A GÖRÖG ÉPÍTÉSZET Rövid prezentáció Háttérben a Parthenon (Készült: Kr.e ) Athén

A GÖRÖG ÉPÍTÉSZET (i. e. VIII-I. század) Bevezetés 1.  A görögök társadalmában nagyfokú munkamegosztás volt, a művészet, az építészet önálló hivatás lett. Az építészeket jól képzett mesterembergárda, kőfaragók, szobrászok együttes munkája segítette. A kőfaragó mesterek technikai tudása bámulatosan magas színvonalat ért el : kezdetleges szerszámaikkal a hatalmas kőtömböket olyan pontosan faragták ki, hogy az összeillesztéskor centiméternyi eltérés sem mutatkozott.

A GÖRÖG ÉPÍTÉSZET (i. e. VIII-I. század) Bevezetés 2.  A görög építészetet a tervszerűség, a szabályok tisztelete is jellemzi. Keresték a legkedvezőbb arányokat, kutatták a részletek megformálásának és egybefűzésének törvényszerűségeit. Ezért az egyes oszlopok formájában, valamint az oszlopokat lefedő és az épület egész terét áthidaló gerendázat összeállításában, a részletek kiformálásában állandóan ismétlődő szabályokat figyelhetünk meg.

Parthenón az athéni fellegvárban (i.e )

Parthenon

Oszlopfajták:

Az építményeket legkönnyebben az oszloprendek alapján különböztethetjük meg.  1, Dór oszlopfő

1, Dór oszlopfő:

1, Dór oszlopfő  Az egyik görög törzsről, a dórról elnevezett oszlopfajta felső lezárása a dór oszlopfő (1) két részből áll : a felső, négyszögletes fedőlaphoz alul kör alaprajzú, lefelé keskenyedő tagozat csatlakozik. Az oszloptörzs felületét enyhén bemélyített vájatok élénkítik.

2, Ión oszlopfő

2, Ión oszlopfő

AAAA ión oszlopfő (2) legjellegzetesebb eleme a csigavonalban csavarodó voluta.

3, Korinthoszi oszlopfő

TTTTörzse karcsúbb, mint a dóré, és kis lábazaton áll. A korinthoszi oszlopfőn (3) egymás felett több sorban levelek helyezkednek el.

Homlokzat  Kialakítása egyszerre könnyed és mégis méltóságteljes. Az épület négyszögű, ridegnek tűnő, ablak nélküli falait feloldja, mély fény-árnyék hatásokkal fellazítja a külső oszlopsor. Az athéni fellegvárban álló Parthenón, a város védőistennőjének, Athénének szentelt templom még romjaiban is nagyszabású alkotás. A homlokzat oszlopait a timpanon (1/a) háromszöge díszíti.

Színház  Az enyhe mediterrán éghajlaton a középületek fedetlenek, nyitottak lehettek, ilyen volt a görög kultúrában fontos szerepet játszó színházépület (2) is. A színház félkörű nézőtere domboldalra épült, felhasználta a terep emelkedését is a padok elhelyezésekor. A nézőtérrel (2/a) szemben látjuk az egyenes falú, magas színpadot (2/b). Középen kör alakú térségben helyezkedett el az ókori drámákban szinte elmaradhatatlan kórus (2/c).

A korfui Artemisz-templom (i.e. VI.század eleje)

Templomok  Templom: templomaik a megaron (négyzetes vagy nyújtott négyszög alakú terem, melynek bejárata az egyik rövid oldalon van, előtte többnyire oszlopos előcsarnok található) mintájára épültek. A templom magja a naosz (hajó), ahol az istenség szobra volt. Általában hosszanti elrendezésűek. Kelet-nyugati tájolásúak. A belső teret két vagy három oszlopsor tagolta. A leggyakoribb templomtípus a peripterosz, azaz oszlopsorral körülvett naosz. Az összes térrész belmagassága azonos. Ablakot nem alkalmaztak.

Az egykori Artemisz templom

Információk:  Felhasznált szakirodalmak:  Tony Spawfoth: Az ókori Görögország templomai      Készítette:Kiss Ádám 9.D