Sztrájkok és más akciók Magyarországon Berki Erzsébet Szirák november 14.

A kutatásról A kutatás az OTKA K számú, „A munka változó világa” c. kutatás keretében zajlik Előzmények: ben az OTKA és az OFA támogatásával lefolytatott hasonló kutatás  Első ütem: 281 akció  Második ütem 593 akció  Összesen 874 akció Módszerek:  Kérdőív  Sajtófigyelés és elemzés  Interjúk  Adatbázis építés  Dokumentum-elemzés

Akciók/viták 874 akció  451 a szervezővel felvett kérdőív alapján,  423 pedig sajtóhírek, illetve szakszervezeti kiadványok, dokumentumok alapján Az adatbázis összesen 86 változót tartalmaz 874 akció nem jelent ugyanennyi vitát, miután egy-egy vitában több akció szervezésére is sor került.  Az első szakasz: 228 vitában 281 akció  A második szakasz: 481 vitában 593 akció  Összesen 709 vitában 874 akció

A bekerült akciók Tartalmi kritérium:  A munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érinti,  Szakszervezeti/munkavállalói részvétellel folyik Fajtái:  Sztrájk Figyelmeztető, „Harci”, Szolidaritási  Tüntetés, demonstráció  Aláírásgyűjtés  Egyéb üzemen belüli akciók  Petíció önállóan  Egyéb formák (blokád, éhségsztrájk stb.)

Az akciók száma és megoszlása jelleg szerint Figy. sztrájk SztrájkSzolid. sztrájk Utcai tüntetés Aláírás- gyűjtés PetícióEgyéb üzemen belüli EgyébÖssz % Évi átlag

Az akciók számának alakulása

Az akciók címzettjei – kire akarnak nyomást gyakorolni?

A címzett és az akció jellege

Munkavállalói csoport és a szakszervezet által szervezett akciók száma évente

Az akciókat szervező szakszervezek konföderációs hovatartozása

Az akciók szervezőinek/résztvevőinek jogviszonya és az akciók jellege

Az akciók kiterjedtsége

A vitákban megfogalmazott követelések (az első három legfontosabb)

Az akciók eredményessége jelleg szerint

A vita kimenetele

Sztrájkok (270)

A sztrájkokat jellemző főbb nyers adatok Sztrájkolók számaKiesett munkaóra N Átlag Median Maximum Összesen év átlagában

Sztrájk miatt kiesett munkaóra (1000 óra)

Okok A munkaerőpiac szétesése A szakszervezetek gyengülése A még elégséges szolgáltatás szabályozása

Még elégséges szolgáltatás Megállapíthatja: Megállapodás Törvény Bíróság decemberi tv.-módosítás: Jogellenes a sztrájk, ha nem biztosítják

Például - személyszállítás... vonalanként nem lehet kevesebb, mint a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 66 %-a, az országos és a regionális személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 50 %-a. A még elégséges szolgáltatás mértéke egyetlen település tekintetében sem lehet kevesebb az alapellátás szintjénél: min. napi 3 járatpár A menetrendet a munkáltatónak kell kialakítani, a jogellenesség következményeit a sztrájkot szervezők viselik

Bírósági eljárás A munkaügyi bíróság öt nap, másodfokú bíróság öt nap. Az eljárást perként kezeli Eljárási kérdésekre hivatkozva hosszú eljárás Munkáltatók fellebbeznek Megállapítás: közoktatás, másodfok, a PDSZ kérelmére, szociális ágazat a SZÁDEMBIZ kérelmére

PDSZ határozat A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és megállapítja, hogy a kérelmezettnél a még elégséges szolgáltatás biztosításához elegendő, ha tankerületenként legalább egy, a kérelmezett által működtetett közoktatási intézményt, illetve egyéb más intézményt kijelölnek a gyermekek, tanulók felügyelete biztosítása céljából, és a kérelmező az egyes közoktatási intézményekben szervezett sztrájk kezdete előtt legalább 3 munkanappal a kérelmezettet tájékoztatja az ügyeleti rendszer megszervezése érdekében.

Normák és normaszegések 1. A sztrájk kezdési és befejezési időpontját előzetesen bejelentik, és a sztrájkot megtartják. A szolidaritási sztrájkok rövidek, általában fél órásak. Az elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalásokat jóhiszeműen folytatják le az arra kötelezettek. A kötelezettek körét a törvény példálózó felsorolással írja le. Valójában ki köteles ennek biztosítására?

Az érintett harmadik személyek részéről nem merül fel tömegesen kártérítési igény, a sztrájk ebből a szempontból vis maiornak minősül, a jogi konstrukció a szolidaritás eszméjén nyugszik. A vita tárgya világos és a vitát a sztrájkkal támadott fél nem azzal kíséreli meg elintézni, hogy a sztrájk jogellenességének kimondatása érdekében bírósághoz fordul. A munkáltatók jogellenes sztrájk esetén sem kezdeményeznek kártérítési pereket. A sztrájkban való részvételért a munkavállalókat nem éri hátrány. Normák és normaszegések 2.

Ha a sztrájkkal a kormányt támadják, vagy a munkáltató valóban nem meghatározható, a kormány kötelességszerűen kijelöli a tárgyaló delegációt a törvény 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az ott meghatározott öt napon belül. A politikai sztrájk tilalmát betartjuk. Normák és normaszegések 3.