Siófok, Takács Imre előadása

2 db. Sajtóközlemény kiadása: (Gyermekvédelem, menekültügy) MEGJELENT CIKKEK:  Súlyos gondban a gyermekvédelem ( )  Családgondozói várólisták jöhetnek? ( )  Segítség? Segítség! ( ) Rádió, Tv interjúk 7 alkalommal

1. Tatabánya 86 fő 2. Budapest Debrecen Kaposvár Miskolc Zalaegerszeg Kecskemét 91 Összesen 784 fő

Egyöntetűen pozitív szakmai fogadtatás: A családot egységben kezelő szociális munka, családsegítés kiterjesztése Félelmek: A családsegítés „rovására” erősítik a gyermekjóléti ellátásokat Bizonytalanságok: 1. Szervezeti keretek 2. Kompetenciák 3. Felelősségek 4. Feladatmegosztás 5. Finanszírozás 6. Szakmai létszámok 7. Védelembe vételt követő gondozási folyamat

Bérhelyzet Állami tulajdonú cég vezetőjének 1 éves (alap) bére= diplomás szociálismunkás 30 évi bére Erőfeszítéseink a bérfejlesztésért 1. Ágazati Demonstrációs Bizottság 2. Tüntetések 3. Életpálya-modell 1. Romló presztízs 2. A pálya vonzerejének devalválódása 3. Képzés hiányosságai 4. Nagymértékű fluktuáció 5. Szakemberhiány 6. Kliensek sokszor ellenségként tekintenek ránk A mostani reformok fő akadálya: SZAKEMBERHELYZET

A SZOCIÁLIS MUNKA ELŐSEGÍTI: 1. A fejlődést, társadalmi változásokat 2. A társadalmi összetartozást (kohézió) 3. A hatalommal való felruházást 4. Az igazságosságot 5. Az emberi jogokat, emberi méltóságot 6. A közös felelősségvállalást 7. A szolidaritást

1. Társadalmi anómia 2. Politika által közvetített értékrend dominanciája 3. Ellátó rendszerek szűkössége, hiányai 4. Rendszerek közti együttműködés hiányosságai 5. Szegénykultúra téthódítása 6. Szolidaritás gyengülése

1. Kilátástalanság, céltalanság, bizalomvesztés 2. Elbizonytalanodás (Alig tudok eligazodni az élet dolgaiban) 3. Reménytelenség, jövőkép nélküli állapot 4. Befolyásolhatóság, manipulálhatóság 5. Igazodási pontok hiánya (Bedől a reklámoknak) 6. Tervezés értelmetlensége 7. Jövedelemhiány 8. Egyik napról a másikra élés 9. Nem tud örülni mások sikerének 10. Irigység, rivalizálás, gyűlölet, ellenségeskedés 11. Krónikus stresszállapot

1. Célok hitelekkel történő kielégítése 2. A legális és illegális határán mozgó gazdasági tevékenység 3. Korrupció, bűnözés 4. Célok visszafogása. „Megelégszem annyival, amennyim van”. 5. Van „tartása”, nem lép fel önmaga érdekében, várja, hogy „észrevegyék”. 6. Szégyenkezik, hogy nem képes boldogulni 7. Perifériára szorul, „vegetál, hulladékokból él”, nem hisz a politikának, nem megy el szavazni 8. Szektásodás, társadalomból való tudatos kivonulások 9. Szenvedélybetegségek 10. Öngyilkosságok, kiterjesztett öngyilkosságok 11. Lázadás, „lehet jobb világot csinálni”, elidegenedés az uralkodó céloktól

 Az egyének saját hibája, ha nincs munkájuk, mert lusták, élősködők  Nem kap a közösségtől segítséget csak az, aki megérdemli.(Aki rendben tartja a kertjét, és csirkéket nevel)  Szociális ellátások szűkítése, ellátottak megbélyegzése. „Kártyás”, utalványos juttatások  A többség uralma a kisebbség felett.(Kontrollok, társadalmi egyeztetések kiiktatása)  A hatalom mindenhatósága  A szegények feletti társadalmi ellenőrzés növelése  Az emberi méltóság, önrendelkezés elismerésének hiánya  Szegények iránti ellenséges magatartás, vagy közöny

1. Minden ember méltóságának, értékének, jogainak, autonómiájának tiszteletben tartása 2. A szoc. munkás nem él vissza a kliensek kiszolgáltatott helyzetével 3. Megkülönböztetés nélküli segítés 4. A kliens érdekeinek elsődlegessége 5. A szoc. munkás elősegíti a társadalmi változásokat 6. Feltétel nélküli elfogadás, tisztelet, bizalom, stb.

A FELELŐSSÉGMEGOSZTÁS TEKINTETÉBEN: 1. Egyéni felelősség realitáson túli hangsúlya 2. Társadalmi (közösségi) felelősség háttérbe szorulása

1. Eszközhiány 2. Módszerek, protokollok hiánya 3. Szakemberhiány 4. Képzések hiányosságai 5. Kontrol előtérbe kerülése

2010-től stabilJelentős visszaesés Családsegítés Év Fő Gyermekjóléti szolgáltatás Együtt Év Fő

év/ % ÖNKÉNTES (A gyermek maga) SZÜLŐVEL KÖZÖSEN GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÁLTAL JELZŐRENDSZER ÁLTAL KÜLDÖTT EGYÜTTMŰKÖDÉSRE KÖTELEZETT

Év/fő Összesen Alapellátás Védelembe vétel utógondozás

fő Közép- Magyarország: Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 6 974

A védelembe vétel kiterjedésével kapcsolatban felmerülő problémák: 1. Azokban az esetekben is a családok kerülnek kontroll alá, amikor a probléma „nem az ő hibájukból” ered. 2. Kizárólag a kliensekre (családokra) terjed ki 3. A kontroll nem terjed ki az intézményekre. 4. Az eljárás során hiányzik a kliensek jogvédelme

1. A szolgáltatások és az ellenőrzés együttes jelenléte 2. A függőségi viszony 3. Az alapellátás és a védelembe vétel esetén „ugyan azt kapják”. 4. A kontroll funkció nem működik, mert nincs tényleges szankció. 5. Sok esetben olyan stigmát jelent a gyermeknek, amely hátráltatja fejlődését, rosszabb helyzetbe hozza 6. Amennyiben ugyan az a személy gondozza mindkét esetben, a szociális munkás számára is szerepzavart okozhat 7. A szociális munkások a képzés során elsősorban a segítést tanulják, nem a kontrollt 8. A jogszabály nem biztosít többletszolgáltatásokat a védelembe vett gyermekeknek 9. A szociális munka területén sem kapnak többet a védelembe vettek 10. Gyakran a védelembe vétel kimerül az előírásokkal, hogy mit kell teljesíteniük, de a hogyanhoz nem kapnak számukra megfelelő segítséget 11. A védelembe vételi, vagy más hatósági intézkedésre tett (gyermekjóléti szolgálat) javaslat diszfunkcionális a szolgálat alaptevékenységével.

1. A gyermekjóléti szolgálat kizárólag önkéntes alapú szolgáltatásokat biztosít 2. Kibővítésre kerül a szolgáltatási rendszere, a prevenció az érdekvédelem, a közösségi szociális munka 3. A védelembe vett gyermekek, szüleik számára pontosan körülhatárolt többletszolgáltatások biztosítása. (Elsősorban lakhatás, megélhetés, munkavégzés, prevenció) 4. Semmilyen fenyegetettségi helyzet nem alakulhat ki 5. Igénybe vétele ajánlott, de nem kötelező 6. A védelembe vett gyermekek ellenőrzését végző szolgálat (hatóság) kontrollként működik, valamint megajánlja a szolgáltatásokat. 7. A kontroll valódi kontroll legyen, jól kiszámítható következményekkel.

1. Az érintett család nem veszi igénybe önként a szolgáltatásokat, ezért „magára marad” a problémával 2. Jelentős erőfeszítéseket igényel a motiváció megteremtése a szükséges változások eléréséhez 3. Nem fog megfelelő eszközrendszer a szakemberek rendelkezésre állni

1. Ellenség helyett „barát”, félelem nélküli kapcsolat 2. Növekvő motiváció a változás irányába a kliensek részéről 3. Növekvő szolgáltatási kínálat 4. Függőségi helyzet csökkenése 5. A tényleges változások arányának növekedése 6. Alacsonyabb intézményi fluktuáció. (Sok szakember a kontroll funkció miatt hagyta el a pályát) 7. Hatékonyabb szociális munka