HEINNOVATE OECD-EU partnerségi projekt Magyarország részvételével, 2016 Kovács István Vilmos, ELTE PPK Felsőoktatási és innovációkutató csoport.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Advertisements

1 Hasznosítható pedagógiai konzekvenciák a K+F területén Veszprém Workshop Prof. Dr. Bábosik István Prof. Dr. Bábosik István
Fenntarthatóság – vállalati szemszögből. Fenntartható növekedés - makro  válságot követő stabilizáció  a növekedés mennyiségi/minőségi tényezői  válság.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Az EU oktatási és képzési rendszerének célkitűzései
A Lisszabon-folyamat és az oktatás képzés nemzeti politikája Dr
Innovatív üzleti parkok fejlesztése az innováció és a vállalkozó szellem előmozdítása érdekében a Dél- Kelet Európai térségben FIDIBE.
Fiatalok Lendületben Program Előzmények: Fiatalok Európáért, Ifjúság Program Időtartam: Költségvetés: € – 2,5.
Képesítés – képesítési rendszer – képesítési keretrendszer Alcím Spartathlon km 36 Hour Time Limit.
Az Egyetem, mint az innováció motorja ELTE Innovációs Nap Az Egyetem, mint az innováció motorja Fábián István, rektor Debrecen, február 26.
A fejlesztés hatása a szervezetre
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Egyetemek és vállalatok együttműködése a kutatásban és fejlesztésben
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
SZINTEK ÉS SZEMPONTOK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN Előadás a Felsőoktatási Kutatóintézet és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat „Felsőoktatási konfliktusok”
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
A lokalitás szerepe a munkaerőpiaci folyamatok alakításában László Gyula Pécs, május 19.
MTA Regionális Kutatások Központja A magyar Leader program végrehajtásának fontosabb tanulságai és a nemzetközi együttműködés lehetőségei Dr. Finta István.
Alberti Rita Apró Zoltán Bálint Zsolt Baranyi Zsuzsanna Balázs Dorottya Szabó Gergely.
Tanulási partnerségek kezdeményezése A NYITOK hálózatfejlesztési program bemutatása Balázs Ákos Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért június 22.
Minőség menedzsment 6.előadás
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
1 Civil részvétel és szerepvállalás A helyi és térségi együttműködés lehetőségei és korlátai Rajnai Gábor Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum.
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
1 Zala Megye az Információs Társadalomban Konferencia Zalaegerszeg, május 30..
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM, MINT A HELYI ÖSSZEFOGÁS FÓRUMA Gödöllő, március 9.
Innováció ösztönző együttműködések kiépítése Dél-kelet-európai térség országaiban SET GIFT.
A felnőttképzés szerepe a vidék egyetemének stratégiájában
1 Hogyan tovább minőségügy? XIV. Magyar Minőség Hét november 07.
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés.
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
INNO-REÁL Szövetség Civil Ágazati-szakmai Stratégiai Terv május 21.
AZ ÚJ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET – ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Budapest, január 18.
Nyitó konferencia szakmai elemei 1.Duális képzési filozófia alapelemei (10 parancsolata) 2.Duális képzések nemzetközi gyakorlatának összefoglalása 3.Duális.
Nyitó konferencia szakmai elemei 1.Duális képzési filozófia alapelemei (10 parancsolata) 2.Duális képzések nemzetközi gyakorlatának összefoglalása 3.Duális.
HEFOP és projekteredmények, hasznosíthatóság és egymástól tanulás Dr. Podruzsik Szilárd.
2014. november 26. Tordai Péter igazgató Tempus Közalapítvány
Finnországi tanulságok: elismerés-beszámítás a finn felsőoktatásban
A kutatóegyetemek helye az innovációban (Ahogy mi látjuk) Dr. Greiner István alelnök Magyar Innovációs Szövetség június 22.
A Pécsi Tudományegyetemen innovációs tevékenysége
ZALA MEGYEI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY Nagy András Ügyvezető igazgató.
Miskolc-Lillafüred, január 30. Bihall Tamás.
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
A BKK szerepe a TIDE nemzetközi projektben Új megoldások a közösségi közlekedésben - fenntarthatóság - integráció - finanszírozás - Pécs, november.
TÁMOP /2/A SZOCIÁLIS KÉPZÉSEK FEJLESZTÉSE, SZAKEMBEREK ÉS ÖNKÉNTESEK KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTÉSE, VALAMINT A HELYI FEJLESZTÉSI.
Munkaerőpiaci-szolgáltatásokat végző szervezetek lehetőségei
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
PÉCS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A VÁLLALKOZÓI SZFÉRA SZEMSZÖGÉBŐL
Közösség-ifjúság-esélyteremtés Jászberény, szeptember 14.
Az Erasmus eredményei dióhéjban
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
A vállalatok társadalmi felelősségvállalása, mint a fenntarthatóságot támogató szemlélet - Berkesné Rodek Nóra -
A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából
Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH)
A Székesfehérvári Foglalkoztatási StrAtégia Javasolt célrendszere
A politika feladatai a kutatásban, a fejlesztésben és az innovációban
Előadás másolata:

HEINNOVATE OECD-EU partnerségi projekt Magyarország részvételével, 2016 Kovács István Vilmos, ELTE PPK Felsőoktatási és innovációkutató csoport

Milyen egy innovatív felsőoktatási intézmény? VÁLTOZÁSOK Új pénzügyi modellek Hangsúly kerül a foglalkoztathatóságra, a vállalkozó képességekre Nemzetköziesedés, mennyiségi és minőségi kihívásai Új kapcsolódás a környezethez A hatások mérhetőségének elvárása Hozzájárulás a gazdaság versenyképességéhez Az egyetemek jelentőségének növekedése - és az egyetemi karrier-lehetőségek ? A vállalkozó egyetemmé válás előremenekülés. Válasz a környezeti kihívásokra!

Önértékelési eszköz: Vállalkozó? Innovatív?

Kinek készült az HEInnovate szolgáltatás? Nyitott minden felsőoktatási int. számára Nincs költsége Rugalmas – magunk találhatjuk ki, milyen formában hasznosítjuk az eredményeit Használhatjuk változáskövetésre Itt regisztrálhatunk:

Magyarország az HEInnovate programban Egyes országok átfogó értékelést is vállalnak (Írország, Lengyelország, Bulgária, Magyarország) Háttértanulmány 5 felsőoktatási intézmény (DE, EKE, 3xSZ) Önértékelés Nemzetközi szakértői csapat az OECD vezetésével – intézménylátogatások Országtanulmány, ajánlások

A 7 terület

1. Vezetés és kormányzás 1. A vállalkozói szellem - stratégia 2. Felsővezetői szintű elköteleződés – a stratégia implementálása 3. Van modellje arra, hogy hogyan koordinálja és integrálja a vállalkozói tevékenységeket. 4. A szervezeti egységek kellő autonómiával rendelkeznek a cselekvéshez. 5. A tágabb regionális, társadalmi és közösségi környezet számára hajtóerőként működik a vállalkozó szellem fejlesztésében.

2. Szervezeti kapacitás, emberek és ösztönzők 1. Széleskörű finanszírozási és befektetési források támogatják, beleértve külső szereplők befektetéseit is. 2. Rendelkezik fenntartható pénzügyi stratégiával a vállalkozó szellem fejlesztésének támogatására. 3. Mechanizmusok, melyek lebontják a tradicionális gátakat és támogatják új kapcsolatok létrehozását. 4. Olyan egyének toboroz, akik vállalkozó szellemmel és tapasztalattal rendelkeznek. 5. A munkatársak vállalkozó szellem fejlesztése - képzés. 6. Világos és átlátható ösztönzők és jutalma, támogatják a vállalkozó szellemiséget. 7. A magas szinten elismerik a külső érintetteket, akik hozzájárulnak az intézmény vállalkozó szellemének erősítéséhez.

3. Vállalkozószellem fejlesztése a tanítás-tanulás folyamataiban 1. Ösztönzik és támogatják a vállalkozói attitűdök és képességek fejlesztését. 2. Vállalkozói megközelítéssel tanítanak előmozdítva a sokszínűséget és innovációt a tanítás-tanulásban. 3. A vállalkozói magatartást támogatják; a figyelemfelkeltéstől, az ösztönző ötleteken át a kidolgozásig és végrehajtásig. 4. Validálják a vállalkozóvá válás szempontjából fontos, explicitté tett tanulási eredményeket. 5. Külső partnerekkel való együttműködés és bevonásuk kulcsfontosságú. 6. A kutatási eredmények beépülnek a vállalkozói képzésbe.

4. Utak a vállalkozók számára 5. Start-up tanfolyamok a hallgatók igényeihez. 6. Az aktív toborzást követő (start-up) tanfolyamok csomagja lefedi az indulás előtti, az indulási és a növekedési fázist. 7. Lehetőség a vállalkozási szellem megtapasztalására. 8. Egyéneket és csoportokat támogatása abban, hogy a vállalkozási ötletüket megvalósítsák. 9. Akadémiai és ipari mentorálás rendelkezésre áll. 10. A a potenciális vállalkozók számára megkönnyítik a magánfinanszírozáshoz való hozzáférést 11. Hozzáférés üzleti inkubációs szolgáltatásokhoz.

5. Üzleti kapcsolatok, tudáscsere 1. Együttműködés és tudáscsere az iparral, a társadalommal és az állami szektorral. 2. Partnerség az érintettekkel. 3. A szoros kapcsolat inkubátor szervezetekkel, tudásparkokkal stb. 4. Lehetőség a munkatársak és a diákok részvétlére üzleti vagy a külső környezettel való vállalkozói tevékenységre. 5. A munkatársak és a hallgatók mobilitása az akadémiai és a külső környezet között. 6. Tudás ökoszisztéma: az oktatás és az ipar (tágabb közösség) együttműködésében.

6. A vállalkozó egyetem, mint nemzetköziesedett intézmény 1. A nemzetköziesedés kulcsfontosságú része a vállalkozói stratégiájának. 2. A expliciten támogatják a munkatársak és a hallgatók nemzetközi mobilitását, beleértve a PhD hallgatókat is. 3. A keresik és vonzzák a nemzetközi és vállalkozói munkatársakat (beleértve az oktatás, kutatás és a doktori képzés területét is). 4. Az oktatás nemzetköziesedése. 5. A szervezeti egységek aktívan részt vesznek nemzetközi hálózatokban.

7. A hatás mérése 1. A értékeli vállalkozói stratégiájának hatásait. 2. A értékeli az elköteleződés szintjét a vállalkozói szemlélet tanításban és tanulásában az egész intézményben. 3. Rendszeresen értékeli a vállalkozói szellem hatását a tanítási és tanulási folyamatokra. 4. A rendszeresen monitorozza és értékeli az intézmény tudás- transzfer tevékenységeit 5. A rendszeresen monitorozza és értékeli a start-up támogatásának hatásait.

Megállapítások – egyeztetés alatt A téma fontossága elismert Sok az értékes tapasztalat – szigetszerűség Jelentős tartalékok vannak. Pl. partnerség Nagy volumenű futó pályázati kiírások (pl. FIEK) Támogató nemzetköziesedési erőfeszítések, és modell programok A tanítás-tanulás világa lassan újul meg Nem intézményesült átfogó intézményi logikákat engedve.