A NYELVI SZOCIALIZÁCIÓ, A LITERÁCIÓ LEHETŐSÉGEI, FELADATAI AZ ÓNOAP - MÓDOSÍTÁSOK TÜKRÉBEN Z ÓKA K ATALIN „KEZEK – Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése” TÁMOP C-12/1/KONV Képzők Képzése Konferenciája Hazai és Nemzetközi Jógyakorlatok Kisebbségi közösségek értékteremtő tevékenysége a múltban és jelenben c. konferencia Eger, november 27.

A Z ELŐADÁS GONDOLATMENETE ÓNOAP alapelvei: hangsúlyok és változások az anyanyelvi nevelés jelentősége és területei: irodalmi és literációs nevelés a gyermeki identitás tisztelete és az esélyteremtés lehetőségei: az inklúzió szemléletmódja a literációs nevelés jelentősége 2

A Z ÓNOAP K ONCEPCIÓJA ÓNOAP elméleti kereteket ad, alapelveket rögzít keretjellege miatt rugalmas szakmai válaszokat tesz lehetővé a társadalmi kihívásokra és a pedagógiai innovációs törekvésekre a tudástartalmak, módszerek kiválasztásában meghagyja a gyermek érdekében együttműködni képes család és a pedagógiai szakemberek autonómiáját 3

H ANGSÚLYOK ÉS VÁLTOZÁSOK AZ ÓNOAP- BAN Változások: 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról hangsúlyeltolódás nem hiánypótlás (könnyen beépül és beépíthető az óvodai nevelés elméletébe és gyakorlatába) a szakmaiság győzelme: a keretjelleg és a szempontrendszer megőrzése az oktatáspolitika öndefiníciós szándéka, nevelésfilozófia - ars pedagogica kifejezése 4

A SZAKMA AVERZIÓINAK OKAI a pedagógiai vezérelvek: a domináns megközelítés kizárólagossága, a leegyszerűsítő szemléletmód, „együgyűség” 5

A VÁLTOZÁSOK „ VEZÉRFOGALMAI ” „Az óvodai nevelés általános feladatai” 255/2009. (XI. 20.): az értelmi nevelés területébe bekerült: az anyanyelvi nevelés 363/2012. (XII. 17.): az érzelmi nevelés kiemelt területe: az erkölcsi nevelés (a közösségi nevelés); az óvoda hátránycsökkentő szerepe az óvodai nevelés alapfeladata a gyerek szocializációja: az anyanyelvi és erkölcsi nevelés is a szocializációs folyamat integráns része 6

A Z ANYANYELVI NEVELÉS KIEMELÉSE tükrözi a nevelési terület mindent átható jelentőségét a kognitív funkciók kiteljesítésének alapja az anyanyelv-elsajátítása révén válik a gyerek az anyanyelvet beszélő környezet, csoport kompetens tagjává nem pusztán nyelvelsajátítás-szocializációs folyamat 7

A N YELVI - KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZÁSA a kultúra interiorizációja, a közösségi normák, az értékrend és elfogadott viselkedési formák befogadásának módja (adekvát nyelvhasználat a társas szituációkban) meghatározó tényező a tudás megszerzésének képességében, az önkifejezésben, az önérvényesítés eredményességében befolyásolja az iskolai teljesítményt, a társadalmi beilleszkedés sikerességét 8

A Z ÓVODAI ANYANYELVI NEVELÉS TERÜLETEI irodalmi nevelés-irodalmi tevékenységek („vers- mese” literációs nevelés 9

I RODALMI NEVELÉS 1. az óvodai irodalmi tevékenységekben valósul meg gyermekközpontú, személyiségfejlesztő hatású, örömteli, a gyermeki életkori sajátosságoknak megfelelő: a mesei világkép és a gyermeki gondolkodás párhuzamai (Mérei-Binét) a gyermekköltészet formalizált beszédmódja rokon vonásokat mutat a gyermeki ritmizált, hangzás-, hangulatvezérelt beszédvilággal, nyelvhasználattal (Bódis Zoltán) gyerekvers szemléletmódja megfelel a gyermeki világlátásnak: igazságában nem, csak valószerűségében, szemlélet- és ábrázolásmódjában tér el az élet realitásától, 10

I RODALMI NEVELÉS 2. a gyermekirodalmi alkotások hatásmechanizmusának lényege: a gyermeki fantázia inspirálása→a gyerek képessé váljék belső világának megalkotására, a külső-belső világ harmonizációjára a közösségi kultúrája (norma-, szokás-, szimbólumrendszer és interpretációs keretei) befogadásának adekvát módja a jól megválasztott irodalmi alkotások segítik a gyermeki identitás megerősítését 11

A GYERMEKI IDENTITÁS TISZTELETE - A Z INKLÚZIÓ SZEMLÉLETMÓDJA 1. inklúzió-szemléletmód; integráció-helyzet; differenciálás-módszer szocializáció és perszonalizáció folyamata párhuzamosan halad (beszoktatás-befogadás; az irodalmi élmények mindkét folyamatot segítik) kölcsönös alkalmazkodás: rugalmas/párhuzamos napirend, átlátható, a korosztály számára betartható és közösség működését segítő norma- és értékrend, értékkövető magatartásmintázatok kialakítása 12

A GYERMEKI IDENTITÁS TISZTELETE - A Z INKLÚZIÓ SZEMLÉLETMÓDJA 2. pozitív kontextusba integrált fejlődéssegítés: játék (objektív és szubjektív feltételek biztosítása) és irodalom (irodalmi anyag választása: világkép, értékrend) belső aktivitás megerősítése, a motiváció, figyelem, az elmélyült szisztematikus tevékenység, az érzelmek, gondolatok szimbolikus formákba öntése, a kódolási és dekódolási konstrukciók megértése, kompetencia alakítása 13

A Z ÓVODA MINT ESÉLYTEREMTŐ INTÉZMÉNY pedagógiai közhely: a gyermekkori élmények imprinting-jellege a személyes és a közösségi identitás megélésében, az elfogadásban, a megismerés és megértés vágyának elültetésében a kezdeményezés, a feltételek megteremtése az intézmény feladata differenciálás: egyénileg értelmezett fejlődés és fejlődéssegítés-tehetséggondozástól a hátránycsökkentésig nem bélyeg, hanem elfogadásra, megismerésre méltó érték az egyéni sajátosság 14

E SÉLYTEREMTÉS - CSALÁDI INTERVENCIÓ 1. a gyerek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda szerepe: kiegészítő, hátránycsökkentő kompetenciahatárok: pedagógus kötelessége a megismerés, elfogadás, a kooperáció kezdeményezése, működtetése a családok involválásával a család szocioökonómiai (képzettség, foglalkozás, jövedelem) státus befolyásolja a gyerek nyelvi szocializációját mérés-megfigyelés: kommunikáció a családdal 15

E SÉLYTEREMTÉS - CSALÁDI INTERVENCIÓ 2. a literációs kompetencia előfeltétele a kulturális javakhoz való hozzáférésnek, az önérvényesítésnek a tradicionális cigány közösségekkel kapcsolatos előítéletek (a nevelés hiánya) lesújtó társadalmi következményei: marginalizáció, alacsonyabb társadalmi státus, esélycsökkentés Réger cáfolja az előítéleteket: gyermekközpontú kommunikációs stratégia+verbalitás dominanciája óvoda feladata: a konvencionális kommunikáció stratégia, literációs nevelés 16

A Z ÓVODAI LITERÁCIÓS NEVELÉS 1. az óvoda híd a családi szokásrendszer és az intézményes nevelés, a társadalom elvárásai között literációs nevelés nem jelent(het) korai iskolásítást, az írás-olvasás óvodai elsajátítását az olvasóvá nevelés affektív és kognitív előfeltételei már a formalizált írás-olvasás előtt megteremthetők, megteremtendők két irányzat: a „kivárás” és a „bontakozó írásbeliség” 17

A Z ÓVODAI LITERÁCIÓS NEVELÉS 2. az óvodai nevelés gyakorlata feloldja a látszólagos ellentmondást: előkészítő fejlődéssegítés- folyamatos literációs környezet és nevelés a literációs kultúra befogadásának gyermekközeli módja a művészeti nevelés (→Ritók Nóra) aktivitás alkotóként és befogadóként a konvencionális és szimbolikus kommunikáció természetes megélése, befogadása, gyakorlása öröm, sikerélmény, frusztrációoldó, teljesítménykényszer nélkül csökkenti a lemaradást 18

Ö SSZEGZÉS a gyermekközpontú nyelvi szocializáció, literációs nevelés sikerének kulcsa: a családok bevonása a kulturális különbségekre reflektálni képes nevelés pedagógusképzés tartalmainak innovációja (Óvoda-iskola átmenet oktatási programcsomag) komplex, családokra is kiterjedő programok (Biztos kezdet, Igazgyöngy Alapítvány) képzettséghez, munkához juttatni a szülőket változást elérni a többségi társadalom személetmódjában 19

Köszönöm a figyelmet! 20