Konfliktuskezelés az óvodában A gyermek mindenek felett álló érdeke október 14. Dr. Futó Judit AVEC Pszichoterápiás Intézet és Oktatási Központ

A konfliktusok kialakulása az egyének vagy csoportok céljai, hiedelmei, elképzelései egymással összeegyeztethetetlenek A konfliktusok értelmezése (perspektíva-váltás képessége!) 1. tradicionális kiiktatandó rossz dolog, teher veszély, erőszak nyereség/veszteség perspektíva erővel oldja meg büntetés 2. konstruktív konfliktus = tanulási lehetőség Mit fejleszt? nyelvi képességek, kognició, logika empátia, autonómia, moralitás együttműködés, perspektíva-váltás, tárgyalás, döntéshozatal

A konfliktusmegoldás fajtái 1. dekonstruktív harcol vagy menekül (agresszió, düh, frusztráció) különválás újraegyesülés nélkül 2. konstruktív tárgyalás, „érdekegyeztetés” vagy „mediáció” kompromisszumos megoldás „kibékülés” konfliktus utáni, általában szeparációt követő érzelmi közeledés, fizikai közelség pl.: játszani hív, magán nevet, játékot ad, bocsánatkérés, simogatás, mosoly Mire jó a „kibékülés”? társas kapcsolatok erősítése szociális kompetencia növelése

A konstruktív konfliktus megoldáshoz szükséges készségek 1.nyelvi és kognitív kompetencia 2.érzelemszabályzás (vs. agresszió és impulzivitás) 3.perspektíva-váltás, mentalizáció 4.empátia Hogyan fejlődnek ezek a készségek? Hogyan lehet fejlődésüket facilitálni?

Érzelemszabályzás vs. agresszió és impulzivitás Mentalizáció Empátia

Az agresszió fejlődése, megjelenése Az agresszió nem pusztán tanult, a kezdetektől jelen van Az agresszió nem pusztán tanult, a kezdetektől jelen van  másfél éves kor körül: gyerek jár, beszél, dackorszak  én-fejlődéssel párhuzamosan jelenik meg igények ütközése A fizikai agresszió A fizikai agresszió  2 éves kor körül a leggyakoribb, utána általában csökken.  fennmaradása: normál fejlődési menet „meghibásodása”  fennmaradása: normál fejlődési menet „meghibásodása” Jellemző szülői viselkedés Jellemző szülői viselkedés  „nevelést” hamar feladják, ráhagyják a gyerekre – negatív viselkedési minta megerősítése  rossz értelemben vett szülői engedékenység és/vagy  fizikai agresszió erőteljes temperamentummal született gyerek erőteljes temperamentummal született gyerek+ ingerlékeny, türelmetlen szülő ingerlékeny, türelmetlen szülő ördögi kör…

Az, hogy a NEVELŐ MIT KEZD AZ AGRESSZIÓVAL alapvetően meghatározza, hogy a gyermek viselkedése a nyers agresszió vagy az asszertivitás irányába alakul-e, ami a konfliktuskezelés szempontjából döntő jelentőséggel bír Önérvényesítés, álljunk ki saját érdekeinkért, de ne sértsük meg mások érzéseit. Önérvényesítés, álljunk ki saját érdekeinkért, de ne sértsük meg mások érzéseit. Vannak kötelezettségeink, másoktól is elvárjuk, hogy ezt teljesítse. Felellőséget vállalunk tetteinkért és másoktól is ezt várjuk. – partnerkapcsolat Vannak kötelezettségeink, másoktól is elvárjuk, hogy ezt teljesítse. Felellőséget vállalunk tetteinkért és másoktól is ezt várjuk. – partnerkapcsolat A kommunikációban én vagyok a hatóképes, úgy kell megfogalmaznom, hogy átmenjen az információ, érthető legyen a közlés, és helyzetben tartsam a másikat. – szerződéskötés A kommunikációban én vagyok a hatóképes, úgy kell megfogalmaznom, hogy átmenjen az információ, érthető legyen a közlés, és helyzetben tartsam a másikat. – szerződéskötés Az asszertivitás fogalma:

Az agresszív viselkedés jellemzői: Az asszertív viselkedés jellemzői: Az  Önbizalom hiánya  Mások elfogadásának hiánya  Nem érdekli mások érzése  Negatív érzések mások iránt  Harag és vádaskodás  Felsőbbrendűségi érzés  Minden helyzetet kontrollálni akar  Önbizalom, reális önértékelés  Mások és önmaga elfogadása  Érdeklik mások érzései, gondolatai  Felelősségvállalás  Őszinte, egyenes  Meghallgat másokat  Nyíltan kérdez

Az érzelemszabályzás fejlődése A nyílt agresszív viselkedések csökkenése természetesen összefügg az érzelemszabályzás megfelelő szintjével, az önkontrollal. Érzelem-szabályozás, önkontroll alapja: Az érzelmek másodlagos reprezentáció kialakulása Az érzelmek másodlagos reprezentáció kialakulása (érzelmek tudatossága) (érzelmek tudatossága) Saját érzelmek megtanulása szülőkkel való interakció folyamatában Saját érzelmek megtanulása szülőkkel való interakció folyamatában Minta! Minta! Mentalizáció a gyermekről kifejezetten érzelmileg terhelt helyzetekben (pretence kísérlet) Mentalizáció a gyermekről kifejezetten érzelmileg terhelt helyzetekben (pretence kísérlet) Hogyan alakul ki az érzelmek másodlagos reprezentációja, az érzelmi tudatosság?

Az újszülött belső állapotainak hozzáférhetősége az újszülött számára belső állapotai közvetlenül hozzáférhetőek az újszülött számára belső állapotai közvetlenül hozzáférhetőek (pl. Freud, 1920/1995; Mahler és mtsai, 1975; Meltzoff és Gopnik, 1993) (pl. Freud, 1920/1995; Mahler és mtsai, 1975; Meltzoff és Gopnik, 1993) az újszülött számára belső állapotai közvetlenül NEM hozzáférhetőek (pl. Winnicott, 1967; Bion, 1962, 1967; Kohut, 1971, 1977; Stern, 1981) Anya-gyermek interakció döntő szerepe 1. csecsemő kezdetben differenciá - latlan emocionális állapotainak strukturálásában, szabályzásában 2. csecsemő pszichés struktúrájának építésében

A szociális biofeedback modell (Gergely és Watson, 1996, 1999) A csecsemő saját affektív állapotait, azok jelentésével együtt másodlagosan, a szülői érzelemtükrözés révén tanulja meg. inger„jelöltsége” inger„jelöltsége” (pl. eltúlzott mimika, → jellegzetes vokalizáció) (pl. eltúlzott mimika, → jellegzetes vokalizáció) az ingernek a csecsemő viselkedésével való → az ingernek a csecsemő viselkedésével való → magas kontingenciája magas kontingenciája a kifejezett érzelem referenciális „lekapcsolása” a kifejező ágensről („nem igazi”) érzelem referenciális „lehorgonyozása”, mint az ő saját érzelmi állapotát kifejező érzelem-kifejezést

Az érzelemtükröző interakciókban az anyai válasz jelöltsége a saját állapotait tükröző szülői ingereket, mint a self elsődleges állapotára utaló másodlagos reprezentációkat értelmezi a saját állapotait tükröző szülői ingereket, mint a self elsődleges állapotára utaló másodlagos reprezentációkat értelmezi Reprezentációs képességek fejlődése kialakul a self szubjektív érzelmi állapotainak perceptuális tudatossága Érzelmi önszabályozás előfeltétele (Gergely, 1996)

Érzelemszabályzás vs. agresszió és impulzivitás Mentalizáció Empátia

Mentalizáció és agresszió Def: Másokról, mint vágyakkal, vélekedésekkel rendelkező lényekről gondolkozunk, mentális állapotokat tulajdonítunk nekik, ezek alapján értelmezzük viselkedésüket. Def: Másokról, mint vágyakkal, vélekedésekkel rendelkező lényekről gondolkozunk, mentális állapotokat tulajdonítunk nekik, ezek alapján értelmezzük viselkedésüket. A mentalizáció a kötődési kapcsolatokban alakul. Mások visszatükrözik saját mentális állapotainkat. A mentalizáció a kötődési kapcsolatokban alakul. Mások visszatükrözik saját mentális állapotainkat. Mentalizáció → agresszió csökken Mentalizáció → agresszió csökken agresszióval mentalizáció evolúciósan inkompabilitis: ahol nincs mentalizáció, ott agresszió van (komminikáció, értelemezés időszakos gátlás alatt) agresszióval mentalizáció evolúciósan inkompabilitis: ahol nincs mentalizáció, ott agresszió van (komminikáció, értelemezés időszakos gátlás alatt) Mentalizáció kialakulását segíti: Mentalizáció kialakulását segíti: biztonságos kötődés biztonságos kötődés elme-elméjűség (rólunk mentalizálnak) elme-elméjűség (rólunk mentalizálnak)

Mentalizációs problémák Okai:  arckifejezések felismerésével pr., vokalizáció értelmezésével pr. stb.  nem volt alkalmuk kötődési kapcsolaton belül mentalizációt tanulni, gyakorolni  kötődési kapcsolatai sérültek  szorongást gyerekre nyomja – mentalizáció elkerülése Mentalizációs problémák korrekciója  Pszichoterápia (agresszív gyerek példája…mentalizációt újratanulni!)  Egészséges emberekkel való szoros kötődési kapcsolat.  Fontos, hogy az intézményeken belüli kommunikáció a mentalizációt támogassa

Érzelemszabályzás vs. agresszió és impulzivitás Mentalizáció Empátia

Az empátia A másik ember lelkiállapotába való beleélés képessége (Buda Béla). Ilyenkor mintegy belülről szemléljük a másik személyt, így könnyebben megértjük, hogy mit érez, mire vágyik a másik, hogy mi foglalkoztatja őt. Mindezek ismeretében a másik ember reakciói is könnyebben értelmezhetővé válnak. A beleélés nem egyenlő az empátiával. Valódi empatikus reakció során mindvégig tudatában vagyunk annak, hogy az általunk is átélt érzések forrása nem saját személyiségünk, hanem a másik ember. Az empátia féken tartja a reflektálatlan, kontrollálatlan viselkedést, az agressziót, az erőszakot.

Az érett empátia előfeltételei saját érzelmi tudatosságunk a másik ember érzelmi állapotaira vonatkozó (elsősorban nem-verbális) jelzések megbízható érzékelése az én és a másik elkülönülése annak felismerése, hogy az emberek reakcióikkal befolyást képesek gyakorolni a másik élményvilágára. Ez gondoskodó, segítő reakciók alapja.

A gyermek empátiájának fejlesztése érzelmileg telített induktív magyarázatok (a figyelmet a másik érzéseire, a másik érzelmi perspektívájának átvételére irányítják, valamint a gyermek viselkedésével kapcsolatban egyértelmű elvárásokat és értékeket fogalmaznak meg) az érzelmekről és azok okairól való beszélgetések gyakorisága az érzelmi perspektíva átvételének képességével, a negatív érzelmekről való beszélgetések gyakorisága pedig az érzelmi megértés magasabb szintjével áll összefüggésben. empatikus viselkedés nyílt elvárása modellállás A perspektíva-váltás képességének fejlesztése (pl: szerepjátékokban szerepcsere ösztönzése) párhuzamok felismerése egy saját maga által a múltban átélt élmény és a másik jelenlegi helyzete

Összegzés A fentiekben láttuk, hogy milyen tényezők befolyásolják  az érzelemszabályzás  a megfelelő mentalizációs képesség  az empátia fejlődését, megfelelő alakulását, amikkel összefügg  a konfliktusok megoldásának konstruktívabb módja Milyen módszerekkel segíthetjük elő a problémamegoldás konstruktívabb módjainak megjelenését az óvodában?

Mit tehet a pedagógus? A pedagógus maga is modell!!! érzelemkifejezés empátia válaszkészség melegség ellentmondások: a felnőttek „tudják”, hogy a probléma megtárgyalása hasznos, mégis „erőből” cselekszenek – minta?! erővel mentalizációt hangsúlyozó konfliktuskezelési technikát bevezetni?

A konstruktív konfliktuskezelés elősegítése 1. a gyerekek közötti hasonlóságok hangsúlyozása 2. a versengés csökkentése 3. az együttműködést igénylő feladatok előtérbe helyezése 4. a gyerekek önértékelésének támogatása 5.A onfliktus helyzetében az agresszív viselkedésre mindig és minél hamarabb reagáljunk (beszéljük meg vele, hogy a másik mit érez, hogy ő mit szólt volna hasonló esetben, emlékeztessük vele megtörtént eseményekre – analógia) 6. fogadjuk el, hogy a gyerekek érezhetnek dühöt, az agresszív viselkedést azonban ne nyugtázzuk („OK, hogy mérges vagy, de nem ütheted meg…”) 7. segítsünk a gyerekeknek megfogalmazni érzéseiket

8. nem az a fontos, hogy ki kezdte, hanem, hogy ki milyen megoldást talál rá, hogyan tudja befejezni 9. segítsünk a gyerekeknek viselkedési alternatívát találni 10. mások viselkedésének értelmezése (szándékosság, érzelem és a viselkedés kapcsolata) 11. A békülés facilitálása - az agresszor konkrét cselekedetekkel segítse korábbi áldozatát 12. árulkodás? = mediáció

A konfliktusok megoldásának 6 lépéses módszere 1.higgadt megközelítés 2.az érzések elfogadása 3.az információ begyűjtése 4.a probléma újrafogalmazása (a résztvevők nézőpontjainak figyelembevételével) 5.megoldási javaslatok gyűjtése a gyermekektől 6.segítség a közösen kiötölt megoldás megvalósításában A módszerben kiemelt jelentősége van: az összes résztvevő nézőpontjának igényeinek hangsúlyozása mások érzéseinek, céljainak, gondolatainak hangsúlyozása a gyermek bevonása a problémamegoldás folyamatába egyenrangúság a hierarchiával szemben

Köszönöm a figyelmet!