Rövid ismertetés a kéknyelv betegséggel kapcsolatban (a vadállomány vonatkozásában) április 5. A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései konferencia dr. Földi Zsolt szakmai főtanácsadó NÉBIH ÁÁI

Járványtani ismeretek röviden A kéknyelv betegséget egy a Reoviridae családba és azon belül az Orbivirus nemzettségbe tartozó RNS vírus okozza. A betegség iránt csak a kérődzők fogékonyak, egyéb állatok és az ember nem! A vírusnak 26 szerotípusa van 60 °C-on 15 perc, 50 °C-on 3 óra alatt elpusztul Érzékeny a savas és lúgos kémhatásra is Érzékeny jodoform és fenol tartalmú fertőtlenítőszerekkel, valamint a ß-propiolaktonnal szemben Fehérje jelenlétében azonban igen ellenálló, a 20 °C-on tárolt vérben például évekig életképes marad.

Járványtani ismeretek röviden 2. A vadon élő kérődzők általában kevésbé fogékonyak, de pl. a fehérfarkú szarvasok és a villásszarvú antilopok esetében komoly veszteségekről számoltak be Állatról állatra közvetlenül nem terjed A betegséget a vírussal megfertőződött Culicoides nembe tartozó törpeszúnyogok terjesztik Transpalcentáris terjedés a 8-as szerotípusnál A vírussal fertőzött hímivarú kérődzők spermájában is jelen van a vírus A betegség terjesztésében a fertőzött állatok húsának, vagy más állati eredetű élelmiszereknek nincs szerepe.

Járványtani ismeretek röviden 3. A törpeszúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 6-8 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat a csípés során továbbadják a fogékony állatoknak. A fertőzött törpeszúnyogok nem adják át a következő generációnak (nincs transovariális átvitel)! A törpeszúnyogok által megfertőzött kérődzőkben lappangási idő általában 5-10 nap, de maximum 40 nap A jelenlegi ismeretek szerint a vírussal fertőzött kérődzők maximum 60 napig maradnak fertőzőképesek

Jogszabályi háttér – speciális rendelkezések A kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól szóló 31/2009. (III. 27.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM rendelet), amely a Tanács kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról szóló 2000/75/EK irányelvét vette át. A Bizottság 1266/2007/EK rendelete (2007. október 26.) a kéknyelv-betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól (továbbiakban: EK rendelet).

A betegség gyanúja esetén végrehajtandó intézkedések Megfigyelési zárlatot kell elrendelni arra az állattartó telepre, ahol a kéknyelv betegségre gyanús állatot találtak A kényelv betegségre gyanús állat  a jellemző klinikai tüneteket mutató állat, és  amelyből a kéknyelv betegség elleni vírus ellenanyagát mutatták ki, amíg a vírus cirkuláció megállapításra vagy kizárásra nem kerül (kivételt képez a kéknyelv betegség ellen igazoltan vakcinázott állat)  PCR pozitív állat, amíg a vírus cirkuláció megállapításra vagy kizárásra nem kerül

A betegség megállapítása A kéknyelv betegséget meg kell állapítani ha a betegségre gyanús egyedek esetében a további vizsgálatok és a járványügyi adatok megerősítik a vírus cirkulációját. Így pl.:  A PCR pozitív állat jellemző klinikai tüneteket mutat vagy elhullása esetén kórbonctani jelek a betegségre utalnak  Újabb PCR pozitív állatot/állatokat találnak az állományban  A vírus izolálásra kerül (szezonálisan vektormentes periódusban mindenképpen szükséges)

A betegség kitörése esetén végrehajtandó intézkedések Helyi zárlat alá kell vonni azt az állattartó telepet, ahol azt az állatot tartják, amelyből kéknyelv betegség vírusát kimutatták, azaz azt a helyet, ahol a betegség kitört Megfigyelési zárlatot kell elrendelni a kitörés helye körüli legalább 20 km-es sugarú területen belül található állattartó telepekre, ha ott a betegségre fogékony állatok tartanak. A kitörés körüli legalább 100 km-es sugarú kör által határolt területre védőkörzetet kell elrendelni A védőkörzet körüli 50 km széles sáv területén megfigyelési körzetet kell létesíteni

A betegségel kapcsolatosan elrendelt intézkedések hatályban tartása A gyanú miatt elrendelt megfigyelési zárlatot fel lehet oldani, ha laboratóriumi vizsgálatok alapján kizárható a betegség jelenléte Helyi zárlatot fel lehet oldani, ha a laboratóriumi vizsgálatok során újabb gyanús egyedet nem találnak és klinikai tünetek sem fordulnak elő a 30 napos megfigyelési idő alatt. A kitörések körüli 20 km-es sugarú területen belül található állattartó telepekre elrendelt megfigyelési zárlatot az utolsó kitöréstől számított 30 napos megfigyelés kedvező eltelte után lehet feloldani. (Egyes esetekben az áeü. hatóság enyhítheti.) A védőkörzetet és a megfigyelési körzetet (együtt korlátozás alatt álló terület) akkor lehet feloldani, ha a monitoring program során bizonyítani lehet, hogy legalább két éve nincs jelen a vírus.

Élőállat forgalom a korlátozás alá vont területek esetében 1. Fogékony állat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődző), valamint a fogékony állatoktól származó petesejt, sperma és embrió a korlátozás alá vont területet nem hagyhatja el. (FVM rendelet 6.§ (1) bekezdés, 2000/75/EK irányelv 9. cikk (1) bekezdés c)) A kiviteli tilalom alól az illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenörző hatóság adhat felmentést az EK rendelet 8. cikke alapján a III. mellékletben foglalt feltételek teljesülése esetén.

Élőállat forgalom a korlátozás alá vont területek esetében 2. Körzeten belüli szállítás (beleértve a tagállamok azonos szerotípus miatt azonos korlátozás alá vont körzeteit is): az EK rendelet 7. cikk (1) bekezdés szerint lehetséges vágásra és továbbtartásra egyaránt: – az állatok származási állományában az elmúlt 30 napon belül a kéknyelv betegég előfordulását nem állapították meg és – a szállítandó állatok klinikai vizsgálata - a szállítást megelőző 24 órán belül - kedvező eredménnyel megtörtént.

Magyarországi események 1. A kéknyelv betegség hazánkban először 2008-ban fordult elő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Csongrád megyében, Hódmezővásárhelyen és Deszken került ismét megállapításra került október 14-én (4-es szerotípus) Román kitörések miatt már megfigyelés körzetbe tartozott 2014-ben összesen öt megyében 77 kitörés 2015-ben összesen nyolc megyében 37 kitörés (a nyolcból négy megyében 2014-ben nem volt kitörés)

Kitöréssel érintett megyék Bács-Kiskun megye (2014, 2015) Baranya megye (2014, 2015) Békés megye (2014) Borsod-Abaúj-Zemplén megye (2015) Csongrád megye (2014, 2015) Győr-Moson-Sopron megye (2015) Nógrád (2015) Somogy (2015) Tolna (2014, 2015)

Magyarországi események 2. Az első kitörést követően védőkörzet és megfigyelési körzet került elrendelésre, ezek az újabb kitöréseket követően szükség szerint módosításra (kiterjesztésre) kerültek. Az előbbieken túl a kitörések körüli 20 km-es sugarú területen található fogékony állományokra megfigyelési zárlat került elrendelésre. (Ezek a megfigyelési idő elteltével természetesen feloldásra kerültek.)

Magyarországi események 3. A betegség terjedése miatt a múlt év őszére gyakorlatilag nem maradt hazánkban olyan terület, amely ne állt volna a kéknyelv betegség miatt korlátozás alatt. Ennek megfelelően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága november 20-án kiterjesztette a kéknyelv betegség miatt elrendelt védőkörzetre vonatkozó intézkedéseket Magyarország teljes közigazgatási területére. Ezzel az intézkedéssel a betegségre fogékony állatok országon belüli szállítása sokkal egyszerűbbé vált, mint körzeten belüli szállítás

A kéknyelv betegség vadászatra, vadgazdálkodásra gyakorolt hatása A vadon élő kérődzők vadászatára és a kilőtt állatok testének vagy azokból készült termékek forgalmazásra a kéknyelv betegség miatt elrendelt korlátozó intézkedések nem vonatkoznak! Ez azt jelenti, hogy az állati test és azokból készült termékek a korábban megszokott szabályoknak megfelelően értékesíthetőek. Ezen felül november 20-át követően a zárt körülmények között tartott vadon élő kérődzők más magyarországi tartási helyre való elszállításához sem kell már előzetes engedély. (Azonos körzeten belüli szállítás.)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!