböző lehet; - egyes talajtípusoknál hiányzik; - felhalmozódási szint, az A-szintből az esővíz ideszállítja az anyagok egy részét; C-szint - humuszmentes talajképző réteg; - alapkőzet szintje; - talajképző folyamatok nem vagy csak kis mértékben zajlanak; A főszintek további alszintekre oszthatók A1, A2 stb.

O) Avarszint: szerves növényi maradványok viszonylag lebomlatlan formában. A) Kilúgozódási szint: felszíni ásványtartalmú talaj, ahol a legtöbb szerves anyag halmozódott fel és legaktívabb a talaj élete. Ez a réteg lúgozza ki a vasat, agyagot, alumíniumot, szerves összetevőket, és egyéb oldható elemeket. B) Felhalmozódási szint: Ez a réteg halmozza fel a vasat, az agyagot, az alumíniumot és a szerves elemeket, ez a felhalmozódás folyamata. C) Talajképződési szint (substratum): Ebben a rétegben található a még nem megszilárdult anyakőzet. Itt halmozódhatnak fel a jobban oldódó elemek, amelyek áthaladnak a „B"-rétegen.

A talajok osztályozása A hazai talajok fő típusai : I. Váztalajok II. Üledékes és hordaléktalajok III. Sötétszínű erdőtalajok IV. Barna erdőtalajok V. Csernozjom talajok VI: Szikes talajok VII. Réti talajok VIII. Láptalajok IX. Mocsári és ártéri erdők talajai

Magyarország főbb talajtípusai: 1. barna erdőtalajok, 2. csernozjomok, 3. szikesek, 4. réti talajok, 5. láptalajok, 6. rendzinák, 7. homokos váztalajok, 8. öntéstalajok (Stefanovits Pál, 1992.)

Kőzethatású talajok: tulajdonságait a talajképző kőzet határozza meg. Az éghajlat talajképző hatása viszonylag kicsi. Ún. intrazonális talajtípus. B szint hiányzik. Barna erdőtalaj: a mérsékelt övezeti lombos erdők alatt képződnek, hazánk leggyakoribb őstípusa. Fejlett háromszintű talaj. Középhegységeink, Dunántúli-dombság. Zonális talajok. Csernozjom: a mérsékelt övezet száraz klímafeltételei között alakulnak ki. Erdőssztyepp,sztyepp vegetáció alatt. Többségükön növénytermesztés folyik. Zonális talajok.

Szikes-, réti-, és láptalaj valamint a mocsári erdők talaja: képződésük meghatározó tényezője a víz, együttesen ún. vízhatású talajok. A vízhatás a feltüntetés sorrendjében fokozódik. Intrazonális talajok. Öntés- és lejtőhordalék talajok: másodlagos talajképződmények. Adott vízgyűjtő területet alkotó talajok erodált, elszállított, majd felhalmozódott részecskéiből épülnek fel. A zonális talajok. Váztalajok: a talajképződés nagyon lassú. Ide tartoznak a köves, sziklás talajok.

Barna erdőtalaj CsernozjomVáztalajok

A talaj tulajdonságai pHTalajtípus 4,5 alatt erősen savanyú 4,5-5,5savanyú 5,5-6,8gyengén savanyú 6,8-7,2semleges 7,2-8,5gyengén lúgos 8,5-9,0lúgos 9,0 felet t erősen lúgos A talaj fizikai tulajdonságai: - hőmérséklet, - szín, - szemcseméret, - szemcseösszetétel, - pórustérfogat, - kapillaritás, - nedvességtartalom, - higroszkóposság, - adszorpciós kapacitás (felületi megkötő- képesség), stb.

A talaj kémiai tulajdonságai: - talaj kémhatása (pH), - vezetőképessége (arányos az oldott sótartalommal), - CaCO 3 - tartalma, - összes nitrogén, - összes foszfor, - nitrit-, nitrát-, szulfát-, kalcium-, magnézium-, vas-, mangán-, klorid- tartalom, Humusz: - Talaj szervesanyag tartalma - Nagy molekulájú - Kolloid tulajdonságú anyagok - Növény+állati maradványok+mikroorganizmusok,C,O,H,N,P,S+ mikroelemek akkumulációja = Humusz

A talaj természetes összetevői - Ásványi anyagok - Mikroorganizmusok - A talajbaktériumok mennyisége és minősége függ: - a talaj fizikai tulajdonságaitól - a talaj víz-, hő,- és levegőgazdálkodásától - a talaj ásványianyag-tartalmától -Radioaktív izotópok A talaj főbb természetes radioaktív izotópjai: 238U, 232Th, 40K Előfordul még: 187Rb, 226Ra, 228Ra, A talaj radioaktivitása függ a talaj összetételétől Nagy Si tartalmú kőzetek sok K, Th, Ra, tartalmaznak, ősgránitok nagyobb aktivitásúak, az üledékesek keveset

A talaj bonyolult rendszerét az élő szervezetek (biotikus) alrendszere és az élettelen anyagok (abiotikus) összessége építi fel. A talajlevegő összetétele jelentősen eltér a légköritől, CO 2 mennyisége %, O 2 - tartalom 12% körüli. NH 3,H 2 S,CH 4 szerves bomlásból származnak. A talajalkotók közötti helyes minőségi és mennyiségi aránynak, az ideális mechanikai szerkezetnek, víz- hőgazdálkodási feltételeknek a biztosítása a termeszteni kívánt növények és a kapcsolódó életközösségek egyfelé fenntartható harmóniája mellett a mezőgazdaság alapvető feladata.

A talajdegradáció A talajdegradáció fogalma: Talajdegradáció minden olyan folyamat, mely a talaj termékenységét csökkenti, minőségét rontja, illetve a funkcióképességét korlátozza, vagy a talaj teljes pusztulásához vezet.

Talajpusztulási folyamatok erózió, defláció Szikesedés talajsavanyodás, talajszerkezet romlása elmocsarasodás a talaj puffer-kapacitásának romlása

Az erózió Az erózió a víz által előidézett talajpusztulás, mely a termőréteg elvékonyodásához, a termékenység csökkenéséhez vezet. Kiváltó tényezői: csapadék (cseppnagyság, időtartam, stb.) lejtő (meredeksége, hosszúsága, alakja, kitettsége)

Az eróziót befolyásoló tényezők: a talaj nedvességi állapota a talaj vízgazdálkodása a talaj szerkezete növényborítottság

A defláció A defláció a szél okozta talajpusztulás. A defláció szakaszai: kifúvás szállítás szedimentáció (kiülepedés)

A defláció kiváltó tényezői: a szél sebessége a szél iránya, a szél örvénylése A defláció befolyásoló tényezői: a talaj szerkezete, humusztartalma, szemcseösszetétele a felszín érdessége, nedvessége, növényborítottsága a terület hossza

Szikesedés A szikesedés az a folyamat, amikor a Na-sók a talajban egy bizonyos határérték felett jelennek meg, és ennek következtében befolyásolják a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, csökkentik a talaj termőképességét.

A szikesedés természetes okai: mállási folyamatok talaj-és felszíni vizek hatása Szikesedés kialakulhat antropogén hatások következtében is: helytelen öntözés lecsapolás hiánya erdőirtás túllegeltetés

Köszönöm a figyelmüket !

Talajsavanyodás A talaj savanyodása a talajok pH értékének csökkenése. Okai: a légkörből nedves vagy száraz ülepedéssel a talajra jutó savas kémhatású anyagok: kén-dioxid, nitrogén-oxid, stb. helytelen műtrágyázás (N-műtrágyák) kezeletlen hígtrágya A talajsavanyodás következményei: csökken a talaj termőképessége nő a nehézfémek oldhatósága

A talaj szerkezetromlása A talajszerkezet a talaj szilárd fázisa elemeinek térbeli elrendeződése. A jó termőtalaj a talaj három fázisának optimális arányát biztosító, morzsás szerkezetű. A mezőgazdaság a talaj helytelen használatával okozhat károkat: hibás műveléssel helytelen vízgazdálkodással (öntözés) túlzott gépesítéssel (tömődöttség, olajszennyezés)

Elmocsarasodás Az elmocsarasodás az a jelenség, amikor a talajt időszakosan, vagy állandóan borító víz, ill. a felszín közeli talajvíz hatására tartós levegőtlenség, a növényi maradványok lassú bomlása következik be. A jól levegőzött talajt igénylő növénytársulásokat olyan növények váltják fel, amelyek tűrik az elvizenyősödött talajt (sásfélék, káka). Az elmocsarasodás oka lehet hibás öntözés, vagy helytelen vízrendezés is.

A talaj puffer-kapacitásának (kiegyensúlyozó- képességének) romlása A talaj puffer-kapacitása az egységnyi pH- változást okozó erős sav vagy lúg mol/dm 3 -ben kifejezett mennyisége. Jelentősége a talaj szélsőséges kémhatás-viszonyainak kialakulásában van (savanyodás, szikesedés), meghatározza a változások sebességét és mértékét. Általában a nagy fajlagos felületű talajok nagy puffer- kapacitásúak.