Adatkezelés és adatvédelem a polgári peres eljárásban

A bíróság, mint adatkezelő adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. (1992. évi LXIII tv. 2. § 8.)‏ A bíróságon végzett adatkezelés szektorális adatkezelés, csak járuléka az igazságszolgáltatási tevékenységnek. Az adatkezelést és annak minőségét alapvetően a jogszabályi és technikai háttér határozza meg. Az adatkezelés a per tárgyától független, az pusztán az eljáráshoz magához kapcsolódik.

A bírósági adatkezelés jogszabályi háttere I. : az Alkotmány (1949. évi XX. tv.)‏ 57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (Társadalmi kontroll igénye.) 59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

A bírósági adatkezelés jogszabályi háttere II. Általános háttérjogszabály: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. tv. Szektorális joganyag:  a polgári perrendtartásról szóló évi III. tv. (Pp.) az eljárás nyilvánossága (pl.: tárgyalás nyilvánossága, felvételkészítés a tárgyaláson, iratbetekintés)‏ beadványok bizonyítás (pl.: okirat, tanú, szakértő)‏  a bírósági ügyviteli szabályzatról szóló 14/2002. (VIII.1.) IMr. (Büsz.)‏, + 1/2006. OIT szabályzat technikai háttéranyag  az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. tv. anonimizált bírósági határozatok gyűjteménye

Infrastrukturális háttér Elsősorban papíralapú adatkezelés. Informatikai megoldások ritkán kerülnek alkalmazásra, főleg a bizonyítás során. (pl.: digitális fényképfelvételek, szakvéleményhez használt szimulációs modellek) Elektronikus beadványok alkalmazhatatlansága:  megfelelő informatikai háttér hiánya  elektronikus aláírás hiánya  számítógépkezelői ismeretek hiánya Nincsenek az ügyfelek kiszolgálására alkalmas helyiségek. (Még a papír alapú iratbetekintés is problémás sokszor, az e-beadványok megismerhetősége a legtöbb helyen kivitelezhetetlen.)

(Az e-tárgyalás: a polgári per jövője) E-eljárás a gyakorlatban:  elektronikus cégeljárás. (nemperes eljárás)  Pp. módosítás : elektronikus kommunikáció a polgári perben Horváth Edit Írisz: Az e-tárgyalás a polgári perben (Infokommunikáció és jog 35. szám, 227- oldal, december)  A felek közvetlen jelenlétét nélkülöző, elektronikus kommunikációs csatornák útján lebonyolított eljárás. chatroom telefonkonferencia videokonferencia  Az e-tárgyalás és a klasszikus polgári eljárásjogi alapelvek viszonya. (pl.: rendelkezési elv, perhatékonyság, perbeli esélyegyenlőség, szóbeliség, nyilvánosság közvetlenség)

Beadványok, jegyzőkönyvek A tárgyalás nyilvánossága nem jelent mindenki számára korlátlan hozzáférést az eljárás anyagához. Beadvány: elsősorban papírformátumban, az elektronikus beadványok fogadása több problémát is felvet. (Az elektronikus beadványok csatolása is fizikai adathordozón történik.) Jegyzőkönyv: az elektronikus formában történő továbbítást lehetővé teszi a Pp., de a fizikai akadályok miatt (pl.: elektronikus aláírás hiánya) elveszti közokirati jellegét. Iratbetekintés, másolat kérése:  az elektronikus beadványokba betekintés lehetősége nem megoldott Felvétel készítése a tárgyaláson:  A bíró közszereplő, a felekről azonban előzetes „hozzájárulásuk” nélkül nem készíthető felvétel.

Tárgyalás és tanúk A tárgyalás nyilvánosságának korlátozása:  Indokolás nélkül: a családjogi perekben. (pl.: házasság felbontása, gyermekelhelyezés)  Indokolt határozattal: üzleti titok, szolgálati titok, stb. Tanúk személyi adatainak előzetes bejelentése. Személyi adatok zártan kezelése. Orvosszakértői vélemények megismerése. Az ítéletek nyilvános kihirdetésének követelménye. Anonimizált határozatok hozzáférhetősége.

Köszönöm a figyelmet! Elérhetőség: