Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkajog – 10. Dr. Csőke Rita

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkajog – 10. Dr. Csőke Rita"— Előadás másolata:

1 Munkajog – 10. Dr. Csőke Rita
Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

2 Mai témánk: a munkajogi felelősség
Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

3 Ptk. (6:518-6:534.§): A kárfelelősség feltételei
Jogellenes magatartás: a Ptk-ban – kivételekkel – maga a kár okozása Kár bekövetkezése a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés; b) az elmaradt vagyoni előny; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek. Ok-okozati kapcsolat bizonyítása a jogellenes magatartás és a kár között De: nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. (Előreláthatósági klauzula) A kár mértékének bizonyítása Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

4 További fogalmak a kárfelelősség köréből:
Mentesülés, kimentés a kárfelelősség alól: ha a törvényes feltételei fennállnak, nincs felelősség, azaz a felelősség nulla. Kármegosztás – a kár megoszlik, a károsultnak is részt kell viselnie: Károsult vétkes közrehatása (ld. következő dia) A károsult kárenyhítési kötelezettsége (ld. következő dia) A káron szerzés tilalma – a tényleges kárt kell megtéríteni. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

5 A károsult vétkes közrehatása – következménye: kármegosztás
Nem terheli kártérítési felelősség a károkozót a kárnak azért a részéért, amely abból származott, hogy a károsult nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Vagyis megoszlik a felelősség: a károkozó nem a teljes kárért felel. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

6 A károsult kárenyhítési kötelezettsége – elmulasztása következménye: kármegosztás
A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. (kármegosztási szabály) Ha a károkozó magatartás előidézésében, a kár bekövetkeztében, a kár súlyosbodásában az elvárható magatartást elmulasztó károsult is közrehatott, magatartásának következményeit a károsult maga viseli. Azaz a kár megoszlik a károkozó és a károsult között. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

7 A munkáltató felelőssége az Mt-ben Mt. 166-178.§
Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

8 A munkáltató kártérítési felelőssége 1.
A Ptk. imént tárgyalt általános rendelkezéseinél szigorúbb a felelőssége. „A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.” Majdnem objektív felelősség, de kimentési lehetőségekkel. Figyeljük meg! A munkáltató kárfelelőségének nem feltétele, hogy vétkes legyen a munkáltató, vagy felróható a magatartása. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

9 A munkáltató kártérítési felelőssége 2.
Az alap az, hogy a munkáltató felelős. Ez alól csak akkor mentesül, ha azt be tudja bizonyítani, hogy kimentési ok áll fenn. Ha kimentési ok nincs, vagy nem bizonyított, akkor a munkáltató felelőssége marad. Ha felelős a munkáltató, a következő lehetséges kérdés az, hogy a teljes kárt egyedül viseli, vagy megosztva valamilyen arány szerint a károsult munkavállalóval. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

10 A munkáltatói kárfelelősség alóli mentesülés esetei (amikor nem felelős a munkáltató a kárért)
Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

11 A munkáltató mentesülése a kártérítési felelősség alól 1.
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

12 Mentesülés ellenőrzési körön kívül eső okból bekövetkező károk esetén 1.
A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha „a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa” De mi van az ellenőrzési körében? – Amire tényleges ráhatása van (eszköz, munkavállaló, eljárás, stb.) Relatív fogalom Ami a munkáltató utasításadási jogával vagy ellenőrzésével elhárítható, az bizonyára az ellenőrzési körben van Ha ellenőrzési körön belül történik a kár, akkor a felelősség akkor is fennáll, ha nem volt előre látható a kár, vagy az nem volt elhárítható. (Kivéve, ha a másik kimentési ok bizonyítható.) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

13 Mentesülés ellenőrzési körön kívüli okból bekövetkező károk esetén 2.
Az ellenőrzési körén kívüli okból bekövetkező kár esetén is csak akkor mentesül a munkáltató, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan körülmény okozta, amivel nem kellett számolnia Mert nem volt előre látható; amivel a közfelfogás szerint nem kell előre kalkulálni, (absztrakt, általános veszélyek, elvi lehetőségek nem keletkeztetnek kártérítési felelősséget); de nem ilyen, ami az adott területre jellemző, ismert kockázat; nem a kárra vonatkozik az előreláthatóság, hanem arra, hogy az adott körülmény bekövetkezhet. ÉS nem volt elvárható, hogy a károkozó körülményt elhárítsa Általános elvárhatóság - „az adott helyzetben általában elvárható” Elhárítás: lényegben objektív, hogy az adott szakmában mi hárítható el. A technika adott szintje lehetővé teszi-e? Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

14 Foglaljuk össze az előző kimentési okot:
A munkáltató az ellenőrzési körébe tartozó okból bekövetkező kár esetén mindig felelősséggel tartozik a kárért. (Ha nem volt előre látható, vagy nem volt elhárítható, akkor is, kivéve, ha a másik kimentési okot tudja bizonyítani.) DE: alapesetben az ellenőrzési körén kívül eső károkért is felelős. Kivéve (mert akkor mentesül a felelősség alól), ha a kárt olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

15 A másik lehetséges kimentési ok: a kár oka kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása
A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy „a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta”. „A kizárólagos okozás azt jelenti, hogy a károsodás bekövetkezésében nem játszott közre olyan hatás, amely a munkáltató működési körébe tartozik.” Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

16 A mentesülés (kimentés) másik esete: a kár oka kizárólagosan a károsult elháríthatatlan magatartása 2. Általában az kevés szokott lenni, hogy a munkavállaló figyelmetlen volt, ügyetlen volt, stb. A károsultnak sem kell feltétlenül felróhatóan eljárnia. (Lehet rosszullét is.) „Ebből a szempontból figyelembe kell venni azokat a sajátos körülményeket, amelyek között a munkavállaló a munkáját végzi, amelyek a magatartására hatással lehetnek, és a figyelmét befolyásolják.” (571/2001. számú munkaügyi elvi határozat) – (az új jogszabály alapján már ellenőrzési körében) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

17 A mentesülés (kimentés) másik esete: a kár oka kizárólagosan a károsult elháríthatatlan magatartása 3. A kimentéshez azt kell a munkáltatónak bizonyítani, hogy a munkáltató semmilyen kötelezettségét nem sértette meg, semmilyen módon nem terheli felelősség a kárhoz vezető folyamatban. (Ellenőrzés, utasítás, balesetvédelem, stb.) Ha a munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy kifogástalanul járt el, akkor felelős marad (legfeljebb kármegosztás lehet) – ha tisztázatlan a baleset, sokszor akkor is. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

18 A munkáltatói kárfelelősség főszabálya: teljes kártérítés
A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

19 A teljes kártérítés alóli kivételek
Nem kell megtéríteni azt a kárt: amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható (részleges mentesülés), vagy azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott (kármegosztás), vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget (kármegosztás) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

20 Felelősség a munkahelyre bevitt tárgyakért
A munkáltatót az előzőekben foglaltak (Mt-re vonatkozóan mondottak) szerint terheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. DE: A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

21 A kártérítés módja: elsősorban pénzbeli (csak kivételesen nem)
Elmaradt jövedelem (más munkaviszonyban is) Természetbeni juttatások Dologi károk Hozzátartozók kárai Nem vagyoni károk - sérelemdíj Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

22 Az elmaradt jövedelem A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

23 Az elmaradt jövedelem 2. Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét,
amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

24 Más lehetséges károk az elmaradt jövedelmen kívül
A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni. A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Vagyis nem az új árát kell megtéríteni. Kárként a javítási költséget kell figyelembe venni, ha a dologban okozott kár az értékcsökkenés nélkül kijavítható. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

25 Nem vagyoni károk - sérelemdíj
A munkavállalók személyiségi jogai védelménél már érintettük. A személyiségi jogok megsértése esetén járhat a sérelemdíj. Ptk. 2:52. § [Sérelemdíj] „(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.” Bírói mérlegelés kérdése – nem kell a kár összegét bizonyítani. Álljon arányban a sérelemmel. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

26 A káron szerzés tilalmának következményei a kártérítés számításában – le kell vonni, ami már megtérült A kártérítés összegének számításánál le kell vonni a) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást, b) amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, c) amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott, d) amihez jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá. A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő – járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

27 Hozzátartozók kártérítése
171. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. (2) Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

28 Járadék mint kártérítés
Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

29 Általános kártérítés – kivétel a kár pontos összegének bizonyítása alól
A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki. Általános kártérítés járadékként is megállapítható. Figyelem! Ez esetben is igaz, hogy a kár ténye bizonyított. Csak a mértéke – objektíve – nem számolható ki pontosan. Ha kiszámolható, csak bonyolultan, akkor nem lehet általános kártérítés. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

30 A megállapított kártérítés módosítása
174. § (1) A károsult, a munkáltató vagy felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító, ha a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti. (2) A fiatal munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani. (3) A kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozás mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók ténylegesen megvalósult átlagos, éves munkabérváltozás mértéke az irányadó. Azonos munkakört betöltő munkavállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél megvalósult átlagos éves munkabérváltozást kell figyelembe venni. (4) A (3) bekezdés szerinti szervezeti egység megszűnése esetén a kártérítés módosításánál a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók, ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabér-változás mértéke az irányadó. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

31 Egyes társadalombiztosítási fogalmak (1997. évi LXXXIII. Tv
Egyes társadalombiztosítási fogalmak (1997. évi LXXXIII. Tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól) Ebtv. 51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Ebtv. 52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. (3)  Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

32 Egyes társadalombiztosítási fogalmak 2.
Ebtv. 53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely a)  részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be, b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

33 1997. évi LXXXIII. Tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
A baleset üzemiségének elutasítása esetén a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemnek kell tekinteni. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani. Ebtv. 67. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. „Sima” táppénz esetén a táppénz 1/3-át téríti meg a munkáltató. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

34 A munkavállaló kártérítési felelősségének alapvető szabályai
Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

35 A munkavállaló felelőssége 1.
179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló felelőssége tehát vétkességi. Akkor felelős, ha felróhatóan járt el. – Ld. Ptk.-ról tanultak az óra elején. Ugyanez a munkáltatónál teljesen más. Emlékezzünk vissza: „A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.” Legfeljebb kimentheti, ha szigorú feltételek teljesülnek.) Máshová esnek a bizonyítási terhek, és a bizonyítottság hiányának következményei is. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

36 Főszabályként: korlátozott kártérítés, kivételekkel
Pont ellentétes a munkáltató felelősségével: az korlátlan, teljes kártérítés, kivételekkel A munkavállaló által okozott kár esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

37 Pár fogalom: szándékosság, gondatlanság
A következőkben a szándékosság/gondatlanság fogalmait a Btk. alapján fogjuk vizsgálni. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a munkajogi felelősség egyúttal feltétlenül büntetőjogi felelősséget is eredményezne. Mindössze arról van szó, hogy a büntetőjog munkálta ki a legrészletesebben ezeket a fogalmakat és a tartalmukat. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

38 Szándékosság Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Szándék: direkt szándék – eshetőleges szándék Mindkét szándékossági esetben átfogja a tudat a biztos, vagy nagyon valószínű következményt. A kétfajta szándékosság abban tér el, ahogy ehhez viszonyul az elkövető (esetünkben a károkozó személy) Egyenes szándék esetén: kívánja a következményt Eshetőleges szándék esetén: a következményeket nem kívánja ugyan, de belenyugszik, elfogadja. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

39 Gondatlanság Btk. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság – luxuria), vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (hanyagság – negligentia). Figyelem! A gondatlanság fentiek szerinti osztályozása szerinti mindkét fajta gondatlanság megalapozhat munkavállalói felelősséget. A munkavállaló munkajogi felelősségének alapja ugyanis az, hogy a gondatlanság – bármelyik, bármilyen – súlyos legyen. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

40 A munkavállaló által okozott kár esetén is igaz, hogy…
Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

41 Speciális szabályok a munkavállalói felelősség körében: a megőrzési felelősség (Mt. 180.§)
(1) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. (6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

42 Speciális szabályok a munkavállalói felelősség körében: a megőrzési felelősség (Mt. 180.§) 2.
(3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye. (5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét és a kárt. Főbb esetei: cégautó, céges telefon, laptop, stb. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

43 Speciális szabályok a munkavállalói felelősség körében – raktáros, pénzkezelő
A teljes kárért vétkesség nélkül felel: A raktáros és a pénzkezelő – szabályai az Mt-ben Teljes kárért felel a munkavállaló a „megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.” Csoportos kárfelelősség szabályai – Mt-ben utána lehet nézni. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

44 A vezetői felelősség az Mt-ben
A vezető nem csak súlyos gondatlanság esetén felel a teljes kárért, hanem a „sima” gondatlanság esetén is. (Mt § (1) Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. (2)  Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) bekezdés a) pont] hétszeresét.) Figyelem! A közalkalmazottak, kormánytisztviselők esetén ez eltérhet! – A Kjt. esetén pl. csak az ún. magasabb vezetőknél van ugyanez. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

45 Egy csapatépítés, ami a munkaügyi bíróságon végződött
Jogeset: Egy csapatépítés, ami a munkaügyi bíróságon végződött (Mfv.I /2007/3. sz.) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

46 Tényállás A felperes orvoslátogató munkakörben dolgozott az alperesnél, és februárjában részt vett a munkatársaknak A.-ba szervezett ún. csapatépítő tréningen. A tréningen részvétel nem volt kötelező. A tréningen az egyik nap szabadidős nap volt: mindenki mehetett sportolni (síelni, szánkózni), szaunázni, sétálni, vagy a szállodában is maradhatott. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

47 Tényállás 2. Már a tréningre szóló meghívóban szerepelt a síelési lehetőség azzal a tájékoztatással, miszerint aki nem rendelkezik saját felszereléssel, annak a bérleti díját az alperes fizeti az esetlegesen igénybe vett síoktató díjával együtt. A felperes egy munkatársával a síelést választotta, és síelés közben - amikor a méreténél nagyobb (saját, nem bérelt) cipőt használt - lábtöréses balesetet szenvedett. Emiatt A.-ban megműtötték, majd hazatérve kórházi kezelésben részesült és hosszú ideig keresőképtelen volt. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

48 Jogi álláspontok: Felperesi érvelés:
A felperes szerint a tréning során szervezett sporttevékenység bár fakultatív volt, de csak a programok közül választhatóság szempontjából, mivel valamelyik programon kötelező volt részt venni. A felperes szerint egyértelmű, hogy a síelés közben történt baleset a munkáltató érdekkörébe tartozóan következett be. A saját felszerelés használata pedig nem eshet az ő (felperes) hátrányára. Alperesi érvelés: A baleset a kötelezően biztosítandó pihenőidő alatt érte a felperest, a baleset bekövetkezése a munkáltató működésétől független volt. A saját felszerelés, a méreténél nagyobb cipő használata, a bekötés vitatható megfelelősége miatt a felperes kizárólagos elháríthatatlan magatartása is megállapítható. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

49 A Kúria döntése felülvizsgálat eljárásban
A bírói gyakorlat szerint a munkáltató által szervezett továbbképzésen, tanfolyamon való részvétel a munkaviszonnyal összefüggő tevékenységnek minősül. A felperes ezért a perben helytállóan hivatkozott arra, hogy az alperes által szervezett külföldön tartott csapatépítő képzésen való részvétele ebbe a körbe tartozott, függetlenül a részvétel nem kötelező jellegétől. Az alperes mentesüléséhez (a régi Mt. alapján) azt kellett vizsgálni, hogy a kárt az alperes működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta-e (ez az új Mt. szerint már az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és el nem hárítható ok). Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

50 A Kúria döntése felülvizsgálat eljárásban 2.
Annak eldöntéséhez, hogy az adott sportesemény a munkáltató működési körébe tartozónak minősült-e, az volt a bizonyítandó kérdés, hogy a sporteseményre az alperes által munkaidőnek minősülő időben, vagy pedig a (régi) Mt §-a szerint a munkáltató által biztosítandó pihenőidőben került-e sor. Amennyiben ugyanis bizonyítást nyer, hogy a „szabadidős tevékenységbe" tartozó sportesemény is a csapatépítés célját szolgálta - függetlenül a szabadidős tevékenységek választhatóságától - az alperes felelőssége akkor is fennáll, ha a kárt előidéző ok nem volt elhárítható. A baleset az alperes által a (régi) Mt §-a szerint biztosított pihenőidőben történt. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

51 A Kúria döntése felülvizsgálat eljárásban 3.
Az előzőeket alátámasztotta, hogy az a.-i tartózkodás során a szervezett és a munkavállalók közötti jobb kapcsolat kialakítását szolgáló programok, képzések, gyakorlatok után a munkavállalók szabadon, saját belátásuk alapján választhattak a szabadidejük eltöltésére a helyi adottságok szerinti programok között - síelés, szánkózás, szauna -, vagy a szállodai pihenés között. Az alperes semmiféle megkötést, feltételt nem alkalmazott a szabadidő eltöltése módja, a pihenőidőn belüli időtartama, sem a résztvevők tekintetében. A pihenőidő jellegét nem érinti az a körülmény, hogy az alperes a helyi lehetőségek jobb kihasználása érdekében bizonyos programok kedvezményes igénybevételéhez (pl. síbérlet) hozzájárult. Azaz a munkáltató felelőssége nem állapítható meg. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

52 Halálos munkahelyi baleset – ki a felelős jogilag?
Jogeset: Halálos munkahelyi baleset – ki a felelős jogilag? (Mfv. I /2003. sz) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

53 Tényállás 2001. május 8-án meghibásodott a d.-i szennyvíztisztító telepen lévő technológiai átemelő szivattyú. A szivattyú szétszedése után, a javítás eredménytelenségét követően a munkavállalók J. J.-nek szóltak, S. A. pedig J. J.-vel együtt érkezett a helyszínre, és ott is maradt. Mivel a szivattyú szétszedése és javítása nem volt sikeres, J. J. intézkedett, hogy a szennyvizet az aknából szivattyúzzák le. A helyszínre szállított szivattyú sem működött. A jelenlévők szétszedéssel és tisztítással megkísérelték a működőképesség helyreállítását, azonban ez sem járt sikerrel. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

54 Tényállás 2. J. J. és S. A. a szippantást végzőket nem tudták elérni. Ekkor J. J. elhatározta, hogy a hibát maguk elhárítják oly módon, hogy S. A. visszahelyezi a csövet. J. J. kötelet kötött egy létrára és S. A. lement az aknába. Egy tanú előadta, hogy "... (J. J.) ...azt mondta, nem tudta értesíteni a szippantó kocsit, s majd az A. beöltözik, s lemegy". S. A.-án nem volt belégzés elleni védelmet biztosító egyéni védőfelszerelés. Az aknában S.A. rosszul lett, eszméletét vesztette. J. J. azonnal a mentésére indult, azonban ő is hirtelen mozgásképtelenné vált. A helyszínre kihívott mentők már csak mindkettejük halálát tudták megállapítani. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

55 Jogi álláspontok: A munkáltató jogi képviselője azzal érvelt, hogy S.A. rendelkezett a megfelelő szakképzettséggel és a balesetvédelmi oktatáson részt vett. Tudnia kellett tehát arról, hogy mi a szabályszerű eljárás és védőfelszerelés, vagyis súlyosan gondatlanul járt el, amikor enélkül lement az aknába. S.A. hozzátartozói kártérítésért perelték a munkáltatót. Ők azzal érveltek, hogy S.A. a munkáltató – képviseletében J J. – utasítására cselekedett, tehát a munkáltató felelős. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

56 A Legfelsőbb Bíróság (a Kúria elődje) döntése felülvizsgálat eljárásban
A munkáltatónak az objektív kártérítési felelőssége fennállása a perben nem volt vitatott. Ezért a kártérítési felelősség alóli részbeni mentesülés (kármegosztás) jogalapját elsősorban S. A. magatartása alapján kellett vizsgálni. E jogkérdés megítélésénél annak van először jelentősége, hogy S. A.-nak J. J. munkavégzésről tett rendelkezéseit munkajogi értelemben utasításnak kellett-e tekintenie. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az utasítás kifejezés használatának hiányában is megállapítható ennek ténye, amennyiben az alárendelt személynek ezt az eset sajátosságai alapján ilyenként kellett értelmeznie és alkalmaznia. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

57 A Legfelsőbb Bíróság (a Kúria elődje) döntése felülvizsgálat eljárásban2.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az életszerűség követelményét szem előtt tartva - S. A.-nak J. J. által mondottakat - az utasítás szó bizonyított használata nélkül is - utasításnak kellett értelmeznie. J. J. volt a baleset napján a kijelölt vezető, a munkavállalók a problémát neki jelezték, tőle kértek megoldást, J. J. ennek megfelelően járt el, amikor először a szippantást végzőket kísérelte meg elérni, mikor ez nem sikerült, azt jelentette ki, hogy (az általa a helyszínre szállított) S. A. "majd lemegy" az aknába. Ilyen tényállás mellett a jelenlévők S. A.-val együtt jóhiszeműen eljárva helytállóan értelmezték J. J. nyilatkozatát utasításként. S. A. tehát a többi jelenlévővel együtt J. J. kijelölt munkahelyi vezetőt utasításadásra feljogosítottnak tarthatta, ezért az életszerűség szabálya szerint számára utasítást jelentett J. J.-nek az ő aknába való lemenetelét tartalmazó, a jelen lévő, a megelőző tevékenység sikertelenségét J. J.-nek jelentő munkavállalók előtt tett kijelentése. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

58 A Kúria döntése felülvizsgálat eljárásban 3.
S. A. vétkes közrehatását a jogszabályba ütköző magatartása, a kármegosztás arányát pedig a vétkessége súlyának vizsgálatával kell megállapítani. S. A.-nak fel kellett ismernie felettese utasításáról annak életet veszélyeztető voltát, ezért az utasítást meg kellett volna tagadnia. A kárviselés arányának meghatározásánál J. J. munka irányításával megbízott munkahelyi vezető magatartását (munkavédelmi szabályszegés, a veszélyes munka megtiltásának elmulasztása, a súlyos veszélyhelyzet felismerésének elmaradása) az alperes vétkes magatartásának kell tekinteni. Az alperes terhére az adott esetben megállapítottak a bírói gyakorlat értelmében jelentősen csökkentik a munkavállaló vétkességének súlyát, kihatnak a kárviselés arányára, amelyet a másodfokú bíróság helytállóan állapított meg az összes körülmény mérlegelésével. A kármegosztás aránya: 80% munkáltató – 20% munkavállaló. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék


Letölteni ppt "Munkajog – 10. Dr. Csőke Rita"

Hasonló előadás


Google Hirdetések