A bementi mérések és a visszajelzések értékelése a szakiskola 9. – 10. évfolyamában 626. Szakképző Iskola és Kollégium Mezőtúr

Képek a iskolánkról, diákjainkról

A bemeneti mérés statisztikája 2007/2008  9. évfolyam: 85 fős létszámú  10. évfolyam: 40 fős létszámú  A tanulók részvételi aránya:  Összesen az előkészítésben, lebonyolításban 6, a javításban és a feldolgozásban 2 pedagógus vett részt. 9.évfolyam10.évfolyam Kommunikáció A89,50%90% Kommunikáció B94,20%87,50% Szabálykövetés 91,60% 87,50% Problémamegoldás91,60%85% Szociális kompetencia84,70%95%

Tanulók visszajelzései POZITÍVUMOK:  a megszokottól eltérő  újszerű, érdekes  meglepő volt a filmvetítés, lehetne máskor is  nem volt túl nehéz, meg tudtuk oldani  felpezsdítette a napi megszokott munkát NEGATÍVUMOK:  kevés volt az idő minden feladat megoldására  nem mindent értettünk a tesztekben  túl hosszúak voltak a feladatok  értelmetlen az egész

Tanári visszajelzések  A diákok egy része nem tudta időre befejezni a feladatokat, ezért több részt üresen, megoldatlanul hagyott.  A hosszabb szövegezésű feladatokhoz sokan neki sem fogtak, mert túl bonyolultnak találták.  Nem minden tanulónak tükrözi a valódi képességeit, tudását az összesített eredmény.  Ha kapnánk ilyen feladatokat, teszteket a napi munkához, akkor célirányosabban tudnánk a tanulóinkat fejleszteni.  Kevés idő van igazi kompetenciafejlesztő anyagok kidolgozására, a könyvek nem ilyenek.

Tanári visszajelzések  A feladat nélkül nem tudunk mit kezdeni az értékeléssel. Miért nem maradhat feladatlap az iskoláknál?  A szociális kompetencia eredményeinek értelmezésében, feldolgozásában nem minden kollega tud egyértelműen segíteni.  Nem ismerjük a tesztek összeállításának szempontjait, a feladatokhoz tartozó kompetenciákat – hogyan csatlakozzunk aktívan a fejlesztő munkához, ha nem tudom pontosan, mit és hogyan fejlesszek?  Kérünk szakmai segítséget, ötleteket, segédanyagokat.

Visszajelzések - tanulói reakciók  „Nem értek vele egyet…” – hárítás, elutasítás  „Nem érdekel…” – érdektelenség, motiválatlanság a szöveges értékelés kapcsán  „Hát, van benne valami…” – vegyes megítélés, a javaslatok, értékelés részbeni elfogadása  „Jé, tényleg…” – rácsodálkozás a tesztek hasznosságára, aktív részvétel az eredmények feldolgozásában, javaslatok, ötletek.

Visszajelzések – pedagógusok reakciói Nem minden osztályfőnök egyformán elhivatott az egyéni fejlesztés megvalósításában, így a vélemények is különbözőek: Nem minden osztályfőnök egyformán elhivatott az egyéni fejlesztés megvalósításában, így a vélemények is különbözőek: „Ki fizeti meg a plusz munkát, amit a feldolgozásra és az értékelésre fordítok?” „Nagyon leterhelt vagyok, nincs időm a meglévő feladataim mellett még ennyi munka elvégzésére.” „EGYEDÜL NEM MEGY - Szükség van egy iskolai szinten működő, egységes rendszerre, ami segíti a mérés eredményeinek hasznosítását a napi gyakorlatban: feladatok, felelősök, ütemezés.

A visszajelzések értékelése POZITÍVUMOK  nem teljesen elutasító a szöveges visszajelzés  segíti a MÉCS, ill. a szaktanárok, osztály- főnökök munkáját  egyénre szabott, árnyaltabb képet nyújt a diákokról  ötleteket ad a további munkához NEGATÍVUMOK  néhány kollegának még nagyon új a rendszer, nem tud vele azonosulni, ellenérzést fejt ki  a dokumentáció vezetése, elhelyezése napi szintű használata sok problémát vet fel

Iskolai fejlesztések a bemeneti mérések eredményeinek hasznosítására  A mérések eredményeinek feldolgozási rendje iskolánkban  Fontosabb elemei:  1. Globális tájékoztatás az of részéről  2. Egyéni – pozitív irányban  - negatív  3. Kritikus területek célirányos fejlesztése  4. Iskolai mérőeszköz gyűjtemény fejlesztése

Iskolai fejlesztések a bemeneti mérések eredményeinek hasznosítására  A feldolgozási folyamatban érintett csoportok:  1. Osztályfőnökök1. Tanulók  2. Szaktanárok2. Szülők  3. MÉCS-csoport  4. Igazgatóhelyettes – iskolavezetés iskolavezetés

Iskolai fejlesztések a bemeneti mérések eredményeinek hasznosítására  A folyamat szakaszai:  1. Az osztályfőnök átnézi és értékeli az eredményeket.  2. Megbeszélést tart a szaktanárokkal és a vezetéssel a fejlesztés kidolgozása céljából. Meghatározzák a kritikus területeket, és ezek alapján kidolgoznak egy cselekvési tervet. Ez tartalmazza a fejlesztési szempontot és a kitűzött célt az adott terület fejlesztésére.  3. A fejlesztési irányvonalak alapján legalább 2 hetente 1 alkalommal gyakorló órán ilyen típusú feladatokat/feladatsorokat gyakorolnak.

Iskolai fejlesztések a bemeneti mérések eredményeinek hasznosítására  4. A szaktanárok a gyakorlás után ilyen jellegű feladatokból összeállítanak egy-egy mérőeszközt – ellenőrzés céljából. Néhány mondatos értékelésben összegzik a hibákat és az eredményeket.  5. A MÉCS is dolgoz ki ilyen kompetencia alapú feladatsorokat, segítségként. Ehhez a szaktanárok segítségét is felhasználjuk. Ez az iskolai mérőeszköz- gyűjtemény kialakítását is szolgálja.  6. Félév – évvégén a szaktanárok beszámolnak az elért eredményekről. A rendszert az iskolavezetés jóváhagyta. Az ig.helyettes gyűjti be a gyakorló lapokat, a helyi méréseket,melyek a portfoliók része lesz. Így a dokumentálást is biztosítjuk. A rendszert az iskolavezetés jóváhagyta. Az ig.helyettes gyűjti be a gyakorló lapokat, a helyi méréseket,melyek a portfoliók része lesz. Így a dokumentálást is biztosítjuk.

Javaslatok a fejlesztéshez  A rövidebb, egyszerűbb feladatok célravezetőbbek lehetnek. A hosszabb, bonyolultabb feladatoktól eleve sokan elrettennek.  A tanárok minél alaposabb, sokrétűbb tájékoztatása: koncepció, mit és miért mérnek, hogyan lehet a kompetenciákat fejleszteni az órákon, segédanyagok biztosítása, ötletek, javaslatok a tanárok napi szintű munkájához pl.: kommunikációhoz feladatgyűjtemény stb.

Köszönöm a figyelmet!