Az IKSZ alapelvei, céljai

Az előadások a következő témára: "Az IKSZ alapelvei, céljai"— Előadás másolata:

1 Az IKSZ alapelvei, céljai
Harcosné Rab Rita Szent László Általános Művelődési Központ

2 IKSZ céljai a személyiség fejlesztése kompetenciák fejlesztése
kritikus gondolkodás érzelmi intelligencia önbizalom felelősségvállalás szociális érzékenység együttműködés problémamegoldás empátia

3 A közösségi szolgálat céljai
A felnövekvő nemzedékekben szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. A másik emberre jobban odafigyelő, másik embert megértő, a közösségért tenni akaró magatartásformák alakuljanak ki. hozzájárulni ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat, kompetenciákat életük során jól hasznosíthatják.

4 Önkéntesség ≠ IKSZ Saját elhatározáson alapul
Helyi vagy társadalmi problémára keres megoldást Nincs anyagi ellenszolgáltatás Közjó (más személy, csoport, társadalom) hasznára irányul Szervezett keretek között zajlik Helyi közösség érdekében Pedagógiai feldolgozással történik Tanulási folyamat része 50 óra teljesítése az érettségi megkezdésének feltétele

5 Iskolai Közösségi Szolgálat Totó
1.      Az iskolai közösségi szolgálat milyen módon része a pedagógus feladatainak? a)      Fél állásban a koordinátor tanári megbízást követően. b)      Az osztályfőnöki feladatok terhére, más módon nem elszámolható. c)      Egyéb foglalkozásként a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás a óra között, a szervezési feladatok a es idősávban. 2.     Hol végezhető a közösségi szolgálat? a) Csak saját intézményen belül, vagy magánszemélyeknél. b) Csak saját intézményen kívül - fogadó intézményeknél: állami, önkormányzati, civil és nonprofit szervezetnél. c) Állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben.

6 3.    Mennyi idő van az 50 órából a felkészítésre és feldolgozásra?
a)     5-5 óra áll rendelkezésre, de kevesebb is lehet ebben az esetben nő a tevékenységre fordított idő. b)     3-3 óra maximálisan, ezért a tevékenységre fordítható teljes idő 44 óra. c)     50 óra van tevékenységre, ezen felül van a felkészítés és feldolgozás kontaktórája, amelynek időkerete nincs meghatározva. 4.    Milyen területeken lehet a közösségi szolgálatot végezni? a)     7 területen, elsősorban szociális és környezetvédelmi területen. b)     8 különböző területen: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi, óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenységek, bűn- és baleset megelőzés. c)     6 területen: oktatás, szociális, katasztrófavédelem, környezetvédelem, kulturális és közösségi, egészségügyi területeken.

7 5.   Naponta hány óra tevékenységet lehet végeznie a diákoknak?
a)     5 óra tevékenység lehet maximálisan. b)     Hétvégén 5 óra, hétköznapokon 3 óra. c)   Alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. 6.   Mely évfolyamokon végezhető a közösségi szolgálat? a)     7-12. évfolyamok b)     9-12. évfolyam c)     9-10. évfolyam

8 7.    Lehetséges-e egy év alatt teljesíteni a közösségi szolgálatot?
a)     Nem lehetséges, mert elosztva kell megszervezni évente órában. b)     Lehetőség szerint 3 évre elosztottan kell megszervezni, de az iskola dönthet úgy, hogy 1 évfolyamra koncentrálva szervezi meg. c)     Csak akkor lehet kevesebb évfolyamra koncentrálva megszervezni, ha egy diák több tevékenységben vesz részt. 8.   Milyen dokumentumokat kell az iskolának őriznie a közösségi szolgálattal kapcsolatosan? a)    Együttműködési megállapodások és jelentkezési lapok, b) Közösségi szolgálati naplók és osztályozó naplók, c) Együttműködési megállapodások, jelentkezési lapok és igazolások.

9 9.     Mely diákokra NEM vonatkozik a közösségi szolgálat teljesítésének kötelezettsége?
A felnőttoktatásban résztvevőkre és azon sajátos nevelési igényű tanulókra, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. Azokra a magántanulókra, akik január 1-jét követően kezdik meg az érettségi vizsgájukat. c) Csak az esti tagozat keretében szervezett érettségi vizsgán résztvevők esetében nem előírás.

10 10.    A pedagógiai programban mit kell megjelenítenie az iskolának a közösségi szolgálat kapcsán?
a) Semmit. b) Csak a törvényi rendelkezést. c) Az iskola arculatához illesztve irányelveket érdemes megfogalmazni az IKSZ teljesítésére. 11.     Hogy van szabályozva az iskolán kívül és belül teljesített tevékenységek aránya? a)    Nincs szabályozva, az iskola dönthet a kérdésben. b) % c) %. 12.     Igazolást mikor kell kiadnia az iskolának? a)     Minden évben minden diák számára a teljesített órákról. b) Csak akkor, amikor az iskolát elhagyja a diák és átiratkozik egy másik intézménybe tanulmányai alatt. c) Egyszer az érettségi előtt, ha a tanuló már teljesítette az 50 órát, valamint más intézménybe történő átiratkozás esetén.

11 13.     Az érettségi dokumentációhoz mi tartozik?
a) Minden közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentum. b) Csak az 50 óra teljesítésének igazolása. c) A közösségi szolgálati napló, az igazolás és egy diák beszámoló a tapasztalatokról. +1 kérdés: Milyen módon történik a közösségi szolgálat végzésének értékelése? a)     Nincs érdemjeggyel értékelés, csak feldolgozás, reflexió. b)     Érdemjeggyel történik. c)     Kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.

12 IKSZ alapelvek A kölcsönösség elve azt jelenti, hogy egyszerre kell a szolgálat jellegnek és az élménypedagógia alapú tanulásnak megvalósulnia. Pl. A szemétszedés önmagában csak önkéntességként, azaz szolgálatként értelmezhető. A közösségi szolgálat jelleghez szükséges egy fajta tanulási folyamat jelenléte is pl. a szelektív hulladékgyűjtés tanulmányozása, kapcsolatfelvétel a szemét elszállító szervezetekkel, stratégia kidolgozása a környezetvédelmileg fenntartható megoldásokra. Együttműködés elve, hogy a fogadó szervezetnél és az iskolában is a közösségi szolgálat kapcsán partneri viszony szükséges, nem lehet alá-fölé rendeltségről szó sem a pedagógus-diák, sem a fogadó szervezet-diák, sem az ellátott-diák viszonyában.

13 Anyagi érdektől függetlenség elve: Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán a felek (pedagógus, intézmény, fogadó szervezet, magánszemély, diák, szülő) anyagi érdeke a programban nem merülhet fel, a tanulók tevékenysége nem jutathat senkit ilyen jellegű előnyhöz, haszonhoz. Szervezett keretek közöttiség elve: A középiskola feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása, ezért előírás, hogy csak az iskola szervezésében lehet az elszámolható tevékenységet végezni. A diáknak a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell az erre jogosult iskolai személy, a feladat felelősének és szüleinek jóváhagyásával.

14 Kettős cél elve: A tevékenységek során egyszerre kell a szolgálatjellegnek és az élménypedagógia-alapú tanulásnak megvalósulnia. A közösségi szolgálat megvalósulásához szükséges egyfajta tanulási folyamat jelenléte is. Közvetlenség elve: A közösségi szolgálat során nem a szervezetet, hanem közvetlenül a szervezet célcsoportját szolgáló tevékenységet kell végezni. A segítő (diák) és a segítségre szoruló között személyközi együttműködés, partnerség jön létre, ami a személyek közötti valódi kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, amely alkalmas a személyiségformálásra, az önismeret fejlesztésére.

15 Részrehajlás mentesség elve, hogy nem lehet rokonoknál egyáltalán végezni a közösségi szolgálatot.
A változatosság elve, hogy lehetőség szerint több tevékenységből tevődjön össze az 50 óra, ugyanakkor rendszeresen ismétlődő tevékenységekre épüljön az 50 óra nagyobb része. Arányosság elve azt jelenti, hogy olyan szervezetnél, amelyiknek az illető diák tagja csak részben végezheti szolgálatát, hogy a pályaorientáció, változatosság és egyéb őt érintő szempontok érvényesülhessenek. A helyi közösség erősítésének elve azt jelenti, hogy a tevékenység vagy az iskola környezetében néhány kilométeres körzetben vagy a lakóhely környezetében kell, hogy megvalósuljon a helyi közösség javára.

16 Szabad választás (Önkéntesség) elve a diákok szabad tevékenység kiválasztásában kell, hogy érvényesüljön, ami azt jelenti, hogy a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján az iskola által megszervezett vagy maguk által javasolt és az iskola által elfogadott tevékenységek közül a diákok kiválasztják az általuk végzendő tevékenységeket. Fenntarthatóság elve azt jelenti, hogy olyan tevékenységekben vegyenek részt a diákok elsősorban, amelyek hosszú távon fenntarthatók és a további diák évfolyamok számára is pedagógiailag előnyösek. Vagyis nem érdemes gyermekotthonnak olyan sportokat, rendezvényeket szervezni (pl. squash-mérkőzések), amit nem lehet hosszú távon finanszírozni és csak frusztrációt okoz. Viszont költséget nem igénylő, könnyen megszervezhető tevékenységekbe érdemes bevonni pl. gyermekotthonok, szociális intézmények lakóit.

17 Köszönöm a figyelmet.