Légnyomás Otto von Guericke kísérlete Evangelista Torricelli kísérlete A légnyomás értéke A légnyomás mérése Mitől függ a légnyomás? Nyomáskülönbségen alapuló eszközök működése
Légnyomás A fejünk felett lévő kb. 40 km magas levegőoszlopnak irdatlan súlya van. Ha súlya van, akkor nyomása is van. A levegő súlyából származó nyomást légnyomásnak hívjuk.
Otto von Guericke Az állítást, hogy a levegőnek nyomása van, Otto von Guericke (ejtsd: gerike, 1602– 1686), Magdeburg polgármestere, aki egyúttal fizikus is volt, látványos kísérlettel bizonyította be, 1654-ben, a regensburgi birodalmi gyűlésen.
Otto von Guericke kísérlete 1654-ben Regensburgban az egybegyűlt fejedelmek előtt egy látványos kísérletet mutatott be. Ebben a kísérletében a maga által kifejlesztett légszivattyúval két üreges félgömb közül kiszivattyúzta a levegőt, mellyel vákuumot hozott létre. A gömb két ellentétes oldalára 8-8 lovat állítva és a lovakat húzásra kényszerítve azt tapasztalta, hogy a 16 ló nem volt képes a két félgömböt széthúzni.Regensburgban
A vákuum – pontosabban a külső levegő nyomása – úgy összetartotta a fém félgömböket, hogy a lovak nem bírták kettéválasztani.
Kísérlet Tegyünk egy vízzel teli pohár szájára egy kartonlapot, majd fordítsuk meg a poharat, szájával lefelé, és engedjük el a papírt! Óvatosan oldalra is fordíthatjuk.
Tapasztalat Meglepő módon nem esik le a papír, noha mi már nem tartjuk. A levegő nyomása az, amely bármilyen irányból, alulról és oldalról is, odaszorítja a papírt a pohárhoz. A légnyomás tehát minden irányba hat.
Kísérlet Merítsünk egy poharat megfestett víz alá, egy nagy üvegkádban, majd emeljük meg a poharat szájával lefelé tartva úgy, hogy a széle végig a víz alatt maradjon! Ismételjük meg a kísérletet egy kémcsővel, majd egy minél nagyobb mérőhengerrel!
Tapasztalat A megfestett víz nem folyt ki a pohárból, kémcsőből, mérőhengerből. Amilyen magasan kiemelkedtek ezek a vízből, ugyanolyan magasan állt a víz is bennük. Ez azért lehetséges, mert a légnyomás, amely minden irányba hat, annyira nagy, hogy a megfestett vizet képes ekkora magasságba is felnyomni.
Tapasztalat szerint 10 méter magas vízoszlop egyenlítené ki a légnyomást.
Evangelista Torricelli A világon először Evangelista Torricelli (ejtsd: toricselli, 1608– 1647) mérte meg a légnyomás értékét. Kísérlete során víz helyett higanyt használt.
Evangelista Torricelli kísérlete A légköri nyomást Evangelista Torricelli itáliai fizikus (1608–1647), Galilei tanítványa bizonyította 1643–ban, elmés kísérletével. Higannyal töltött meg egy 1 méter hosszú, egyik végén zárt üvegcsövet, majd nyitott végével lefelé fordítva higannyal megtöltött edénybe állította.
Evangelista Torricelli kísérlete Azt tapasztalta, hogy a higany nem ömlik ki teljesen a csőből, hanem bizonyos magasságig továbbra is kitölti. A higany 76 cm magasan állt meg a csőben. Ilyen magasra képes felnyomni a légnyomás a higanyt a tenger szintjén.
A légnyomás értéke A levegő nyomása 76 cm magas higanyoszlop nyomásával egyezik meg. Értéke: Pa. Értéke közelítőleg 101 kPa.
Érdekesség Egy 13–14 éves gyermek testfelülete kb. 1,3 m 2. Ha a légnyomást az egyszerűség kedvéért Pa-nak vesszük, akkor ez azt jelenti, hogy egy gyermekre ∙ 1,3 = N erővel hat az őt körülvevő levegő. Ez nagyjából kg = 13 t.
A légnyomás mérése A légnyomás mérésére szolgáló eszköz neve: barométer.
Mitől függ a légnyomás? 1) a levegőoszlop magasságától Minél nagyobb a tengerszint feletti magasság, annál kisebb a nyomás.
Mitől függ a légnyomás? 2) a levegő páratartalmától Minél párásabb a levegő, annál kisebb lesz a légnyomás. Ez hat az emberekre és az állatokra is. A sűrűség csökkenésének oka az, hogy egy adott térfogatban a levegő egy részének helyét vízgőz foglalja el. Mivel a vízrészecske ( H 2 O ) tömege kisebb, mint a levegő alkotórészeié (pl. O 2 ; N 2 ), ezért csökken az átlagsűrűség.
A megnövekedett nyomás szétpukkaszthatja a léggömböt.
Kísérlet Szívj fel egy csepp vizet az orrcseppentővel, majd cseppentsd ki egy óraüvegre! Figyeld meg, mi történik, miközben cseppentesz, a pumpa megnyomásakor és elengedésekor!
Tapasztalat Amikor a cseppentőt megnyomjuk, a benne lévő levegőt összenyomjuk, ami kitol egy csepp vizet. Amikor pedig elengedjük a cseppentőt, a külső légnyomástól a csepp helyére levegő kerül.
Nyomáskülönbségen alapuló eszközök működése
A légköri nyomáshoz képest csökkentjük vagy növeljük az eszköz zárt terében a nyomást. A folyadék mindig a nagyobb nyomású helyről áramlik a kisebb nyomású helyre.
3_A_gazok_nyomasa _A_gazok_nyomasa