2016. február 15.

A kártérítési felelősség általános szabálya Ptk. 6:519.§-a alapján aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A kártérítési felelősség feltételei tehát: - jogellenes magatartás - kár - okozati összefüggés - felróhatóság - Bizonyítási teher: kit sújt a bizonyítás sikertelensége?

Károkozó magatartás Tevőleges tipikusan, de mulasztásban is állhat Pl. 6:62.§ (5) bek. Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása Pl. Az ingatlan tulajdonosa felel az ingatlanán lévő fa lehullott ága által okozott kárért, ha karbantartási, ellenőrzési kötelezettségének elmulasztása megállapítható. Az ingatlan tulajdonosát a szomszédos ingatlanról átnyúló ágak tekintetében is terheli az a kötelezettség, hogy megvizsgálásuk alapján megállapítsa, hogy azok balesetveszélyesek-e. BH

Jogellenesség – jogszerű károkozás neminem laedere parancsa: minden károkozás jogellenes a polgári jogi felelősség önállósága, a polgári jogellenesség más jogági jogellenességtől való függetlensége Jogszerű a károkozás az alábbi esetekben: (6: 520.§) 1. károsulti beleegyezés 2. jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl. 3. szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy 4. jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

Kár bekövetkezése A polgári jogi kárfelelősség eredményfelelősség, tehát aktiválódásához, a felelősségrevonáshoz a vagyoni hátrány, kár bekövetkezése szinte kivétel nélkül feltétel. A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; b) az elmaradt vagyoni előnyt; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. Káronszerzés tilalma

A károsult vagyonában beállott értékcsökkenés Tényleges kár vagy felmerült kár (damnum emergens) amely a vagyontárgy megsemmisülésében, megrongálódásában, elveszésében vagy javíthatatlan megsérülésében. Releváns lehet a dolog fizikai megléte ellenére a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válása.(teljes kár, de a residuum kiadása) A megrongálódás vagy megsemmisülés folytán beállt értékcsökkenés megállapításakor a dolog aktuális forgalmi értékéből kell kiindulni. Megoszlanak a vélemények, más szerzők szerint a beszerzési értékből kell kiindulni, mások szerint figyelembe kell venni az amortizációt, az avulást is. Ptk. 6:534.§-ában meghatározott az ítélethozatal időpontjára jelentősen megváltozott értékviszonyoknak a károsult érdekében való figyelembevételét előíró szabály: Ha a károkozás és az ítélethozatal között az időmúlásra vagy egyéb körülményre tekintettel az értékviszonyokban jelentős változás következett be, a bíróság az okozott kár mértékét az ítélethozatal időpontjában fennállt értékviszonyok szerint határozhatja meg. A magyar jogban a kártérítés nem terjedhet ki az előszereteti értékre.

Elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans) A károkozó magatartás hatására valamely reálisan elvárható vagyonnövekedés nem következik be, új vagyonelemekkel a károsult vagyonának bővülése elmarad. Pl. elmaradt jövedelem, károsult hibájából fogyatékkal született gyermek ápolása folytán jövedelemkiesés, természetes vagy jogi gyümölcs, egyéb elmaradt jövedelem (bérleti díj, kamat, értékpapírhozadék) kiesett tartás

A károsultat ért vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségek károsult döntésén múlik! dolog kijavítására fordított költségek magánorvosi, ápolói szolgáltatás ellenértéke, gyógyszerek, speciális étrendkiegészítők, utazási, közlekedési költségek, gépkocsi vásárlása, lakás akadálymentesítése temetési költségek

Okozati kapcsolat A ténybeli és jogi okozatosság közötti különbségtétel. feltételek egyenértékűségének tana, conditio sine qua non: a kár mint okozat a károkozó magatartás nélkül nem következett volna be. Ez az okozati összefüggés szükséges, de nem elégséges feltétele! A polgári jogi kártérítési felelősség feltételeként megszabott okozati összefüggés ezen túlmenő, egyéb okkiválasztási, okszűrő szempontokon, elméleteken nyugszik. Ezek a jogi okozatossági elméletek.

Az adekvát kauzalitás tana az adekvát kauzalitás tana: a prevenció elve alapján meddig érhet a polgári jogi felelősségrevonás határa. A károkozó csak azon károkért vonható felelősségre, amely magatartásának rendszerinti következménye, amely egy adott károkozó magatartás szokásos következményeként várható. az általános élettapasztalat szokásos rendszerinti következmény tipikus, életszerű következmény az okok közötti szerves összefüggés

Speciális kérdések Előreláthatósági klauzula (6:521.§) károsult érzékenysége (lappangó cukor betegség a baleset hatására kialakult, rendellenesen vékony koponyacsont) osztott okozatosság: több kár-ok együttes megléte: A több okból bekövetkezett kár megtérítése iránti igény elbírálása során a különböző kár-okok közrehatását vizsgálni kell BH hipotetikus okozatosság és elragadott okozatosság A megindult oksági folyamatot egy külső ok félbeszakítja, más „vágányra” tereli

Felróhatóság Az adott helyzetben általában elvárható magatartás hiánya felróhatóságot eredményez. 1:4.§ Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Úgy járt el, ahogy - szubjektív az adott helyzetben - némiképp relativizál: nem bármely körülmény közepette támasztott abszolút mérce: konkrét tevékenység, konkrét szituáció és a károkozó magatartás környezete értékelt. (pl. szakmai szabályok, fokozott gondosság) általában elvárható - objektív elem

Vétőképesség Akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni, nem felel az általa okozott kárért. – vétőképtelen (6:544.§) Nincs konkrét életkori határ, de életévben a bíróság rendszerint megállapítja.

Kártérítési felelősség közös szabályai Kár megtérítésének szabályai (módja, mértéke, esedékessége) Felelősségcsökkentő méltányosság A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.(6:522.§ (4) bek.) Károsodás veszélye (6:523.§) Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest a) tiltsa el a veszélyeztető magatartástól; b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére; c) kötelezze megfelelő biztosíték adására.

Kártérítési felelősség közös szabályai: többek közös károkozása 6:524.§ Külső jogviszony: Egyetemlegesség - - Osztott kötelem: A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség alkalmazását, ha a károsult a kár bekövetkeztében maga is közrehatott, vagy ha az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt. Osztott kötelem esetében az arány illetve egyetemlegesség esetén belső viszony elszámolási arány: magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában marasztalja. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a bíróság a károkozókat egyenlő arányban marasztalja.

Kártérítési felelősség közös szabályai: többek közös károkozása Szintén egyidejű többalanyúságot teremt: Versengő vagy kumulatív okozatosság és az alternatív okozatosság: A többek közös károkozásának szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna, vagy nem állapítható meg, hogy a kárt melyik magatartás okozta.

Károsulti közrehatás értékelése 6:525.§ Önhiba jogi relevanciája: (bennható önfelelősségi alap, ami ütközik az idegen felelősségi alappal). Részben vagy egészben kisodorja a tényállást a kárfelelősség köréből A károsulti magatartással összefüggésben keletkezett kár : levonás vagy arányosítás? Hogyan mérendő össze az idegen és a saját érdekkörben tanúsított magatartás elvárhatósági szintje? Veszélyes üzem esetében: speciális szabály: a tevékenység fokozottan veszélyes jellegét az üzembentartó terhére kell értékelni a kármegosztáskor.(6:537.§) Kárkötelmi jogviszonyban a károsultat terhelő kötelezettségek: a kármegelőzés, a kárelhárítás és a kárenyhítés. E kötelezettségek felróható megszegése: károkozó (részbeni) mentesülése. Dogmatikailag helytelen a kármegosztás körében az elhunyt hozzátartozó közrehatásának „betudása” (így BH 2012:155. ). Helyes döntés: ÍH 168/2012.(Kúria), ÍH 105/2015. (Szegedi Ítélőtábla)

Károsulti közrehatás értékelése 6:525. § [Károsulti közrehatás] (1) A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. (2) A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani. (kárfelezés) (3) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.

A károkozásért való felelősség korlátozása és kizárása (6:526.§) A szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.