Készítette: Káldi Laura 9.b Az időmérés története Készítette: Káldi Laura 9.b

Tartalomjegyzék Az idő mérése Az időmérés módszerei Az időmérés elve Csillagászati módszerek Régi időmérő eszközök Az időmérés eszközei Mechanikus órák Korszerű időmérőeszközök Atomórák Érdekességek

Az idő mérése Az idő mérése mindig valamilyen állandó, stabil csillagászati vagy fizikai jelenség alapján történik. Az idő mérésének jelenlegi rendszere a sumér civilizációig nyúlik vissza. E mérési rendszer a megszokott tízes alap helyett hatvanas alapot használ: 60 másodperc van egy percben, és 60 perc van egy órában, valamint 360 nap (60×6) egy évben (néhánnyal kiegészítve). E számrendszerben a 12 is jelentős szám: a napnak 12 nappali és 12 éjszakai órája van (régen a napnyugta jelezte a nap végét) és 12 hónap van egy évben.

Az időmérés elve Időmérés fizikai alapja: az inga lengésideje kvarckristály rezgése atomok rezgése

Az időmérés módszerei Csillagászati módszerek Régi időmérő eszközök Mechanikus időmérők Korszerű időmérőeszközök

Csillagászati módszerek Az időmérés elve a napnyi időtartam mérésén alapul. Megfigyelhető, hogy bár a világos és sötét időszakok hossza nem egyforma, de egy sötét és egy világos időszak együttes hossza mindig ugyanannyi. Ezt az időtartamot nevezzük egy napnak. Ezt a jelenséget viszonylag hamar felismerték már az ókorban is, és időmérésre alkalmazták. A babiloniak már Kr. e. 2400-ban az évet 12 egyenlő részre és a napot 24 órára osztották fel. Ők és tőlük függetlenül az egyiptomiak is 365 nap és 6 óra hosszúnak mérték az évet

Régi időmérő eszközök A legkorábbi időmérő eszközöket az ókori Egyiptomban találták fel. Napóra: A legegyszerűbb időmérő, más néven árnyékóra. Ez két farúdból áll: az egyik árnyékot vetett a beosztással ellátott másikra. Hasonlók napjainkban is láthatók, inkább érdekességként, díszítő térplasztikaként használják. Vízóra:Az ókori Egyiptomban a rövidebb időtartamok mérésére a vízórát használták Működése:az egyik edényből a víz a geometriai méretei(térfogat, magasság, lyukméret) által meghatározott időtartam alatt csepeg át egy másik edénybe.

Régi időmérő eszközök Homokóra:Rövidebb időtartamok mérésére használták a középkorban. Működése: két egymással keskeny csővel összekötött üvegedény geometriai méretei (térfogat,magasság, lyukméret) által meghatározott időtartam alatt pereg át a homok egyikből a másikba. A homokórát Európában már a XIV. század előtt használták .A XIV. század végén ezzel mérték a bírósági, az egyetemi felszólalások, hozzászólások vagy a büntetések idejét. Rövidebb időtartamok mérésére (vagy dísznek) ma is használják. Tűz óra (gyertyaóra): A középkorban a gyertyát is használták rövidebb időtartamok mérésére, tűzórának hívták. Elve: az egyenletesen égő gyertyából azonos idő alatt azonos magasságú viaszoszlop olvad le. Használták a gyertyát időzítésre is. Egy szeget a megfelelő helyen a gyertyába szúrtak, amikor odáig elégett (a megfelelő időtartam lejárt), azt a fémtálkába leeső szeg jelezte.

Mechanikus órák Az első mechanikus órákat a XIII. század vége felé készítették. Nagy, robosztus szerkezetek voltak, az egész templomtornyot elfoglalták. Rugó vagy mozgó súly működtette ezeket. Kisebb méretű, háztartásokban is alkalmazható változataik a XVI században fejlődtek ki. Ekkor jelentek meg a zsebórák és karórák is. A XX. század elején az olcsó, nagytömegben gyártott mechanikus karórák mindenki számára elérhetővé váltak A jó minőségű, precíz mechanikus órákkal napi egy másodperces pontosság volt elérhető. Ma ennél sokkal pontosabb időmérőeszközök állnak rendelkezésre.

Korszerű időmérő eszközök Kvarcóra Az 1970-s években jelentek meg az első kvarcórák. Működésük egy kvarckristály rezgésén alapul. A kvarckristály, méretétől függően, sok millió rezgést végez másodpercenként. A kvarcórák 32768 Hz–es frekvenciával működnek amit egy megfelelő áramkör átalakít másodpercre, percre, órára, és egy kijelzőn megjeleníti. A kijelzők először nagyméretű, un. ledes szerkezetek voltak. Korszerűbb változat a karórákban is használható un. folyadékkristályos kijelző. A ma leginkább használatos kvarcórák (digitális órák), analóg kijelzővel készülnek. Az 1980-as évek végére gyakorlatilag megszűnt a hagyományos mechanikus órák gyártása.

Atomórák Atomórának olyan típusú órát nevezünk, melyben atomok rezgésszámát használják fel egy pontos frekvencia előállítására. A frekvenciát számlálóba vezetik, amely másodpercet és abból származtatott nagyobb időegységeket mutat. Az SI-ben az egy másodperc a 133-as tömegszámú cézium izotóp sugárzás 9192631770 periódusának időtartama. Az atomóra olyan berendezés, amely a fenti periódusidő pontos mérésével egy óraszerkezetet működtet. Az atomóra pontossága nagy, a számítások szerint 2000 évente 0,0001 sec tér el. A lézeres órák még ennél is nagyobb pontosságúak.

Érdekességek Egy másodperc kb. 1,855×1043 Planck-idő hosszúságú. A világmindenség kb. 4,3×1017 másodpercnyi idős az Ősrobbanás elmélete alapján, ami kb. 8×1060 Planck-időnek felel meg. Az átlagos emberi élet kb. 3,9×1052 Planck-idő. 2006-ban a legrövidebb közvetlenül mért időtartam, az atommásodperc 10−18 nagyságrendű, ami kb. 1026 Planck-időnek felel meg.

Köszönöm a figyelmet!  Források: http://www.vilaglex.hu/Erdekes/Html/IdomKors.htm http://hu.wikipedia.org/wiki/Id%C5%91#Az_id.C5.91_m.C3.A9r.C3.A9se Google képek