Széteső királyi hatalom - egységesülő társadalom

 Teljesen szakít korábbi politikájával  birtokvisszaszerző, tekintélyelvű ~  Az ország megerősítése, és a bárók megnyerése érdekében  Birtokadományozásba kezd, de  feltétellel  várépítés,  bandériumok megerősödése  A példát ő maga szolgáltatja  Buda, Visegrád, Sárospatak,  Tömeges várépítés indul az országban  Gazdasági-védelmi okok - Urbanizáció  Városi rang adományozás  városi kiváltságok  kereskedelmi privilégiumok adása (hospes jog) A tatárjárás után

Szepesvár – A IV. Béla általa épített vár egyike

 Külpolitika:  védekezés a tatárokkal szemben  szövetség Haliccsal  Bánságok további szervezése (Védelem dél felől)  visszaveszi a 3 vármegyét  További ellenségeskedés Kihal a Babenberg dinasztia  Nyugati fejlett területek megszerzése (Babenberg örökség)  Megosztoznak  végül alul marad II. Premysl Ottokárral szemben (első Morvamezei csata 1260)  Kibékülnek, szövetséget kötnek (Árpád-házi Kunigunda lesz II. Ottokár felesége) IV. Béla külpolitikája

A bárók hatalmának növekedése  Béla utolsó évei - viszály fiával Istvánnal  Támogatók szerzése  bárók további erősödése  birtokadományozás által  Béla terve  Hercegséget ad fiának  Erdély, majd Stájerország, majd Erdély  A bárók kihasználják  Polgárháború  Harc vége isaszegi csata  István ifjabb királlyá koronázása  Béla †  hívei cseh segítséggel fellázadnak  Árpádok kincstára Prágába kerül  Dalmácia Anjou-Árpád dinasztikus házasság

 Bárók kísérlete – a szétszórt birtokokat egységessé tenni   sikeres  tartománnyá terebélyesednek birtokaik  területükön döntő szerepre tesznek szert  Kisebb birtokosokból szervezi meg familiaritását  uradalmaik irányítói, fegyveres kíséret tisztjei  A legnagyobb bárók familiárisai  állami feladatokat is elláttak  Hűbériség familiaritás   Föld az úrtólFöld a királytól öröklődött  öröklődött  felbonthatófelbontható A familiaritás kialakulása A familiaritás kialakulása

 Serviensek kiszolgáltatott helyzetben  szervezkedés jogaik védelmében  Kehidai oklevél  szolgabírák választása (judex nobilium)  Megkezdődik a királyi vármegye átalakulása  nemesi vármegyévé  főispán - király nevezi ki nemesi familiárisaival gyakorlása hatalmát  megyei ügyek intézése - szolgabíró  ’60-as évek – a helyzet jogilag megszilárdul  ogy - serviensek első említése nobilisként (nemes)  Nemesi kiváltságok megerősítése  2-3 nemes kötelező részvétele a fehérvári törvénynapon  Királyi vármegye végleges átalakulása  vagyonos várjobbágyok felemelkedése  Sajátos helyzetben a székelyek, kunok, jászok  -  jobbágy-földesúri viszony, a földesúri joghatóság  Nemesi vármegye kialakulása

1267-es törvények Mi B. (=Béla) Isten kegyelméből Magyarország királya és I. (István) ugyanazon kegyelem által a magyarok ifjabb királya és erdélyi herceg és B. (Béla) egész Szlavónia ifjabb hercege, tudtára adjuk mindazoknak, akik jelen levelünket megtekintik, hogy Magyarország összes nemesei, akiket királyi servienseknek mondanak, hozzánk járulván, tőlünk alázatosan és hódolattal azt kérték, hogy őket Szent I. (=István) királytól megállapított és elnyert szabadságukban megtartani kegyeskedjünk, hogy nekünk és a koronának annál hívebben és lelkesebben szolgálhassanak, minél kegyesebb szabadságokkal ajándékozzuk meg őket. Mivel úgy találtuk, hogy kéréseik és követeléseik jogosak és törvényesek, tanácsot tartván báróinkkal, s az õ hozzájárulásukkal azokat teljesítendőknek véltük. Figyelemmel tartva azt, hogy ezáltal az ország jobb állapotáról kell gondoskodnunk. 1. A nemesek népeinek teljes mentességéről az adók és a megszállás alól. Elrendeltük tehát, hogy adókat vagy behajtásokat a kamara haszna címén vagy más címen a nemesek népeitől soha, semmi időben ne szedjenek, hasonlóképpen élelmiszereket sem., és a megszállás címén sem fogjuk őket sem mi, sem mások háborgatni.

2. A várföldek és udvarnokok földjeinek visszaadásáról Úgyszintén akarjuk, hogy az összes várföldeket és az udvarnokok földjeit, amelyek-re a mi nevünkben vagy a királynéasszony nevében népeket gyűjtöttek össze, a várnak és az udvarnokoknak vissza kell adni, nehogy a falvak a szabad vendégek kiváltságos nevének örvendhessenek. 3. A nemesek személyének és vagyonának a király által való tiszteletben tartásáról Úgyszintén elrendeltük, hogy ne legyen szabad nekünk a nemesek közül senkit sem rossz tanácsra bírói ítélet nélkül elfogni, bebörtönözni vagy személyében megkárosítani. Hanem bíróság elé vonva, a bárók jelenlétében, harag, gyűlölet vagy kedvezés kizárásával kell ítélni az ilyen fölött, megtartván a jog rendjét. 4. A nemeseknek a királyhoz, illetőleg fiaihoz való szabad átmeneteléről Úgyszintén megengedtük, hogy a nemeseknek, amennyiben közülünk bárkihez is át akarnak menni, miután erre engedélyt kértek és kaptak, legyen meg a joguk az átmenetre, és ezért birtokaikat ne pusztítsák el. 5. A nemesektől elfoglalt földek visszaadásáról Ezen kívül elrendeltük, hogy a nemesek földjeit, melyeket a mi vagy a királynéasszony szabad falvainak a népei, avagy udvarnokok, vagy pedig a várnépek bármely ürüggyel elfoglaltak vagy elfoglalva tartanak, e nemeseknek vissza kell adni, báróink közül kettőnek a belátása és ítélete szerint, akikbe mi és a nemesek bizalmukat helyezzük.

6. Az örökös nélkül meghalt nemesek birtokainak öröklési módjáról Úgyszintén azt akarjuk, hogy ha valaki a nemesek közül esetleg örökösök nélkül hal meg, az ilyennek birtokait és javait addig szét ne szedjék, senkinek ne ajándékozzák, senkinek ne adományozzák, senkinek el ne örökítsék, amíg az illető meghaltnak rokonait és nemzetsége tagjait a mi jelenlétünk elé nem hívták, és e birtokokról az õk és báróink jelenlétében intézkedés nem történik, ahogy jog rendje meg fogja szabni. Ezen idő alatt pedig a meghaltnak mind birtokait, mind javait a rokonok és nemzetségbeliek tartozzanak megőrizni. 7. A nemesek hadkötelezettségéről külföldi hadjáratok esetén Úgyszintén elrendeltük, hogy ha előfordul, hogy országok vagy tartományok elfoglalására vagy megszerzésére sereget indítunk, a nemeseket akaratuk ellenére a seregbe nem kényszerítjük, csak ha valaki önként akar hadba vonulni, avagy fizetésért; sem pedig arra, hogy fiaink vagy mások megsegítésére menjenek, őket akaratuk ellenére semmiképpen nem kényszerítjük. 8. A székesfehérvári törvénynapokról Úgyszintén elrendeltük, hogy minden évben a szent király ünnepén, közülünk valaki tartozzék Fehérvárra jönni, és minden megyéből két vagy három nemes tartozik megjelenni, hogy azoknak jelenlétében minden kártevésről és jogtalanságról, bárki okozta és követte el azokat, minden panaszosnak elégtételt szolgáltassunk.

Az un.: 3. Aranybulla (1267)

 Tatárjárás után fejlődik a gazdaság  pusztulás miatt nő a munkaerő értéke  adómentesség, szabadköltözési jog megszerzése  ösztönzően hat szolga állapotúakra (felemelkednek)  A hospesek is erősítették ezt a folyamatot  kialakul a jogilag egységes jobbágyság  jogaik  szabadköltözés  ingóságaival és telekkel rendelkezett  telkét örökíthette  szolgáltatás –  lélekszám hanem telek területe  földesúri joghatóság  úriszék kialakulása A jogilag egységes jobbágyság

 IV. (Kun) László – 10 évesen kerül trónra  2 főúri család vetélkedik a hatalomért   Kőszegi-Gútkeled Csákok Kormányoztak felváltva  Az anarchia egyre nagyobb  Kísérlet az anarchia felszámolására (egyház a nemességgel)  1277 ogy Rákos mezején Főpapok, bárók, nemesek, kunok, székelyek  Az „országlakosok” nagykorúsítják a királyt – a rend megszilárdul  Biztos belpolitika – külpolitikai siker  Morvamezei csata  Kun László kiharcolja Babenberg örökséget Habsburg Rudolf számára Pšemysl Ottokárral szemben  A Habsburgok megerősödésének kezdete!!! IV. Kun László

IV. László Kun viseletben Morvamezei csata emlékműve Kun László említése nélkül

 IV. (Kun) László további sikereit  Fülöp fermói püspök (legátus) hiúsítja meg  Lászlót az un.: „kun” törvények kiadására szorítja - Kereszténység felvétele - Letelepedés - Az elfoglalt területek visszaadása  A kunok fellázadnak  A kunok leverése – Hód-tavi csata (1282)  Biztos szövetségesétől fosztják meg  A kunok egy része elhagyja az országot  Ismét a bárók kezébe kerül a kormányrúd!!!  1290 – László halála kedvelt kunjai ölik meg IV. Kun László – A szétesés kezdete

Fülöp fermói legátusKun László halála

 IV. (Kun) László – gyermektelen  II. András unokája III. András kerül ( )  megkérdőjelezik törvénytelen származását  a bárók elfogadták  könnyebben tudják irányítani  országgyűlést hív egybe hatalma megszilárdítása érdekében  hitlevelet ad ki  egyházfők és a nemesség jogainak tiszteletbetartása   a nemesek jogait a vármegyében és a királyi tanácsban  Hatalma névlegessé válik – Csák Máté ellene fordul   Az ország a legnagyobb bárók, a tartományurak kézébe került  királyi jogokat bitorolnak III. András - A tartományúri hatalom létrejötte