A helyi önkormányzatok I.. Tartalom 1.A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben. 2.Önkormányzattípusok. 3.A központi szervek helyi önkormányzatokat.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása
Advertisements

Területi államigazgatási szervek
Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből
ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS
Az új önkormányzati törvény, különös tekintettel a Kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörére Pauerné Csaba Judit MÁK ülés
A környezetvédelem intézményrendszere
Közigazgatási alapismeretek
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának feladatai a 2011/2012. tanévben Némethné Fülöp Terézia oktatási főosztályvezető
375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről.
Belügyminisztérium Belügyminisztérium dr. Bitay Márton Önkormányzati Stratégiai Főosztályvezető Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX.
Közigazgatási alapismeretek
Az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
Az évi XCII. törvény (az évi XXI. törvény módosítása)
Állam munkavédelmi feladatai
A közigazgatás felépítése és működése
Választható vizsgatárgy
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Államtitkári Kabinetfőnök Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
A helyi népszavazás és helyi népi kezdeményezés április 6. Előadó: Dr. Csonka Ernő Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Helyettes Államtitkár,
Dr. Lamperth Mónika Budapest október 18.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Helyi önkormányzatok I.
Államtitkári Kabinetfőnök Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Dr. Danka Ferenc december 15.. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Többféle lehetséges szervezeti megoldás közül választhatott a politika: 1. ügyészség 2. bíróság.
A POLGÁRMESTEREK VÉDELMI IGAZGATÁSI FELADATAI A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN MISKOLC, JÚNIUS 06. FAZEKAS GYÖRGY ALEZREDES.
JEGYZŐI ÉRTEKEZLET Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Takács Zsófia október 17.
ÖNKORMÁNYZATI SZAKMAI NAP
főosztályvezető-helyettes
A törvényességi felügyelet gyakorlati tapasztalatai
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2012.
1 Megváltozott szerepben a megyei önkormányzatok! Tájékoztatás a megyei önkormányzatok feladatairól és azok szociálpolitikát érintő kapcsolódási pontjairól.
Az önkormányzati szabályozás : jelen és jövő – a hatályos Ötv. és az új Ötv. tervezetének összehasonlítása Dr. Gyergyák Ferenc Konferencia az új önkormányzati.
A helyi önkormányzatok az Alaptörvényben
Konszolidációs törvény a megyei intézmények
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megújult feladatrendszere Térségi Vállalkozói Fórumok január Szolnok, Jászberény, Kisújszállás.
Gazdasági Tanácsok a felsőoktatási intézményekben január 13.
Fenntartható önkormányzatok Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés Bizottsága ülése Budapest Június 5. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök 1.
Országos népszavazás és népi kezdeményezés
Belügyminisztérium Önkormányzati Feladatok Főosztálya
Az új képviselő-testület megalakulását követő feladatok szeptember 17.
ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS
A köztisztviselők jogállásáról Bevezető rendelkezések.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
Az önkormányzati igazgatás
A magyar önkormányzati rendszer bemutatása OSLO április 22
A BEJELENTŐ-VÉDELEM HELYE ÉS SZEREPE AZ OMBUDSMANI TEVÉKENYSÉGBEN
Munkavédelmi érdekképviselet és érdekegyeztetés Összeállította: dr. Váró György.
Hulladékgazdálkodás önkormányzati feladatai december 6. Szeged Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Balogh Zoltánné.
Helyi önkormányzatok Néhány tudnivaló az évi LXV. Törvényből (Ötv) K.A.2006.
A közterület használat Építési jog 2015.március 20. Készítette: Dr. Pintér Szilvia.
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat)
Adóügyi aktualitások (Új jegyzői adatszolgáltatások, egészségügyi szolgáltatási járulék) Lukács György igazgató NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága.
Szeged, december 09. Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők számára szervezett képzések tapasztalatairól.
Helyi önkormányzatok Győr A helyi önkormányzatok jogállása I. Állami szervek, a végrehajtó hatalom gyakorlásának egyik formája A közigazgatási szervezeti.
Önkormányzat és állam.
A közigazgatási eljárás II.
Minisztériumok, központi közigazgatás
A közigazgatási bíráskodás alapjai
A jogforrási rendszer II.
Pécs, december 5. Jegyzői értekezlet Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály.
„KISTÉRSÉGI” MŰKÖDÉS – járások - tankerületek
Pécs, szeptember 25. Jegyzői értekezlet Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály.
A helyi önkormányzatok feladatrendszere és költségvetése
Előadás másolata:

A helyi önkormányzatok I.

Tartalom 1.A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben. 2.Önkormányzattípusok. 3.A központi szervek helyi önkormányzatokat érintő hatáskörei. 4.Önkormányzati feladat- és hatáskörök. 5.Államigazgatási feladat- és hatáskörök.

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben (létrehozás) 31. cikk (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. (2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani. (3) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben (részjogosítványok) 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a)rendeletet alkot; b)határozatot hoz; c)önállóan igazgat; d)meghatározza szervezeti és működési rendjét; e)gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; f)meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g)e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h)dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben (részjogosítványok) a)önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; b)a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; c)szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; d)törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben (részjogosítványok) (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. (4) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben (részjogosítványok) (5) A fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg. (6) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben (szervezet) 33. cikk (1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. (2) A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára. (3) A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben (kapcsolat) 34. cikk (1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. (2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását. (3) A polgármester és a megyei képviselő-testület elnöke önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat. (4) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. (5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben (választás) 35. cikk (1) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (2) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják. (3) A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. (4) A képviselő-testület - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - kimondhatja feloszlását. (5) Az Országgyűlés a Kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett - indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet. (6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben (egyéb) N) cikk (1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős. (3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani. O) cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.

A helyi önkormányzatok szabályozása az Alaptörvényben (egyéb) 25. cikk (2) A bíróság dönt  az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;  a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. 38. cikk Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

Önkormányzati rendszer szabályozási kerete évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) Célok:  modern, költséghatékony, feladatorientált rendszer alapjai;  az alapértékek megőrzése;  a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének megszilárdítása.

Önkormányzattípusok A helyi önkormányzat ok típusai Települési önkormányzatok Községi Nagyközségi Városi Járásszékhely városi Megyei jogú városi Fővárosi kerületi Területi önkormányzatok Fővárosi Megyei

A helyi önkormányzatok és az Országgyűlés Az Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzatok jogállását, feladat- és hatásköreit, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait. Az Országgyűlés az alaptörvény-ellenesen működő képviselő- testület feloszlatásáról a Kormány javaslatának az Országgyűléshez való benyújtását követő soron következő ülésén határoz. E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett helyi önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a képviselő- testület feloszlatással kapcsolatos álláspontját az Országgyűlés döntésének meghozatala előtt ismertetni. Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá – az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után – a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról.

A helyi önkormányzatok és az Országgyűlés kormányhivatalMv. miniszter Kormány indítványa AB véleményOGY Tiszaderezs és Tápiószele

A helyi önkormányzatok és az Országgyűlés Képviselői összeférhetetlenség:  nincs összeférhetetlenség;  2014-től összeférhetetlen; Az OGY ellenőrzési jogosítványai:  Kérdés, interpelláció;  Szakosított ellenőrző szervek (ÁSZ, AJB);  Vizsgálóbizottságok felállítása.

A helyi önkormányzatok és a köztársasági elnök Dönt az érintett helyi önkormányzatok kezdeményezésére – az ország területének közigazgatási tagozódásával, valamint területszervezéssel kapcsolatosan előkészített – városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről; megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét – ha az Országgyűlés a helyi képviselő- testületet feloszlatja –, hogy az új képviselő-testület megválasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a jogszabály a polgármesternek állapít meg, halaszthatatlan esetben döntsön olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület átruházható hatáskörei.

A helyi önkormányzatok és a Kormány A Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Köztársasági megbízott Közigazgatási hivatal Regionális közigazgatási hivatal Regionális államigazgatási hivatal Közigazgatási hivatal Kormányhivatal

A helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (bm) közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a kormányhivatal tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében; közreműködik a helyi önkormányzat meghatározott kölcsönfelvételére vagy más kötelezettségvállalására vonatkozó kormányzati hozzájárulás megadásánál; összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, gazdálkodás, valamint az egyes adatbázisokkal kapcsolatos kormányzati feladatok ellátását; koordinálja a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott fejlesztési források felhasználására kiírt pályázatokat, továbbá a helyi önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályi feltételek kialakítását; közreműködik az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréhez szükséges, továbbá kormányzati döntéseket megalapozó önkormányzati adatok gyűjtésében, rendszerezésében; jogosult az államháztartásért felelős miniszter útján a Magyar Államkincstár önkormányzatok gazdálkodását érintő helyszíni vizsgálata elrendelésére; jogosult az államháztartás információs rendszerének valamennyi, az államháztartás önkormányzati alrendszerére vonatkozó adatának megismerésére, rendszerezésére; dönt a 85. § (10) bekezdésében foglalt jóváhagyás megadásáról.

A helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (Mvm) irányítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét; kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását; előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket; a kormányhivatal javaslatának megvizsgálását követően – a feltételek fennállása esetén – kezdeményezi a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját.

A helyi önkormányzatok és a (szak)miniszterek a)meghatározza a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a kormányhivatal államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait és ellenőrzi azok érvényesülését; b)a rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését; c)az a) és b) pontban említett ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a helyi önkormányzatokért felelős minisztert és a kormányhivatalt; d)tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt; e)a helyi önkormányzatoktól – ágazati feladatai körében – adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az önkormányzat köteles teljesíteni; f)a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére a helyi önkormányzatokért felelős miniszter koordinálásával pénzügyi támogatást nyújthat.

Törvényességi felügyelet Törvényességi ellenőrzés Törvényességi felügyelet

Törvényességi felügyeleti eljárás célja A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő- testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője működése jogszerűségének biztosítása.

A törvényességi felügyelet vizsgálati köre A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat:  működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;  döntéseinek jogszerűségét;  jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladatellátási kötelezettségének teljesítését. Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása – biz. kivétellel – azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra:  amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának,  jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, vagy  amelyeket a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott.

Törvényességi felügyelet EszközeiAT meghatározott Önkormányzati rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése Törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása Mötv-ben meghatározott

Önkormányzati rendelet felülvizsgálata AB Alaptörvénybe ütközés Indítványozza a Kormányhivatal a miniszteren keresztül Kúria Jogszabályba ütközés A Kormányhivatal kezdeményezi az eljárást

A helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása Kormányhivatal kezdeményezi a Kúria eljárását Határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot Kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás általa történő pótlását Kúria felhatalmazza Kormányhivatal megalkotja a rendeletet

Mötv.-ben meghatározott törvényességi felügyeleti eszközök törvényességi felhívással élhet; kezdeményezheti a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívását, valamint e törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület vagy a társulási tanács ülését; javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját; kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát; kezdeményezheti a határozathozatali, feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését;

Mötv.-ben meghatározott törvényességi felügyeleti eszközök javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását; kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását; pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt; fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen;

Mötv.-ben meghatározott törvényességi felügyeleti eszközök kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél; szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben; törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra vagy a társulásra az e törvényben meghatározott esetekben.

Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása Kormányhivatal kezdeményezi a KMB eljárását Határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot Kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás általa történő pótlását KMB felhatalmazza Kormányhivatal pótolja a határozatot, ellátja a feladatot

Önkormányzati feladatok MonistaDualista

A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörei Feladat és hatáskörök ÖnkormányzatiKötelező Önként vállalt Államigazgatási

Kötelező önkormányzati feladat és hatáskörök differenciált telepítése A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. A megyei jogú város települési önkormányzat, amely azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.

Kötelező önkormányzati feladat és hatáskörök differenciált telepítése A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a)a gazdasági teljesítőképességet; b)a lakosságszámot; c)a közigazgatási terület nagyságát. Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.

Kötelező önkormányzati feladat és hatáskörök Ötv. megoldása: A települési önkormányzat köteles gondoskodni 1.az egészséges ivóvíz ellátásáról, 2.az óvodai nevelésről, 3.az általános iskolai oktatásról és nevelésről, 4.az egészségügyi és a szociális alapellátásról, 5.a közvilágításról, 6.a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, 7.parkolás biztosításáról; 8.köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

Kötelező (?) önkormányzati feladat és hatáskörök A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen :  településfejlesztés, településrendezés;  településüzemeltetés;  egészségügyi alapellátás;  környezet-egészségügy;  óvodai ellátás;  kulturális szolgáltatás;  Szociális (települési támogatás), gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;  lakás- és helyiséggazdálkodás;  hulladékgazdálkodás;  sport, ifjúsági ügyek;  távhőszolgáltatás;  …  Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

Széles körű végrehajtási rendeleti szabályozás Az Mötv.-ben meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait, ha az Mötv. másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák. A rendeleti szabályozási kör nem üresítheti ki az önkormányzáshoz való jogot!

Önként vállalt önkormányzati feladat és hatáskörök Önként vállalt feladatok Fakultatív feladatok Átvállalt önkormányzati feladatok Helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok

Fakultatív önkormányzati feladatok A helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntése. (a döntés kizárólag az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik) Megjelenhetnek törvényekben (Vtv.; Fogyv. tv.). Önként vállat feladat lehet minden olyan helyi közügy önálló megoldása, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Ellátása nem lehet jogszabállyal ellentétes. Nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. (kötelező feladatok ellátásának elsődlegessége) Helyettesítő (pótló) aktus, törvényességi felügyelet (bírság). Finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

Az önként átvállalt (alternatív) önkormányzati feladatok A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását – (1) annak egyetértésével – más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt a)a lakossági igények indokolják (2); b)gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon (3) ; c)többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni (4). A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő- testülete rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. A kormányhivatal – indokolt esetben más állami szervek bevonásával – törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.

Döntési eljárás A hatáskör eredeti címzettje Átvállalt feladat ellátása Korm ányhi vatal Más állami szerv bevonása Döntés Egyeté rtés Tv. Felügy. A döntést a tárgyévet megelőző év szeptember 30- ig kell meghozni.

A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat. (szervezetalakítási jog egyik különleges formája) Állam vs. municipiális rendőrség? Elsődleges az állam szerepvállalása, amelyet kiegészít az önkormányzati feladatellátás. AT. 46. cikk (1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi.

A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló évi CXX. törvény. önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület- felügyelő, a mezőőr, az rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr Önkormányzati rendészeti szerv a polgármesteri hivatal a (1) belső szervezeti egységként, (2) önálló költségvetési szervként, (3) költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozható létre. Önkormányzati rendészeti szervet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.

Államigazgatási feladatok Törvényben meghatározott Törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben meghatározott Átvállalt állami feladat

Államigazgatási feladatok Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, valamint a jegyző a)számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy b)honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el,  az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.  Mötv. 87. § - társulás létrehozása. Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő- testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. (Ket. szabályozza!) Az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.

Járási hivatalok létrehozatalának hatásai 1299/2011 (IX.1) Korm. határozat Járás területi és szervezeti egység a települési és megyei szint között Feladatai: a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok évi XCIII. törvény a járások kialakításáról valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról 174/2012. (VII.26.) Korm. rend. a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról

Járási hivatalok létrehozatalának hatásai Cél: az önkormányzati és államigazgatási feladatok szervezeti szinten történő szétválasztása. Rendező elv: a helyismerethez kötődő, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek jegyző az egyértelműen állami feladatok járási hivatal Az átkerülő feladatok döntő többségét, azok nagyságrendjét is figyelembe véve az 1.okmányirodai feladatok, 2.gyámhivatali feladatok, 3.egyes szociális ellátásokkal összefüggő feladatok, és 4.a szabálysértési ügyek alkotják.

Átvállalt állami feladatok A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. Csak azt tehet meg az önkormányzat, amit jogszabály előír. Pl. köznevelési törvény alapján – 3000 főnél kisebb település átvállalhatja az iskola infrastrukturális működtetését.

Megyei önkormányzatok feladatai A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. De a megyei önkormányzat is helyi önkormányzat, így vonatkoznak rá az általános szabályok is (önként vállalt feladatok, államtól átvállalt feladatok)!

Köszönöm a figyelmet!