A barátságról

Barát az, aki jót ad és jót tesz Szintek JÓ tulajdonságok Erények ROSSZ tulajdonságok Vétkek Szellem Hit, az Isteni rend vállalása Hitetlen, az Isteni rend elvetése Igazság Igazságtalanság (hamisság, hazugság) Szerénység (alázat) Gőg (kevélység, dölyf, fennhéjázás) Tisztelet (megbecsülés) Tiszteletlenség (megvetés, lenézés) Lélek Szeretet, önfeláldozás Szeretetlenség, önzés Szívélyesség (előzékenység, jóindulat, udvariasság) Irigység (féltékenység) Megbocsátás (higgadtság) Harag (gyűlölet, düh) Test, anyagi Jótékonyság (könyörületesség, irgalmasság) Kapzsiság (mohóság, pénzsóvárság) Adakozás, segítség Birtoklás, erőszakosság, lopás, csalás, üzérkedés Mértékletesség (önmegtartóztatás) Falánkság (torkosság, élvhajhászás) Szorgalom (munkaszeretet) Lustaság (restség, tunyaság, munkakerülés) Tisztaság (testi tisztaság) Paráznaság Előbb tisztázni kell: mi a jó és mi a rossz? (ész) (szív) (test- -anyag)

valós, igaz lehetőség valótlan, hamis lehetőség Példa: alkalmas vezető Példa: alkalmatlan és zsarnok vezető valós, igaz szükséglet valótlan, hamis szükséglet Példa: rászoruló gyerek, idős Példa: munkakerülő kéregető JÓ viszonyulás AD - BEFOGAD ROSSZ viszonyulás ERÖLTET - ELVESZ változás viszonyulás, hatás Jelölések: jó és rossz

Barát az, aki jót ad és jót tesz Nem barát az, aki rosszat tesz jót tesz, aki ad jót tesz, aki elfogad rosszat tesz, aki uralkodik rosszat tesz, aki lop

Barát Adakozás által a szükség lehetőséggé alakulhat. adakozás erősödés Barát Előbb a galamb menti meg a hullám elsodorta hangyát, később a hangya segít a bajba jutott galambon. megsegíti bajban rabságba veti hangya galamb árvíz vadász barátság megmenekül Tolsztoj: A hangya és a galamb A hangya lement a patakhoz, hogy a szomjúságát csillapítsa. Jött egy hullám, elsodorta, s majdnem el is merítette. A galamb ágat vitt csőré-ben, meglátta, hogy merül a hangya, s ledobta az ágat neki a patakba. A hangya ráült az ágra, s megmenekült. Nemsokára jött egy vadász, és madárfogó hálót vetett a galambra. Már készült is a hálóját összecsapni, de a hangya felmászott a lábára, s megcsípte : nyögött egy nagyot a vadász, és a hálót elejtette. A galamb meg kirepült és messze szállott.

Ellenség Rombolás révén a lehetőség szükséggé válhat. rombolás gyengülés Ellenség gőgös lesz elpusztul életben marad visszavonul legyőzi A legyőzött Kelemen visszavonulva életben marad, a figyelmetlen és gőgös Tóbiást a sas pusztítja el. sas Tóbiás Kelemen Tolsztoj: A gőgös kakas Két kakas a szemétdombon verekedett. Egyik erősebb volt, megverte a másikat, és elűzte a szemétdombról. Összegyűlt a tyúk- sereg a kakas körül, s magasztalni kezdte. De a kakas azt akarta, hogy a szomszéd udvaron is hírt hall-janak erejéről és dicsőségéről. Felrepült a csűrre, csattogtatta szárnyát, s hangos kukorékolásba kezdett: - Ide nézzetek mind reám, legyőz-tem a másik kakast! Nincsen nál-amnál erősebb kakas a világon! Végére sem ér a kukorékolásnak, lecsap egy sas, karma közé kapja, s elviszi a sasfészekbe.

A barátok kölcsönösen segítik egymást segíti egymást segítve megerősödnek vissza segíti Hunor bajban Magyar Hunor Magyar bajban Hunor Magyar A lehetőségnek mértékében, kölcsönösen segítve, a társak egymást erősebbé teszik. testvérek szövetsége

Mi a legfontosabb az életben, amiben segíthetünk? - Az, ami értéket teremt! lélek Hűség anyagi Élelem, víz ruHA HAjlék HÁz HAza-HOn ÉRTÉK szellem, tudás Hit

Értékteremtés segít A kölcsönös jó cselekedetek által folyamatos a fejlődés, és erősödik a kapcsolat. Ez az egyedüli és a valóban értékesnek tekinthető „fenntartható fejlődés”. erősítő kapcsolat segít - A jó cselekedettel mindig értéknövelés történik: az értéktelenebb értékesebbé válik, az érték pedig méltóbb helyre kerül. Ez értékteremtés! Könnyű ezt érthetővé tenni hétköznapi példák által. Lássunk kettőt is: - Az első: Ha hozzá nem értő személy, a számára haszontalan szerszámot átadja, odaajándékozza egy hozzáértő mesterembernek - akinél hasznos szerszámmá válik -, akkor cselekedete által a szerszám, de vele a végzett munka is értéknövekedésen megy át. - A másodikra, legjobb példa a kalákamunka, mikor a segítőkész személy a kevésbbé értékes szabad idejét, értékes időre és munkára váltja: valódi és méltó értéket teremt.

Értékrombolás rontja A kölcsönös rossz tettek révén folyamatos az elszegényedés, leromlik a kapcsolat is. rontja leromlott kapcsolat Lássuk ennek is a folyamatábráját és találjunk magyarázatot arra is, hogy mi okozza a leromlást? A leromlás oka, hogy minden rossztéteménnyel értékrombolás történik, az értékes értéktelenebbé válik, és az érték méltó helyről méltatlanabb helyre kerül. Lássunk itt példákat az egyoldalú értékrombolásra, ahol tettes van és áldozat: - Az első, anyagi vonatkozású: Tolvajlással az ellopott tárgy mindig értékét veszti, mert a rendeltetésének megfelelő szerepét már nem tudja betölteni. A birtoklásra méltatlan tolvaj általában igyekszik meg is szabadulni a számára haszontalan tárgytól, annak csökkentett értékén. Ha önmaga számára tulajdonítja el, jellemzően akkor is elértéktelenedik, mivel méltatlan kézben a tárgy állaga és értéke mindenképpen leromlik. A tulajdonláshoz is fel kell nőni, méltóvá kell válni. Erre a tolvaj képtelen. - A második, emberi vonatkozású: Felmérhetetlen értékrombolásnak tekinthető, mikor zsarnoki hatalmak a számukra veszélyes, értékes embereket bebörtönzik. Közösségi embernek, önzést és félelmet félretéve kell ráébredni, hogy értékeit - anyagit és emberit egyaránt - kötelessége és felelőssége megvédeni. Máskülönben az egész emberi társadalom szenvedi meg az ilyen értékek eltulajdonítását, elzárását a világtól. szerszámlopás bebörtönzés

Építő szellemű társasjáték A fent bemutatott hagyományosan magyar magatartásformát a gyerekek számára a Hunor és Magyar útján nevű iker- szabály-rendszerű társasjáték szándékszik újratanítani. Készítette Hintalan László tanár és Pap Gábor művészettörténész. „ Mit jelent egy társasjáték esetében, hogy „iker-szabályrendszerű”? A hagyományos társasjáték résztvevői egymás ellenében érik el sikereiket. Mi módot adunk a játékosoknak arra, hogy egymást segítve érjenek célhoz. Eközben pedig megismerkedhetnek legfontosabb történeti, földrajzi, illetve művelődéstörténeti értékeinkkel. A játék nem akkor fejeződik be, mikor az élen haladó bábu besétál a célkörbe, hanem akkor, amikor mindannyian közös erőfeszítéssel beérkeznek. Egymásból vagy egymásért jobb élni? A gyermek korán megtanulhatja, hogy emberré csak a másokért vállalt áldozat avathat bennünket, és az igazi örömet nem akkor érezzük, amikor megszégyenítünk valakit, hanem akkor, ha boldoggá tudjuk tenni. Erre kínál lehetőséget az „iker-szabályrendszerű” játék.”

Romboló szellemű társasjáték Hiába hívják száz éve Ember, ne mérgelődj -nek a játékot, azóta is sok játékos mérgét okozta. Nem is lehet másképp, mikor a játék szabálya szerint „természetes” úgy jutni előre és nyerni, hogy irgalmatlanul kiütöd társaid bármely útban álló bábját. Jóérzésű embernek a megsemmisítés eszközével nyerni nem lehet öröm. Még akkor sem, ha azzal vigasz-talódik, hogy ez „csak” egy játék. A legszomorúbb az, hogy a játék végén a győzelmi rangsor is aszerint áll össze, hogy szerencsével és a társaknak legtöbb kárt okozva ki jut hamarabb a célba. Mosolyogva, jókedvűen aligha lehet ezt játszani, és a végén nehéz barátsággal elválni, mert tüskék maradnak a szívekben. Az ilyen típusú játék a farkas-törvényhez szoktat hozzá, amit nem lehet emberhez méltónak tekinteni.

Magyar népmesehagyomány a barátságról Meséink is a barátságról és önfeláldozásról szólnak. Elindul otthonról a három királyfi. A két nagyobb kap mindent, a legkisebbnek semmi sem jut. De eljön a feladat, amelyhez nem fizikai erő kell… Meg kell etetni az egeret! A két idősebb testvér elbukik a feladaton, és kővé válik. Mára ez történt az emberiség nagy részével… Az utolsó pillanatban érkezik a legkisebb királyfi, akinek semmije sincs. Kisemmizték, privatizálták, megcsonkították, bemocskolták… De a lelke Istentől származik, és nem mocskolódott be! Jólelkűen megeteti az egeret, ezért felkínálják neki a főnyereményt: a királylányt és a fele királyságot. Ő azonban nem a királyi utat válassza: nem megy haza addig, amíg a kővé vált testvéreit haza nem viszi! Ez a magyarság vállalása, vallása. A magyar népmesék nem gyerekek számára születtek, mondanivalójuk magasabb eszmeiséget hordoz. Ősi közös-ségek tagjai - a tudásanyag mellett - erkölcsi erényeket is elsajátítottak a mesékből. Példaadó viselkedésmódokkal, erkölcsjobbító történetekkel ismerkedtek meg általuk. A mese igazi célja az, hogy az emberi életet értelmezze. A magyar népmese tartalmazza a magyarság erkölcsi tanításait. A magyar hagyományban nagyon erős az igazság védelmének megfogalmazása és annak következetes szolgálata. Így érthető, hogy a mesék hőse is igazságos és a történet mindig az igazság győzelmével végződik. A főhős élete útján áldozatokat hoz, szükség esetén lemond társainak épülésére-javára, még saját kárán is. Utolsó kenyerét adja oda a kisegérnek, vagy ha kell, utolsó húsdarabként saját húsából is szel az őt szállító-segítő griffmadárnak. Mese: A három pillangó

Szkíta aranytárgyak a barátságról mesélnek Szkíta tárgy Kr.e. 500 körül Két barát, Dandamis és Amizok története: Ellenség tört a szkíták vidékére, mikor Amizok a fogságukba esett. Amizok kiáltotta Dandamis nevét, emlékeztetvén őt a serlegre és a vérre tett esküjére. Dandamis gondolkodás nélkül az ellenség táborába ment barátjáért – váltságul a szeme világát kérték, és ő odaadta. Miután szemét kiszúrták, fogta barátját és visszavitte övéihez. Az ellenség azonban megrémült, mert rájött minő jellemű férfiak ellen kell majd a jövőben harcolnia...

Szkíta aranytárgyak a barátságról mesélnek Szkíta tárgy Kr.e. 500 körül A hát-társ A szkíta örökség egy mára elhomályosulni látszó emléke a hát-társ, ami a közeli múltig a magyar komaság ban hagyományozódott tovább. A koma nem egyszerű barát, főleg nem cimbora. A hát-társ olyan ember, akinek nem csak hogy hátat lehet fordítani, de feltétel nélküli bizalommal rá lehet bízni akár az életünket is, mert tudja, fordítva is így van. Hátukat egymásnak támasztva visszavernek minden támadást. Egyedül gyengék, de együtt a legveszedelmesebb megpróbáltatásokat is kiállják. A háttárs nem addig társ, amíg egyik vagy másik meg nem gondolja, hanem élethosszig kitartó kapcsolat. Vérségi kötelék nélküli testvér(i)ség. Rokoni kapcsolat nélküli legerősebb kötés két ember, férfi, harcos között....

Magyar hagyomány a testvériségről A vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése. A szerződést a hagyomány szerint a hét vezér kötötte Etelközben egymással. A hét törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, - vezetője a hagyomány szerint Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm - oly módon szerződtek, hogy a vállalt kötelezettségeik megerősítéseképpen vérüket egy edénybe csorgatták, és ott össze-keverték.

A Kárpát-medence ősnépe a több hullámban is bejövő-visszatérő, különböző névvel illetett testvérnépek, szarmaták, hunok, avarok, magyarok által erősödött meg. Ezért a gyűjtőnévvel is számtalanszor szkítának nevezett Kárpát-medencei magyarság még évszázadok múltán is az egykori Szkítia hatalmas területén véli meglelni egykori tesvéreinek maradékait. Innen származik a minduntalan feléledő testvérkeresés igénye. A legismertebb magyar testvérkereső, Julianus domokosrendi magyar szerzetes, aki 1235 tavaszán a keleti hazában maradt magyarok felkutatására indult, és az elszakadt néptöredéket meg is találta. Hazatérve beszámolt tapasztalatairól IV. Béla királynak. Olyan híreket szerzett, hogy a keleten lakó mongolok megtámadni készülnek Európát. Kodolányi János híres regénye, a Julianus barát örökíti meg történetét. A keleti testvérek létezésének tudata folyamatosan jelen volt a magyar néplélekben. Csak így történhetett meg, hogy közel hat évszázad után is Kőrösi Csoma Sándor, fiatalkori elhatározásától vezérelve elindul a magyarság őshazáját megkeresni. Testvérnépek keresése

Testvérnépek

Madjarok Madjar család a jurta ajtajában Kazakisztán Kosztanaj megyéjében (Zsangeldi járás) a Szarikopa tó vidékén él egy madjar (ejtsd: magyar) nevű törzs. A törzs tagjai magukat madjarként határozzák meg (a kazakságon belül). Emlékhelyeik feliratain, temetői sírköveiken mindenhol jelzik a madjar törzshöz való tartozást. Genetikai felmérés eredményei alapján úgy tűnik, hogy a mai magyarországi lakosság egy részének az ősei és a kazakisztáni madjar populáció ősei között valamikor, a múltban, genetikai kapcsolat állt fennt. A mai történelmi és régészeti kutatások szerint legalább évvel ezelőtti a kapcsolat.

Ujgurok

Kurultaj - Bugac

Magyarok Szövetsége - Bösztörpuszta

Vége Kohézió Egyesület, Zsombolya-Temesvár, 2012