A LENGYEL BÜNTETŐELJÁRÁSI TÖRVÉNY SZABÁLYZÓ MEGOLDÁSAI ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI dr MARCIN MYCZKOWSKI BÍRÓ ŚRODA ŚLĄSKA KERÜLETI BÍRÓSÁG ELNÖKE

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS LENGYELORSZÁGBAN A lengyel igazságszolgáltatás szervezetének és működésének alkotmányos alapelvei magukba foglalják a bíróságok jogi és szervezeti helyét, ügyekben való eljárását és a bíró jogi státuszát. Lengyel alkotmány 173. c. ( ) az igazságügyi hatóság kettősségét biztosítja: bíróságokra és ítélőtáblákra osztva.

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS LENGYELORSZÁGBAN BÍRÓSÁGOK :  Legfelsőbb Bíróság  polgári bíróságok  közigazgatási bíróságok és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság  katonai bíróságok.

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS LENGYELORSZÁGBAN ÍTÉLŐTÁBLÁK:  Alkotmánybíróság  Állami ítélőtábla.

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS LENGYELORSZÁGBAN Polgári bíróságok - A Lengyel Köztársaság Alkotmányának 175. cikke I. szakasza és 177. cikke szerint és a július 27.-i törvény alapján – Törvény a Polgári Bíróságok Rendszeréről (98 sz. Jogi Közlöny, cikk 1070, módosított változat). - igazságot szolgáltat minden ügyben, kivéve az illetékes bíróságok számára áthelyezett ügyekben; - Az Igazságügyi Miniszter határozata alapján funkcionál a Nemzeti Igazságügyi Tanács jóváhagyásával.

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS LENGYELORSZÁGBAN Polgári bíróságok felosztása:  Kerületi bíróság (több közösséget is összefoghat, de indokolt esetben több kerületi bíróság is lefedhet egy közösséget – nagy városok esetében)  Megyei bíróság (legalább kétszer akkora terület tartozik hozzá, mint egy kerületi bírósághoz)  Fellebbviteli bíróság (legalább kétszer akkora terület tartozik hozzá, mint egy megyei bírósághoz).

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS LENGYELORSZÁGBAN Jelenleg 374 polgári bíróság működik Lengyelországban – 11 fellebbviteli bíróság, 45 megyei és 318 kerületi bíróság.

Bűnügyekben  Kerületi bíróság elsőfokú bíróságként jár el minden ügyben, kivéve az illetékes bíróságok számára áthelyezett ügyekben;  Kerületi bíróság fellebbviteli bíróságként jár el, 48 órás rendőri felfüggesztés panasza esetén vagy az ügy lezárását bonyolítja még az élőkészítés során  Megyei bíróság elsőfokú bíróságként jár el - gyilkossági, rablási, csalással kapcsolatos ügyekben  Megyei bíróság fellebbviteli bíróságként jár el kerületi bírósági döntésekben  Fellebbviteli bíróság fellebbviteli bíróságként jár el megyei bírósági döntésekben  Legfelsőbb bíróság – rendkívüli perorvoslat másodfokú bírósági döntések esetén (eljárásban résztvevő felek, Igazságügyi Minisztérium, Ombudsman)

Büntetőeljárás 1997-es Büntetőeljárási törvény 2009 Büntetőjogi Kodifikációs Bizottság az Igazságügyi Miniszternél

Büntetőeljárás A büntetőeljárás átalakítására lett javaslat téve, miután a Kodifikációs Bizottság súlyos hibákat és hiányosságot vélt felfedezni benne : 1) Az eljárás eltúlzott inkvizitórius jellege: a gyakorlatban, a bíróság elvárja az egyik fél bizonyítási eljárási szerepét a tárgyalás során, ami tulajdonképpen a felek aktivitását korlátozza (különösen az ügyészét); 2) A szükségtelenül hosszú tárgyalási idő ami a gyakorlatban lévő törvények túlzott formalizmusából ered és a hiábavaló fellebbviteli eljárásból- másodfokú bíróságok túl gyakran rendelnek el újratárgyalást olyan ügyekben, amiket elsőfokú bíróság tárgyalt. 3) az igazságos és korrekt eljárás nincs megfelelően biztosítva, különösen a megelőző intézkedések szabályozásának tekintetében.

Büntetőeljárás Büntetőeljárási folyamatra tett átalakítási javaslat lényege 1) A tárgyalás kontradiktórius jellegének biztosítása : a felek aktivitásának biztosítása és a bíróság szerepének jelentős mértékben való korlátozása a bizonyítási eljárás során; 2) Bizonyítási eljárás legyen része az előkészítésnek, így elkerülhető a dupla bizonyítás (tanú kihallgatása) a tárgyalás során és lehetővé tenné a felek bizonyíték feltárását a bíró előtt közvetlenül kontradiktórius formában; 3) Eljárás időtartamának lerövidítése, eltörölve a felesleges formalizmust, közös megegyezéses megoldás, fellebbezési eljárás szabályainak újragondolása; 4) Hatékony eljárási technika, amit megelőző intézkedésekként lehetne alkalmazni (különleges, tárgyalás előtti letartoztatás esetén).

Büntetőeljárás szeptember 27. Büntetőeljárási Törvény módosítása Parlament (Sejm) által, ami július 1. lép hatályba

2. Kontradiktórius büntetőeljárás 2.1. Korlátozza a bizonyítási eljárást - kiindulva abból a modellből, ahol a bíróé a tényállítás szerepe, - az ügyész bizonyítja a vádlott bűnösségét, amíg a vádlott és ügyvédje dolga az, hogy ellenezze azt, - bíróság feladata mérlegelni a felek által prezentált bizonyítékokat és dönteni büntetőjogi felelősséggel

2. Kontradiktórius büntetőeljárás 2.2. Bíróságok szerepe a lengyel büntetőeljárás átalakítása után - btk. 167 (1) cikk. Igazságügyi eljárás során elnöklő bíró vagy a bíróság jóváhagyása után történik a fél által feltárt bizonyíték előterjesztése, kivéve – ha a fél nem jelenik meg a meghallgatáson vagy – olyan ügyekben, melyek rendkívülinek számítanak, - a felek felelősek a bizonyítékok előállításáért

2. Kontradiktórius büntetőeljárás  A tanút nem a bíróság hallgatja ki, hanem a fél.  Bírók csak bizonyos esetekben tehetnek fel kérdést a tanúnak ( Btk. 370 (1) cikk.).  Bizonyíték lehet ex officio, de csak olyan ügyekben, melyek rendkívülinek számítanak

2. Kontradiktórius büntetőeljárás 2.3 Vádlott jelenléte a tárgyaláson 2015 július 1.-től a vádlottnak joga van jelen lenni a tárgyaláson, de a bíróság dönthet úgy, hogy jelenléte kötelező. Bűncselekmény tárgyalásánál (megyei bíróság) a vádlottnak jelen kell lennie a vádirat felolvasásakor és el kell határoznia magát, hogy tesz-e vallomást vagy sem. A vádlottat személyesen kell értesíteni a tárgyalás első időszakáról. A vádlottat informálni kell jogairól és kötelességeiről a büntetőeljárás során.

2. Kontradiktórius büntetőeljárás 2.4. Magánúton beszerzett bizonyíték előterjesztése július 1.-i Btk 393 (3) c. hatálybalépése előtti periódusban, a magánúton, büntetőeljáráson kívül beszerzett bizonyítékokat – vallomás, publikáció, levél, feljegyzés – előadható a bíróságon július 1. után a feleknek joguk van benyújtani a bíróságra magán jellegű, büntetőeljáráson kívül szerzett – pl. szakértői véleményt. Ezzel a lépéssel a jogalkotó a felek számára biztosít egyenlő jogot érvényesülésükre tényállításkor a büntetőeljárás folyamán. Olyan bizonyíték nem használható fel, amely szabálysértő úton lett megszerezve pl. titokban rögzített felvételek. „Fruits of the poisonous tree” doktrína (illegálisan szerzett bizonyíték doktrínája).

2. Kontradiktórius büntetőeljárás 2.4. Ügyvédhez való jog  Az új büntetőeljárási modell sokkal több aktivitást kínál a feleknek és sokkal hozzáértőbben foglalkozik az üggyel.  Vádlott és sértett egyaránt részesül szakmai jogi segítségben, így lehetővé téve, hogy jogilag egyenlő eséllyel folyjék a tárgyalás mindkét fél számára.  Szolgálatból kirendelt védőügyvédet kap a vádlott, ha a félnek nincs saját ügyvédje (ezt a jogát jóvá kell hagyatni először).  Az eljárás kimenetelétől függően, a vádlottat terhelheti megbízási-díj kifizetése (Btk. 338 (1) c.).

2. Kontradiktórius büntetőeljárás 2.4. Ügyvédhez való jog Büntetőeljárási törvény kirendel megbízott védőügyvédet a következő esetekben: bűncselekmény elkövetésekor; 18 év alatti vádlottak részére; korlátozott képességű – süket, néma, vak – vádlottak részére; olyan ügyekben, ahol fenn áll annak a lehetősége, hogy a vádlott nincs tisztában az elkövetett cselekmény súlyosságával; olyan ügyekben, ahol a vádlott elmeállapotára hivatkozva erre szükség van.

3. Változtatás az előkészítési eljárásban Előkészítési eljárás korlátozása Kontradiktórius jelleg biztosítása mellett, a július 1.-én hatályba lépett törvénnyel az előkészítés folyamata is korlátozva lett. A dupla bizonyításokat és a tanú újbóli kihallgatását próbálja redukálni.

4. Büntetőeljárást megkönnyítő intézkedés Ügy lezárása a sértett kérésére A következő ügyek esetén alkalmazható: - olyan vétség esetén, amelyre a kiszabott börtönbüntetés nem haladja meg a 3 évet; - tulajdon elleni vétség esetén, amelyre a kiszabott börtönbüntetés nem haladja meg az 5 évet; - Btk. 157 (1) c. –ben szereplő vétség esetén (szervi működési-elégtelenséget okozó sértés vagy 7 napon túl gyógyuló egészségkárosító hatással járó vétség, ami nem bizonyul súlyos testi sértésnek Btk. 156 (1) c. Nem vonatkozik olyan estekre, amikor a sértett „inactive” marad, még ha a kár orvosolva is lett.

5. E – PROTOCOL április 29. E – Protocol megszerkesztése és alkalmazása a következő évben. E – Protocol digitális felvevővel készült hang vagy video anyagok. From the 1 st of January január 1.-től hang és videofelvételek készülnek a bűnügyek tárgyalása során

5. E – PROTOCOL 5.1. E – PROTOCOL CÉLJA eljárás lerövidítése „ perc” hatékonyság jogi átláthatóság

6. Előzetes-kihallgatás hogy az igazságszolgáltatás eredményesebb legyen a büntetőeljárás során. ha a bizonyító eljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy a meghallgatás legalább 5 alkalmat fog igénybe venni, a bíróság elnökének azonnal ki kell jelölnie egy bírót (vagy többet is) és meghallgatásra bocsátani az ügyet. - A meghallgatásnak az előjegyzéstől számított 30 napon belül meg kell történnie. - Jogi résztvevők (ügyész, védőügyvéd, ügyvéd – a segéd ügyész mellé) - más felek is beidézhetőek, ha tárgyalás menetéhez szükséges. Meghallgatás előtt, az ügyésznek, védőügyvédnek és ügyvédnek írásban kell benyújtania a tárgyalás menetét (meghallgatás időpontjait és tartalmi részeit, jóváhagyott távollét időpontjait is) és a bizonyíték feltárásának menetét.

7. A tárgyalások eltúlzó formalizmusának leegyszerűsítése a vádirat teljes szövegének felolvasásának eltörlésével jelentősen lecsökken a tárgyalási idő az ügyész röviden ismerteti a vádakat (Btk. 385 c. átirata). az ítéletnek a vádiratot nem kell minden pontjában megismételnie (Btk. 418 (1a) c. került bevezetésre). az előterjesztett átiratokat és dokumentumokat részben vagy egész terjedelmükben nyilvánosság elé lehet tárni, nem szükséges az felolvasásuk, csak abban az esetben, ha az egyik fél kéri azt, mert nem állt korábban módjában megismerni a benne foglaltakat. régóta bevett általános szabály volt, hogy a vádlottnak jelen kell lennie a tárgyaláson. Ez annyiban változott, hogy a vádlottnak joga van a tárgyaláson való jelenléthez, de nem kötelező. Kivételt képeznek azok a bűnügyek, melyek bevezető tárgyalásánál a vádlott jelenléte szükséges, valamint olyan esetekben, ha az elnöklő bíró vagy bíróság elrendeli azt.

8. Változtatás a fellebbezési eljárás menetében július 1.-én hatályba lépett reform változtatásai: a büntetőeljárásban résztvevőknek, a nem hivatalbelieknek is, jelezniük kellett, hogy fellebbezést tesznek az elsőfokú bíróság döntésével szemben. a fellebbviteli bíróság jogosultsága, hogy olyan döntésekben járjon közre, amelyek egyik fél által sem lett megtámadva, korlátozva lett

8. Változtatás a fellebbezési eljárás menetében A változtatás lényege: leszűkíteni a fellebbezési felülvizsgálatra bekerülő ügyek indokoltságát, lehetővé tenni másodfokú bíróságoknak, hogy megváltoztassák az alsóbbrendű bíróságok döntéseit. felgyorsítani a fellebbezési eljárást.

Thank You Köszönöm