2013. május 22. ADÓZÁS HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK

BEVEZETÉS TAGORSZÁGOK KÖZÖTT  JAVAK  SZOLGÁLTATÁSOK  TŐKE  MUNKAERŐ szabad áramlása, mely ADÓZTATANDÓ TÉNYÁLLÁST keletkeztet NEMZETI JOGSZABÁLYOK sajátossága ADÓHARMONIZÁCIÓ (kompatibilitás) Tevékenység adójogi szempontból alapvetően hasonló elbírálás alá esik

ÁFA Jogszabályi háttér: évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2006/112/EK irányelv a közös hozzáadottértékadó-rendszerről

ADÓZTATANDÓ TÉNYÁLLÁSOK 1. TERMÉKÉRTÉKESÍTÉS 2. SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS Biztosított, hogy a tagállamok Közös Piacán egységes elvek alapján működjön ÁFA rendszer: adóbevételek megosztása területi elv alapján

ÁFA ALANYOK  Áfa fizetésre kötelezett normál áfa alanyok  Speciális jogállású adóalanyok is meghatározott esetekben (részletesebben későbbiekben) alanyi adómentes kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató mezőgazdasági különleges jogállású nem adóalany jogi személy

KÖZÖSSÉGI ADÓSZÁM SZÜKSÉGESSÉGE Valamennyi tagállam regisztrálja az áfa- alanyokat. közös nyilvántartási rendszer, ún. VIES rendszer: az áfa azonosítóval ellátott adóalanyi kört tartalmazza (Magyarországon a közösségi adószám).

KÖZÖSSÉGI ADÓSZÁM SZÜKSÉGESSÉGE Az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó szabályai szerint az Áfa alanyának, ha az EU más tagállamában illetőséggel, bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, a közösségi adószám megállapítása érdekében e tényt előzetesen az állami adóhatósághoz be kell jelentenie. (Előzetesen!)

TERMÉKFORGALOM, MINT ADÓZTATANDÓ TÉNYÁLLÁS Termék forgalom = vagyon áthelyezés Két esete:  Közösségi adómentes értékesítés  Közösségi termékbeszerzés

TERMÉKFORGALOM, MINT ADÓZTATANDÓ TÉNYÁLLÁS Fő szabály: cél ország szerinti adózás Határon átnyúló ügyletek esetében az adót a fő szabályként a termék beszerzője fizeti Értékesítő: adómentes értékesítéshez levonási jog kapcsolódik Szabály alkalmazhatóságának feltételei adóalanyok ne legyenek személyükben mentesek közösségi adószám termék igazoltan hagyja el az ország területét

SPECIÁLIS JOGÁLLÁSÚ ADÓALANYOK KÖZÖSSÉGI ÜGYLETEI (pl. alanyi mentes adózók) 1.Van közösségi adószámuk Úgy kell tekinteni, mintha adókötelezettséget választott volna (belép az általános szabály) 2. Nincs közösségi adószámuk Küszöbérték figyelése: termékbeszerzésnél 10 ezer € felett keletkezik áfa fizetési kötelezettség

 ha a közösségen belülről terméket beszerző speciális adóalanynak más okból (pl. szolgáltatás nyújtás, igénybevétel miatt) van közösségi adószáma és ezt a termékbeszerzéskor használja – ezzel a közösségen belüli termék beszerzései utáni adófizetési kötelezettséget választja!  Bejelentési kötelezettség; ettől 2 évig nem térhet el!

Speciális szabályok  a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál másik közösségi tagországban  a terméket ún. távolsági értékesítés céljából juttatják ki Nem adóalany részére történő értékesítés Küszöbérték Ausztriában Euro, e felett be kell jelentkezni.

ÁFA VISSZAIGÉNYLÉSE BELFÖLDÖN NEM LETELEPEDETTEK RÉSZÉRE Mentes az adó alól az a Közösségi beszerzés ha a beszerzett termék Közösségen belüli beszerzéséhez kapcsolódó áfa visszatéríttetésére a beszerző jogosult lenne Pl. Ausztriában vásárolt termék áfájának visszaigénylése magyar adóhatóságon keresztül történik. Nyomtatvány ELEKÁFA

SZOLGÁLTATÁS, MINT ADÓZTATANDÓ TÉNYÁLLÁS CÉL: a szolgáltatásokat a fogyasztás helyén adóztatni Adókötelezettség megállapítása 1. Szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása (belföld v. külföld) 2. Az adófizetésre kötelezett személyének meghatározása

ADÓZTATÁS HELYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSI HELYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA A) Adóalany részére B) Nem adóalany részére (végső fogyasztó)

A.SZOLGÁLTATÁS ADÓALANY RÉSZÉRE Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés az a hely, ahol a szolgáltatás IGÉNYBEVEVŐJE gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartozódási helye van)

GAZDASÁGI CÉLÚ LETELEPEDÉS Az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol az Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van a Fiók tv. szerinti fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete van a Tao tv. szerinti telephelye van.

Magyar adóalany (EU adószám  OK) Szolgáltatást NYÚJT egy másik EU adóalanynak (EU adószám  OK); (Fordított) adófizetési kötelezettsége keletkezik az igénybevevőnek.

FONTOS! A szolgáltatást nyújtó legyen tisztában a szolgáltatás igénybevevőjének adóstátuszával. Érvényes EU adószám /Nyilatkozat

Magyar adóalany (EU adószám  OK) Szolgáltatást VESZ IGÉNYBE egy másik EU adóalanytól (EU adószám  OK); vagy EU-n kívülről (Fordított)adófizetési kötelezettsége keletkezik: MAGYARORSZÁGON

ALANYI MENTES ADÓALANYRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK Az alábbi két esetben nem járhat el alanyi minőségben:  Szolgáltatást nyújt, a teljesítési hely külföld: ÁFA törvény területi hatályán kívül  Az ügylettel összefüggő beszerzéseire jutó áfát levonhatja

ALANYI MENTES ADÓALANYRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK Az alábbi két esetben nem járhat el alanyi minőségben:  Szolgáltatást vesz igénybe, a teljesítési helybelföld: áfa fizetésére kötelezett  a beszerzés áfáját azonban nem helyezheti levonásba 

B.SZOLGÁLTATÁS NEM ADÓALANY RÉSZÉRE Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés az a hely, ahol a szolgáltatás NYÚJTÓJA gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartozódási helye van)

Kivételek a fő szabály alól (adóalanyok és nem adóalanyok részére) a)Ingatlan Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás teljesítési helye: Ingatlan fekvése idetartozik pl.: ◦ Ingatlanközvetítés, szakértés  Kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás  Építési munkák

PÉLDA 1. Építőipari szolgáltatás (ingatlan)  Magyar vállalkozó Ausztriában épülő ingatlanon végez kőműves szolgáltatást. (a munka 3 hónapnál rövidebb ideig tart, s így a magyar adóalanynak nincs letelepedési kötelezettsége Ausztriában)  A teljesítési hely: az ingatlan fekvése miatt - Ausztria  A magyar adóalany az ausztriai megrendelőnek áfa nélkül számláz, a szolgáltatás utáni adót az ausztriai megrendelő fizeti meg.

PÉLDA 2. Építőipari szolgáltatás (ingatlan)  Magyar vállalkozó Ausztriában épülő ingatlanon végez festő, mázoló szolgáltatást, melyhez osztrák alvállalkozót vesz igénybe (a munka 3 hónapnál rövidebb ideig tart, s így a magyar adóalanynak nincs letelepedési kötelezettsége Ausztriában)

PÉLDA 2. Építőipari szolgáltatás (ingatlan)  A teljesítési hely: az ingatlan fekvése miatt - Ausztria  A magyar adóalany az ausztriai megrendelőnek áfa nélkül számláz, a szolgáltatás utáni adót az ausztriai megrendelő fizeti meg.  Az ausztriai alvállalkozó ausztriai Áfa-val növelten számláz a magyar adóalanynak.  A magyar adóalany az ausztriai alvállalkozó által felszámított áfa-t az ausztriai adóhatóságtól kérheti vissza az adó- visszatérítési eljárásban.

PÉLDA 3. Építőipari szolgáltatás (ingatlan)  Ugyanez a magyar vállalkozó Ausztriában épülő ingatlanon végez kőműves szolgáltatást, melyhez magyar alvállalkozót vesz igénybe.  Magyar vállalkozó áfa nélkül számláz (feltételezve, hogy az ausztriai megrendelő nem letelepedett)  Magyar alvállalkozó: köteles bejelentkeni Ausztriába

PÉLDA 3. Építőipari szolgáltatás (ingatlan)  ÚN. ÁFA REGISZTRÁCIÓ  Ha nem telepedett le gazdasági céllal az adott országban, de belföldön végez adóköteles tevékenységet.

b) Személyszállítás Teljesítési hely: a megtett útszakasz Mentes az adó alól a személyszállítás, akár az indulási, akár az érkezési hely, akár mindkettő külföldön van (a belföldi szakasz adómentes, a kfi szakasz az Áfa területi hatályán kívül esik)

c)Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sport szolgáltatások stb. ideértve ezek szervezését és a kapcsolódó járulékos szolgáltatásokat is (kiállítás, bemutató, vásár rendezése is Főszabály: igénybevevő gazdasági célú letelepedésének helye!  Kivétel: eseményekre szóló belépőjegyek értékesítése (teljesítési hely a rendezvény tényleges teljesítési helye)

d)Éttermi, egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások Teljesítési hely: ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtják De! Közösségen belüli személyszállítás esetén, Jármű (vonat, repülő, hajó) fedélzetén nyújtott vendéglátó-ipari szolgáltatásnál a teljesítési hely az indulás helye; oda-vissza út esetén az utakat külön- külön kell minősíteni ;

e) Közlekedési eszköz bérbeadása Rövid távúHosszú távú Azonosítás30 (vízi eszköz esetén 90) napnál nem hosszabb bérlés esetén Ennél hosszabb időszak Adóalany részére Tényleges birtokbavétel helye Igénybevevő székhelye Nem adóalany részére Nyújtó adóalany székhelye

TOVÁBBI KIVÉTELEK NEM ADÓALANYOK RÉSZÉRE VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK ESETÉN a) Ügynöki díj b) Teherközlekedés c) Közlekedés járulékos szolgáltatásai d) Ingóságon végzett szakértés e) Ingóságon végzett javítás f) EU-n kívüli személynek végzett szolgáltatás

a) Közvetítői szolgáltatás (Ügynöki díj) Ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van b) Teherközlekedés EU-n belüli fuvar:Indulási hely EU-n kívüli fuvar:Megtett útvonal c) Közlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatás (pl.: költöztetés; ki-, be-, átrakodás) tényleges teljesítési hely

d) Ingóságon végzett szakértői értékelés (pl. becsüs) tényleges teljesítési hely e)Terméken végzett munka (pl. autószerelő) tényleges teljesítési hely f)Ha a magánszemély EU-n kívüli megrendelő lakóhelye, szokásos tartózkodási helye (területi hatályon kívül!)

2. ADÓFIZETÉSRE KÖTELEZETT SZEMÉLYÉNEK MEGHATÁROZÁSA 1.Szolgáltatás adóalany vagy nem adóalany részére 2.Adóalany gazdasági letelepedettségére vonatkozó információ bekérése 3.Hol teljesült a szolgáltatás? 4.Szerepel-e a kivételek között? 5.Be kell-e jelentkeznie

Adófizetésre kötelezett személy  ha a szolgáltatást nyújtó nem letelepedett a teljesítési hely szerinti országban az igénybevevő adóalany az adófizetésre kötelezett  nem minősül letelepedettnek az, akinek van ugyan belföldön telephelye, de az a konkrét szolgáltatás nyújtásában nem érintett  140.§ a) – főszabály szerinti (37.§ (1) szerinti szolgáltatásoknál a gazdaságilag letelepedett igénybevevő adóalany;  140.§ b) – kivételeknél (ingatlan, személyszáll. stb.) pedig a belföldön nyilvántartásba vett adóalany;

Mikor kell az adót megfizetni? TERMÉKBESZERZÉSE ESETÉN  a számla kibocsátásakor, vagy a teljesítést követő hónap 15. napján keletkezik az adófizetési kötelezettség

Mikor kell az adót megfizetni? SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS ESETÉN  főszabály esetén, vagyis ha az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti, a tényállásszerű teljesítéskor keletkezik az adófizetési kötelezettség  Kivételek esetén speciális szabályok vonatkoznak.

Milyen árfolyamot kell figyelembe venni az adót megfizetésekor? Az adó megállapításakor érvényes 1. Választott pénzintézeti árfolyamot 2. MNB árfolyamot (be kell jelenteni)

Összesítő nyilatkozat  Adóalanyokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokról összesítő nyilatkozatot kell beadni  Az öt kivétel ezen nem szerepel! Csak a főszabály szerinti (37.§ (1)) teljesítések  Gyakoriság: ◦ Havi bevalló:havonta ◦ Negyedéves:negyedévente ◦ Éves:negyedévente

Összesítő nyilatkozat  Gyakoriság váltás:  Az a negyedéves bevalló, akinek a közösségi adómentes értékesítése a 100 ezer EUR-t meghaladja, havi összesítőt ad be (de, marad negyedéves bevalló)  A speciális adóalanyok, havi összesítőt adnak be.

PÉLDA 4. Teherfuvarozás  Adóalany megrendelő felé: főszabály szerint az igénybevevő gazdasági letelepedettsége (áll. telephelye)  Amennyiben több országban van telephelye, akkor a fuvarhoz leginkább köthető (a fuvarral közvetlenül érintett) telephely a meghatározó.  A szállítóval közölni kell, hogy melyik országbeli letelepüléshez kötődik a fuvarfeladat.

PÉLDA 4.  Ha magyar adóalany ◦ magyar megrendelőnek fuvaroz, akkor a teljesítési hely mindenképpen Magyarország. ◦ a közösség másik tagállamában letelepedett megrendelőnek fuvaroz, akkor a főszabály szerint a kiállított számláján áfa-t nem tüntethet fel, a vevő az adófizetésre kötelezett (közösségi adószám!)

PÉLDA 5. Külföldi adóalany és magyarországi fióktelepe közötti ügyletek megítélése  Szolgáltatásnyújtás: nem keletkeztet adóztatandó tényállást  Vagyonáthelyezés (termékértékesítés) két különböző adószám, ezért adóztatandó tényállást keletkeztet, amennyiben elhagyja az ország területét.

JÖVEDELEMADÓK (SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, TÁRSASÁGI ADÓ) FÓKUSZBAN: A vállalkozások jövedelemadója

JÖVEDELEMADÓK Jogszabályi háttér évi LXXXI. törvény a társasági adóról évi CXVII. törvény a személyi jövedelem adóról

MAGYARORSZÁG KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNYEI ORSZÁGALÁÍRÁSKIHIRDETÉSALKALMAZÁS Ausztria (hagyaték, öröklés) II évi 1. tvr I. 1. Ausztria1975. II évi 2. tvr I. 1. Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

Kettős adóztatás fogalma Két (vagy több) államban hasonló jellegű adók kivetése egyazon adóalanyra, ugyanarra a tárgyra és időszakra vonatkozóan. Egyezmény: meghatározni az adóügyi helyzetet (Melyik államban kell adózni).

AZ ADÓÜGYI HELYZET MEGHATÁROZÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. szabály Meg kell állapítani a forrás ország, illetve az illetőség szerinti állam adóztatási jogát külön-külön Jövedelemtípusonként (pl. munkaviszonyból származó jövedelem, vagy vállalkozói jövedelem, vagy jogdíjból származó jövedelem, osztalékból származó jövedelem, stb.)

AZ ADÓÜGYI HELYZET MEGHATÁROZÁSÁNAK SZABÁLYAI Forrásállam: ahol keletkezik a jövedelem Illetőség szerinti állam: ahol a személy adózásra egyébként köteles a meghatározott szempontok alapján (később)

Jövedelem és vagyon csoportjai az adóztatás szempontjából a) Korlátozás nélkül adóztatható a forrásállamban (pl. ingatlanból származó jöv., telephely nyeresége) b) Korlátozott adó vethető ki a forrásállamban (kamat, osztalék) c) Nem vethető ki adó a forrásállamban (pl. jogdíj)

2. szabály Amennyiben az adóztatás joga a forrás államban áll fenn, az illetőség szerinti állam köteles kedvezményt adni a kettős adóztatás elkerülése érdekében a) mentesítés elve b) beszámítás elve

ILLETŐSÉG MEGHATÁROZÁSA Belföldi illetőségű személy Olyan személy, aki a Szerződő Államban – annak jogszabályai szerint – lakóhelye, székhelye, üzletvezetésének helye, vagy bármilyen más hasonló ismérv alapján adóköteles. Ez a kifejezés nem foglalja magába azokat a személyeket, akik az adott Államban csupán ottani forrásokból származó jövedelem, vagy az ott található vagyon alapján adókötelesek.

ILLETŐSÉG Belföldi illetőségű személy: teljes körű adókötelezettség Külföldi illetőségű személy: korlátozott adókötelezettség

TELEPHELY MEGHATÁROZÁSA  Üzletvezetés helye  Fiók  Iroda  Gyár  Műhely

TELEPHELY LÉNYEGI JELLEMZŐI:  Üzleti létesítmény megléte helyiség, gépek, felszerelések  Állandó jelleg meghatározott helyen létesített, térben és időben is állandó, és tartóssággal is rendelkezik (időben: nem kell folyamatosság, de rendszeresség!)  Üzletvitel helyszíne amely rendszerint magában foglalja a személyi és technikai feltételek rendelkezésre állását, amelyek ilyen vagy olyan módon az adózónak alárendeltek

TELEPHELY LEHET  üzletvezetés helye, fióktelep, iroda, gyártelep, műhely, természeti kincsek kiaknázására szolgáló terület (pl. bánya)→ jellemzően eszköz, ingatlan, építkezés, szerelés munka helye (esetleg ügynök)  Ha magyar állampolgár egy külföldi cégnek dolgozik Mo-n, meghatalmazása kiterjed arra is, hogy a cég nevében szerződést kössön →Modellegyezmény szerint telephelyet keletkeztet Magyarországon.

NEM TELEPHELY -berendezések, készletek, melyet cég raktározásra, kiállításra, szállításra használ, -készletek, melyeket csak azért tartanak, hogy egy másik vállalat feldolgozza azokat, -állandó üzleti hely, melyet csak áruk vásárlására, információk szerzésére használnak, illetve kisegítő tevékenységet végeznek ott

MAGYAR VÁLLALKOZÁS JÖVEDELME, HA VAN AUSZTRIAI TELEPHELY  A vállalkozásból származó jövedelem a személy (így magánszemély is) illetősége szerinti államban adóztatható  Kivéve, ha van külföldi telephely/ állandó berendezés

MAGYAR VÁLLALKOZÁS JÖVEDELME, HA VAN AUSZTRIAI TELEPHELY Ebben az esetben az telephelynek/állandó berendezésnek betudható jövedelem a telephely szerinti államban adózik Telephelynek betudható nyereség: az a nyereség, amelyet várhatóan elérne, főként az anyacéggel együttműködve, ha független cégként venne részt a tevékenységben.

TELEPHELYNEK BETUDHATÓ JÖVEDELEM MEGHATÁROZÁSA  Telephely bevétele megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételek hozzárendelése  a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető költségek, ráfordítások, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételek hozzárendelése arányszám alapján

TÁRSASÁGI ADÓ MEGHATÁROZÁSA  a telephely adóalapját növeli a külföldön megfizetett, egyéb ráfordításként elszámolt, a társasági adónak megfelelő adó.  Ezt követően a vállalkozás egészére megállapított adóalapból le kell vonni a külföldi telephely - előbbiek szerint megállapított, a magyar szabályok szerint számított - adóalapját. A különbözet után kell a magyar társasági adót megállapítani. (Ha a külföldi telephely adóalapja negatív lenne, akkor azt nem levonni, hanem hozzáadni kell!)  Nemzetközi szerződés (egyezmény) a fentiektől eltérően is szabályozhat.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGHATÁROZÁSA  Első lépés: az egyéni vállalkozó (magánszemély) illetőségének meghatározása 1. Állandó lakóhely 2. Létérdek központja 3. Szokásos tartózkodási hely 4. Állampolgárság

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGHATÁROZÁSA  Jövedelem meghatározása: külföldi telephely bevétele a telephellyel összefüggő költségekkel csökkent; esetleges arányosítás – 49/B § (15) bekezdés b) pontja.]  Szja tv. 49/B § (8), (9), (15) bekezdések [Adóalap nem tartalmazza a külföldi telephelynek betudható adóalapot, ha a nemzetközi egyezmény így rendelkezik; a vállalkozói adóalap után fizetendő adó a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után igazoltan megfizetett adó 90 %-ával, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos személyi jövedelemadó szerint kiszámított adóval csökkenteni kell;

ALKALMAZOTTAKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK  KIKÜLDETÉS  Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyból származó bére, fizetése vagy más hasonló jellegű díjazása csak az adott Államban adóztatható meg, kivéve, ha a munkavégzés a másik Szerződő Államban folyik. Amennyiben a munkavégzés így történik, az abból származó díjazás adóztatható a másik Államban”.

ALKALMAZOTTAKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK KIVÉTEL  Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy másik Szerződő Államban végzett munkájából származó díjazás csak az elsőként említett Államban adóztatható meg, amennyiben a.) a kedvezményezett a kérdéses adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül nem tölt összesen 183 napnál hosszabb időszakot vagy időszakokat a másik Államban, és b.) a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, amelyik nem belföldi illetőségű a másik államban, és c.) a díjazás költségét nem a munkáltatónak a másik államban lévő telephelye viseli”.

Vidáné Papp Csilla Adószakértő, okleveles könyvvizsgáló