MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 7. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szakképzési hozzájárulás év. Legfontosabb változások Új törvény: évi CLV. törvény Módosult a felnőttképzésről, és a felsőoktatásról szóló.
Advertisements

Gazdasági vezetői jogállás Dr. Kőszegfalvi Edit. VEZETŐI FELADAT MUNKAVISZONYBAN 500 millió forintos bevétel, finanszírozási szerződéssel rendelkező eü.
Egyéb adók változásai Törvénytervezetek alapján. ART változásai 1) Munkáltatói adó-megállapítás, egyszerűsített bevallás lehetősége  Az új szabályok.
A HELYI ÉS A TELEPÜLÉSI ADÓRENDELETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEI.
A munka- és pihenőidő Dr. Pál Lajos ügyvéd Pál és Kozma Ügyvédi Iroda 20/
Az új Munka Törvénykönyvének legfontosabb változásai.
A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre, illetékessége és eljárása a villamosenergia-, földgáz-, víziközmű-, távhő- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás.
évi változások a társadalombiztosítási rendszerben (járulékok, egészségügyi hozzájárulás)
A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében.
GINOP / „Út a munkaerőpiacra" GINOP Ifjúsági Garancia program A Veszprém Megyei Kormányhivatal részprojektjei 2016.
Dél-alföldi Regionális Igazgatósága SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ MÁJUS 17.
Fontosabb szja és járulék változások január 1.
Természetbeni juttatások – egyes béren kívüli juttatások.
A Szociális Szövetkezeti forma bemutatása Tanai Tünde Rehabilítációs tanácsadó.
A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokat érintő változások A család és gyermekjóléti szolgáltatás.
KÖZHASZNÚSÁG MEGTARTÁSA, - MEGSZERZÉSE Molnár Elvira Bács-Kiskun Megyei Civil Információs Centrum 2014.
Szabadtéri rendezvények. A TvMI vonatkozik: OTSZ szerinti szabadtéri rendezvényekre szabadtéri rendezvény: az 1000 főt vagy az 5000 m 2 területet meghaladó,
A kifizetési kérelem összeállítása TÁMOP-3.2.9/B-08 Audiovizuális emlékgyűjtés.
Munkaidő 1. előadás Előadó: dr. Takács Gábor
A munkahelymegőrző támogatás. Alapja  Az évi IV. tv. (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról) 18. §.  A 6/1996. (VII.16.)
TÁMOP A-14/ „Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú.
Különadók 2011, Ágazati különadók 2010.december 4-től hatályos 2010.december 4-től hatályos Adókötelezettséggel érintett tevékenység kör: Adókötelezettséggel.
A KÖZBESZERZÉS JÖVŐJE május 26.. A KÖZBESZERZÉS JÖVŐJE Tisztességes verseny a közbeszerzésben.
Munkajogi ismeretek Jogok és kötelezettségek I.. A felek jogai és kötelezettségei a munkajogviszonyban Együttműködési kötelezettség A munkajogviszonyban.
Bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkör. Előadás vázlata Jogi szabályozás NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmények NAV nyomozóhatóságai Felderítés, nyomozás.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
BEST-INVEST Független Biztosításközvetítő Kft.. Összes biztosítási díjbevétel 2004 (600 Mrd Ft)
Kereskedelmi jog V. Előadás Egyes társasági formák A korlátolt felelősségű társaság.
Gazdasági jog IV. Előadás Egyes társasági formák Közkeresleti társaság, betéti társaság.
1 Számvitel alapjai Gazdálkodás:a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak (termelés, forgalom, elosztás, fogyasztás) megszervezésére, az ahhoz rendelkezésre.
Előadó: DDr. Alpár Erzsébet LL.M (München)
Munkajog – 7. Dr. Csőke Rita
Pásztorné Szerezlai Márta
Munkajog 9. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita
Egyéb munkaerő-piaci programok
A közérdekű munka büntetés végrehajtása az önkormányzatoknál
TÁMOP / „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)”
Teljesítési garanciák a svájci építőiparban
Adományok adózási kérdései
Vagyonadók, „valódi” illetékek, díjak
A jogszerű és hatékony foglalkoztatás lehetősége kollektív szerződésben Pécs, Előadó: dr. Nemeskéri-Kutlán Endre Munkajog vezető.
Összeállította: Horváth Józsefné
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A VSZT
A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX
Iratbetekintés, másolat készítés május 14-15
Öröklési szerződés és Köteles rész
Tóth Gábor Heves Megyei Kormányhivatal Jogi és Koordinációs Főosztály
A kollektív szerződés Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd
Elektronikus irat (elektronikus dokumentum) és elektronikus aláírás
SZÁMVITEL.
1993-as közoktatási törvény
Munkavégzésre irányuló jogviszonyok
Foglalkoztatási támogatások
A évi pályázati felhívás legfontosabb szabályai
A KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI I
Jegyzői Értekezlet A településkép védelméről szóló évi LXXIV. Törvény végrehajtásának aktuális Önkormányzati feladatai Lukáts István.
A POSTAPARTNER munkaerő-piaci program
Önkormányzati Pénzügy „Változások”-2010 Budapest
Szabványok, normák, ami az ÉMI minősítési rendszerei mögött van
ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ évi évközi változások
Érettségi vizsgaelnöki feladatok díjazásának kifizetése
TÁRGYI ESZKÖZÖK ELSZÁMOLÁSA
A MUNKAVISZONY FOGALMA ÉS AZ MT. HATÁLYA
Körmöczi Márta Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Készletek transzformációja
Családi vállalkozások
Tájékoztató az EPER pályázati folyamatáról
Magánszemélyként bérbe adnám az ingatlanomat.
REGIONÁLIS KÉPZÉS REGIONÁLIS KÉPZÉS.
Előadás másolata:

MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 7. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1

Mai témáink 1. ZH Mi lett az elmúlt óra jogesetében felperes artistáinkkal? Még egy fontos munkabéres szabály… A költségtérítés És végül egy több, mint bizarr jogeset a költségtérítés témaköréből Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék2

Díjazás harmadik személytől Mt. 52.§ (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. (3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült. (4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék3

A költségtérítés Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék4

Mt. 51.§ (2) bekezdés - emlékeztető „ A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.” Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék5

A költségtérítés A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása (és költségei) főszabály szerint a munkáltatót terhelik. Akár úgy, hogy ő szerzi be közvetlenül, amit kell, és adja át a munkavállalónak. Akár úgy, hogy a munkavállalónak megtéríti a munkavállalónál felmerült költséget (a munkavállaló megelőlegezi a kiadást). Akár úgy, hogy a munkavállalónak előleget ad, az beszerzi és kifizeti, amit kell, és a kiadással elszámol a munkáltató felé – viszi a számlát, igazolást, más bizonylatot. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék6

Már beszéltünk róla, csak emlékeztető: A felmerült költségnek közvetlen összefüggésben kell lennie a munkaviszony teljesítésével. Indokoltnak kell lennie. Nincs mindig egyetértés abban, hogy mi az indokolt. A meglepetések elkerülése végett ajánlott előre egyeztetni. Fontos az igazolhatóság (számvitel, adózás) A költségtérítés a munkáltató és a munkavállaló oldalán is eltérő közterheket visel a munkabérhez képest. A költségtérítés általában nem visel a munkabérekhez kapcsolódó adóterhet, ha jogszerűen alkalmazták (általában tételes költségelszámolás mellett). Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék7

A költségtérítés sajátosságai – 3. A költségtérítés az esetek nagy részében konkrét. Egy konkrét felmerült, a munkavállaló által kifizetett tétel megtérítése. Korlátozottan előfordul költségátalány is. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék8

Emlékeztető az előzőkből: A munkabér és a költségtérítés elhatárolása során „nem a juttatás elnevezésének, hanem a juttatás tényleges tartalmának van jelentősége. Ha a munkavállaló a juttatást a munkaviszonybeli kötelezettségének teljesítésére tekintettel kapta az munkabérnek minősül, míg a munkavégzéssel összefüggésben felmerült költségeinek fedezetére kapott összeg költségtérítésnek.” (BH ) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék9

A költségtérítés adózása 2. A költségtérítésekről, mértékükről, feltételeikről a legmegbízhatóbban az adótörvények adnak eligazítást. Az adótörvények írják elő – esetünkben elsősorban a személyi jövedelemadó törvény -, hogy egy költségtérítés mely feltételek mellett minősül adózási szempontból is költségtérítésnek, az ehhez tartozó adózási következményekkel. (Ami adóterhet nem visel, az járulékalapot képező jövedelemnek sem minősül.) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék10

A költségtérítés fogalma a személyi jövedelemadó törvényben Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék11

Néhány tipikus költségtérítés fajta Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék12

Hivatali, üzleti utazás költségei 1. Az Szja tv. szerint a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan nem tartozik az adóalapba (nem minősül jövedelemnek) pl. a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék13

Hivatali, üzleti utazás fogalma A magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét). Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék14

További gyakori költségtérítés fajták (Szja. Tv.) 1. Helyközi munkába járás költsége: helyközi tömegközlekedési eszközök esetében a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében minimum 86%-ig (39/2010. (II. 26.) Korm. Rendelet) Gépjárművel munkába járás csak kivételes esetben. Saját gépkocsi hivatali célú használata: A kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg; Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék15

További gyakori költségtérítés fajták (Szja. Tv.) 2. Napidíj: külföldi kiküldetés esetén a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (jelenleg napi 15 EUR, kivéve a gépkocsivezetők – 50 EUR); a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 100 ezer forintot meg nem haladó kiadás. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék16

Jogeset Közterület felügyelő szükségben Mfv.II /2014/6.szám (csak a költségtérítéses részében) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék17

A tényállás A felperes 1996-tól közterület felügyelő volt, pesti területi gépkocsizó járőrként, változó munkavégzési helyen. Gépkocsival vagy gyalog járta az utcákat, igazoltatott, kerékbilincselt, stb. Alperes alközpontjában rendelkezésre állt védőital (melegben ásványvíz, hidegben tea), valamint lehetősége volt a toalett használatára is. A munkáltató (alperes) termoszt ill. hűtőládát biztosított, de az a felperes szerint nem tudta hosszú távon biztosítani a hőtárolást, és közterületen nem volt mindig jogosult a toalett használatára. Kereset: felperes kérte a védőital és az illemhely használat költségeinek megtérítését. Igényét számításokkal támasztotta alá. Alperes kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a felperes nem bizonyította a költségtérítés feltételeit. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék18

I fokú bíróság: A védőitallal kapcsolatos költségtérítés vonatkozásában megállapította, hogy bár az alperes alközpontjában valóban rendelkezésére állt ivóvíz, azt a felperes a terepen történő munkavégzés során nem vihette magával, de amennyiben ezt tette, úgy az hamar felforrósodott, illetve kihűlt. Ezt figyelembe véve a felperes védőital költségének megfizetésére irányuló igényét - elfogadva a felperes számítását forint összegben találta jogszerűnek. Az illemhely használat tekintetében megállapította, hogy a munkáltatónak biztosítania kellett volna a munkavállaló számára a toaletthez való hozzáférés lehetőségét, erre azonban csak az alperes alközpontjában volt mód. A kültéri munkavégzés során illemhelyet a felperes saját költségére használta, e címen forint költségtérítésben marasztalta az alperest. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék19

II. fokú bíróság A költségtérítés iránti igény vonatkozásában megállapította, hogy a munkáltató kötelezettsége volt a munkavállaló részére biztosítani a megfelelő mennyiségű és az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet. Mivel a felperes gépkocsizó járőrként végezte munkáját, így neki a gyalogos járőrökkel ellentétben lehetősége volt arra, hogy a gépkocsiban vizet helyezzen el, az együttműködési kötelezettsége alapján pedig elvárható volt a felperestől az, hogy maga gondoskodjon ennek megfelelő hőmérsékletéről. Erre figyelemmel az ivóvíz biztosításával összefüggésben felmerült költségigényt nem találta megalapozottnak. A toaletthasználat vonatkozásában megállapította, hogy bár az az alperes központjában biztosított volt, kültéri munkavégzés során azonban nem, így részben találta megalapozottnak az ezzel kapcsolatban felmerült felperesi költségigényt, és annak mértékét napi 100 forintban tartotta indokoltnak. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék20

A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban A felperestől elvárható volt az, hogy maga gondoskodjon arról, hogy az ivóvíz megfelelő hőmérsékletű legyen, erre alapozva további igényt az alperessel szemben nem érvényesíthetett. Helytállóan hivatkozott azonban az alperes felülvizsgálati kérelmében az illemhely használati költség körében arra, hogy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos költségek megtérítésének feltétele, hogy a köztisztviselő igazolja azt, hogy az által érvényesíteni kívánt költség ténylegesen felmerült és az milyen mértékű volt. Az eljárt bíróságok jogsértően nem folytatták le e körben a bizonyítási eljárást, ezért kizárólag a felperes nyilatkozatára alapított ítéletük megalapozatlan. az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság így jogszabálysértően hagyta helyben, ezért a Kúria a Pp § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A költségtérítés vonatkozásában a Pp § (1) bekezdéséből adódóan a felperesnek kell bizonyítania, hogy a toaletthasználat körében indokolt többletköltsége merült fel, s az milyen mértékű volt. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék21