Kijev: Ukrajna fővárosa. a Dnyeper folyó két partján fekszik A várost északról a Deszna folyó és a Kijevi-víztározó, délről a Kanyivi-víztározó határolja.

Történelme : Európa egyik legrégibb országa. A várost az 5.században alapították ben ünnepelték a az alapítás 1500 évfordulóját. A 8. és a 9.században Kijev a Kazár Birodalomhoz tartozott. A 9.században végétől a Kijevet a varégok birtokolták ben a nyugat felé nyomuló Batu kán vezette tatár sereg a várost elfoglalva földig rombolta, ennek következtében elveszítette azt a befolyást, melyet évszázadokon keresztül gyakorolt től a Litván Nagyhercegség, majd 1569-től Kijów vajdaság székhelyeként a Lengyel–litván unió része lett és a lengyel király uralma alá tartozott.A 17. században az orosz cár uralma alá került. A város csak a 19. században megindult ipari fellendüléssel kezdett el újra fejlődni.Az I. világháború és az 1917-es orosz forradalom után Kijev az Ukrán Szovjet Szocialista Körtársaság legfontosabb városa, 1934-től fővárosa lett.A II. világháborúban elfoglalták a német csapatok, és a város súlyos károkat szenvedett, csaknem teljesen elpusztult.1991-óta a független Ukrajna fővárosa lett.

Az 1970-es évek és az 1990-es évek között gyors fejlődés ment végbe, mely az ezredforduló után is folytatódik.A belvárosi lakosság fogyása mellett a külvárosok népessége egyre nő.

862-ben Rastislav morva fejedelem hittérítőket kér a bizánci császártól, aki a szaloniki származású Konsztantinoszt és bátyját, Metódot bizza meg evvel a feladattal. Konsztantinosz (aki később felveszi a Cirill nevet) a kisbetűs görög ábécéből még indulásuk előtt megalkotja az első szláv írást, a glagolitát (a cirill betűs írás ősét). A Nagymorva fejedelemség területére érve a hittérítő fivérek megkezdik a kereszténység terjesztését a szláv nyelvű liturgiát használva, és ennek részeként lefordítják szláv nyelvre a szentírás fontosabb részeit. 873 körül Metód megkereszteli az első Přemysl uralkodót. A dinasztia uralkodása alatt Csehország hivatalosan is a Német- római birodalom részévé válik, a Přemysl királyok pedig a császár alattvalói lesznek.

929-ben Vencel fejedelmet testvéröccse, Boleszláv megöleti - részben a hatalom megszerzése, részben a nyugati kereszténység terjesztését ellenzők felbújtása miatt. Halála után Vencelt szentté avatják és Csehország patrónusa lesz. 973-ban II. Boleszláv megalapítja a Prágai püspökséget, ezzel egyesítve a cseh területeket, így létrejön a cseh állam: Bohémia, Morvaország és Szilézia. A XIII. században Csehország és Prága fénykorát éli. II. Přemysl Ottokár ( ) uralkodása alatt az ország területe kiszélesedik, Prága az európai politikai élet és a nemzetközi kereskedelem központja lesz II. Frigyes német-római császár Aranybullában elismeri a cseh királyok örökösödési jogát, ezzel a cseh állam szabadságát.

Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén). Az i. e. 2. évezredben Csehország a La Tène kultúra befolyása alatt állott. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i. e. 2. századból valók, ekkor a kelta boiok ellenőrizték a területet. Valószínűleg innen ered Csehország másik elnevezése a latin Bohemia is. A kelták az i. e. 1. században a hódító germán törzsek elől elvándoroltak. A helyüket a szvéb törzsszövetségbe tartozó nyugati germán törzsek foglalták el, köztük a markomannok, akik i. e. 80 körül érkeztek ide.

A Római Birodalom határa az Ausztria területén folyó Dunánál volt, így különösebb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén az úgynevezett keleti germán népek is megfordultak, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak. Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.

A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Morva Fejedelemség („Nagymorva Birodalom”), amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Közben, 880 körül kezdett kialakulni a Cseh Fejedelemség is, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Morva Fejedelemség végül a magyarok jövetelével bomlott fel. 929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt megindult a kereszténység terjedése ban a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte től a cseh uralkodók azonban ismét hercegi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.

1198-ban I. Ottokár (1198–1230) szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II. Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf - IV.(Kun) László magyar király segítségével ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolta efféle törekvéseit. A 13. században sok német telepes érkezett Csehországba, felfejlesztve a nagy középkori városokat, mint Kutná Hora, Jihlava, Nemecky Brod (a mai Havlíčkův Brod) ban kihalt a Přemysl dinasztia, a helyét a Luxemburg-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.

A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, (IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, a Német-római Császárság, és egyúttal Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak — később ezek visszaadása lett a husziták egyik fő követelése. Csehország a XV. századtól kezdve a Habsburgok birodalmának része lett. Földjén a harmincéves háború és a napóleoni háborúk fontos csatáit vívták. A XIX. században a cseh nemzeti mozgalom megerősödött, de ugyanakkor Prága a német kultúra igen jelentős központja volt

Károly híd Prágában: