Az önszabályozó tanulás pszichológiája

Az előadások a következő témára: "Az önszabályozó tanulás pszichológiája"— Előadás másolata:

1 Az önszabályozó tanulás pszichológiája
Dr. Mester Dolli 2019

2 Kötelező irodalom Héjja-Nagy Katalin – Dávid Mária – Mester Dolli (2015): Neveléslélektan – egyéni bánásmód Molnár Éva: Önszabályozó tanulás; nemzetközi kutatási irányzatok és tendenciák; Magyar Pedagógia, 102. évfolyam, 1. szám, 2000, p. Réthy Endréné: A kognitív és motivációs önszabályozást kialakító oktatás; Iskolakultúra, 2002/2.; 3-12.p. Oroszlány Péter: A tanulás tanítása. Budapest, AKG Kiadó, 1999. Dávid Mária: (2006) A tanulási kompetencia fejlesztése – elméleti háttér. In: Alkalmazott pszichológia folyóirat, VIII. évfolyam, 1. szám ( p.)

3 Ajánlott irodalom N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia Pedagógusoknak; Osiris Kiadó, Budapest, 2004. Robert Fischer: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki könyvkiadó, Budapest, 2000 Mező Ferenc – Mező Katalin: Tanulási stratégiák fejlesztése az IPOO-modell alapján Tehetségvadász Stúdió – Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális egyesület, Debrecen, 2007

4 Miért fontos? OECD, PISA- tapasztalatok
oktatás sikeressége nagyban függ a tanulási kedv felkeltésétől, önbizalom erősítésétől és a hatékony tanulási stratégiák átadásától PISA az oktatási rendszerek teljesítményét és egyéb jellemzőit méri a modern, tudásalapú munkaerőpiac szempontjából fontos képességek mentén ↓ ezért vizsgálatok, háromévente, 15 évesek matematikai, olvasási-szövegértési és természettudományos tudása az életben szükséges, használható gyakorlatias tudásra irányulva

5 2000, 2003, 2006: természettudományi eredményünk átlagos, szövegértési és matematikai pontszámunk átlag alatti A PISA2009: ekkor OECD-átlagosra javult a magyar diákok teljesítménye. 2012: különböző mértékben ugyan, de minden eredményünk romlott sem a nyomtatott, sem a digitális tesztekben már nem éri el a magyar tanulók teljesítménye az OECD-átlagot egyik mérési területen sem.

6

7

8 PISA eredmények Az OECD-országokban a diákok 7,9% nyújtott csúcsteljesítményt, a leggyengébben teljesítők aránya pedig 5,7% volt. Magyarország esetében ez a két szám 3,3%, illetve 8,7%. A magyar gyerekek nagyon gyengén szerepelnek a Pisa- vizsgálatokban, különösen az olvasásban a jók sokkal motiváltabbak, azaz kedvvel tanulnak, bíznak magukban, és tudják, hogy kell hatékonyan tanulni, a gyengék ezek hiányáról számolnak be

9 ezek olyan tényezői az iskolai eredményességnek, amit a többség nem hoz otthonról + akkor képes ugyanis a diák önállóan tanulni, az iskolai dolgaiért felelősséget vállalni, ha rendelkezik a megfelelő módszerekkel ↓ a korszerű iskola ezt biztosítja

10 Az önszabályozó tanulás

11 Definíció Schunk és Zimmerman (1994):olyan komplex gondolkodási, érzelmi, akarati és cselekvési önfejlesztési képesség, amely minden esetben a saját cél elérésére irányítja a tanulási képességeket

12 Az önszabályozó tanuló jellemzői (Zimmerman, 1995)
A tanulás a tanuló kezdeményezésére jön létre Kitartás Önállóság Hatékony tanulási stratégiákat alkalmaznak és felmérik a következményeket Önreflexívek Kialakult érdeklődés Belső, személyes célok megfogalmazása Saját képesség reális ismerete A tanulás szeretete

13 Önszabályozó tanulás fázisai
célkitűzés – tervezés – aktiválás (tanulási cél megfogalmazása, problémával kapcsolatos előzetes tudás aktiválása, a feladat nehézségének megjóslása, saját hatékonyság felbecsülése stb.) monitorozás – figyelemmel kísérés (egy esemény vagy tevékenység kontextusának figyelemmel kísérése, kitartás, nehézségek, erőkifejtés észlelése és nyomon követése, stb.) kontrollálás – szabályozás (figyelemmel kísért események (stratégiák, motiváció, erőkifejtés) korrekciója, módosítása majd szükség esetén a feladat változtatása és újraértelmezése) reakciók – reflexiók – visszacsatolás (összevetik a teljesítményüket a célkitűzésben megfogalmazott elvárásokkal, önreflexiós bírálat, értékelés és attribúció a saját teljesítményről az adott feladaton belül)

14 Az önszabályozó tanulás szabályozási stratégiái (Pintrich,1999)
Kognitív tanulási stratégiák (figyelem fenntartása, információ szelektálása, kidolgozása, memorizálása, ismétlés) Metakognitív és szabályozó stratégiák, (tanulói törekvések reflexiói, monitorozzák és szabályozzák a tanulók kognitív stratégiáit) Forrás-menedzselési stratégiák, (külső és belső „források” menedzselését, kiaknázását és felhasználását segítik (pl.: motiváció, felhasználható idő) 14

15 Kutatási irányok A megismerő folyamatokat, az értelmi komponenseket (kognitív és metakognitív stratégiák kiválasztása, alkalmazása) hangsúlyozó kutatások Motivációs és a selffel kapcsolatos komponenseket (célmegfogalmazások, énkép, önhatékonyság, kontroll-tevékenységek) kiemelő kutatások Szocio-kognitív komponensekre fókuszáló kutatási irányzatok, amelyek a tanulási helyzetek, stílusok vizsgálatára vonatkoznak. 15

16 A megismerő folyamatokra vonatkozó vizsgálatok
az önszabályozó tanulás folyamatát alapvetően a kognitív és metakognitív képességek határozzák meg. A sikerességet befolyásolja: milyen stratégiával dolgozik az adott tanulási tevékenység tervezése és megvalósítása 16

17 Pintrich (2000) három típusát különbözteti meg a tervezés és aktiválás folyamatának:
Feladatspecifikus célok kiválasztása Előzetes tudás alkalmazása a tanulási folyamatban A metakognitív tudás alkalmazása (a kognitív feladatok és kognitív stratégiák tudatos használatára irányul) 17

18 Az önszabályozó tanulás a metakognitív tudást három komponensre osztja:
Deklaratív tudás: gondolkodási stratégiák felismerésére („tudni, milyen”), Procedurális tudás: kiválasztott stratégia alkalmazására („tudni, hogyan”) Feltételes tudás: használat körülményeire („tudni, mikor” és „miért”) vonatkozó képesség 18

19 A motivációs komponensekre és a selfre irányuló vizsgálatok
Célok megfogalmazásában, tanulási folyamat fenntartásában, eredményességében a motívumok szerpe meghatározó Pl. Dweck (1998) modelljében a két fő irányvonal: A tanulási cél a kompetencia növelésére vonatkozik A teljesítmény-cél magában foglalja vagy a kompetenciára vonatkozó negatív értékelések elkerülését, vagy a teljesítmény pozitív értékelésének elérését. 19

20 A motiváció és affektív apparátus szabályozó funkciója
a következő folyamatokra irányul: Célirány monitorozása (a feladat elvégzésre irányuló törekvés) Önhatékonyság (a feladat elvégzésére irányuló kompetencia felbecsülése) A feladat értékéről való meggyőződés A személyes érdekek a feladat elvégzésében A motivációs monitorozás során negatív érzelmek segítségül hívása (bűntudat, szégyenérzet) is segíthet a feladatvégzési kitartásban. 20

21 Szocio-kognitív komponensekre irányuló elméleti megközelítések
Az önszabályozó tanulás folyamatában a környezeti kontextus meghatározó tényező. A tanulási esemény fogalma: a tanuló célirányos tanulási helyzetben való részvétele. Az informális tanulás rugalmas, és nem kényszerítő jellegű, és ebből adódóan kedvező hatást gyakorol a különböző önszabályozási stratégiák alkalmazására. Az osztályteremben megvalósuló tanulási esemény sem nem kumulatív, sem nem célirányos, mivel közvetett tapasztalatot ad, és a tanár által kitűzött célok vezérlik. 21

22 Az önszabályozó tanulás kutatási irányainak közös elemei
Aktív, konstruktív alapfeltétel: aktív, a tanulási folyamatban konstruktív tanulót feltételez Kontroll-képesség alapfeltétel: a tanulók képesek a monitorozást, a kontrollálást és a szabályozást megismerő tevékenységük, motivációjuk és viselkedésük központi tényezőjévé tenni. Cél, kritérium vagy a mértékadó elvárás alapfeltétele: célok vagy referencia-értékek 22

23 személyiségbeli jellemzők + saját önszabályozása
Közvetítők szerepe: személy – környezet, aktuális – elvárt tevékenység között. kulturális, demográfiai, személyiségbeli jellemzők + saját önszabályozása 23

24 Az önálló tanulás fejlesztésének módszertani lehetőségei
A tanuló aktivitására építő módszerek alkalmazása az oktatásban Direkt tanulás-módszertani fejlesztés Indirekt tanulás-módszertani fejlesztés Tanulási tanácsadás

25 1. A tanuló aktivitására építő módszerek az oktatásban
Kooperatív tanulásszervezés Építő egymásrautaltság Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakció Projekt oktatás Egyéni differenciálás Kritikai gondolkodás fejlesztése

26 2. Direkt tanulásfejlesztés
Hatékony tanulási szokások kialakítása Megfelelő tanulás iránti attitűd kialakítása Tanulási technikák és stratégiák begyakoroltatása A tanulás iránti motiváció kialakítása

27 2.a. Hatékony tanulási szokások kialakítása
A tanulás optimális körülményeinek megteremtése (rendezett tanulási tér, jó fényviszonyok, a taneszközök kezelésének kialakított szokásrendszere). Időtervezés (napirendben, hetirendben a tanulási idő elhelyezése, az egyes tantárgyakhoz szükséges tanulási idő tervezése) A tanulási folyamat szokásrendszerének kialakítása (a tantárgyak tanulásának sorrendje, az ismétlések számának és idejének optimalizálása).

28 Erősségek, gyengeségek a szokásokban I.
1. A napi teendőimet előre megtervezem. 7. Másképp készülök egy felelésre, mint egy témazáróra. 2. Megtervezem, mennyi időt fogok az egyes tárgyak tanulásával eltölteni. 8. Tudom, hogy egy lecke megtanulásához mennyi időre van szükség. 3. Megtervezem a megtanulandó tananyagok sorrendjét. 9. Kitartó vagyok a tanulásban. 4. Tudom tartani magam a tanulási napirendemhez. 10. A tanulás során fontossági sorrendet állítok fel. 5. A napom tervezéséhez valamilyen eszközt használok. (naptár, számítógép, telefon) 11. Hosszabb távra is szoktam tervezni 6. Be tudom tartani a tervezett tanulási időt. 12. Beosztom, hogy melyik tantárgyra mennyi időt szánok.

29 Erősségek, gyengeségek a szokásokban II.
1. Rendszeresen készülök az órákra. 7. Tudom, hogy milyen sorrendben tanulom meg a különböző tantárgyakat 2. Fáradt vagyok, amikor leülök tanulni. 8. Hasonló tantárgyakat nem tanulok egymás után. 3. Tanulás előtt pihenek. 9. Van megszokott tanulási helyem (íróasztal, tanulósarok) 4. Mindig pontosan tudom, hogy mi a házi feladat, mit kell megtanulni. 10. A számomra nehezebb tárgyakkal kezdem a tanulást. 5. Ha egy tárgyból szóbeli is és írásbeli is van, akkor a szóbelivel kezdem. 11. Rendet tartok magam körül tanulás közben 6. Az a legfontosabb, hogy az írásbeliket elkészítsem. 12. Nálam mindennek megvan a maga helye

30 Fontos tanulási szokások
Előkészület a tanórára- nyugodt, relaxált figyelem megteremtése a tanóra elején, esetleg témákat „hívni” Figyelem- és ennek ébrentartása- a másikra való figyelem az ismétlés, szervezés, kérdések stb. mentén bennünket is tovább lendít A frissen tanultak délutáni rögzítése (átfutni az aznap tanultakat és így a magyarázatokat felelevenítsük.) Csak ezután kezdeni bele a másnapi leckébe (napköziben is jó lenne alkalmazni). Emlékeztetők írása otthon az órára készülve- órai történések, fontos gondolatok, személyes szűrő (leltárszerű ismeretek vagy összefüggő szöveg)

31 Fontos tanulási szokások
Idegen nyelvek, versek tanulásával kell kezdeni a tanulnivalót és a végén újra ismételni azt, majd reggel átnézni. Itt nem összeadódnak a rászánt percek (ha előzetesen foglalkozunk vele), hanem megtöbbszöröződnek. A tantárgyak sorrendje személyiségfüggő. A legnehezebbel kezdjünk? aztán a könnyebbek? Vagy fordítva? De…. Hasonló jellegű tárgyakat ne vegyünk egymás után. (Homogén gátlás!!) Egy tárgyon belül, ha írásbeli és szóbeli feladat is van, akkor először célszerű a szóbelit megtanulni és az írásbelit utána megírni. Próbafelmondás- az olvasottak lényegének összefoglalása és elmondása Ismétléseknél ne egyszerre sokszor vegyük át az anyagot, hanem gyakrabban, kisebb- nagyobb időközökkel. Ha valamit megununk, vagy elfáradunk benne, tegyük félre és jöhet a következő.

32 2.b. Attitűdformálás és motiváció
A tanulás légkörének optimalizálása (Rogers-i elvek) A tananyag és gyermek fejlettségi szintjéhez való igazítása Az érdeklődés felkeltése, a tanulói kompetenciamotívumot erősítő módszertani elemek alkalmazása

33 A tanulási motiváció osztályozása
Pedagógiai megfontolásból háromféle szintet különböztetünk meg: Beépült (internalizált) tanulási motívációt, amikor a tanulás a szülőkkel, tanárokkal, önmagunkkal szembeni erkölcsi kötelességé válik. Belső tanulási motiváció (intrinsic): a motiváció a tanuló meghatározott személyiségjegyei vagy a tanulási helyzet sajátosságai révén jön létre. Külső (extrinsic) tanulási motiváció, amely esetén a tanulás csak eszköz valamilyen külsődleges cél elérése érdekében Mérhető : Tanulás iránti attitűd kérdőívvel

34 A tanulási motivációt befolyásoló tényezők
A tanuló személyiségbeli összetevői A tanuló szociális igénye A tanuló érdeklődése A szituációtól függő ösztönzési variánsok.

35 A tanuló személyiségén belüli változók: énkép, önértékelés, önbizalom
Az énkép: az önmagunkra vonatkozó nézetek, vélekedések a személyiségfejlődés során fokozatosan alakulnak ki. A gyermek úgy ítéli meg önmagát, ahogyan a környezete viselkedik vele szemben. Az énkép nem egységes, hanem több részből áll. Az önértékelés: az önészleletek pozitív vagy negatív minősítéséből formálódik ki és az önbecsülésben jut kifejeződésre.

36 Az önbecsülés érzelmi vetülete az önbizalom
Az önbecsülés érzelmi vetülete az önbizalom. Az iskolai feladatvégzés szempontjából a tanulók önbecsülésére a teljesítménymotiváció és a szorongás van jelentős hatással. A teljesítménymotiváció két tényezőtől függ: A siker elérésére irányuló késztetés, a sikerorientáció A kudarc elkerülésére irányuló törekvés, a kudarcorientáció.

37 Az újabb megközelítések (Covington, idézi N
Az újabb megközelítések (Covington, idézi N. Kollár és Szabó, 2004) már a sikerhez és kudarchoz való viszonyt nem egy dimenzió két végpontjaként képzelik el, hanem annak megfelelően, hogy a siker és a kudarc elérésének a motívuma alacsony vagy magas megkülönböztetnek még egy túlbuzgó és egy kudarctűrő típust is 

38 A tanulók szociális igénye
A felnőtt példaképpel való azonosulás igénye. A felnőttektől való függőség igénye, különösen a fiatal tanulóknál erős. Érvényesülés és elismerés igénye a tanárral vagy/és a diáktársakkal szemben. A büntetés elkerülésének igénye.

39 A tanuló érdeklődése Ide tartozik az általános fizikai és szellemi aktivitás, az új iránti fogékonyság, a kitartás és szorgalom. A specifikus exploráció célja az információszerzés. Ezt a fajta kíváncsiságot az újszerűség, a bizonytalanság, a titokzatosság kelti fel. A szórakoztató exploráció célja, hogy elegendő változatosságot vigyen a tanuló életébe.

40 Szituációtól függő ösztönzési variánsok
A tanulási szituáció része a pedagógus is. A tanár autokratikus, demokratikus, vagy hanyagoló vezetési stílusa alapvető hatással van a tanulók iskolai magatartására. Kozéki Béla szerint a motiváció területei: Iskolai motiváció kérdőív! Érzelmi kapcsolatok (affektív összetevő). A nevelés vagy meleg, emberi kapcsolatokra ösztönző – vagy hideg, elutasító, inkább szembefordulásra késztető. M1: érzelmi kapcsolat, szeretet, a dependenciától a gondoskodás ösztönzéséig; M2: az azonosulás, az érzelmi azonosulás és a hasonulás vágya M3: szociabilitás, a csoportba tartozás, barátság, közösségi érzés ösztönzése; ez már legtipikusabban a társakkal való kapcsolatot jellemzi

41 Tapasztalatszerzés, értelmi ösztönzés (kognitív összetevő)
Tapasztalatszerzés, értelmi ösztönzés (kognitív összetevő). A nevelés nyílt, aktivitásra, önálló ismeretszerzésre ösztönző – vagy zárt, korlátozó, gátló, inkább passzivitást elősegítő. M4: autonómia, independencia;az adekvátság, a feladatoknak megfelelés, az önbizalom alapkésztetése M5: a tudásvágy, hatékonyság vágya, a mesterségbeli tudás örömének elérésére való késztetés; M6: az aktivitás öröme, a problémamegoldástól a játékig, a kisgyermekben meglevő, a cselekvés kívánatossága

42 Morális (effektív összetevő)
Morális (effektív összetevő). A nevelés erős, felelősségvállalásra, akaratra ösztönző, kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló követelmény betartására ösztönöz – vagy gyenge, a felelősségvállalás alóli kibúvásra késztető hatása van. M7: a lelkiismeret, a leginkább érzelmi jellegű összetevő, megfelel a normáknak M8: a vágy, hogy környezete megbecsülje, a tényleges viselkedése valóban megfelel-e normáinak M9: a moralitás mint késztetés, az értékrendszer és a világkép az egyéni és társadalmi normarendszer egyeztetése

43 2.c. Tanulási technikák és stratégiák begyakoroltatása
Elemi tanulási technikák alapvető tanulási módszerek, apró tanulási fogások, amelyek elősegítik a tananyag megértését, tanulását. Összetett tanulási technikák: az elemi módszerek együttes alkalmazása, kombinálása (jegyzetelés, összefoglalók, táblázatok, vázlatok, mind map-ek készítése) Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása (pld: a szótanulás különböző módszerei idegen nyelvek esetében) Tanulási stratégiák: a tanulási feladat végrehajtásának célszerű tervezése, a tanulási technikák egységes műveletsorokká rendezése (pld. PQRST – módszer) A tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztése

44 Tanulási technikák Mindazok a gondolkodási és cselekvési műveletek, melyek a tanulás gyakorlati megvalósulását jelentik. Olyan módszerek, a tanulás apróbb lépései, amelyek elősegítik a tanulnivaló megértését, rögzítését, előhívását, egymással kapcsolatba hozását.

45 Elemi tanulási technikák
a tananyag olvasásával kapcsolatos technikák: előzetes áttekintés: a cím, alcímek, főbb bekezdések, fejezetrész rövid összefoglalója. néma, félhangos, hangos olvasás, egészben, részekre osztva történő olvasás, más személlyel történő felolvastatás, elolvasott vagy elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása·

46 a szöveg értelmezésével kapcsolatos technikák:
kérdések feltevése Mit nem értek? Mire kaptam választ? Mit tudok most, hogy tanulmányoztam a szöveget? Mi jut eszembe a korábban tanultakból, ami kapcsolódik az aktuális témához? stb fogalmak definiálása, fogalmak közötti kapcsolat megkeresése grafikon, fogalomtérkép segítségével, ismeretlen szó meghatározása. a szövegkörnyezet elemzése, felbontása alapján. visszalapozás a könyvben korábban tanult fejezethez. szótárak, lexikonok, kisegítő könyvek felhasználása. internetes keresőprogram segítségével vagy valaki megkérdezése által, tanári vagy tankönyvi ábra értelmezése, parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek saját szavakkal történő átfogalmazása.

47 a lényeg kiemelésével kapcsolatos technikák:
nyomtatott szövegben: kiemelés aláhúzással, színezéssel, bekeretezéssel, felsorolás grafikai jelekkel, számozással, egyedi grafikai jelek használata; jegyzet, vázlat készítése vizuális tagolás betűmérettel, betűstílussal, bekezdéssel, kiemelés betűmérettel, aláhúzással, színezéssel, bekeretezéssel, egyedi grafikai jelek használata, ábrakészítés, tanári vázlat értelmezése fogalmak közötti kapcsolatok keresése és ezek rögzítése egy lényeges fogalom köré illeszkedő asszociatív fogalmak alá- és fölérendeltségi viszonyok mellérendelt viszonyban lévő fogalmak ellentétes fogalmak ok-okozati kapcsolat összefoglaló készítése

48 memorizálás, rögzítés ellenőrzésével kapcsolatos technikák:
ismétlés (bármely módon) némán, hangosan/ szöveg felmondásával, saját vagy mások által feltett kérdések megválaszolásával, felmondás más személynek, beszélgetés társakkal a tanult információkról az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbéli támpont nélkül az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján utólagos áttekintés: aláhúzások áttekintése, saját vagy tanári jegyzettel való összevetés

49 Tanulási stratégiák A tanulásra vonatkozó tervek, elhatározások rendszere, melyek meghatározott célra irányulnak, tartósak, adaptálhatóak, és variálhatók. A tanulási feladat végrehajtása, során a tanulási technikák egységes műveletsorokká rendeződnek, így alakítva ki a tanulási stratégiát.

50 A tanulási stratégiák Mélyrehatoló: A dolgok átlátására, megértésére törekszik, az új ismereteket igyekszik a régiekhez kapcsolni, önállóan próbál véleményt alkotni. Reprodukáló: A részletek megjegyzésére épül, a tanulás célja a minél pontosabb felidézés az összefüggések feltárása nélkül. Szervezett: Jó munkaszervezéssel törekszik a legjobb teljesítményt elérésére Kozéki, Entwistle: Tanulási Orientáció Kérdőív!

51 PQRST módszer Önálló ismeretfeldolgozáshoz, egyik leginkább alkalmazható tanulási stratégia A hatékony tanulás egyes 1. Áttekintés (Prewiew) 2. Kérdésfeltevés (Question) 3. Olvasás (Read) 4. Felmonás (Self recitation) 5. Ellenorzés (Test) A módszer alkalmazásával hatékonyan tanulhatók önállóan egész tankönyvek, vagy nagyobb fejezetek. Az első (P) és az utolsó (T) lépések a fejezetekre, mint egészekre alkalmazandók, A három középső lépés (Q _ R _ S) a fejezet minden egyes szakaszán egyenként hajtandó végre.

52 Egyéb stratégiák SQ4R MURDER Cornell

53 A tanulási stílus preferált információfeldolgozási mód - személyiségtulajdonság
Az egyén által leginkább előnyben részesített (preferált) külső és belső feltételek és módok, melyek között a tanulás végbemegy (Bireley, 1987.) A megismerés tipikus módja, amely tükrözi , hogy a személy milyen észlelési ingereket fog fel és dolgoz fel könnyebben, milyen ingerekre emlékszik jobban. A különböző probléma-megoldási stratégiák közül melyeket alkalmazza hatékonyabban, és a tanulást az emlékezeti információkat hogyan szervezi. Egy kognitív stílus, amely meghatározza a megismerés (tanulás) útját, módját.

54 A tanulási stílusok Analitikus Globális Impulzív Reflektív
1. Információ-feldolgozás alapján: Analitikus Globális Impulzív Reflektív

55 Analitikus Aprólékosan, részletezően kidolgozás, képes lépésről-lépésre halad Kedveli az adatgyűjtést, elemzést. Fontos a dolgok működésének megértése, azok megítélése tények, kritériumok és logikus érvelés alapján. Lépések sorozata begyakorlott, infó és szükséges gondolkodási műveletek Jellemzően logikus, tényszerű, kritikus, szakmai. Globális Értenie kell,mit és miért tanulnak, és utána tudnak a részletekre figyelni. Az egész agyat igénybe vevő módszerek a leghatékonyabbak. Segítséget jelentenek az illusztrációk, a humor, a különböző jelek és mindenfajta szemléltetés. Impulzív A válasz sokszor mérlegelés nélkül, intuitív módon érkezik. így lehet jó eredménye, de nem tudja megmagyarázni Hirtelen reagáló emberek, szívesen vitáznak, tanulnak, oldanak meg problémákat csoportban. Reflektív Válaszadás előtt átgondolja a válaszát, elemzik a kérdést, logikai rendszerekbe helyezik az információkat. Helytálló, tudatos érvekkel tudják alátámasztani a válaszukat.

56 2. Érzékleti modalitások alapján: (az érzékszervi ingerek feldolgozása szerinti elkülönítés)
Vizuális Auditív Motoros

57 Felder tanulási stílusa

58 A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés

59 A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés fő feladatai kisiskoláskorban
Fejlődés-lélektani jellemzők: A hangsúly a szándékos tanulásra helyeződik. Megjelennek az emlékezeti stratégiák, mint az ismételgetés, emlékezeti szervezés. Megfigyelhető a mechanikus bevésésre való hajlam. 9 éves korig nem tudják önállóan elemezni a tananyag lényeges részeit.

60 A tanulás fejlesztésének fő feladatai:
Felkészíteni a tanulókat az elemi tanulási technikák készségszintű alkalmazására (írás, olvasás, ismétlés, áttekintés, beszélgetés a társakkal a tanult információkról) Kialakítani egy hatékony tanulási szokásrendszert otthon és az iskolában (a tanulás helyének elrendezése, idejének beosztása, a tanulási folyamatra vonatkozó szokások kialakítása pld. tanulandó tárgyak sorrendje) Felkészíteni a tanulókat az önálló feladatvégzésre – aktivitásukra építő módszerek alkalmazásával Fejleszteni a tanuláshoz szükséges alapképességeket, pótolni a hiányokat Tanácsokat adni a szülők részére, az önálló tanulás otthoni fejlesztéséhez

61 A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés fő feladatai serdülőkorban
Fejlődés-lélektani jellemzők: 9 éves kor után megnő az emlékezet terjedelme, a szóbeli absztrakt emlékezés aránya. Az emlékezet és a gondolkodás fejlődésének következtében az értelmes tanulás kerül előtérbe. A tanulásban egyenetlenség figyelhető meg, a serdülő a számára érdekes anyagot tanulja, az érdektelent elhanyagolja. Középiskolás korra kifejlődik az önirányított tanulás képessége. Alkalmazni tudják a korábban megtanult tanulási technikákat. Kialakul a tanulásra vonatkozó metakogníció.

62 A tanulás fejlesztésének fő feladatai:
A hangsúly az értelmes tanulás fejlesztésére helyeződik. Fontos a lényegkiemelés, az összefüggések felismerésének fejlesztése. Összetett tanulási technikák tanítása (jegyzetelés, vázlat, ábrák, táblázatok, készítése). Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása. Középiskola végére hatékony tanulási stratégiák kialakítása (pld. PQRST- módszer) A felső tagozat végétől egyéni vagy csoportos tanácsadás alkalmazása, amennyiben tanulási problémával küzdenek

63 Tanulási tanácsadás

64 A tanulási tanácsadás specifikumai
Azoknál a serdülő, ifjú, vagy felnőtt korú személyeknél alkalmazható, akik olyan tanulási problémával küzdenek, melynek oka elsősorban tanulás-módszertani hiányosságokra vezethető vissza. Lényege: a tanulásra vonatkozó öndefiníció fejlesztése, az önálló tanulásban tapasztalható hiányosságok felismertetése. Ezzel párhuzamosan a hatékony tanulási módszerekre vonatkozó információk nyújtása, tanulási technikák, stratégiák megismertetése. Hatása: A tanácskérő felismeri amennyiben saját tanulási szokásai, módszerei nem segítik elő a hatékony tanulást, és megtervezheti a szükséges változtatásokat.

65 A PEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS MODELLJE alapján a menete
Első szakasz – kapcsolatfelvétel – problémafeltárás Második szakasz – alternatív megoldások kidolgozása lépései: Tisztázás: a tanácskérő személyes tulajdonságainak feltárása. Információgyűjtés: a tanácskérő a személyiségéhez illeszkedő, a probléma­megoldás szempontjából fontos információk beemelése a tanácsadási folyamatba. Mérlegelés: a lehetséges megoldások összevetése. Harmadik szakasz – döntés – cselekvési terv kidolgozása. Negyedik szakasz – a megoldás megvalósításának nyomon követése

66 A CSOPORTOS TANÁCSADÁS MODELLJE
A csoportos tanácsadás lépései Alternatív megoldások kidolgozása Probléma-feltárás Témák Megállapodás, cselekvési terv kidolgozása A tanulás feltételei Tanulási stílus Vizsga-szorongás Önértékelés Alakulófázis Formálódás fázisa Munkafázis Zárófázis Önismereti elemek Információ áramoltatás A csoportfejlődés szakaszai

67 A csoportos tanácsadás előnyei
a kölcsönös segítés, támogatás (nem egyedül a tanácsadó a támasz) lehetővé teszi a viselkedési, attitűdbeli változások kipróbálását védett környezetben, biztosítja a tagok számára az összetartozás érzését, megtapasztalják az elfogadás, megértés, érzését, megélik, hogy ők fontos tényezők, - személyes identitás létrehozását is segíti, feed – back-et biztosít a csoporttagok számára az egyenrangú társaktól, kialakulnak olyan társas normák, amelyek viselkedésváltozásra sarkallnak.

68 A figyelem fejlesztése

69 Találd meg a pandát!

70

71 http://www. word-search-world. griddler. co. uk/Word-Search-Generator

72 A figyelem tudatos erőfeszítés
A tudatos koncentrációt nehezíti: Ha az, amire figyelnie kell, unalmas Ha elveszítette a fonalat Ha más zavaró ingerek is jelen vannak (pl. odarepült egy légy, vagy zörög a padtárs)

73 Változik-e a figyelem az életkorral?
A kisebb gyerekek figyelmét könnyebben elterelik a környezetükben levő egyéb ingerek. Figyelmüket jobban magukra vonják a színek, mozgások, a meglepő és újszerű ingerek. Később egyre jobban képesek irányítani, mire figyeljenek (Flavell, 1985). A figyelem irányításának képessége gyorsan nő éves kor között, majd a növekedés üteme kicsit lelassul (Wittrock, 1987).

74 Mit tehetünk? A különböző modalitások tanításban való felhasználásának fontossága! Egy-egy nagy koncentrációt igénylő szakasz után próbáljunk pár percet lazítani! Nagyon fontos, hogy hangsúlyozzuk – hogy az adott jelenséggel hol találkozhatunk a hétköznapokban. Az óra elején ismertetjük az óra célját, azt, hogy mit is szeretnénk velük megtanítani, könnyebbé teszi a lényeges információk kiszűrését.

75 Időzzünk el jobban a fontosabb részeknél!
Az érdekes példákon túl minden lényeges ponthoz tervezhetünk egy- egy kérdést. Ismerjük tanítványaink érdeklődését, kérdéseinket, az elvégzendő feladatokat összeállíthatjuk úgy, hogy közel essenek azokhoz. Vegyük figyelembe, hogy az idősebb illetve a jobb tanulók közül sokan általában hosszabban képesek figyelni, mint a fiatalabbak vagy gyengébbek. Mielőtt továbblépünk a tananyagban, győződjünk meg arról, hogy a gyerekek tudják az alapokat!

76 Emlékezet Bejuttatni az információt a memóriába
Előhívni az információt a memóriából

77 Stratégiák az előhívás javítására
Túltanulás: elég egyszerű módszer, ami könnyen mechanikussá válhat. Az anyag gyakorlását jelenti, miután a diák már tudja. Az anyag csoportosítása: Ennek eredményeképpen az információk értelmes kapcsolatba lépnek egymással, így könnyebb megjegyezni őket. Az anyag átfogalmazása és összefoglalása. Az anyag mélyebb szintű feldolgozását segíti, így teszi könnyebbé a felidézést is. Nagyon hasznos, ha az új anyag bevetőjében az anyaghoz fokozatosan közelítünk és ismerős, már tudott dologhoz kötjük.

78 Az emlékezet fejlesztése
Tömbösítés: A rövidtávú memóriánál már említettük a módszert. Hosszú gyakorlást igényel, de hatékony. Asszociatív emlékezetfejlesztés: bizonyos asszociációk alapján tesszük könnyebbé a megjegyzést. Ilyen a rímek vagy ellentétpárok megjegyzése. Mnemotechnikai módszerek: A kódoláshoz a képzeletet hívjuk segítségül. Kapcsolás módszere: a megtanulandó lista elemeit egy közös képbe rendezzük Történet módszere: A lista elemeit történetbe szőjük. Helyek módszer: A lista elemeit képzeletben elhelyezzük egy ismert útvonalon vagy akár a lakásban. Kontextus: Az előhívás a legkönnyebb, ha visszamegyünk abba a környezetbe, ahol a tanulás megtörtént.

79 Memóriafogas (számok, rímek)
0 = (zero) hero, Nero magyarul: nulla - hulla, bulla 1 = (one) bún, sün magyarul: egy - meggy, kegy 2 = (two) shoe, glue magyarul: kettő - vessző, mentő, teknő 3 = (three) tree, sea magyarul: három - párom, várom 4= (four) door, boar magyarul: négy - légy, végy 5= (five) hive, chive magyarul: öt - köt, lök 6 = (six) sticks, bricks magyarul: hat - hat (valakire), matt, pad 7 = (seven) heaven (vagy akár Kevin) magyarul: hét - vét, (aki A-t mond, mondjon) B-t, légy 8 = (eight) gate, weight magyarul: nyolc - morc, korcs, polc 9= (nine) wine, pine magyarul: kilenc - kilincs, kölönc

80 Memóriafogas (képi) 0 = FUTBALL-LABDA, GYŰRŰ VAGY KERÉK
1 = CERUZA, UTCAI LAMPA VAGY GYERTYA 2 = HATTYÚ VAGY KÍGYÓ 3 = AJAK VAGY BILINCS 4 - VITORLA VAGY ZÁSZLÓ 5 _ KÍGYÓ VAGY CSIKÓHAL 6 = GOLFÜTŐ, ELEFÁNT ORMÁNYA 7 = BUMERÁNG VAGY FEJSZE 8 = HÓEMBER VAGY TOJÁSFŐZŐ ÓRA 9 = LÉGGÖMB ÉS ZSINÓR VAGY LASSZÓ

81 Történet módszere szólista
BICIKLI KOMPUTER LÉTRA PÁRNA FÉNYKÉPEZŐGÉP BUMERÁNG TORTA NAPLÓ SZAPPAN ZSIRÁF

82 Az emlékezeti torzítások
Konzisztencia hatás: a múltat a jelennek megfelelő módon rekonstruáljuk Átváltási hatás: a múltat a jelennel összeütköző módon rekonstruáljuk Utólagos bölcsesség: múlt eseményeit jelenlegi tudásunknak megfelelően idézzük fel (előre megmondtam, hogy úgy lesz) Egocentrizmus: múltunkat én-kiemelő módon idézzük fel (Jól emlékszem) Sztereotipizálás: a múltbeli események általánosítása

83 Gondolkodás

84 Az emberi gondolkodás az ítélet, az elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez kapcsolódik. Az információ feldolgozásával, megértésével és kommunikációjával kapcsolatos mentális tevékenység, amely a képzetre és a fogalomra támaszkodik A megismerő tevékenység legmagasabb szintje.

85 A gondolkodás módozatai
propozicionális (fogalomalkotó) képzeleti, vizuális problémamegoldó

86 Propozicionális gondolkodás
Propozíció – kijelentés, amely egy tényállásra vonatkozik, meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból áll Fogalmak – dolgok egy teljes osztályát képviselik azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk Kategorizáció – tárgyak fogalomhoz való rendelése

87 A fogalom A gondolkodás alapegysége
Definíció: a dolgok egy teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk. Példa: madár fogalma (repül, tollas, szárnya van stb.)

88 A fogalomalkotás lépései
a dolog, tárgy, jelenség ismertetőjegyeinek számbavétele, lényegi jegyek kiemelése (fogalomalkotás); dolog, tárgy, jelenség kategóriába sorolása (felismerés), főbb ismertetőjegyek működésének, törvényszerűségeinek felsorolása.

89 A fogalom két csoportja
Prototípus: a fogalom legjobb példáinak leírását tartalmazza A fogalom magja: a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságokból áll Fogalmak elsajátítása: ► prototípus tanulása (elsősorban egyéni tapasztalás útján: hipotézis ellenőrzés, felülről lefele irányuló stratégiák), ► a mag tanulása (iskolai oktatás).

90 Problémamegoldó gondolkodás
Már megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása

91 A problémamegoldás befolyásoló tényezői - nehézségei
Figyelem A kiindulási állapot és a cél pontos tisztázása A szabályok ismeretének hiánya Megoldási sémák algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva biztosan elvezet a megoldáshoz pl. egy recept szerinti főzés heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz pl. sakkjátszma Beállítódás Funkcionális rögződés

92 A problémamegoldás fejlesztése
Sok cselekvéses feladatot adjunk! A feladatok legyenek a valósághoz köthetőek! Jobbak az olyan feladatok, melyekben keverednek a lényeges és lényegtelen elemek, melyeket a tanulónak kell szétválogatni. Jól el kell találni, mely feladat illeszkedik a tanuló szintjéhez. A túl nehéz feladat elrettentheti, a túl könnyűt unja. A feladatok nehézsége fokozatosan növekedjen!