INDIA

AZ INDIAI BÖLCSELET I. Történelmi háttér Az ókori India kultúrájának hátterében három nagy történelmi folyamat áll: 1.A dravida civilizáció (Harappa, Mohendzso Daro) és a nomád indogermán árja hódítók küzdelme. Utóbbiak Kr.e ig az Indus-, Kr.e ig a Gangesz-síkját, Kr.e. 500-ra a Dekkán-magasföld északi részét is meghódítják. Közben kialakul a jellegzetes indiai világszemlélet. 2.Az árják letelepedése és civilizálódása közben fellépő gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi problémák, amit az emberek bőrszín szerinti osztályozásával, a varnák kialakításával oldanak meg. 4 varna, azaz szín volt: Legvilágosabb a bráhmana papi. A kastrija harcos; vaisja paraszt, iparos, kereskedő; és súdra szolga varna sötétebb volt. A három első színbe tartozókat dvidásának, kétszer-születettnek tekintették, ám Indiának voltak varnán kívüli lakói is. A házasság varnán belül történt. 3.A Kr.e. I. évezredtől az árja bráhmanák és kastriják közt is politikai vetélkedés zajlik. Utóbbiak felvetik a világszemléleti reform és a birodalmi egység gondolatát. Ám Indiában ez nem vezet nagyobb eredményre: Az egység felbomlik, a reform-vallások elszigetelődnek vagy kiszorulnak az országból. A háborúkban a Kr.sz. I. ezred elejére a vaiszják iparos és kereskedő rétegei gazdagodnak meg. Filozófiatörténeti korszakok Dasgupta ( ) szerint: I. Rendszerteremtés előtti idő (Kr.e század): A védák és upanisádok kora II. Hagyományőrző (astika) és tagadó (nastika) rendszerek (Kr.e. - Kr.sz. 6 szd) III. Posztlogikai kor (6-18. szd.): Perzsa, hun, arab, mongol, európai ráhatások. IV. Modern kor ( szd.): Új – európai hatásra történő – rendszerezés ideje.

AZ INDIAI BÖLCSELET II. Világszemlélet  Vallásos, ezért itt a filozófia még nem önálló gondolatrendszer, hanem a nagy indiai vallások része. „A bölcsészet a hagyományos vallástanba arany szálként volt szőve.” (Purgstaller József: A bölcsészet elemei – Buda, 1843.)  A mi tárgyilagos, tapasztalati és logikai bizonyításon alapuló európai tudományunkkal szemben, ezért az indiai filozófia tudását is vallási élményből, intuícióból meríti. Főleg a befelé fordulás, a metafizikai szemlélődés és az etikai érdeklődés jellemzi.  India hagyományos vallása a Kr.e. II. évezredben kialakuló hindu vallás. Az Kr.e. I. évezredben komoly vetélytársai akadnak: Buddha (a Felébredett) és Mahavira (a Dzsina, azaz Győzedelmes) követői.  Az indiai bölcselet sokkal – legalább egy évezreddel - régebbi, mint az európai. Ez adja történelmi jelentőségét: Mai tudásunk szerint itt vetik fel először az emberiség nagy és örök filozófiai problémáit, ha nem is tisztán a természetes értelem fényénél.  Indiában a természet, az anyag és érzékek világát általában nem valóságnak, hanem káprázatnak tartják. Így fő problémájuk a Relatívum és az Abszolútum ellentéte: A múlandó, viszonylagos emberi létből, hogy juthatunk el a mindenséget átható teljes Lét örökkévalóságába?

A HINDUIZMUS I. A hindu vallás megoldása  Az ókori hindu vallás sokban különbözik a mai kereszténységtől. Egységes dogmarendszer (hittételek), egyházszervezet, szertartások (liturgia) és térítő lelkület nem jellemző rá. Sokkal inkább vallási tanok, szertartások és papi testületek színes együttese. E sokféleségében talán csak a Szent könyvek tisztelete és bizonyos vallási nézetek elfogadása jelenti a közös nevezőt. (Fentiek miatt például a nálunk is ismert Rámá-Krisna közösségnek csak a neve, tanítása és a ruhája indiai eredetű, valódi lelkületét és életmódját tekintve egy amerikai szektáról van szó.)  Szent könyvek -Legnagyobb becsben az árják védái állnak. A véda jelentése: „Tudás”. A 4 véda: a Rig-, Száma-, Jadzsur- és Atharva-véda. A védák himnuszokból állnak. A bráhmanák szanszkrit nyelven apáról-fiúra, szájról-szájra adták tovább őket. Később lejegyzett 1017 himnuszával legrégibb, leghosszabb és legszentebb a Rig-véda. Legősibb részei nem Indiában keletkezek, tehát hódítás előttiek. -Legnagyobb becsben az árják védái állnak. A véda jelentése: „Tudás”. A 4 véda: a Rig-, Száma-, Jadzsur- és Atharva-véda. A védák himnuszokból állnak. A bráhmanák szanszkrit nyelven apáról-fiúra, szájról-szájra adták tovább őket. Később lejegyzett 1017 himnuszával legrégibb, leghosszabb és legszentebb a Rig-véda. Legősibb részei nem Indiában keletkezek, tehát hódítás előttiek. –A szamhiták, a védákhoz csatolt gyűjtemények, szintén nagy becsben álltak. –Végül szentek a brahmanák, a védákhoz kapcsolt bölcselkedő és szertartástani iratok is. Függelékeik az áranjakák, vagyis a remetéknek írt „erdei könyvek” és az upanisadok, azaz a tanítványaik számára készült „bizalmas tanítások”.  Világi iratok –A szútrák: A szent könyvek tanulmányozását segítő „vezérfonalak”. –A Rámájana és a Mahábhárata a világirodalom leghosszabb eposzai. Előbbi világfenntartó Visnu isten hetedik-, utóbbi, pedig nyolcadik avatáráját, földre jövetelét írja le. A Bhagavad Gitá a Mahábhárata része. Itt a Krisna alakjában megjelenő Visnu többek között a jóga művészetére tanítja a kiválasztottakat. –Jóval későbbiek a darsanaként ismert hindu iskolák tanait összefoglaló művek. Már a szerzőiket is tudjuk. Közülük a Kr.sz. 9. szd-i Haribhadra és Sankara-, továbbá a 14. századi Mádhava a legfontosabb.

HINDUIZMUS II. A hindu vallás alapfogalmai 1.Brahman: A Lét teljességét, az Abszolútumot jelölő metafizikai fogalom: „Az istenek és világok teremtője”. Minden lény végső oka, forrása, neve és személytelen formája. Vele azonos minden és viszont; a Mindenség a Brahman. Az istenek és emberek is a Brahman megszemélyesülései. „Kezdetben a világ a Brahman volt egyedül. Csak magáról tudott. Azt tudta csak: A Brahman vagyok! A mindenséggé így változott.” (Brihad-aranyaka upanisad) 1.Átman: A védákban „lehelletet”-, a szamhitákban „ént”-, végül a brahmanákban az „önvaló létet” jelenti. „A benső énben levő szellem”, az emberi énen túl benne van a dolgok lényege is. Oszthatatlan; érzéki és értelmi úton is megragadhatatlan. „Világít, mint a füst nélküli láng, s nagyobb, mint az ég, nagyobb, mint a levegőtér, nagyobb, mint ez a föld, nagyobb, mint minden lény”. 2.Paramátman: Jelentése „világlélek”. A Brahman és az Átmannál is ősibb. a Létet, de a Nemlétet is magába foglaló meghatározatlan, és a nyelvileg is meghatározhatatlan. 3.Szamszara: A kifejezés „körforgást” jelent. A világ körforgását és az átman vándorlását értik rajta. A halált követően az oszthatatlan átman másik testben születik újjá. A hindu vallásban nagy jelentősége van, ha egy-egy hívő olyan belső sugallatot kap, amely alapján megmondja, hogy hol, mikor és milyen testben élte előző életét. 4.Karma: Magyarul „cselekedet”. Utal az ember belső hajlamára, mely meghatározza sorsát. „Az ember egészen és kizárólag vágyból alkottatott; amilyen a vágya, olyan a belátása; amilyen a belátása, olyan a karmája, amilyen a cselekedete, olyan a sorsa.” A karmától függ, hogy felsőbb, alsóbb kasztban, vagy még lejjebb születünk újjá. 5.Móksa: A szó „megváltást” jelent. Azt az állapotot, mikor egy ember üdvözül, azaz a benne lakozó átman már nem születik újjá, hanem eggyé olvad az ősi Brahmannal. A hinduk szerint, tehát a brahman és az átman egy; az üdvösség az, amikor véget ér a körforgás és a lélek visszatér oda, ahonnan ered; a Relatívum az Abszolútumba olvad. Összegezve: A hindu vallás alaptanítására és megoldására két rövid szútra emlékeztet. Az egyik a „Tat tvam aszi.”, magyarul „Ez vagy te.”; a másik az „Aham Brahma aszmi!”, vagyis az „Én vagyok a Brahman!”. Az emberben olyan lélek, az átman lakozik, mely azonos a Brahmannal, a világlényeggel. Így magunkban hordjuk a Mindenséget és az Üdvösséget.

A VÉDÁK BÖLCSESSÉGE Filozófiai vonatkozások A Rig-véda himnuszai  - I./164. A világmindenség rejtélyét fejtegeti. A világrendet egységes létalapra, az Ékamra vezeti vissza. Ezt a felfogást metafizikai monizmusnak nevezzük.  - X/ E két himnusz Visvakarman (Mindenalkotó) néven említi az ősi Létet, és teremtői erejét hangsúlyozza. Mindenben jelenléte a hindu bölcseletet panteisztikus jellegűvé teszi.  - X/90. Az ún. Purusa-himnusz. Világleírás, amely a világegyetemet egy emberszerű lényhez hasonlítja. Feje az ég, szeme a Nap, lehellete a szél. Mint ezerfejű, ezertestű óriás fogja át a kozmoszt, melynek minden jelensége a Purusa tevékenysége. Az általunk látható világ csak testének ¼- e; ¾-e láthatatlan, halhatatlan, magasabb rendű. A dolgok emberi alakban történő ilyes felfogását antropomorfizmusnak hívjuk.  - X/121. A kérdező himnusz. Minden egyes versszaka refrénszerűen ezzel végződik: „Ki ez az Isten, hogy neki áldozatot bemutatva szolgáljunk?”. Mivel egyetlen Istenről beszél, sokak szerint a hindu vallás az ős- monoteizmus alapján épült fel.  - X/129. Az ún. Teremtés himnusz talán a védák legfilozofikusabb alkotása, mert a leginkább mentes a mitológiai és vallási vonatkozásoktól. A címe is elárulja, hogy a világ keletkezésére, a kozmogóniai problémára keresi a választ.

A TEREMTÉS HIMNUSZA (Rig-véda X/129.) A TEREMTÉS HIMNUSZA (Rig-véda X/129.) Nem volt semminek nemléte, se léte, nem volt levegő és fölötte kék ég. Hol volt a világ? mi takarta, védte? Hol volt a magasság és hol a mélység? Nem volt semminek nemléte, se léte, nem volt levegő és fölötte kék ég. Hol volt a világ? mi takarta, védte? Hol volt a magasság és hol a mélység? Az élet még nem vált el a haláltól, egymásban pihent a nap és az éjjel: lélegzés nélkül lélegzett magától az Egy, és magányát dobogta széjjel. Fekete volt minden, mint mikor éj van, az idő csak készülő óceán volt: s ekkor az Egy, mely ott aludt a héjban, áttüzesedett s burkából kilángolt. És mikor a rend a határt kiszabta, mi volt alul: és mi került fölébe? Itt vak álmok, ott erők forradalma, lent bomlás, fent a formák büszkesége. Megtudtak-e mást is, akik kutattak? A titkokat bejárni volt-e szent ész? S ha istenek is csak azóta vannak, ki mondhatja meg, mi volt a teremtés? Ő, akitől van, aki a világra őrködve néz, aki a maga őse, Ő, aki csinálta vagy nem csinálta: Ő tudja! tudja!... Vagy nem tudja Ő se? Szabó Lőrinc fordítása

A DARSANÁK I. A darsanák (hagyományos gondolatrendszerek ) 1. A njája-szútrák: A Kr.sz. 1. században keletkeztek, a hagyomány szerint Gotama által. A „njája” magyarul „szabályt” jelent. Ismeretelméleti és logikai kérdéseket taglal. Szerinte a megismerésnek 4 fő forrása van: a.) az érzékelés; b.) a következtetés; c.) az analógia (átvitt értelmű gondolkodás); és d.) a beszéd. A njája- szútrák a gondolkodás 16 útját is vizsgálják. Ilyenek: a gondolkodás tárgya és eszközei; a kételkedés, a példa, a vita, az állítás, a szillogizmus (vagyis a szükségszerű következtetés), stb. 2. A vaisésika-szútrák: Az előbbiekkel egyidősek, szerzőjük Kanáda. A vaisésika jelentése különbözőség. Eme irányzat a megismerhető és megnevezhető létezőket a 7 alábbi metafizikai kategória valamelyikébe sorolja: magánvaló lét, egymáson-való lét és nemlét; minőség és mozgás; egyetemesség és különbözőség. Idővel a njája és a vaisésika rendszert összevonták. A vaisésika így mintegy a njája ismeretelmélet és logika metafizikai megalapozásává vált. 3. A szánkhja-káríkás: E darsana gyökerei a Kr.e. 6. szd.-i upanisadokra vezethetők vissza. Alapítója Kapila, ám a legnagyobb rendszerező Isvarakrisna a Kr.sz szd.-ban. A „szánkhja” a lények metafizikai gyökereire vonatkozó „felsorolást” jelent. Az iskola világszemlélete dualista, mert a valóságot két egymástól független elvre: a Prakriti és Purusa princípiumára vezeti vissza. A szellemi természetű Purusa a folytonos nyugalom, passzivitás állapotában van; szemben az állandóan változó ősanyag Prakritival. A Purusa szerepe, hogy megismerésünk számára megvilágítja, érthetővé teszi a Prakriti szerkezetét és változásait. A Prakriti szerkezetét 3 elemi összetevő, azaz gúna alkotja: a.) az egyik a szattva, amely a Purusa szellemi fényét könnyen felfogja; b.) a másik a tamasz, amelyik szellem fénye iránt tompa, nehézkes, végül c.) a radzsasz, az első két gúna közt feszülő energia. Az ásvány és növényvilágban a tamasz van túlsúlyban, az állat- és emberi világban a radzsasz. Ez utóbbi okozza a Prakriti változásait, kiáramlásait, mely szintén 3 stádiumban történik. Az ősanyag Prakriti az első kiáramlás után, mint buddhi, vagyis mint erkölcsi és értelmi norma (az igazság és a jóság mértéke) jelenik meg. A buddhiból másodikként az ahamkára, vagyis az egyediség elve áramlik ki. Végül a harmadik kiáramlás eredménye az 5 elem (föld, víz, tűz, levegő, éter); az 5 külérzék (tapintás, ízlelés, szaglás, hallás, látás); a manasz (a központi belső érzék) és az 5 cselekvési készség (ürítés, nemzés, fogás, járás, beszéd). Az 5 elem elegyedése alkotja a külső, durva, fizikai testet; míg az érzékek, és a készségek kölcsönhatása által jön létre a lingá, vagyis a belső, finom, asztrális test.

A DARSANÁK II. 4. A jóga-szútrák: Szerzőjük a hagyomány szerint a Kr.e. 2. szd.-ban élt Patandzsáli. A Gita egyenesen Krisnának tulajdonítja a jógát, mely a legújabb történeti kutatások szerint dravida gyökerekkel bír, hiszen e civilizáció romjai között lótusz-tartásban ülő figurát is találtak. A „jóga” jelentése: „erőfeszítés”. Olyan szigorú lelki és testi gyakorlatok rendszere, melyek célja az Énben rejtőző Abszolútum megragadása. Nem testedzés, sport, hanem vallásgyakorlat (aszkézis). A szánkhja tanításával rokon, ám a személytelen purusa helyett, az atman mélyén lévő személyes istent, Isvarát keresi azért, hogy benne feloldódhasson. Ez csakis a külvilág káprázatából történő érzéki és gondolati elszakadás útján lehetséges. A jóga elmélete három fontos fogalom – az „om”, az atom és az idő – bevezetésén alapul. Az om szent szótag, az elvont, meghatározatlan létet jelenti, amely Isvara isten megnyilvánulása. Az atomok a tamasz, vagyis a sötét anyag legkisebb, oszthatatlan részecskéi. A látható világ az atomok kombinációja. Végül az idő, az atomok helyzetváltozásához szükséges pillanatok folytonos egymásutánja. A jógagyakorlatok erkölcsi, testi, és lelki természetűek. Vacaspatimistra 8 fokukat említi: a.) Az első az önmegtartóztatás 5 parancsa: Ne ölj élőlényt! Ne hazudj! Ne lopj! Ne kötődj a látszathoz! Ne paráználkodj! b.) Második az 5 életszabály: külső-belső tisztaság; elégedettség; testi aszkézis; szent iratok tanulmányozása; önátadás Istennek. Az első 2 fok erkölcsi jellegű. c.) Harmadik a helyes tartást célzó ülésgyakorlatok foka, alapként a lótuszüléssel. d.) Ezt követik a helyes anyagcserét meghatározó légzésgyakorlatok. e.) Ötödikként kerül sorra az érzékszervek elnyomása, visszavonása, a külvilág kizárása. Vele zárulnak a testi gyakorlatok. f.) A hatodik fok az figyelem lekötése, amely konkrét tárgyra (pl. a nyelv vagy az orr hegyére) koncentrálás által valósul meg. g.) Hetedik a belső elmélkedés, a lélek csakrákra, az asztrális test energiaközpontjaira történő összpontosítása, vagyis a tudat szabályozása. h.) Végül a jógi a meditációs gyakorlatokat az elmélyedéssel zárja. Ennek elején az értelem még tárgyilagosan szemléli önmagát, ám végén a külvilág után a tudat belső világa is eltűnik. A lélek feloldódik önmagában és tudat-feletti (misztikus) szinten egyesül a benne lakozó Isvara istenségével.

A DARSANÁK III. 5. A mimansza-szútrák: A hagyomány szerint Dsaimini nevéhez fűződnek. A „mimansza” magyarul annyit tesz: „vizsgálat, kutatás, spekuláció”. Ezen iskola a Véda helyes kifejtésének szabályaival foglalkozik, vagyis nem más, mint a hinduk teológiai alapú nyelvfilozófiája. Egy szöveg jelentésének feltárásához szerintük 5 értelmezési stádiumon kell keresztül mennünk. Ezek: az állítás (tétel); a kételkedés (a tétel megkérdőjelezése); a hibás állítás (helytelen tétel); az elvetés (a hibás tétel cáfolata) és a bizonyítás (a helyes tétel alátámasztása). Mindez azonban csak a szent könyvek értelmezésére vonatkozik. Maguk a védák örökkévalók. 6. A vedanta-szútrák: Szerzőjüknek Badarajánát tekintik, ám az irányzat (s talán az egész hagyományos indiai gondolkodás) legnagyobb filozófusa Shankara (a Kr.sz. 9. században). A „vedanta” szó a „véda kiteljesedését, lezárását” jelenti. A szánkhja- jóga rendszerek léttani dualizmusával szemben a vedanta ismét monista. Az upanisadok tanításából kiindulva a Lét a Brahman és atman szétválhatatlan egysége. A világ sokfélesége és az atman körforgása csak maja, vagyis illúzió. Éppen ezért a dolgok változó világára vonatkozó érzéki ismeret csak felszínes, látszólagos, tehát voltaképpen avidja, azaz nem-tudás. Az igazi tudás (vidja) a testi valóságon túli megváltásban található, amikor az ember saját énjét azonosnak látja be a világ Létalapját adó világlényeggel. Ez Shankara kettős igazságról szóló híres tétele. Így a világ csalóka körforgása mögött a Relatívum és az Abszolútum azonossága és örökkévalósága áll. Az asramák (életállapotok) A hindu vallás teológiája és filozófiája az árják életében is megnyilvánul. A brahmin, ksatria és vaisja 4 életfeladat előtt áll: a.) Ifjúkorban papi vezetéssel a védát tanulmányozza; b.) Férfikorában családot alapít és tart fenn; c.) Öregkorában erdei remete lesz; végül d.) Aggkorában már tanítványokat sem fogad, hanem a Brahmanban teljesen elmerülve készül a halálra. Ha brahmin, bízik benne, hogy halála után, már semmilyen testben nem születik újjá.

GAUTAMA BUDDHA

GAUTAMA BUDDHA (Kr.e ) A történeti Buddha élete  Család: apja Szákja Szuddhódana, a Himalaja előterébenfekvő Kapilavasztu királyság ura (rádzsája); anyja Majá.  Születés: Álombeli fehér elefánttól fogan. Az álom jelentése Asita remete szerint: A gyermek - ha a palotában marad - világhódító király, ha elmegy, világmegváltó Buddha lesz. A herceg a Siddharta, beteljesedett nevet kapja.  Ifjúkor: királyi neveltetést kap, de burokban tartják, mindentől óvják. Úgy néz ki, király lesz. Megnősül. Felesége Yashodara hercegnő, fia Rahula királyfi.  A fordulat: akkor megy végbe lelkében, mikor kikocsizik a palotából és látja az agg és a beteg ember szenvedését, nyomorúságát és a múlandóságot.  A keresés: 29 évesen elhagyja feleségét, fiát, a palotát és megváltást kereső, bóddhiszattva tudatú remetének áll. Uruvela mellett önsanyargató aszkézisbe kezd, de lelke nem lel enyhülést. Már-már halálán van, mikor rájön, hogy a hagyományos hindu vallás által soha nem juthat el a megváltás üdvösségére.  35 évesen egy fa alatt felébred tévelygéséből. Megvilágosodik. 45 éven át tanít. Bejárja Indiát. Apja, neje, fia és tanítványok sora (Ánanda) keresi fel.  Élete végén a nirvánába, vagyis a teljes nyugalom, vágy-nélküliség – emberi fogalmakkal meghatározhatatlan – Lét és Tudatállapotába távozik. Megjegyzendő, hogy míg a hindu (brahmanista) iskolák a 19. századi európai filozófiatörténetben elsősorban G.W.F. Hegelre hatottak, addig Buddha élete és tanítása az akaratfilozófiáról híres A. Schopenhauerre.

BUDDHIZMUS I. Vallási alapfogalmak Buddha: Többjelentésű kifejezés. Szó szerint: Felébredt, Megvilágosodott. Történeti személy: Gautama Siddharta, aki megjelenik az emberek között, szenved, megvilágosodik, majd létszomja kioltása és énje lebontása után tanítani kezd, vallást alapít és a Nirvánába - a tökéletes nyugalom honába - távozik. Buddha tehát nem Isten, csak rendkívüli lét és tudatállapotú ember. Létállapot: a Bódhiszattva (a megvilágosodás felé törekvés) stádiuma utáni tudatállapot, azaz a létszomj miatti tudatlanság, önzés és szenvedésből való felébredés. Kései követői szerint a herceg előtt más megvilágosodott tanítók is éltek már a Földön, vagyis Gautama Siddharta csak a legutolsó Buddha. Dharma: Etimológiailag fenntartást, megtartást, megszilárdítást jelent. Terminológiailag többértelmű, ezért igen nehezen definiálható kifejezés. Ontológiailag a Világmindenség Léte, Fennállása és számos összetevője. Kozmológiailag a dharma a Kozmosz működését szabályozó világtörvény. Ismeretelméletileg Buddhának a 4 nemes igazságról, köztük a 8 ágú nemes ösvényről szóló tanításának is dharma a neve. A 4 nemes igazság: 1. Minden létezés szenvedés. Ez a szenvedés igazsága. 2. A szenvedés oka a létszomj. Ez a szenvedés okának igazsága. 3. A létszomj kioltása a szenvedés vége. Az okot megszüntető igazság. 4. A kioltás módja a 8 ágú nemes ösvény bejárása, vagyis a helyes: a.) Felismerés; e.) Életmód; b.) Elhatározás; f.) Gyakorlás; c.) Beszéd; g.) Elmélkedés; d.) Cselekvés;h.) Elmélyedés.

BUDDHIZMUS II. Szangha: A Buddha tanítását követők közössége. Két nagy águk jött létre Indiában: a Mahájána és a Hinájána közösség. 1. A Mahájána (Nagy Szekér) arra utal, hogy a hit szekerén mindenki számára van hely. Buddha tanításait követve bárki üdvözülhet. Ez a mahájána az ősibb, autentikusabb irány. Ceylon szigetén jellemző. 2. A Hinájána (Kis Szekér) a buddhizmus szerzetesi iránya. Tagjai úgy hiszik, hogy csak a szerzetesek juthatnak el a Nirvánába. É-on dívik. Kínában a Csen-, Japánban a Zen-buddhizmus ismeretes: 3. A Csen irányzatot a kínai Saolinba érkező indiai buddhisa szerzetes alapítja 527-ben. Gyakorlati ága a Ny-on harcjátékként űzött kung-fu. 4. A Zen a csen buddhizmus sajátosan japán megfelelője. A tibeti lámaizmusnak is vannak buddhista gyökerei. A helyi Mo vallás és az Indiából kiszoruló buddhizmus szintézise. Legnagyobb központja: Lhasza. Tripitaka: A buddhista hit 3-as kosara, azaz 3 szent könyvbe foglalt kánonja. 1. A Szútta-pitaka szútrák gyűjteménye, melyek Buddha életét, működését, tanításait foglalják magukba. Legősibb a Kis gyűjtemény (Khuddaka-pátha), legismertebb a Dhammapada (Az igazság nyoma) 433 Buddha-mondással. 2. Az Abhidamma-pitaka hittani, bölcseleti, lélektani vonalról nézi Buddha tanítását; a Dharmát. Teológiai, filozófiai, pszichológiai iratok gyűjteménye. 3. A Vinaja-pitaka a buddhista világi és szerzetesi közösség életszabályait öleli fel. Nem más, mint a buddhizmus társadalmi tanítása. Míg a hinduizmus szent könyvei, a védák szanszkrit, addig a Tripitaka páli nyelven íródott. Az a brahmin papság, ez a nemesség (kastriják) vallása.

BUDDHIZMUS III. Életkerék: A buddhizmus tanításának tömör, képi, szimbolikus ábrázolása. Jól mutatja a kozmosz és az emberi élet körforgását. Ábrái léttani, kozmológiai, etikai, antropológiai kategóriákat és folyamatokat egyaránt szimbolizálnak. A dharmák és a hozzájuk kötődő én körforgásszerű, végtelen oksági láncát ábrázolják. A hiábavalóság ellentételezéséül a Buddha és láma hívők szent szövegekkel imamalmokat, imazászlókat használnak és sztúpákat építenek. A buddhizmus nem hisz abban, hogy a világban minden eleve elrendeltetett; véletlenül történik; avagy Isten alkotása. A buddhizmus tehát ateista vallás.

BUDDHIZMUS IV. Filozófiai vonatkozások Buddha eredeti tanítása nemcsak vallási, társadalmi, de filozófiai szempontból is élesen elutasítja a hagyományos hindu felfogást. Emiatt vallási szempontból egyfajta sajátos indiai reformáció, filozófiailag a nagy ortodox (ástika) gondolati iskolákkal szemben a hindu hagyománytagadó (nástika) rendszerek egyike. Léttana elveti a brahman, átman, paramátman felfogást, és helyette azt tanítja, hogy „Ez az egész káprázatokból álló világ nem egyéb, mint egy árnyék, amely saját elménkből született. Mégis ugyanez az elme az, amiből a Megvilágosodás világa kiemelkedik. 3 helytelen nézet létezik. Aki ezekbe kapaszkodik, annak meg kell tagadnia minden dolgot ezen a világon:  Az 1. nézet szerint a világban minden eleve elrendeltetett. A 2. szerint Isten teremtett mindent, és a világot saját akaratával kormányozza. A 3. szerint a dolgok véletlenül történnek, minden ok vagy feltétel szükségessége nélkül.  Ez a három nézet valójában helytelen: minden olyan jelenségek sorozata, amelyekhez magukhoz is okok és feltételek láncolatai vezetnek el.” (Lásd Buddha élete és tanítása – Pátria Kiadó, Budapest lap!)  „Így hát a buddhista gondolkodás egyetlen nagy tagadás: nincs Isten, nincs teremtő, nincs teremtés, nincs én, nincs tartós lét, nincs halhatatlan lélek.” (Störig: A filozófia világtörténete 38. lap 3. bekezdés – Helikon Kiadó, 1997.)  Léttanilag ezért a buddhizmus szemben áll nemcsak a brahmanizmussal, de a kereszténységgel is. Szerinte csak annyi biztos, hogy minden múlandó, így a Lét nem más, mint okok és feltételek végtelen láncolata.

BUDDHIZUS V. Ismeretelmélet: A buddhista vallás szerint világ keletkezése és sorsának alakulása mély összefüggésben áll a lények tudatállapotával és az ember üdvösségével:  Akik nem jutnak el a Buddha-tudathoz nem követik a Magasztos szózatát, emiatt nem tudnak kitörni a létszomj állapotából, a világ és az emberi élet körforgásából. Így tudásuk nem-tudás, akaratuk vágy, énjük önző, sorsuk pedig az örökös szenvedés lesz. Megismerésük megmarad az anyagvilág (kámávacsara) szintjén és haláluk után újraszületnek. Ez a reinkarnáció a nem-tudás következménye. 8 szemből álló oksági-lánc által következik be. Ennek során 1. a Hajlamok; 2. a Gondolkodás; 3. a Név és Forma; 4. a 6 életmegnyilvánulás (terület); 5. az Érintkezés; 6. az Érzetek; 7. a Létszomj és 8. a Lét megragadása, rögzülése jön létre. Így a test végül újraszületik.  Ám aki megszívleli Buddha tanítását, négy tudatállapoton keresztül eljuthat a szellem birodalmába (rúpávacsara). E 4 tudatállapot a következő: 1. „A folyóba lépett” (srótápanna), aki felismeri a Tan fontosságát; 1. „A folyóba lépett” (srótápanna), aki felismeri a Tan fontosságát; 2. „A még visszatérő” (szakridágánminná), aki a Tant részben meg is érti; 3. „A vissza nem térő” (anágámin), aki halálakor ébred a Tan teljes tudatára; 4. „A méltó” (arhat), aki még életében eléri a Buddha-tudatot, megszabadul a szenvedés, a világ körforgása és a testi újjászületés alól. A tét tehát óriási, mert a nehéz, önmagunk legyőzésével is járó helyes megismeréstől függ az üdvösség. Emiatt mondja Buddha: „Minden múlandó, küzdjetek szüntelen!” E Tan igazságára vallásgyakorlatok (meditáció), de a gondolkodás (logika) által is eljuthatunk.

BUDDHIZMUS VI. Logika Amint a buddhista léttan, úgy a logika is tagadó. Nágárdzsuna, a legnagyobb buddhista filozófus az, aki a Kr.sz. 2 században kidolgozza a tagadás logikáját. 1. Alacsonyabb és magasabb rendű igazságot különböztet meg. Úgy tartja:  Egy alacsonyabb rendű állítás igazsága, magasabb logikai szinten hamis, ezért ott tagadnunk kell; pl. lásd Buddha tanítását a nem-tudásról és tudásról. Jelekkel felírva:A = közönséges igazság B = felsőbb igazság.  A és B tehát ellentétben állnak egymással, de megint magasabb szempontból nézve A és B (nem-tudás és tudás) ellentéte is alacsonyabb igazság, ezért eme ellentétet is tagadnunk kell. AB tehát alacsonyabb igazság, mint tagadásuk: C. E lépéseket tovább folytatva mindig magasabb és átfogóbb igazságra jutunk. 2. Nágárdzsuna dolgozza ki a bizonyítás négyszeres módját is. Eszerint egy problémára egyszerű „igen”, „nem” vagy összetett „igen és nem”, „sem igen, sem nem” megoldás adható. Mindezt a tagadás logikájával alkalmazva oda jut, hogy végül a „sem igen, sem nem” megoldás a legmagasabb rendű. A későbbi buddhista filozófusok e módszert a Lét és a nemlét problémájára alkalmazzák. 3. Maga Nágárdzsuna - fenti módszerével - a létrejövés nyolcszoros tagadását vallja: nincsen sem születés, sem halál, sem megmaradás, sem megszűnés, sem egység, sem sokaság, sem közeledés (jövés), sem távolodás (menés). 4. „A középső ösvény” (igazi út) amiről a bölcs se jobbra, se balra nem tér le szintén Nágárdzsuna tana. Az igazán mély gondolkodású ember tartózkodik az egymást kizáró, azaz alacsonyabb rendű ellentétes állításoktól. Ezen logika szerint Buddha és Nágárdzsuna általános tagadása a legmagasabb igazság.

BUDDHIZMUS VII. Világfelfogás  Kozmográfia: a mindenséget végtelen számú csakravála (kozmosz) és a közöttük elterülő lókántarika (világűr) alkotja. Minden egyes csakraválán (kozmoszon) belül a naprendszerek fizikai és a szellemi hierarchia világa létezik. Előbbiek mindegyikét a Nap, Föld, Hold és a bolygók népesítik be, valamennyi utóbbi az istenek, titánok, szellemek, emberek, állatok, poklok országára oszlik. Ezek szerint az összes kozmosz hasonlóképpen épül fel.  Kozmogónia: Az idő 4 végtelen nagy világkorszakra (aszamkhéja-kalpára) oszlik. Mindegyikben egy-egy kozmikus tágulás, megállás, összehúzódás és leállás zajlik. E pulzáló nagy világkorszakokon belül 20:20 köztes-korszak (antara-kalpa), bennük 8:8 kor (juga) van: 4:4 a hanyatlás (avaszarpini), 4:4 a fellendülés (utszarpini) arany (krita), ezüst (tréta), bronz (dvápara) és sötét kora (kalijuga). Utóbbiakban a kozmosz el is pusztulhat. A köztes korszakok némelyikében a földi világban is megtestesül Buddha, másokban nem, ezek az ún. „üres korszakok”. A buddhista világkeletkezés tehát ciklikus. Emberfelfogás  Szkandhák: Olyan lételemek (dharmák), amelyekből az emberi személyiség időlegesen összeáll. Az 5 szkandha: test (rúpa), érzetek (védaná), fogalmak (szandzsnyána), ösztönök (szanszkára) és a tudat (vidzsnyána). Nincs tehát állandó, oszthatatlan lélek (átman), csak az 5 szkandha és ezek müködése.  Nidánák: Az ismeretelméletnél is kifejtésre kerülő bilincsek, melyek miatt és stádiumain át a Buddha-tudatot elérni (azaz a létszomj, vágyak és önzés kötelékeiből felébredni) nem képes ember újjászületik. A Tan nem tudásából kiinduló újjászületés 12 lépcsőjét a már említett életkerék ábrázolja.

BUDDHIZMUS VIII. Erkölcstan  Az erkölcsi világtörvény szoros összefüggésben áll a buddhista léttannal, ismeretelmélettel és természetfelfogással. Buddha tanításának (a 4 nemes igazság és 8 ágú nemes ösvény) követését, a Felébredett tudatállapotra törekvést írja elő, mert ha nem ezt tesszük, úgy továbbra is a múlandóság körforgásában, a létszomj, szenvedés és önzés állapotában maradunk.  A gyakorlati etika a hétköznapokra vonatkozó erkölcsi tanítás. Buddha 5 parancsolatot adott követőinek: 1. Ne pusztíts el semmiféle életet! 2. Ne vedd el, amit nem adnak neked! 3. Ne szólj valótlant! 4. Ne igyál bódító italokat! 5. Ne paráználkodj! Feltűnő a hasonlóság a jógával és a mózesi tízparancsolattal, sőt Jézus Krisztus tanításával is vannak közös pontjai. Buddha e szavai : „ Győzd le a haragot szívélyességgel, a rosszat jóval! Gyűlölettel sohasem szűnik meg a gyűlölet a Földön: a gyűlölet csak szeretettel szűnik meg…” akár a Hegyi beszédben is lehetnének. Jó alapot jelenthetnek a keresztény-buddhista párbeszédhez. Ezt főképp azért fontos tudatosítanunk, mert a buddhizmus léttana ateista, vagyis nem az Isten személye, hanem az Ő szeretete lehet a kölcsönös megértés alapja.

Egyéb hagyománytagadó (nastiká) rendszerek I. A dzsainizmus  Szintén ateista vallás. Alapítója Mahávira a Nagy Hős (Kr ). Eredeti neve Vardhamáná, ragadványneve Dzsina (Győzedelmes). Ő is kastrija volt, és már szülei is olyan szekta tagjai voltak, mely szerint az újjászületés átok, az öngyilkosság dicséretes dolog. Önéheztetéssel haltak meg.  Mahávira is élete végéig vándorol, és a hinduizmussal szembeni aszketikus szektát alapít. Halálára követője van, és vallása megmarad Indiában.  Dualista léttan: A világ időtlen, mindentudásra, erkölcsi tökéletesedésre, üdvösségre képes szellemi lényekből (dzsívákból); és élettelen anyagból (adzsívákból) áll. Előbbiek nem tudják kifejteni teljes képességeiket, mert létük során anyaggal itatódnak át, így felvéve a test nyomorúságait.  Vezeklő etika: A már meglévő testiségtől szigorú aszkézissel-, új anyagok felvételétől erényes élettel lehet mentesülni. A parancsolatok a buddhizmus és a jóga tanításához hasonlók. Különösen fontos a élet elpusztításának a tilalma és az erőszakmentesség. Az első miatt a dzsainisták elsöprik lábuk előtt a port és megszűrik az ivóvizet, nehogy apró állatokat pusztítsanak el. Utóbbi az amhita, mely a 20. században Gandhira tett elhatározó befolyást.  Relativista logika: A bizonyítás és cáfolás művészete hasonló a buddhista felfogáshoz és a Szjádváda című műben olvasható legteljesebben.  Közösségek: A dzsainisták a milliárdos Indiában ma alig 2 millióban vannak, de befolyásos állásokat töltenek be. A Mahávira halála után több, mint 1000 évvel lejegyzett tanokat – sok kis csoportra oszló - két nagy közösség élteti: - a fehérruhájúak, kik lenvászon viseletet hordanak, s emberek közé járnak; - és az égruhájúak, akik a természetben elvonulva élnek és ruhátlanok.

Egyéb hagyománytagadó (nastiká) rendszerek II. A csárvákák  Időben talán a legrégebbi, de hatását tekintve a legkevésbé jelentős nastika irányzat. Eredete ismeretlen, talán egy a hindu hagyománnyal szembeforduló (kiugrott) brahmin papról kapta a nevét. Leghíresebb képviselője Brihaszpati.  Materialista léttan: Az iskola monista. Csak az anyag létezik, a 4 elem (föld, víz, tűz és levegő) alakjában. A Bráhman és Átman nincs, csak papi hazugság.  Hedonista etika: A magasabb erkölcsi világrend sem létezik, az élet célját a test örömei adják. „ Nincs túlvilág, hiába a remény és hit; élvezd az itteni életet és vesd meg a nyomorult csalást!”  Papgyűlölő ateizmus: Elítéli az ind társadalom brahmin vezette teokráciáját. „Álnok papok parancsokat agyaltak ki, s azt mondják önnön hasznukat keresve: Add oda amid van, vezekelj és imádkozz, hagyd a földi javakat veszni!” Kitekintés A csarvaka gondolkodás jelentősége tán abban áll, hogy a bráhmanizmus nagy tekintélyét megingatva előkészítette a terepet a buddhizmus és a dzsainizmus számára. Ezek rendszerteremtésre késztették a hinduizmust, mely végül India földjén győzelmet aratott. Buddha hívei jórészt kiszorultak, Mahávira követői maradtak, de jelentéktelen kisebbségbe kerültek. A győzelem után az indiai filozófia posztlogikai korszakát élte, csak modern európai hatásra kezdett ismét nagyobb rendszerezésbe. A 20. század legfőbb képviselői Gandhi, Rabiranah Tagore, és az indiai filozófia történetét 5 kötetben megíró Dasgupta. Láttuk, hogy miként a vallások, úgy az ind filozófia is visszahatott Európára. E hatást - Hegel és Schopenhauer mellett - Mill, Bentham és Spencer filozófiája tükrözi.