FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÓ OKIRATA Minimális kötelező elemek a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény alapján

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÓ OKIRATA A felsőoktatási intézmény alapító okirata kötelezően tartalmazza a következőket: 1.az intézmény hivatalos neve, 2.a fenntartójának neve és címe, 3.az alap- és kiegészítő tevékenysége, az alaptevékenységéhez kapcsolódó egyéb feladatok, 4.azok a képzési területek, tudományterületek, művészeti ágak, képzési szintek, amelyeken a felsőoktatási intézmény képzést folytat, illetve folytathat, ideértve a székhelyen kívüli képzést és a felsőfokú szakképzés szakmacsoportjait is, 5.az ellátott közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, agrár- és vidékfejlesztési, továbbá más feladatok, 6.a vállalkozási tevékenység megjelölése, 7.az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címe, 8.a székhelyen kívüli képzés címe, 9.az intézmény szervezeti tagolásának elvei, 10.a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott ingatlan vagyon megjelölése, 11.a vagyon feletti rendelkezés joga, 12.a maximális hallgatói létszám. EZEKET A KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEKET NEM LEHET AZ INTÉZMÉNY BELSŐ SZABÁLYZATÁBAN RENDEZNI.

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÓ OKIRATA 1.Az intézmény hivatalos neve minden esetben egyezik a z Ftv. mellékletében szereplő névvel. Ettől eltérő elnevezés használatához a törvény módosítása elengedhetetlen. 2.Több fenntartó esetén mindegyikük nevét és címét fel kell az alapító okiratban tüntetni, a fenntartói jogok és kötelezettségek gyakorlásáról szóló megállapodást pedig meg kell a Központhoz küldeni Az alap-, kiegészítő (és a vállalkozási) tevékenységeket EGYMÁSTÓL ELKÜLÖNÍTETTEN kell az alapító okiratban feltüntetni.

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÓ OKIRATA Azon képzési területek, tudományterületek, művészeti ágak, képzési szintek, amelyeken a felsőoktatási intézmény képzést folytat, illetve folytathat, ideértve a székhelyen kívüli képzést és a a felsőfokú szakképzés szakmacsoportjait is: –Nem intézményi autonómia, fenntartói hatáskör –Nem jelent automatikus engedélyt is az adott területen valamely képzés folytatására. Fordítva viszont igaz: ha valamely területen/művészeti ágban nem kapott az intézmény jogosultságot képzés folytatására, addig egy meghatározott képzést sem folytathat, amíg az alapító okiratába erre őt fenntartója nem hatalmazza fel. –Felsőfokú szakképzést csak az az intézmény folytathat, aki az adott felsőfokú szakképzés szakmacsoportjának megfelelő képzési területen legalább alapképzést folytat. (Korábban kiadott engedélyek hatályát nem érinti.) Érdemes tehát az alapító okiratot úgy felépíteni, hogy a későbbiekben ez a láncolat követhető és egymásra épülő legyen. –Képzések felsorolása: nem javasoljuk. Egyrészt az Ftv. értelmében kizárólag a szenátus jogosult dönteni arról, hogy valamely képzést indítani szándékozik-e avagy sem (intézményi autonómia), másrészt valóban érdemes-e egy olyan rendszert felállítani, amelyben ha pontos és következetes kíván lenni az intézmény, akkor minden új képzés esetében módosítja az alapító okiratát (a szenátusi döntést követően persze, hiszen azt megelőzően az autonómia miatt nem is jut a fenntartó eszébe), ami az engedélyezés folyamatában egy plusz (és tegyük hozzá: felesleges) láncszem, vagy pedig lesz egy alapító okirata, ami hasonlít a Mátyás király meséhez: fel is sorolja a képzéseit, meg nem is.....

A felsőfokú szakképzés szakmacsoportjainak megfelelő képzési területek Szakmacsoport Képzési terület egészségügy orvos- és egészségtudomány szociális szolgáltatások társadalomtudomány oktatás (oktatás, pedagógia) pedagógusképzés művészet, közművelődés, kommunikáció művészet művészetközvetítés társadalomtudomány gépészet műszaki elektrotechnika-elektronika műszaki informatika informatika (szoftver) informatika vegyipar műszaki természettudományok építészet műszaki könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar) műszaki faipar műszaki nyomdaipar műszaki közlekedés műszaki környezetvédelem-vízgazdálkodás műszaki közgazdaság gazdaságtudományok ügyvitel bölcsészettudomány gazdaságtudományok kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció gazdaságtudományok vendéglátás-idegenforgalom gazdaságtudományok egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem kis- és kézművesipar) nemzetvédelmi és katonai mezőgazdaság, élelmiszeriparagrár

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÓ OKIRATA Az ellátott közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, agrár- és vidékfejlesztési, továbbá más feladatok: Ebbe a körbe tartozó feladata valamennyi intézménynek van, hiszen az Ftv. szerint a felsőoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyűjtemény, amely könyvtári feladatokon túl levéltári és múzeumi funkciót is elláthat. Vállalkozási tevékenység Intézményi hatáskör a meghatározása, ugyanakkor az alap-, kiegészítő és a vállalkozási tevékenységet egyértelműen el kell különíteni egymástól. Nem megengedhető tehát a szubdelegálás az intézményi SZMSZ- re, valamint az egymástól el nem különíthető felsorolás.

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÓ OKIRATA Székhely: a felsőoktatási alaptevékenység gyakorlásának, valamint a központi ügyintézésnek helye, FELTÉVE, hogy az legalább nyolc évig a felsőoktatási intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésre áll. Telephely: "az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység elhelyezését szolgáló feladatellátási hely.„ E definíció értelmében MINDEN telephelyet nevesíteni kell az alapító okiratban, és az így nevesített egység akkor minősülhet telephelynek, ha az nem az intézmény székhelyén található és az valamely szervezeti egység elhelyezését szolgálja.

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÓ OKIRATA Többször merült fel az a kérdés is, hogy vajon mi minősülhet telephelynek: csak az oktatás célját szolgáló hely, avagy más célokat szolgáló szervezeti egységek is? Az Ftv. értelmében valamennyi felsőoktatási intézmény joga az, hogy oktatási, tudományos kutatási, szolgáltató, és funkcionális szervezeti egységeket hozzon létre és működtessen. A felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei különösen: a kar, a tanszék, az intézet, a botanikuskert, a klinika, a kutatóintézet, a kutatócsoport, a tangazdaság. A felsőoktatási intézmény szolgáltató szervezeti egységei pl.: kollégiumi, informatikai, szociális, kulturális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb egységek (például: közoktatási, gyakorlati képzést biztosító tanműhely, művészeti gyakorlóhely stb.)

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÓ OKIRATA Kar: alapítása: A felsőoktatási intézményben kart létesíteni ugyanis csak a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előzetes véleményének kikérése után lehet. A székhelyen kívüli képzés: „a felsőoktatási intézmény működési helyén (székhely, telephely) kívül részben vagy egészben folyó felsőoktatási képzés.” Pl.: székhelyen kívüli képzési hely egy budapesti székhelyű intézmény Nyíregyházán, az ottani főiskolával együttműködésben folyó alapképzése.

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÓ OKIRATA Szervezeti tagolás elvei Az intézmények elvitathatatlan joga az, hogy saját maguk határozzák meg azt a szervezeti keretet, amiben leghatékonyabban működni tudnak. Ezért a fenntartó az alapító okiratban semmiképpen sem írhatja elő, hogy az általa létrehozott felsőoktatási intézménynek milyen szervezeti egységei legyenek. Az intézmény struktúráját azonban meghatározhatja. Előírható pl.: hogy az intézmény intézetekre, azon belül karokra, tanszékcsoportokra, tanszékekre tagolódik.

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÓ OKIRATA A rendelkezésre bocsátott ingatlanvagyon esetében arra a jogszabályi kitételre kell különösen figyelemmel lenni, miszerint a felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kell állandó székhellyel, továbbá állandó kutatói, oktatói karral. Állandó székhely a felsőoktatási alaptevékenység gyakorlásának, valamint a központi ügyintézésnek a helye, feltéve, hogy legalább nyolc évig a felsőoktatási intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésre áll. Abban az esetben tehát, ha a felsőoktatási intézményben a központi ügyintézés helyét bérleménnyel kívánják megoldani, célszerű az alapító okiratban jelezni, hogy ezen kitételnek a fenntartó eleget tesz. A maximális hallgatói létszám (külön ea.)

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÓ OKIRATA A Központ által bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat be kell jelenteni. Az alapító okirat egy eredeti, a fenntartó (fenntartók) által aláírt példányát kell a Központhoz benyújtani.

KÖZHASZNÚ SZERVEZETKÉNT MŰKÖDŐ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

A KÉRELEM A Központ eljárása KÉRELEMRE INDUL. A közhasznúsági nyilvántartásba vételt - és az igényelt fokozatot - a fenntartó jogosult kérni az FRKP formanyomtatványán (FRK 7010 adatlap), melyhez csatolni kell a hatályos jogszabályoknak - megfelelő alapító okiratot. A kérelemben csak egy fokozat jelölhető meg. Ha a kérelmező kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét kéri, és kiemelkedően közhasznú szervezetté nem minősíthető, a kérelmét el kell utasítani még akkor is, ha egyébként a közhasznú fokozat valamennyi feltételének megfelelne, mivel kérelmező önrendelkezési joga a hatóság által nem csorbítható.

A KÖZPONT ELJÁRÁSA- mit vizsgálunk? -Alapító okiratot -Elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatokat -Az alapító okirat ilyen értelmű rendelkezése esetén egyes belső szabályzatokat

Az alapító okirat- közhasznú, cél szerinti tevékenység Az alapító okiratban meg kell jelölni, hogy melyik - a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, és a szervezet létesítő okiratában is szereplő - cél szerinti tevékenységet mint közhasznú tevékenységet kívánja a felsőoktatási intézmény folytatni. Ez jellemzően az Ftv. 4.§-ban lefektetett tevékenységi kör: "4. § (1) A felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás (különböző képzési szinteken), a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység…….

MIT NEM SZABAD A felsőoktatási intézmény alapító okiratában ki kell mondani (Khtv. 4.§), hogy vállalkozási tevékenységét csak közhasznú tevékenysége érdekében és azt nem veszélyeztetve végzi, gazdálkodásának eredményét nem osztja fel, azt közhasznú tevékenységére fordítja. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A SZENÁTUS Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a vezető szerv (szenátus) -ülésének gyakoriságára (szükség szerint) -az ülés összehívásának rendjére és a napirend közlésmódjára (időpontot, napirendet, helyszínt tartalmazó meghívó); -határozatképességére (határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van) -a határozathozatal módjára; vonatkozó szabályokat.

NYILVÁNOSSÁG A közhasznú működéssel kapcsolatban alapvető garanciális szabály, hogy a vezető szerv, a szenátus ülései nyilvánosak. Az alapító okiratban a vezető szerv üléseinek nyilvánosságára vonatkozó szabályokat úgy kell kialakítani, hogy a fenti alapvető garanciális szabály maradéktalanul érvényre jusson. Ugyanakkor, ha az alapító okirat így rendelkezik, szigorúan meghatározott körben, a fenti garanciális szabályhoz hasonló jelentőséggel bíró alapelvek érvényre juttatása érdekében - pl.: személyiségi jogok védelme, üzleti titok, minősített adatok kezelése esetén - a vezető szerv zárt ülésének elrendelésére is biztosítható lehetőség. Értelemszerűen előállhat olyan eset, amikor bizonyos döntések nyilvánosságra hozatala felveti a személyhez fűződő jogok sérelmét (pl.: hallgató fegyelmi ügye), vagy akár valamely üzleti titok megsértését is (pl. know-how nyilvánosságra kerülése).

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Szintén az alapító okirat tartalmazza a vezető tisztségviselők (Egyszemélyi vezetői feladatot ellátó személy) összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat. Törvényi előírás pl., hogy a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A kérelem benyújtásával egyidejűleg kell nyilatkozni az érintetteknek arról, hogy velük szemben összeférhetetlenség nem áll fenn.

FELÜGYELŐ SZERV Az alapító okiratban rendelkezni kell a felügyelő szerv létrehozásáról, működéséről, hatásköréről. Határozott/határozatlan idejű kinevezés Mindkét esetben - utóbbinál hangsúlyosan - rendelkezni kell a visszahívás lehetőségéről, illetve annak szabályairól. Az elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatokat a felügyelő szerv tagjaira nézve is be kell nyújtani.

BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG befektetési tevékenység : a közhasznú szervezet saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység; Amennyiben a felsőoktatási intézmény úgy dönt, hogy befektetési tevékenységet kíván folytatni, befektetési szabályzatot kell készítenie. A befektetési szabályzatot a szenátusnak kell elfogadnia. A befektetési tevékenység folytatásának tényét jelezni kell az alapító okiratban.

BESZÁMOLÁS AZ ÉVES TEVÉKENYSÉGRŐL Az éves beszámoló, és a közhasznúsági jelentés jóváhagyási módjára vonatkozó rendelkezésben deklarálni kell, hogy a felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetként köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. A közhasznúsági jelentés jóváhagyására és nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat oly módon kell meghatározni, hogy abból egyértelműen kiderüljön, hogy az a szenátus hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés része a számviteli törvény szerinti beszámoló, aminek a jóváhagyása az Ftv. által meghatározott esetben a fenntartó jogosultsága lehet.

A BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉRINTETTSÉGE A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell -olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható, -a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, - a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint -a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY A kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez szükséges többletfeladatokat a Khtv. 5.§-a fekteti le a következők szerint: Az alapító okiratnak a fentieken túlmenően tartalmaznia kell, hogy a szervezet közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!!