(Hatályos: I. 1-től) 4.§ (15) A közösségi szolgálat: - szociális, - környezetvédelmi, - a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, - szervezett keretek között folytatott, - anyagi érdektől független, - egyéni vagy csoportos tevékenység - és annak pedagógiai feldolgozása.
6. § (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve: › a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és › b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.
(1) A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése: - állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, - illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, - középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.
felelősségvállalás önbizalom növelése felelős döntéshozatal szociális érzékenység együttműködés empátia konfliktuskezelés problémamegoldás
a) egészségügyi b) szociális és jótékonysági c) oktatási d) kulturális és közösségi e) környezet- és természetvédelemi f) katasztrófavédelmi g) óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatott tevékenység h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység.
(2a) A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat. (2b) A tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő, 133. § (2) bekezdés szerinti intézményben is teljesítheti.
(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. (Pl.: kórház, szociális intézmények)
(4) A középiskola a évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít.
(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.
(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb 1 órás, legfeljebb 3 órás időkeretben végezhető.
(8) A közösségi szolgálat során a tanuló köteles naplót vezetni, amelyben rögzíti: - mikor, hol, milyen időkeretben - milyen tevékenységet folytatott.
Az iskola a fogadó intézménnyel együttműködési megállapodást köt. Fogadó intézményt a tanulók és a szülők is javasolhatnak, ha az eleget tesz a törvényben foglalt meghatározásoknak.
A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a) tanítási szünet ideje alatt a napi 3 órát és a heti 12 órát b) tanítási időben a heti 6 órát és ba) tanítási napon a napi 2 órát bb) tanítási napon kívül a napi 3 órát
A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet.
(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként › a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, ami tartalmazza: - a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, - a megvalósítás tervezett helyét és idejét - a szülő egyetértő nyilatkozatát
› b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, › c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,
› d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, › e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.
Záradék: 46. Igazolom, hogy a tanuló a / tanévben óra közösségi szolgálatot teljesített. 47. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot Tl
Közvetlenség elve: A közösségi szolgálat során nem a szervezetet, hanem közvetlenül a szervezet célcsoportját szolgáló tevékenységet kell végezni. A segítő (diák) és a segítségre szoruló között személyközi együttműködés, partnerség jön létre mely alkalmas a személyiségformálásra, az önismeret fejlesztésére.
Kettős cél elve: A tevékenységek során egyszerre kell a szolgálatjellegnek és az élménypedagógia alapú tanulásnak megvalósulnia. A közösségi szolgálat megvalósulásához szükséges egyfajta tanulási folyamat jelenléte is.
Kölcsönösség elve: A segítő és a segítségre szoruló lehetőségeihez mérten aktívan bevonódik a programba. A kölcsönösség megélésére a felkészítés során kell érzékennyé tenni a diákokat, így elősegítve, hogy a diák nyitott és elfogadó legyen azzal a személlyel, akivel kapcsolatba lép.
Együttműködés elve: Az iskolában vagy a fogadó szervezetnél a közösségi szolgálat kapcsán partneri viszony alakul ki az összes érintett között. Nem jelenhet meg alá-fölérendeltség sem a pedagógus - diák, sem a fogadó szervezet - diák, sem az ellátott, segített személy – diák viszonyában.
A helyi közösség erősítése: A közösségi szolgálat során végzett feladatok olyan tevékenységeket jelentenek, amelyek a helyi közösség javát szolgálják: - az iskolában vagy az iskola közvetlen környezetében (esetleg néhány kilométeres körzetében), - vagy a tanuló lakóhelyén (ill. annak közvetlen környezetében) valósulnak meg.
Szabad választás elve: A diákok - a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján - maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett vagy a maguk által javasolt és az iskola által elfogadott tevékenységek közül.
Arányosság elve: A diák iskolai (pl.: DÖK) vagy olyan külső szervezetnél, amelynek tagja, csak részben végezheti az IKSZ-et. Az ilyen jellegű, egyébként is végzett feladat (pl. diákönkormányzati, sportegyesületi, énekkari, vagy bármely más szervezeti) a közösségi szolgálatban önmagában még nem számolható el. Ha a tevékenység kiegészül aktív, egyéni, az iskolai közösségi szolgálat jogszabályban említett területein ellátandó többletfeladattal, az iskola által elfogadott arányban fogadható el az 50 óra egy részeként.
Változatosság elve: Alapvető pedagógia cél, hogy: több területen (pl. három) és rendszeresen ismétlődő tevékenységekre épülve végezze a diák az ún. kontaktóra (min. 40 óra) feladatait.
Fenntarthatóság elve: Lehetőleg olyan tevékenységekben vegyenek részt a diákok, amelyek: hosszútávon fenntarthatóak, valamint a további évfolyamok és az ellátottak számára is előnyösek.
Anyagi érdektől függetlenség elve: Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán a felek (pedagógus, intézmény, fogadó szervezet, magánszemély, diák, szülő) anyagi érdeke a programban nem merülhet fel, a tanulók tevékenysége nem juttathat senkit ilyen jellegű előnyhöz, haszonhoz.
Szervezett keretek közöttiség elve: A középiskola feladata és felelőssége: az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása. Ezért előírás, hogy - csak az iskola szervezésében lehet az elszámolható tevékenységet végezni, - a diáknak a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell: - az erre jogosult iskolai személy, - a feladat felelősének - és szüleinek a jóváhagyásával.
Részrehajlás-ellenesség elve: A tanuló a közvetlen hozzátartozójánál, annak közvetlen munkahelyén nem végezhet közösségi szolgálatot. A nagyszülők, segítségre szoruló rokonok, közeli hozzátartozók látogatása önmagában érték, de nem számolható el az IKSZ részeként.