Változások a szakképzésben és az új felnőttképzési törvény Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium

2 Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb változásai a 2013/2014. tanévre

3 A szakképzés átalakításának második szakasza A Kormány első szakmaszerkezeti döntésének megjelenése 2012 őszén A szakképzési törvény több elemére irányuló törvénymódosítás 2012 végén A „Követelménymodul” kormányrendelet teljessé válása, azaz 1451 szakmai követelménymodul megjelentetése 2013 márciusában A szakmai és vizsgakövetelmények megjelenése (NGM, HM, NFM, VM, EMMI, BM) A szakképzési kerettantervek megjelenése (összesen 292 db) Szakmai tantervi adaptációk (összesen 217 db)

4 Az első szakmaszerkezeti döntés a 2013/2014. tanévre Még csak kételemű döntés a 2013/2014-es tanévre (támogatott/nem támogatott szakmák és ágazatok) Megyékre és a Fővárosra tettek javaslatot még az rfkb-k (2012. október 1-jétől már az mfkb-k működnek) Támogatott/nem támogatott szakképesítéseket és szakközépiskolai ágazatokat határoz meg A költségvetési támogatás feltétele, hogy az iskola támogatott szakmába vagy ágazatba iskolázzon be, azaz a szakmaszerkezeti döntésnek megfelelően képezzen Vonatkozik az állami és a nem állami szakképző iskolai fenntartókra is A döntés a 331/2012. (XI. 28.) Korm.rendelet mellékleteiben található

5 A szakképzési törvény 2012 végi módosítása A változások zöme január 1-jén lépett hatályba Kihirdette a évi CCXV. törvény Leginkább pontosító, korrekciós változások, amelyek a törvény január 1-jétől történő alkalmazása óta merültek fel Ezek közül a legfontosabbak:  Az ingyenesség szabályainak pontosítása  A képzés munkarendváltás nélküli befejezésének lehetősége  A vizsgabizottság 4. tagjának nem kell a névjegyzéken szerepelnie  A tanuló pótolhatja a mulasztását szorgalmi időszakon kívül is  A tanulószerződés, együttműködési megállapodás szabályai  Kizárólag gyakorlati képzés célt szolgáló tanműhely fogalma  Tanulói juttatás kifizetésének, átutalásának pontosítása

6 A szakmai követelménymodulok teljes körű megjelentetése A szakmai és vizsgakövetelmények (szkvk-k) a szakmai követelménymodulból épülnek fel 2012 nyarán összesen 77+2 szakmára 320 szakmai követelménymodul jelent meg [217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet] 2013 márciusában ez 1451-re egészült ki (84/2013. Korm. rend.] A teljes OKJ valamennyi szakképesítését lefedik a követelménymodulok A 84/2013. (III. 21.) Korm. rend. kis részben az OKJ-t is módosította, és az elnevezések, jelölések változása miatt pedig a szakmaszerkezeti döntés adatait is

7 A szakmai és vizsgakövetelmények A szakmai követelménymodulból alapján kerültek kiadásra A HM két szakképesítésére már 2012 nyarán megjelentette szvk-it [19/2012. (VIII. 28.) HM rendelet] Az NGM a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelettel 2012 nyarán összesen 77 szakmában jelentette meg az szvk-it Ez a szám egészült ki 2013 márciusában 249-re, amely szvk-kat a gazdasági kamara dolgozta ki [12/2013. (III. 28.) NGM rendelet] Márciusban még az NFM szvk-i jelentek meg [2/2013. (III. 29.) NFM rendelet] Május végére megjelentek a VM, a BM és az EMMI szvk-i is [a 41/2013. (V. 28.) VM rendelet, 20/2013. (V. 28.) BM rendelet, 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet]

8 A szakképzési kerettantervek I. A szakmai és vizsgakövetelmények alapján kerültek kiadásra Valamennyi szakképesítésre az NGM miniszter adta ki egyetlen rendeletben [14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben] oldalon összesen 292 szakképzési kerettanterv jelent meg Valamennyi szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakmát tartalmaz Elsősorban az iskolai rendszerű szakképzésre, (néhány kivétellel: SNI-s képzés, HÍD Programok) Szakmai tartalmuk, időkeretük illeszkedik a közismereti kerettantervekhez

9 A szakképzési kerettantervek II. A szakiskolában a 3 éves és a 2 éves képzés óratervét is tartalmazza A szakközépiskolai szakmákra a „4+2-es” és a „4+1-es” képzési forma óratervét is tartalmazza A szakközépiskolai ágazatokra nem kerültek kiadásra külön kerettantervek, a szakmai tartalmat ugyanis a szakma kerettanterve tartalmazza A rendelet 5. és 6. melléklete az SNI-s és a HÍD programban oktatható (eredetileg az iskolai rendszerben nem oktatható) szakmák, részszakképesítések kerettanterveit tartalmazza A felnőttoktatásra nem készült külön kerettanterv, a szakképző iskolának a nappali oktatásra kidolgozott szakképzési kerettanterveket kell megfelelőn adaptálnia

10 A szakmai tantervi adaptációk A Nemzeti Munkaügyi Hivatal közleményeként jelentek meg A 4 mellékletben 217 db szakmai tantervi adaptáció található A közismereti speciális szakiskolai és a Köznevelési Hídprogramra kiadott kerettantervre épülnek SNI-s szakmai tantervi adaptációk:  Rövidebb és hosszabb idejű képzések  Két évfolyamos: 79 db, négy évfolyamos 85 db adaptáció  Háromféle fogyatékosságtípusra és a tanulásban akadályozottakra HÍD II. program:  Rövidebb és hosszabb idejű képzések (10 és 20 hónapos)

11 A szakképzési megállapodás A kormányrendelet megjelenése a napokban várható A szakképzési megállapodás együttműködési megállapodás az állam és a szakképző iskola nem állami fenntartója között Erre a tanévre egyszerűsített, automatizmuson alapuló eljárásban köthetőek meg, egyetértés beszerzése (SZFI, VM) most még nem kell Nem forrást nyújt közvetlenül a nem állami fenntartónak, hanem csak előfeltétele a költségvetési hozzájárulásnak Legkésőbb szept. 30-ig kell megkötni a 2013/2014-es tanévre A Nemzeti Munkaügyi Hivatal megfelelő minta-megállapodást és tájékoztatást is fog biztosítani a megkötéshez A 2014/2015-ös tanévre vonatkozóan felül kell majd vizsgálni

12 Az új vizsgaszabályzat A komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló kormányrendelet megjelent (Magyar Közlöny 141. szám; 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet) Fokozatosan váltja fel a moduláris vizsgáztatást, az új OKJ-s szakmák esetén már az új vizsgaszabályzatot kell alkalmazni A 20/2007-es SZMM rendeletet és a 20/2008-as SZMM díjrendeletet váltja fel Jelentősen lecsökken a vizsgafeladatok száma, a vizsga időtartama és az adminisztráció, ezáltal is csökkennek a vizsga költségei 3 helyett 4 fős vizsgabizottság Az új vizsgáztatási díj egy, a vizsgázók létszámától független állandó díjból, és egy vizsgázói létszámtól függő változó díjból tevődik össze A vizsgáztatást segítő szoftver kerül kifejlesztésre (NHM SZFI által)

13 Egyéb változások Az Országgyűlés ez év tavaszán egy évvel, 2014 tavaszára tolta el a nagy létszámú, összevont állami szakképző iskolák létrehozására vonatkozó határidőt (2013. évi LXV. törvény)  Továbbra is cél állami fenntartók tekintetében valós és kötelező integráció  A nem állami körben továbbra sem kötelező az integráció Köznevelési törvény módosítása: deklarálja, hogy a szakiskola és a szakközépiskola is működhet kizárólag szakképzés évfolyammal (Nkt. 12. § és 13. § évi CXXIX. törvény)

14 Az új felnőttképzési törvény

15 Miért volt szükség új felnőttképzési törvényre? A felnőttképzés minősége – az akkreditációs rendszer ellenére – nem javult. Ez nem túlzás, mert ebben nem igazán érdekeltek sem a képzők, sem a résztvevők, ennek nem hatott ellene a „papírízű” akkreditációs rendszer, nem volt hatékony ellenőrzés. Eredmény: a felnőttképzésben kiadott bizonyítvány mögötti valós tudás igencsak kérdéses

16 A évi LXXVII. törvény A felnőttképzésben szabályozott képzések A felnőttképzésről szóló új törvény a felnőttképzésben szabályozott képzéseket négy un. képzési körre osztja: OKJ szerinti képzések (1. képzési kör) támogatott egyéb szakmai képzések (2. képzési kör) általános és egyéb támogatott nyelvi képzések (3. képzési kör) támogatott egyéb képzések (4. képzési kör) A törvény hatálya lényegében ezekre a képzésekre terjed ki.

17 Az engedélyezés Felnőttképzésben szabályozott képzést csak hatósági engedély birtokában lehet folytatni. Az engedély határozatlan időre szól. Az engedély megadása kérelemre történik. (Köznevelési intézmény OKJ szerinti szakképesítésre vonatkozó kérelme „egyszerűsített” eljárásban kerül elbírálásra.) A kérelemhez - szakértő által előzetesen minősített - képzési programot is csatolni kell. Az engedély további képzésekkel újabb kérelem beadásával, illetve – meghatározott esetekben – a program egyszerű bejelentésével egészíthető ki. A 2. és a 3. képzési körben csak az MKIK, illetve az NMH által nyilvántartott szakmai vagy nyelvi programkövetelménynek megfelelő intézményi képzési program készíthető.

18 Az ellenőrzés, szankciók A hatóság – szakértők bevonásával, kétévenként legalább egyszer – ellenőrzi az engedéllyel rendelkező képző tevékenységét. A hatóság a nem megfelelően működő intézmények engedélyét súlyos szabálysértés esetén visszavonja. Az engedély megszerzésének feltétele, hogy a képző intézmény rendelkezzen vagyoni biztosítékkal engedélye visszavonásának, tevékenysége megszűnésének esetére. Az engedélyét teljesen elveszítő intézmény vezetője, alapítványának, fenntartójának képviselője - az állami intézményfenntartó képviselőjének kivételével - engedéllyel rendelkező, más intézményben nem lehet vezető.

19 A szakértők és feladataik Felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő az lehet, aki engedéllyel rendelkezik, vagyis szerepel a nyilvántartásban. Hatósági szakértői feladatok ellátására kizárólag a nyilvántartásban szereplő szakértők kérhetők fel. A képzési programok előzetes minősítését is csak engedéllyel rendelkező szakértők végezhetik. A hatóság szakértőkkel kapcsolatos feladatai segítésére szakértői testületet (Felnőttképzési Szakértői Bizottság) hoz létre.

20 Az MKIK szerepe a felnőttképzésben A felnőttképzési rendszer működtetésében fontos szerepe lesz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. A Kamara összeállítja és vezeti az OKJ-n kívüli szakmai programkövetelmények nyilvántartását, vezeti a programszakértők nyilvántartását. A programszakértő részt vesz az engedély megszerzésére irányuló kérelmek elbírálásában az első és második képzési körben, az intézmények képzési programjainak minősítésében az első és második képzési körben, az intézmények hatósági ellenőrzésében, különös tekintettel a képzések gyakorlati részének megvalósulására.

21 A törvény végrehajtását szolgáló részletes szabályozás I. Kormányrendelet határozza meg részletesen: az engedélyezési eljárás és követelményrendszer szabályait, a kérelem és bejelentés szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, az engedéllyel rendelkező intézmények nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokat, a kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó (a törvényben megfogalmazottakon túli) szankciókat, az intézmények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

22 A törvény végrehajtását szolgáló részletes szabályozás II. Miniszteri rendeletek határozzák meg részletesen: az igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert, a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére vonatkozó részletes szabályokat, a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének – törvényben megfogalmazottakon túli –követelményeit és eljárási rendjét. A kormányrendelet és a fenti miniszteri rendeletek tervezetei a napokban kerülnek közigazgatási és társadalmi egyeztetésre.

23 Az átmeneti időszak Az akkreditált intézmények engedély megszerzése nélkül, a évi CI. törvény szerint folytathatják az egyébként az új törvény hatálya alá tartozó képzéseiket is. Az akkreditált képzési programok engedéllyel rendelkező képzési programnak számítanak, és ÁFA mentesek. A már megkötött támogatási szerződéssel rendelkező képzéseket végző intézmények intézményi akkreditációja a támogatási szerződés lejártáig érvényben marad. A munkaügyi központ, valamint az NMH által állami vagy uniós forrásból támogatott OKJ szerinti képzések – ez évben – a augusztus 31-én hatályos OKJ alapján is indíthatók.

24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!