Az önszabályozó tanulás pszichológiája Dr. Mester Dolli dollim@ektf.hu 1

Követelmény Az évfolyamdolgozat felépítése: Órai aktivitás Évfolyamdolgozat Az évfolyamdolgozat felépítése: 1. A gyakorlatban kidolgozandó tanulásfejlesztő feladat elméleti alapjai. 2. Legalább 1 tanulásfejlesztő feladat kidolgozása, amelyet a szaktárgyhoz kapcsolódóan az órába beépítve gyakoroltathat a tanulókkal. Terjedelem: 4-5 oldal, + A felhasznált irodalom jegyzéke

Kötelező irodalom www.tanulasfejlesztes.ektf.hu Molnár Éva: Önszabályozó tanulás; nemzetközi kutatási irányzatok és tendenciák; Magyar Pedagógia, 102. évfolyam, 1. szám, 2000, 63-77.p. Réthy Endréné: A kognitív és motivációs önszabályozást kialakító oktatás; Iskolakultúra, 2002/2.; 3-12.p. Oroszlány Péter: A tanulás tanítása. Budapest, AKG Kiadó, 1999. Dávid Mária: (2006) A tanulási kompetencia fejlesztése – elméleti háttér. In: Alkalmazott pszichológia folyóirat, 2006. VIII. évfolyam, 1. szám (51-64. p.) 3

Ajánlott irodalom N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia Pedagógusoknak; Osiris Kiadó, Budapest, 2004. Robert Fischer: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki könyvkiadó, Budapest, 2000 Mező Ferenc – Mező Katalin: Tanulási stratégiák fejlesztése az IPOO-modell alapján Tehetségvadász Stúdió – Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális egyesület, Debrecen, 2007 4

Tartalom Miért fontos? A tanulásfejlesztés módjai Tanulási stílus Metakogníció Tanulásfejlesztés kisiskoláskorban és serdülőkorban Az önszabályozó tanulás

„Az iskola dolga……..” „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni” (Szentgyörgyi Albert)

OECD, PISA- tapasztalatok oktatás sikeressége nagyban függ a tanulási kedv felkeltésétől, önbizalom erősítésétől és a hatékony tanulási stratégiák átadásától a tudás, a lakosság tanultsága mára az országok legfontosabb termelőereje ↓ ezért vizsgálatok, háromévente, 15 évesek matematikai, olvasási-szövegértési és természettudományos tudása az életben szükséges, használható gyakorlatias tudásra irányulva

2000, 2003, 2006: természettudományi eredményünk átlagos, szövegértési és matematikai pontszámunk átlag alatti A PISA2009: ekkor OECD-átlagosra javult a magyar diákok teljesítménye. 2012: különböző mértékben ugyan, de minden eredményünk romlott sem a nyomtatott, sem a digitális tesztekben már nem éri el a magyar tanulók teljesítménye az OECD-átlagot egyik mérési területen sem.

PISA eredmények A magyar gyerekek nagyon gyengén szerepelnek a Pisa-vizsgálatokban, különösen az olvasásban 16-18 évesen funkcionális analfabéta majdnem 25% a jók sokkal motiváltabbak, azaz kedvvel tanulnak, bíznak magukban, és tudják, hogy kell hatékonyan tanulni, a gyengék ezek hiányáról számolnak be

ezek olyan tényezői az iskolai eredményességnek, amit a többség nem hoz otthonról + akkor képes ugyanis a diák önállóan tanulni, az iskolai dolgaiért felelősséget vállalni, ha rendelkezik a megfelelő módszerekkel ↓ a korszerű iskola ezt biztosítja

Az önálló tanulás fejlesztésének módszertani lehetőségei A tanuló aktivitására építő módszerek alkalmazása az oktatásban Direkt tanulás-módszertani fejlesztés Indirekt tanulás-módszertani fejlesztés Tanulási tanácsadás

1. A tanuló aktivitására építő módszerek az oktatásban Kooperatív tanulásszervezés Építő egymásrautaltság Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakció Projekt oktatás Egyéni differenciálás Kritikai gondolkodás fejlesztése

2. Direkt tanulásfejlesztés Hatékony tanulási szokások kialakítása Megfelelő tanulás iránti attitűd kialakítása Tanulási technikák és stratégiák begyakoroltatása A tanulás iránti motiváció kialakítása

2.a. Hatékony tanulási szokások kialakítása A tanulás optimális körülményeinek megteremtése (rendezett tanulási tér, jó fényviszonyok, a taneszközök kezelésének kialakított szokásrendszere). Időtervezés (napirendben, heti rendben a tanulási idő elhelyezése, az egyes tantárgyakhoz szükséges tanulási idő tervezése) A tanulási folyamat szokásrendszerének kialakítása (a tantárgyak tanulásának sorrendje, az ismétlések számának és idejének optimalizálása).

Erősségek, gyengeségek a szokásokban I. Van valami, ami akadályozza abban, hogy munkájában a legjobbat tudja nyújtani? Ha ismeretlen szóval találkozik, meg szokta-e nézni a szótárban? Ugyanazon a helyen szokott tanulni minden nap? Át szokta-e futni a fejezetet, mielőtt elkezdené részletesen olvasni? Reggelente tudja-e már, hogy mivel fogja tölteni a napot? Át szokta-e nézni a fejezetet a bekezdések címeire figyelve, mielőtt elkezdené részletesen olvasni? Van-e az íróasztalán olyasmi, ami elvonhatja figyelmét? El szokta-e olvasni a fejezet elején vagy/és végén található összefoglalást, mielőtt magát a fejezetet olvassa? Tanulás közben át szokott-e siklani grafikonokon, táblázatokon? Együtt tartja-e ugyanahhoz a tárgyhoz tartozó jegyzeteit? Gyakran készít egyszerű ábrákat az olvasott anyag lényeges pontjainak kiemelésére? Az előadásokról vázlatos formában készít-e jegyzetet?

Erősségek, gyengeségek a szokásokban II. Olvasmányairól vázlatos formában készít-e jegyzetet? Amikor memorizál mindent egyszerre akar megjegyezni? Meg szokta próbálni egy mondatban vagy egy rövid bekezdésben összefoglalni az olvasott anyagot? Időnként megpróbálja elemezni saját munkáját, hogy feltárja esetleges gyenge pontjait? Miután elolvasott egy fejezetet s jegyzeteket készített, szokott összefoglalást írni az egész fejezetről? Gyakran előfordul Önnel, hogy egy tesztkérdésre adott válaszról azt gondolja később, hogy az egy másik kérdésre a jó válasz? Vizsga előtt éjszakába nyúlóan szokott tanulni? Szokta-e tudatosan hasznosítani az egyik tantárgyban megszerzett tudást egy másik tanulása során? A vizsgára való felkészülés során szokott-e memorizálni szöveget? Ugyanolyan gyorsan készít jegyzeteket órán, mint amilyen gyorsan ír?

Fontos tanulási szokások Előkészület a tanórára- nyugodt, relaxált figyelem megteremtése a tanóra elején, esetleg témákat „hívni” Emlékeztetők írása otthon az órára készülve- órai történések, fontos gondolatok, személyes szűrő (leltárszerű ismeretek vagy összefüggő szöveg) Próbafelmondás- az olvasottak lényegének összefoglalása és elmondása Figyelem- és ennek ébrentartása- a másikra való figyelem az ismétlés, szervezés, kérdések stb. mentén bennünket is tovább lendít Idegen nyelvek, versek tanulásával kell kezdeni a tanulnivalót és a végén újra ismételni azt, majd reggel átnézni. Itt nem összeadódnak a rászánt percek (ha előzetesen foglalkozunk vele), hanem megtöbbszöröződnek.

Fontos tanulási szokások A frissen tanultak délutáni rögzítése (átfutni az aznap tanultakat és így a magyarázatokat felelevenítsük.) Csak ezután kezdeni bele a másnapi leckébe (napköziben is jó lenne alkalmazni). A tantárgyak sorrendje személyiségfüggő. A legnehezebbel kezdjünk? aztán a könnyebbek? Vagy fordítva? De…. Hasonló jellegű tárgyakat ne vegyünk egymás után. (Homogén gátlás!!) Egy tárgyon belül, ha írásbeli és szóbeli feladat is van, akkor először célszerű a szóbelit megtanulni és az írásbelit utána megírni. Ismétléseknél ne egyszerre sokszor vegyük át az anyagot, hanem gyakrabban, kisebb- nagyobb időközökkel. Ha valamit megununk, vagy elfáradunk benne, tegyük félre és jöhet a következő.

Feladatok a tanulási szokásokkal kapcsolatban A fontos szokásokat érdemes szem elé tenni, tehát kiírni és a tanórán is aszerint „működni”, valamint utalni rá. elmélkedés (egy témáról) koncentráció (egy tárgyról, annak jellemző tulajdonságairól) memoriterek minden nap, közös ismétléssel (de úgy, hogy azért kiderüljön, ki bizonytalanabb)

2.b. Attitűdformálás és motiváció A tanulás légkörének optimalizálása (Rogers-i elvek) A tananyag és gyermek fejlettségi szintjéhez való igazítása Az érdeklődés felkeltése, a tanulói kompetenciamotívumot erősítő módszertani elemek alkalmazása

A tanulási motiváció osztályozása Pedagógiai megfontolásból háromféle szintet különböztetünk meg: Beépült (internalizált) tanulási motívációt, amikor a tanulás a szülőkkel, tanárokkal, önmagunkkal szembeni erkölcsi kötelességé válik. Belső tanulási motiváció (intrinsic): a motiváció a tanuló meghatározott személyiségjegyei vagy a tanulási helyzet sajátosságai révén jön létre. Külső (extrinsic) tanulási motiváció, amely esetén a tanulás csak eszköz valamilyen külsődleges cél elérése érdekében

A tanulási motivációt befolyásoló tényezők A tanuló személyiségbeli összetevői A tanuló szociális igénye A tanuló érdeklődése A szituációtól függő ösztönzési variánsok.

A tanuló személyiségén belüli változók: énkép, önértékelés, önbizalom Az énkép: az önmagunkra vonatkozó nézetek, vélekedések a személyiségfejlődés során fokozatosan alakulnak ki. A gyermek úgy ítéli meg önmagát, ahogyan a környezete viselkedik vele szemben. Az énkép nem egységes, hanem több részből áll. Az önértékelés: az önészleletek pozitív vagy negatív minősítéséből formálódik ki és az önbecsülésben jut kifejeződésre.

Az önbecsülés érzelmi vetülete az önbizalom Az önbecsülés érzelmi vetülete az önbizalom. Az iskolai feladatvégzés szempontjából a tanulók önbecsülésére a teljesítménymotiváció és a szorongás van jelentős hatással. A teljesítménymotiváció két tényezőtől függ: A siker elérésére irányuló késztetés, a sikerorientáció A kudarc elkerülésére irányuló törekvés, a kudarcorientáció.

A tanulók szociális igénye A felnőtt példaképpel való azonosulás igénye. A felnőttektől való függőség igénye, különösen a fiatal tanulóknál erős. Érvényesülés és elismerés igénye a tanárral vagy/és a diáktársakkal szemben. A büntetés elkerülésének igénye.

A tanuló érdeklődése Ide tartozik az általános fizikai és szellemi aktivitás, az új iránti fogékonyság, a kitartás és szorgalom. A specifikus exploráció célja az információszerzés. Ezt a fajta kíváncsiságot az újszerűség, a bizonytalanság, a titokzatosság kelti fel. A szórakoztató exploráció célja, hogy elegendő változatosságot vigyen a tanuló életébe.

Szituációtól függő ösztönzési variánsok A tanulási szituáció része a pedagógus is. A tanár autokratikus, demokratikus, vagy hanyagoló vezetési stílusa alapvető hatással van a tanulók iskolai magatartására. Kozéki Béla szerint a motiváció területei: Érzelmi kapcsolatok (affektív összetevő). A nevelés vagy meleg, emberi kapcsolatokra ösztönző – vagy hideg, elutasító, inkább szembefordulásra késztető.

Tapasztalatszerzés, értelmi ösztönzés (kognitív összetevő) Tapasztalatszerzés, értelmi ösztönzés (kognitív összetevő). A nevelés nyílt, aktivitásra, önálló ismeretszerzésre ösztönző – vagy zárt, korlátozó, gátló, inkább passzivitást elősegítő. Morális (effektív összetevő). A nevelés erős, felelősségvállalásra, akaratra ösztönző, kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló követelmény betartására ösztönöz – vagy gyenge, a felelősségvállalás alóli kibúvásra késztető hatása van.

2.c. Tanulási technikák és stratégiák begyakoroltatása Elemi tanulási technikák alapvető tanulási módszerek, apró tanulási fogások, amelyek elősegítik a tananyag megértését, tanulását. Összetett tanulási technikák: az elemi módszerek együttes alkalmazása, kombinálása (jegyzetelés, összefoglalók, táblázatok, vázlatok, mind map-ek készítése) Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása (pld: a szótanulás különböző módszerei idegen nyelvek esetében) Tanulási stratégiák: a tanulási feladat végrehajtásának célszerű tervezése, a tanulási technikák egységes műveletsorokká rendezése (pld. PQRST – módszer) A tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztése

Tanulási technikák Mindazok a gondolkodási és cselekvési műveletek, melyek a tanulás gyakorlati megvalósulását jelentik. Olyan módszerek, a tanulás apróbb lépései, amelyek elősegítik a tanulnivaló megértését, rögzítését, előhívását, egymással kapcsolatba hozását.

Elemi tanulási technikák Szöveg hangos olvasása Néma olvasás Elhangzott szöveg elmondása Elolvasott szöveg néma átismétlése a szövegbeli támpont nélkül Elmondás más személynek Elmondani magnónak és visszajátszani Ismétlés Beszélgetés társakkal a tanult információkról Előzetes áttekintés Utólagos áttekintés

Ismeretlen szó meghatározása A szövegkörnyezet elemzése Visszalapozás a korábban tanult fejezethez Szótárak, lexikonok, kisegítő könyvek Aláhúzás Parafrazeálás Kulcsfogalmak kiírása Kulcsfogalmak definíciója Jegyzetelés Tanári vázlat,ábra

Fogalmak közti kapcsolatok megkeresése és rögzítése Egy lényeges fogalom köré illeszkedő asszociatív fogalmak. Alá-, fölérendeltségi viszonyok. Mellérendelt viszonyban levő fogalmak. Ellentétes fogalmak. Ok-okozati kapcsolat. Összefoglalás Kérdésfeltevés Kérdésre válaszolás Grafikon,ábra készítése Grafikon ábra értelmezése

Tanulási stratégiák A tanulásra vonatkozó tervek, elhatározások rendszere, melyek meghatározott célra irányulnak, tartósak, adaptálhatóak, és variálhatók. A tanulási feladat végrehajtása, során a tanulási technikák egységes műveletsorokká rendeződnek, így alakítva ki a tanulási stratégiát.

A tanulási stratégiák Mélyrehatoló: A dolgok átlátására, megértésére törekszik, az új ismereteket igyekszik a régiekhez kapcsolni, önállóan próbál véleményt alkotni. Reprodukáló: A részletek megjegyzésére épül, a tanulás célja a minél pontosabb felidézés az összefüggések feltárása nélkül. Szervezett: Jó munkaszervezéssel törekszik a legjobb teljesítményt elérésére .

PQRST módszer Önálló ismeretfeldolgozáshoz, egyik leginkább alkalmazható tanulási stratégia A hatékony tanulás egyes 1. Áttekintés (Prewiew) 2. Kérdésfeltevés (Question) 3. Olvasás (Read) 4. Felmonás (Self recitation) 5. Ellenorzés (Test) A módszer alkalmazásával hatékonyan tanulhatók önállóan egész tankönyvek, vagy nagyobb fejezetek. Az első (P) és az utolsó (T) lépések a fejezetekre, mint egészekre alkalmazandók, A három középső lépés (Q _ R _ S) a fejezet minden egyes szakaszán egyenként hajtandó végre.

A tanulási stílus preferált információfeldolgozási mód - személyiségtulajdonság Az egyén által leginkább előnyben részesített (preferált) külső és belső feltételek és módok, melyek között a tanulás végbemegy (Bireley, 1987.) A megismerés tipikus módja, amely tükrözi , hogy a személy milyen észlelési ingereket fog fel és dolgoz fel könnyebben, milyen ingerekre emlékszik jobban. A különböző probléma-megoldási stratégiák közül melyeket alkalmazza hatékonyabban, és a tanulást az emlékezeti információkat hogyan szervezi. Egy kognitív stílus, amely meghatározza a megismerés (tanulás) útját, módját.

A tanulási stílusok Információ-feldolgozás alapján: Analitikus Globális Impulzív Reflektív Érzékleti modalitások alapján: (az érzékszervi ingerek feldolgozása szerinti elkülönítés) Vizuális Auditív Motoros

Felder tanulási stílusa

Metakogníció „a tudásra vonatkozó tudás” (Csíkos, 2007. 13. o.) „…olyan érzésem van, mintha mindenki tudná, hogy a jelenség (tudniillik hogy az ember tudásra tehet szert saját tudásáról és képes a saját gondolkodását tudatosan megtervezni, nyomonkövetni és ellenőrizni) kétségkívül létezik, sőt elméleti alapon igazoltnak vehetjük, hogy a jelenség pedagógiai szempontból is releváns. (Csíkos, 2004. 4. o.)

3. Indirekt tanulásfejlesztés Tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése (figyelem, emlékezet, gondolkodás, szókincs, olvasás, írás) Megfelelő tanulási környezet kialakítása

Értelmi képességek Figyelem Emlékezet Problémamegoldó gondolkodás

Változik-e a figyelem az életkorral? A kisebb gyerekek figyelmét könnyebben elterelik a környezetükben levő egyéb ingerek. Figyelmüket jobban magukra vonják a színek, mozgások, a meglepő és újszerű ingerek. Később egyre jobban képesek irányítani, mire figyeljenek (Flavell, 1985). A figyelem irányításának képessége gyorsan nő 12-13 éves kor között, majd a növekedés üteme kicsit lelassul (Wittrock, 1987).

Mit tehetünk? A különböző modalitások tanításban való felhasználásának fontossága! Egy-egy nagy koncentrációt igénylő szakasz után próbáljunk pár percet lazítani! Nagyon fontos, hogy hangsúlyozzuk – hogy az adott jelenséggel hol találkozhatunk a hétköznapokban. Az óra elején ismertetjük az óra célját, azt, hogy mit is szeretnénk velük megtanítani, könnyebbé teszi a lényeges információk kiszűrését.

Időzzünk el jobban a fontosabb részeknél! Az érdekes példákon túl minden lényeges ponthoz tervezhetünk egy-egy kérdést. Ismerjük tanítványaink érdeklődését, kérdéseinket, az elvégzendő feladatokat összeállíthatjuk úgy, hogy közel essenek azokhoz. Vegyük figyelembe, hogy az idősebb illetve a jobb tanulók közül sokan általában hosszabban képesek figyelni, mint a fiatalabbak vagy gyengébbek. Mielőtt továbblépünk a tananyagban, győződjünk meg arról, hogy a gyerekek tudják az alapokat!

Emlékezet Bejuttatni az információt a memóriába Előhívni az információt a memóriából

Stratégiák az előhívás javítására Túltanulás: elég egyszerű módszer, ami könnyen mechanikussá válhat. Az anyag gyakorlását jelenti, miután a diák már tudja. Az anyag csoportosítása: Ennek eredményeképpen az információk értelmes kapcsolatba lépnek egymással, így könnyebb megjegyezni őket. Az anyag átfogalmazása és összefoglalása. Az anyag mélyebb szintű feldolgozását segíti, így teszi könnyebbé a felidézést is. Nagyon hasznos, ha az új anyag bevetőjében az anyaghoz fokozatosan közelítünk és ismerős, már tudott dologhoz kötjük.

Az emlékezet fejlesztése Tömbösítés: A rövidtávú memóriánál már említettük a módszert. Hosszú gyakorlást igényel, de hatékony. Asszociatív emlékezetfejlesztés: bizonyos asszociációk alapján tesszük könnyebbé a megjegyzést. Ilyen a rímek vagy ellentétpárok megjegyzése. Mnemotechnikai módszerek: A kódoláshoz a képzeletet hívjuk segítségül. Kapcsolás módszere: a megtanulandó lista elemeit egy közös képbe rendezzük Történet módszere: A lista elemeit történetbe szőjük. Helyek módszer: A lista elemeit képzeletben elhelyezzük egy ismert útvonalon vagy akár a lakásban. Kontextus: Az előhívás a legkönnyebb, ha visszamegyünk abba a környezetbe, ahol a tanulás megtörtént.

Problémamegoldó gondolkodás Már megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása

A problémamegoldás fejlesztése Sok cselekvéses feladatot adjunk! A feladatok legyenek a valósághoz köthetőek! Jobbak az olyan feladatok, melyekben keverednek a lényeges és lényegtelen elemek, melyeket a tanulónak kell szétválogatni. Jól el kell találni, mely feladat illeszkedik a tanuló szintjéhez. A túl nehéz feladat elrettentheti, a túl könnyűt unja. A feladatok nehézsége fokozatosan növekedjen!

Kritikai gondolkodás Ennis: reflektív és észszerű gondolkodás annak eldöntésére, hogy mit higgyünk el és mit tegyünk Metakogníció: saját gondolkodási folyamataink tudata: Saját tanulási és memóriakapacitásunk ismerete Mely tanulási stratégiák hatékonyak számunkra és melyek nem Tanulási feladat megközelítésének megtervezése Hatékony tanulási stratégiák alkalmazása Saját jelenlegi tudásszintünk nyomon követése Hatékony stratégiák a korábbi információk felidézésére

4. Tanulási tanácsadás a tanulási problémák személyre szabott kezelése a tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztése a tanulási problémához illeszkedő direkt tanulás-módszertani fejlesztés

A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés

A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés fő feladatai kisiskoláskorban Fejlődés-lélektani jellemzők: A hangsúly a szándékos tanulásra helyeződik. Megjelennek az emlékezeti stratégiák, mint az ismételgetés, emlékezeti szervezés. Megfigyelhető a mechanikus bevésésre való hajlam. 9 éves korig nem tudják önállóan elemezni a tananyag lényeges részeit.

A tanulás fejlesztésének fő feladatai: Felkészíteni a tanulókat az elemi tanulási technikák készségszintű alkalmazására (írás, olvasás, ismétlés, áttekintés, beszélgetés a társakkal a tanult információkról) Kialakítani egy hatékony tanulási szokásrendszert otthon és az iskolában (a tanulás helyének elrendezése, idejének beosztása, a tanulási folyamatra vonatkozó szokások kialakítása pld. tanulandó tárgyak sorrendje) Felkészíteni a tanulókat az önálló feladatvégzésre – aktivitásukra építő módszerek alkalmazásával Fejleszteni a tanuláshoz szükséges alapképességeket, pótolni a hiányokat Tanácsokat adni a szülők részére, az önálló tanulás otthoni fejlesztéséhez

A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés fő feladatai serdülőkorban Fejlődés-lélektani jellemzők: 9 éves kor után megnő az emlékezet terjedelme, a szóbeli absztrakt emlékezés aránya. Az emlékezet és a gondolkodás fejlődésének következtében az értelmes tanulás kerül előtérbe. A tanulásban egyenetlenség figyelhető meg, a serdülő a számára érdekes anyagot tanulja, az érdektelent elhanyagolja. Középiskolás korra kifejlődik az önirányított tanulás képessége. Alkalmazni tudják a korábban megtanult tanulási technikákat. Kialakul a tanulásra vonatkozó metakogníció.

A tanulás fejlesztésének fő feladatai: A hangsúly az értelmes tanulás fejlesztésére helyeződik. Fontos a lényegkiemelés, az összefüggések felismerésének fejlesztése. Összetett tanulási technikák tanítása (jegyzetelés, vázlat, ábrák, táblázatok, készítése). Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása. Középiskola végére hatékony tanulási stratégiák kialakítása (pld. PQRST- módszer) A felső tagozat végétől egyéni vagy csoportos tanácsadás alkalmazása, amennyiben tanulási problémával küzdenek

Az önszabályozó tanulás

Definíció Schunk és Zimmerman (1994):olyan komplex gondolkodási, érzelmi, akarati és cselekvési önfejlesztési képesség, amely minden esetben a saját cél elérésére irányítja a tanulási képességeket

Az önszabályozó tanuló jellemzői (Zimmerman, 1995) A tanulás a tanuló kezdeményezésére jön létre Kitartás Önállóság Hatékony tanulási stratégiákat alkalmaznak és felmérik a következményeket Önreflexívek Kialakult érdeklődés Belső, személyes célok megfogalmazása Saját képesség reális ismerete A tanulás szeretete

Önszabályozó tanulás fázisai célkitűzés – tervezés – aktiválás (tanulási cél megfogalmazása, problémával kapcsolatos előzetes tudás aktiválása, a feladat nehézségének megjóslása, saját hatékonyság felbecsülése stb.) monitorozás – figyelemmel kísérés (egy esemény vagy tevékenység kontextusának figyelemmel kísérése, kitartás, erőkifejtés észlelése és nyomon követése, stb.) kontrollálás – szabályozás (figyelemmel kísért események (stratégiák, motiváció, erőkifejtés) korrekciója, módosítása majd szükség esetén a feladat változtatása és újraértelmezése) reakciók – reflexiók – visszacsatolás (összevetik a teljesítményüket a célkitűzésben megfogalmazott elvárásokkal, önreflexiós bírálat, értékelés és attribúció a saját teljesítményről az adott feladaton belül)

Az önszabályozó tanulás stratégiái Pintrich (1999) Kognitív tanulási stratégiák, amelyek segítik a tanulókat figyelmük fenntartásában, az információ szelektálásában, kidolgozásában, memorizálásában, ismétlésében Metakognitív és szabályozó stratégiák, amelyek a tanulói törekvések reflexiói, monitorozzák és szabályozzák a tanulók kognitív stratégiáit Forrás-menedzselési stratégiák, amelyek a külső és belső „források” menedzselését, kiaknázását és felhasználását segítik (pl.: motiváció) 62

Kutatási irányok A megismerő folyamatokat, az értelmi komponenseket (kognitív és metakognitív stratégiák kiválasztása, alkalmazása) hangsúlyozó kutatások Motivációs és a selffel kapcsolatos komponenseket (célmegfogalmazások, énkép, önhatékonyság, kontroll-tevékenységek) kiemelő kutatások Szocio-kognitív komponensekre fókuszáló kutatási irányzatok, amelyek a tanulási helyzetek, stílusok vizsgálatára vonatkoznak. 63

Ford és Nichols (1991) az önszabályozó folyamatok három mechanizmus működésétől, együttműködésétől függnek: Visszacsatoló mechanizmus (feedback), ami a cél vetületében monitorozza és értékeli a folyamatot Előrecsatoló mechanizmus (feedforward), amely a személyes lehetőségeknek és környzeti elvárásoknak megfelelően irányítja a folyamatot. Kontroll folyamatok aktiválása, a rivális célok és zavaró tényezők ellenőrzésére 64

A megismerő folyamatokra vonatkozó vizsgálatok A megismerés az értelmi komponensek szerepét hangsúlyozó elméletek szerint az önszabályozó tanulás folyamatát alapvetően a kognitív és metakognitív képességek határozzák meg. A sikeresség nagyban függ attól, hogy milyen stratégiát alkalmaznak, hogyan tervezik meg és valósítják meg az adott tanulási tevékenységet. 65

Célkeretben valósul meg a feladatspecifikus célok kiválasztása Pintrich (2000) három típusát különbözteti meg a tervezés és aktiválás folyamatának: Célkeretben valósul meg a feladatspecifikus célok kiválasztása Előzetes tudás alkalmazása a tanulási folyamatban A metakognitív tudás alkalmazása a tanulás számára hasznosnak tűnő kognitív feladatok és kognitív stratégiák tudatos használatára irányul. 66

Az önszabályozó tanulás a metakognitív tudást három komponensre osztja: Deklaratív tudás: gondolkodási stratégiák felismerésére („tudni, mit”), Procedurális tudás: kiválasztott stratégia alkalmazására („tudni, hogyan”) Feltételes tudás: használat körülményeire („tudni, mikor” és „miért”) vonatkozó képesség 67

A motivációs komponensekre és a selfre irányuló vizsgálatok Dweck (1998) modelljében a két fő irányvonal: A tanulási cél a kompetencia növelésére vonatkozik A teljesítmény-cél magában foglalja vagy a kompetenciára vonatkozó negatív értékelések elkerülését, vagy a teljesítmény pozitív értékelésének elérését. 68

Célirány monitorozása (a feladat elvégzésre irányuló törekvés) A motiváció és affektív apparátus szabályozó funkciója a következő folyamatokra irányul: Célirány monitorozása (a feladat elvégzésre irányuló törekvés) Önhatékonyság (a feladat elvégzésére irányuló kompetencia felbecsülése) A feladat értékéről való meggyőződés A személyes érdekek a feladat elvégzésében A motivációs monitorozás során negatív érzelmek segítségül hívása (bűntudat, szégyenérzet) is segíthet a feladatvégzési kitartásban. 69

Szocio-kognitív komponensekre irányuló elméleti megközelítések Az önszabályozó tanulás folyamatában a környezeti kontextus meghatározó tényező. A tanulási esemény fogalma: a tanuló célirányos tanulási helyzetben való részvétele. Az informális tanulás rugalmas, és nem kényszerítő jellegű, és ebből adódóan kedvező hatást gyakorol a különböző önszabályozási stratégiák alkalmazására. Az osztályteremben megvalósuló tanulási esemény sem nem kumulatív, sem nem célirányos, mivel közvetett tapasztalatot ad, és a tanár által kitűzött célok vezérlik. 70

Az önszabályozó tanulás kutatási irányainak közös elemei Aktív, konstruktív alapfeltétel: aktív, a tanulási folyamatban konstruktív tanulót feltételez Kontroll-képesség alapfeltétel: a tanulók képesek a monitorozást, a kontrollálást és a szabályozást megismerő tevékenységük, motivációjuk és viselkedésük központi tényezőjévé tenni. Cél, kritérium vagy a mértékadó elvárás alapfeltétele: célok vagy referencia-értékek 71

Az önszabályozó tanulás aktív, konstruktív folyamat, ami által a tanulók megállapítják tanulási céljaikat. Megpróbálják monitorozni, szabályozni és kontrollálni saját megismerésüket, motivációjukat és viselkedésüket, összhangban az elvárásokkal és lehetőségekkel. 72