Jogi és büntetőjogi alapismeretek "Ilyen lépcsőn megyünk már, jól vigyázz,... ily út visz onnan, hol a bűn tanyázik... De hogy megértsd... hallanod kell, mit láttam az úton …” ) (Dante) Készítette: Horváth Diána r. ftőrm.

Tartalom  Szabálysértés és bűncselekmény elkülönítése  Bűncselekmények elkövetői  Jogos védelem, végszükség, birtokvédelem  Helyszínbiztosítás  Hivatalos és közfeladatot ellátó személy  Elkövető elfogása, fizikai erőszak alkalmazása  Leggyakoribb bűncselekmények (lopás, rongálás, garázdaság, testi sértés, rablás)

Szabálysértés: az a jogellenes cselekvésben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Bűncselekmény: az a szándékos - vagy ha a törvény a gondatlanságot is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, mely veszélyes a társadalomra és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli Szabálysértés vagy bűncselekmény

A bűncselekmények elkövetői (tettesek) Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Btk. 19. §- 20. §

Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. A bűncselekmények elkövetői (részesek) Btk. 21.§

Jogos védelem  Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.  Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni.  A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében. Btk. 29. §

A végszükség  Nem büntethető, aki a saját, illetőleg mások személyét vagy javait közvetlen, másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, ha a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekmény kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett  Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora, vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát Btk. 30. §

Birtokvédelem- A birtok  Birtokos: Aki a dolgot magához veszi, a birtokot megszerzi, vagy akinek más módon a birtok hatalmába kerül  Birtokos az is, akitől a dolog ideiglenesen más személy hatalmába kerül, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn.  Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Ptk §

A birtokvédelemnek három fajtáját ismeri el a jog:  A jogos önhatalmat  A hatósági úton,  illetőleg bíróság útján érvényesített birtokvédelmi eljárást

Az önhatalom gyakorlása történhet  Saját testi erővel  Maga által használt eszközzel  Mechanikai, elektronikai vagy komplex eszközökkel  Állatok, tipikusan kutya alkalmazásával  Más személy felkérésével Az önhatalom, csak a szükséges mértékig terjedhet

Jogos önhatalom: Önhatalommal védhető meg a birtok, akkor ha:  A birtok ellen intézett közvetlen jogtalan támadás visszaszorítása szükséges  Elveszett birtok önsegéllyel való visszaszerzését teszi szükségessé, hogy más eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiusítaná

A helyszínbiztosítás  A helyszínbiztosítás alapvető feladata a bűncselekmények, vagy balesetek helyszínének változatlan állapotban való fenntartása annak érdekében, hogy a hatósági eljárás sikere biztosítható legyen.  A polgárőr ez irányú tevékenysége a hatósági helyszíni szemle megkezdéséig a helyszín elváltoztatásának, illetőleg megváltoztatásának megakadályozására szolgál  Nem egyszerű őrzési feladat, hanem sokoldalú, aktív tevékenység.

A helyszínbiztosítás feladatai:  Tájékozódás a helyszín körülményeiről  Rendőrség mentők, tűzoltók értesítése  Elsősegély nyújtás a sérülteknek  Vagyonmentés  Tetten ért elkövető elfogása  A tanúk helyszínen tartása, illetéktelen személyek eltávolítása  A helyszín körülhatárolása őrzése

A polgárőr szolgálata közben- közfeladatok ellátó személy Btk § (2) i; A rendőrségről szóló törvényben meghatározott körben a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezet tagja, a közbiztonság javítására irányuló tevékenysége közben Rtv XXXIV. törvény

Hivatalos (és közfeladatot ellátó) személy elleni erőszak Btk § (1) Aki hivatalos személyt jogszerű eljárása közben erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, vagy felfegyverkezve követik el. Btk §

Elkövető elfogása Be § (3) A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.  Az elkövetőnek bűncselekményt kell valósítania (nem lehet elfogni, aki „csak” a közösségi együttélés íratlan szabályait szegi meg) Feltételei:

Az elfogás feltételei  Az elkövetőt tetten kell érni (a cselekmény megvalósítása közben, helyszínről menekülés közben) /jogellenes később pl lakásán/  Az elfogott elkövetőt haladéktalanul át kell adni a nyomozó hatóságnak  Az elkövető fizikai visszatartása a helyszínen (csomagját ruházatát nem lehet átvizsgálni)  Hivatalos személlyel közös szolgálat esetén hivatalos személy segítője ként lép fel

Fizikai erőszak alkalmazása  A bűncselekményen tetten ért személy helyszínen tartása, abban az esetben, ha nem lép fel támadóan  Az elkövető menekülés érdekében a polgárőrre támadhat. Ebben az esetben jogos védelmi helyzet áll fenn, azonban ha a támadás elhárítása megtörtént, a támadót a hatóság megérkezéséig szintén a helyszínen kell tartani.

Fizikai erőszak alkalmazása  Az elkövető mással szemben hajt végre jogtalan támadást, de a polgárőrt nem támadja meg. Ebben az esetben is a támadás elhárításának érdekében jogszerű szükséges és arányos fizikai erőszak alkalmazása, majd a támadó viselkedésétől függő módszerrel a helyszínen tartása  Az intézkedés során a polgárőr konfliktusba keveredik annak alanyával, aki rátámad.

Lopás Btk § (1) Aki idegen dolgot, azért vesz el mástól, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka, vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást

a)Bűnszövetségben b)Közveszély helyszínén c)Üzletszerűen d)Dolog elleni erőszakkal e)(Hatálytalan) f)Helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult (használó) tudta és belegyezése nélkül bemenve g)Lakást, vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére h)Zsebtolvajlás útján i)Másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el.

A leggyakoribb elkövetési módszerek  Besurranásos lopások  Pohár víz kérése  Házaló árusok  Hivatalos szervtől érkezőnek adja ki magát  Segítséget kér  Nyereményjátékkal kecsegtet

(1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. Btk § Rongálás A bűncselekmény csak szándékosan követhető el

(1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítása véget úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el. Btk § Rablás Kulcsszó: erőszak, vagy fenyegetés

Testi sértés Btk § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Ha testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés büntettet követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Garázdaság (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg garázdaságot követ el. Btk §