Evolúciós Pszichológia: Az elme evolúciós megközelítései, a gondolkodás evolúciója, szociális kogníció 2014/2015 Simor Péter

Hogyan mérjük, és hogyan értelmezzük az intelligenciát? Klasszikus evolúciós pszichológia és viselkedésökológiai szemlélet Területspecifikus Evolúciósan kialakult készségek összessége természet Összehasonlító pszichológia Területáltalános Általános probléma megoldás, asszociatív- tanulási képesség laboratórium Konszenzus: az intelligencia mutatója a mentális, viselkedéses jellemz ő k rugalmassága. Az állat megszokott viselkedéses repertoárjától eltér ő, új megoldások születése Ez a képesség fokozza a túlélés és a szaporodás sikerét a faj természetes környezetében (táplálkozás, szociális interakciók, tájékozódás, stb.)

Az agy fejl ő dése együtt jár az intelligencia fejl ő désével? Image from C. Gaser research group

Roth & Dick 2005 Az agy mérete még nem elég…

Relatív agyméret? A testméret növekedésével az agy mérete hatványkitev ő vel n ő (relatív csökkenés) Roth & Dick 2005

Enkefalizációs kvóciens? EQ=Ea/Ee (relatív agyméret/az adott fajra elvárt agyméret a sztenderd fajhoz képest – méret alapján ) Agykéreg, PFC relatív mérete? (ez sem egyértelm ű …pl. egyes elefántoknak, cetféléknek nagyobb) Roth & Dick 2005 C = E / S 2 E : agytömeg; S: testtömeg; C: kefalizációs faktor

Költséges agyak Az emberi agy az anyagcsere 20%-át veszi igénybe Aiello et al (2001): „Drága szövet hipotézis”: energia krízist a gyomorméret csökkentése ellensúlyozta a táplálék min ő ségének javulása a legnagyobb anyagcsereigény gyerek- korban (az es ő évig: az össz. metabolizmus 60%-át az agy növekedése igényli Roth & Dick 2005

Az agyméreten túl: a kéreg finomszerkezete a kérgi oszlopok mérete arányosan n ő az agymérettel a kéreg vastagsága (neuronok s ű r ű sége) viszont nem arányosan n ő az agymérettel ceteknek vékony, f ő eml ő söknek vastag szinapszisok száma (ember 3.6 x idegrostok vezetési sebessége (vastagabb a f ő eml ő söknél, mint a ceteknél és elefántoknál és a távolságok is kisebbek) Roth & Dick 2005

Adaptációk és kérgi specializációk Imitáció vs. Emuláció Tudatelmélet Szintaxis-grammatika Elston et al 2001 A PFC piramissejtjeinek eltérése más lebenyek piramissejtjeit ő l

Mi volt a szelekciós nyomás? Fizikai környezet változásai: kognitív képességek fejl ő dése (tájékozódás, problémamegoldás, emlékezet, stb.) Szociális intelligencia hipotézis (Humphrey, Dunbar, Byrne & Withen) Az általános intelligencia a szociális intelligencia „mellékterméke” Utánzás, nyelv, szociális normák, szabályok, stb. mind erre a készségre épülnek

A szocialitás és rátermettség Silk et al (2003): Páviánok vizsgálata 16 éven át Téri közelség Kurkász(tat)ás A szocialitás mértéke együtt járt az utódok túlélésének mértékével az els ő évben (a legtöbb utódhalál akkor következik be) Szocialitás és reprodukciós siker Egyéb változók (dominancia sorrend, Környezeti feltételek, csoporthatás) Kontrollálása mellett

Hermann és mtsai vizsgálata (2007): Primate Cognition Test Battery (2.5 éves gyerekek és különböz ő korú csimpánzok, orángutánok teljesítményének összehasonlítása különböz ő kognitív funkciókat mér ő feladatokban)

Csoportszervez ő dés Leletek valamint mai vadászó-gy ű jtöget ő társadalmak vizsgálatai alapján: Csapat, banda: 6-10 család (30-50 f ő ) Közös táborhely, legkisebb csoportosulás, olykor önálló családokra bomlás (szárazabb id ő szakok) Klánok, származási csoportok: 3-5 banda ( f ő ) Rokoni kapcsolatok, kölcsönösség, szövetségek, egységes kulturális szokások, személyes, bizalmi kapcsolatok Törzs: f ő Gazdasági és politikai kapcsolatok, házasságok, közös rituálék, szövetségek

Dunbar: a Szociális Agy hipotézis

Bickart et al 2011 Szociális háló és amygdala térfogat kapcsolata (karika-fiatalok, háromszög-id ő sebbek) 58 egészséges személy (19-83 év) kérd ő íves és MRI vizsgálata alapján

Kanai et al 2012

A szociális intelligencia hipotézisnek ellentmondó adatok Egyes magányos fajok „intelligensebbek” a csoportban él ő knél (pl. medve vs. hiéna) Monogám madárfajok pl. baglyok legnagyobb agymérete Madarak esetében az eszközhasználat összefügg a relatív agymérettel, míg a szociális háló nem mutat vele összefüggést Egyes aszociális varjúfélék jobban teljesítenek tanulási feladatokban, mint szociális rokonaik Konklúzió: Érdemesebb párhuzamosan zajló, egymással interakcióba lép ű szelekciós folyamatokban gondolkodni, semmint egyféle szelekciós mechanizmussal magyarázni egy olyan komplex jelenséget, mint az intelligencia.

Új készségek, régi eszköztáron: Meglév ő struktúrák evolúciós újrahasznosítása

Újrahasznosítás a gondolkodás evolúciója során Jobb TPJ (temporoparietal Junction): átfed ő aktivitásmintázat a téri, id ő beli és személyes távolság- közelség ingereire SPL: Superior parietális kéreg: környezeti ingerek helyzetének megfigyelésére (pl. szakkád feladat) és bels ő reprezentációk feldolgozása során (pl. mentális aritmetika) átfed ő aktivitásmintázatot mutat Parkinson & Wheatley, 2015

Kulturális újrahasznosítás és idegrendszeri plaszticitás Neurális darwinizmus gondolata (idegsejtpopulációk, mint a szelekció egységei): alkalmazkodás az organizmushoz (az idegrendszer számára ez a „szelekciós nyomás”) Egy példa: Alfabetizáció és tárgyfelismerés (közös neurális fülke: bal fusiform gyrus; visual word from area) Az írástudók kisebb aktivitást mutatnak az arcokra a bal Fusiform gyrusban, és lassabbak a tükörkép felismerésében (ellentétes „szelekciós nyomások” lásd: „d” „b”) Parkinson & Wheatley, 2015

A kulturális újrahasznosítás gyakorlati alkalmazása Parkinson & Wheatley, 2015

Genevsky et al 2013