Az Áfa törvény évi változásai Készítette: dr Bajor Gabriella

2013. évi CC. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról évi XXXVII. törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól (Kihirdetve: IV. 18.) Jogszabályi háttér:

Beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlan – használatbavétel-tudomásulvételi eljárás Beépített új ingatlan: első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év,” Sorozat jellegű ingatlanértékesítés adóalanyiságot teremt (6.§ (4) bek. Adóköteles vagy adómentes az ingatlanértékesítés 86.§ (1) bek. jb) Alanyi adómentesség értékhatárába beszámítandó ingatlanértékesítések 188.§ (3) bek. cb) Hatály: április 21.

Építési telek fogalma 7. építési telek: az olyan a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű- közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak, b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak; (sorozatjelleg, ingatlanértékesítés, alanyi adómentesség) Hatály: április 21.-től

Az új Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó változások Hatály: III. 15. Jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni a) Jogi személynek a polgári törvénykönyv jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti átalakulását, egyesülését és szétválását b) szövetkezetnek a szövetkezetekről szóló törvény (a továbbiakban: Szöv. tv.) szerinti átalakulását; c) szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetében a közösségi alap Ptk szerinti átadását az alapszabály rendelkezése szerinti szervezet részére g) a mezőgazdasági tevékenységét megszüntető természetes személy adóalanynak a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, a Ptk szerinti közeli hozzátartozónak minősülő természetes személy részére történő gazdaságátadását, feltéve, hogy a gazdaságátadás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatással történik; Közeli hozzátartozó fogalma szűkül!!!!!

Időszakos elszámolás – 58.§ (1) bek. Ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja. Hatályos: VII. 1-től. Átmeneti rendelkezés: Olyan június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége június 30-át követő időpont. (284.§)

Időszakos elszámolás – Példák június havi könyvelési díj július havi könyvelési díj július 15 – augusztus 15. időszak Fizetési határidő: augusztus 25. Teljesítés időpontja: augusztus 15. Fizetés esedékességeTeljesítés időpontja a) Június 15. b) Július 15. Fizetés esedékességeTeljesítés időpontja a) Június 25. b) Július 10.Július 31. c) Augusztus 10.Július 31.

Időszakos elszámolás – 58.§ (1a) bek. Főszabály alól kivétel: Ptk szerinti közszolgáltatási szerződés Telekommunikációs szolgáltatás Telekommunikációs szolgáltató által telekommonikációs hálozaton keresztül nyújtott szolgáltatás, term. értékesítés, amennyiben az elszámolásra a felek közötti elekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor. Teljesítés időpontja: az ellenérték megtérítésének napja Nem változott a 12 hónapos szabály!

Időszakos elszámolás – Példák július havi telefonszolgáltatás díja Fizetés esedékességeTeljesítés időpontja a) Július 18. b) Augusztus 18.

Időszakos elszámolás – Példák Ingatlan bérbeadás és a járulékos közüzemi költség Abban az esetben, amikor külön számlázzák a bérleti díjat és a közüzemi szolgáltatások díját, akkor is a közüzemi szolgáltatás a bérbeadás járulékos költsége (közvetített szolgáltatás is!) Fizetés esedékességeTeljesítés időpontja Júniusi bérleti díj + áprilisi közüzemi költség Június 10. Júliusi bérleti díj + májusi közüzemi költség Július 10.Július 31. Augusztusi bérleti díj + júniusi közüzemi költség Augusztus 10.Augusztus 31.

Az adó alapjának utólagos csökkenése 77. § Új, általános jellegű főszabály (korábban 7 eset volt felsorolva tételesen) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése - ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is - miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével. Hatályos: I. 1-től.

Az adó alapjának utólagos csökkenése 77. § Maradt a korábbi szabály is, mely szerint az adó alapja utólag csökken abban az esetben is: Lízing, bérbeadás meghiúsul Betétdíj visszafizetése Időszakos elszámolás esetén, az adott időszakra többet fizettek mint az adott időszakra vonatkozó ellenérték Olyan ár, vagy díj visszatérítés – szerződés módosulása, vagy megszűnése nélkül is - melyet az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel, mennyiségre, vagy más üzletpolitikai célból adta. Nem változott: az eredeti számla érvénytelenítéséről, adattartalmának módosításáról gondoskodni kell!

Az adó alapjának utólagos csökkenése 77. § Új szabály január 1-től! – ún. pénzvisszatérítésre jogosító ügylet Amennyiben az adóalany promóciós céllal pénzt térít vissza olyan adóalany/nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját, amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti.

Az adó alapjának utólagos csökkenése 77. § Promóciós célú visszatérítés feltétel: a)a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet, belföldön teljesített adóköteles ügylet legyen, és b) a visszatérítendő összeg kisebb, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg. A visszatérített összeg az adót is tartalmazza.

Példa a pénzvisszatérítésre jogosító ügyletre A (gyártó) értékesít - B1 (kereskedőnek) 1000 pénz/db áron - B2 (kereskedőnek) 1500 pénz/db áron - B3 (kereskedőnek) 2000 pénz/db áron B2 (kereskedő) értékesít C (vevőnek) 2200 pénz/db áron 5 db terméket pénzért (ez a visszatérítésre jogosító ügylet) [A („gyártó”) és B2 (kereskedő) közötti ügylet az adóalap csökkentésre jogosítóügylet] Visszatérítendő összeg kisebb legyen, mint 5 x 1000 pénz, azaz 5000 pénz „A” gyártó a visszatérítés időszakában (ha a feltételek teljesülnek csökkentheti az adóalapját. „C” vevő, ha van levonási joga, a visszatérítés időszakában csökkenti a levonható adóját, fizetendő adót növelő tételként számolja el.

Az adó alapjának utólagos csökkenése 77. § További feltétel: c) pénzt visszatérítő adóalany rendelkezzen: ca) a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla másolati példánya (igazolja, hogy az adott ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet), valamint cb) a pénz kifizetéséről szóló bizonylat, melynek tartalmaznia kell: a pénzvisszatérítésre jogosult nevét, lakcímét és - adóalany esetén - adószámát, a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogára vonatkozó tájékoztatást az adott ügylet vonatkozásában.

Adó megállapítása – IX. fejezet 1.Alfejezet Önadózás § A levonási jog gyakorlásának módja - 153/A § Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása - 153/B § A levonható adó utólagos módosulásának elszámolása - 153/C § 2. Alfejezet Az adó megállapításának egyéb esetei § §

Adó megállapítása – IX. fejezet A levonási jog gyakorlásának módja - 153/A § Korábbi 131. § változatlanul – fizetendő adó csökkenthető az előzetesen felszámított levonható adó összegével, amennyiben negatív előjeles a különbözet: következő időszakra átviszi, vagy a 186. § szerint visszaigényli Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása - 153/B § - Új szabály, hatályos től ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy a bevallott adó csökken NEM KELL ÖNREVÍZIÓT BENYÚJTANI az adóalany a különbözetet - ha az a fizetendő adót érinti, fizetendő adót csökkentő tételként - legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a) érvénytelenítő vagy módosító számla rendelkezésére áll; b) a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik c) a jogosultnak a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben; d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének hatóság általi igazolása az adóalany, az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés szerinti esetben. Nem alkalmazható ha számla kibocsátás történt, de teljesítés nem, vagy nem az adóalany által, és ezért kerül sor számla érvénytelenítésre.

Adó megállapítása – IX. fejezet A levonható adó utólagos módosulásának elszámolása - 153/C § Ha a levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a)a módosító vagy érvénytelenítő okirat az adóalany rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, b)részére a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben; c) a változás bekövetkezik az a) és b) pontok alá nem tartozó esetekben.

Adó megállapítása – IX. fejezet A levonható adó utólagos módosulásának elszámolása - 153/C § Ha az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege nő, a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult növelő tételként figyelembe venni, amelyben a módosító okirat a személyes rendelkezésére áll. ! Ha az adó a beszerző, igénybevevő állapítja meg és fizeti, a levonható adóban bekövetkezett változást abban az adómegállapítási időszakban köteles elszámolni, amelyikben a fizetendő adó növelő vagy csökkentő tételt is el kell számolni.

Tárgyi eszközre vonatkozó szabályok Apport, jogutódlás, vagy üzletág átruházás esetén törvényi vélelem: a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló, a jogelőd vagy az üzletágat átruházó adóalany, mind az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni. Hatályos: I. 1-től.

Vagyoni értékű jogra vonatkozó új szabályok 1 évet meghaladó időtartamban hasznosított vagyoni értékű jog esetén a tárgyi eszközökre vonatkozó korrekciót el kell végezni: a)Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog: figyelési idő a jog szerzésének hónapjától kezdődően 240 hónap b)Ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog: figyelési idő a jog szerzésének hónapjától kezdődően 60 hónap (csak akkor, ha a változás eredményként a levonható adó különbözete a Ft-ot meghaladja) Átmeneti rendelkezés: Abban az esetben kell először alkalmazni, amikor a vagyoni értékű jog adóalany általi szerzése január 1. napján vagy azt követően történt meg. Az adóalany dönthet úgy is, hogy a január 1. napját megelőzően szerzett vagyoni értékű jogra is alkalmazza. Az adóalany köteles ezen döntését adónyilvántartásában megfelelően rögzíteni. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.

Halottszállító személygépkocsi Nem vonatkozik a 124.§ (1) bek. d) pontjában foglalt levonási tilalom a halottszállító személygépkocsira! (levonható a beszerzést terhelő Áfa) 259.§ 7/A. halottszállító személygépkocsi: az olyan személygépkocsi, amelyet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet szerinti halottszállító kocsiként tüntetnek fel a járműnyilvántartásban; Hatályos: I. 1-től.

Fordított adózás A 6/A mellékletben felsorolt termények estében a fordított adózást december 31-ig kell alkalmazni. Fordított adózás alá esik az a szolgáltatásnak minősülő építés-szerelési szolgáltatás, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése… építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött.

Számlázás a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó tagállama szerinti számlázási szabályokat kell akkor is alkalmazni, ha van telephelye belföldön, de az a szolgáltatással, értékesítéssel nem érintett, és az adót a beszerző, igénybevevő fizeti. Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a nyugta kibocsátásának kelte helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető július 1-i hatállyal a nyugta is lehet elektronikus Egyszerűsített számla adattartalma bővül, akkor, amikor Közösség más tagállamába, vagy harmadik államba történik értékesítés, szolg. nyújtás, és a beszerző fizeti az adót – teljesítés időpontja és a „fordított adózás” kifejezés is feltüntetendő

Export mentessége – új 98.§ (5) bek. Amennyiben az adó alóli mentesség kizárólag azért nem jár, mer a termék teljesítést követő 90 napon belül nem hagyja el a Közösség területét, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a kiléptető hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása.

19.Fajtiszta tenyészsertés Háziasított sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) Elő, háziasított koca, legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) Elő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú (a legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a fajtiszta tenyészsertés kivételével) Házi sertés egészben vagy félben, frissen vagy hűtve Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva Hatályos: I. 1-től. 5%-os áfakulcs alá tartozó termékek bővülése 3. számú melléklet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény változásai

Nem jelentős összegű hiba figyelembe vétele az adóalapnál [8. § (1) bekezdés p) pont, 8. § (8) bekezdés, 7. § (1) bekezdés u) pont] jelentős összegű hiba: a feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha az együttes összeg meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, vagy ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot A módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni – ún. háromoszlopos beszámolót kell készíteni -, tehát azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak A nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák

2013-ban a különbözetet az érintett korábbi adóév Bevallásának önellenőrzésével kell rendezni + növelni kellett az adó alapját a feltárás évében az önellenőrzés során az adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeggel csökkenti az adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg 2014-től nem kell alkalmazni az adólap-növelő tételt és önellenőrzésre vonatkozó rendelkezést, ha az érintett évben adózó javára mutatkozik a különbözet feltétel, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős hiba összegét

K+F közvetlen költségek megosztása kapcsolt vállalkozások között [7. § (1) bekezdés w) pont, 7. § (21) bekezdés, 3. számú melléklet A)15. pont] 2014-től az adózó választása szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét a Tao hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel megállapított összeggel. A kapcsolt vállalkozás tehát többfelé „oszthatja” az általa nem érvényesített összeget Feltételek 1. A végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsolódjon az adózó és a kapcsolt vállalkozása vállalkozási (bevételszerző) tevékenységéhez 2. az adóbevallás benyújtásakor az adózó rendelkezzen a kapcsolt vállalkozás írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza  a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint  az adózó(k) által érvényesíthető összeget (ezen adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett). 3. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel

Bejelentett részesedés [4. § 5. pont] 2014-től a minimális részesedésszerzés mértéke 30 százalékról 10 százalékra módosul a részesedésszerzés bejelentésére nyitva álló jogvesztő határidő 60 napról 75 napra emelkedik A bejelentett részesedés értékesítéséhez, apportálásához kapcsolódó korrekciós tételekben nincs változás

Kis- és középvállalkozások beruházási adóalapkedvezménye [7. § (1) bekezdés zs) pont] Az adózás előtti eredményt csökkentő tétel alkalmazását kiterjeszti a szoftvertermékek felhasználási jogára is 2014-től tehát az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenti az adóalapot 1. a korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, 2. a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, 3. az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint 4. az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának valamint szellemi terméknek a bekerülési értéke, de maximum 30 millió Ft Az egyéb feltételek és előírások változatlanok ◦ Csak magánszemély tagok ◦ De minimis támogatás

Veszteségleírás jogutódnál [17. § (7) bekezdés, 29/V. § (1) bekezdés] beolvadás esetén a jogutód első alkalommal már a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával. a korábbi értelmezés szerint ugyanis a jogutód csak az átalakulást követő első adóévben élhetett ezzel Átmeneti szabály alapján az adózó a adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazhatja az új rendelkezést. Példa „A” Kft november 1-jével beolvad „B” Zrt-be. „B” üzleti éve megegyezik a naptári évvel, a beolvadás nála nem „töri meg” az üzletiévet. A bevallásában csökkentheti adóalapját ◦ az „A” Kft at megelőző időszakból származó elhatárolt veszteségével,valamint ◦ az „A” utolsó adóévében (2013. január november 1.) keletkezett negatív adóalap összegével is

Beruházási hitelkamat adókedvezménye [22/A. §] A december 31-ig felvett hitelekre a korábban hatályos szabályoknak megfelelően 40 %-os kedvezmény jár A kis- és középvállalkozás 2014-től megkötött hitelszerződések alapján a tárgyi eszköz beruházások céljából felhasznált kölcsön kamatának 60 %-áig vehet igénybe adókedvezményt Növelt összegű kedvezmény vehető igénybe a korábban felvett beruházási hitel visszafizetésére december 31. után felvett más hitel kamata után figyelemmel ◦ a 6 millió forintos maximumösszegre, ◦ a 70 %-os adókedvezmény-korlátra, illetve ◦ a de minimis szabályokra is ◦ 4 éven belül üzembe kell helyezni + 3 évig nem lehet eladni

Látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye [22/C. §, 29/V. § (2)-(4) bekezdés, 3. számú melléklet A) 12. pont] átmeneti szabály alapján már a hatálybalépés napját (2013. november 30.) követően nyújtott támogatásra (juttatásra) alkalmazni kell Támogatási igazolás: a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján A. a sportigazgatási szerv (jelenleg a Nemzeti Sport Intézet), illetve B. a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki  a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nem lehet lejárt köztartozása

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás az adókedvezmény (a várható adóalap alapján meghatározott) adókulccsal számított értéke legalább 75 %-át köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetni. a 10 %-os társasági adókulcs szerinti mértékkel akkor állapíthatja meg, ha a támogatás adóévében a 19 %-os társasági adókulcs alkalmazására nem köteles Pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás Ha a pozitív adóalapja mégis meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani első alkalommal a 2013–2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program támogatásával összefüggésben kell alkalmazni Látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye [22/C. §, 29/V. § (2)-(4) bekezdés, 3. számú melléklet A) 12. pont]

2014. január 1-től az adózó dönthet, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatást A. a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy B. a megfelelő sportágban működő sportszervezet (sportiskola, amatőr sportszervezet, hivatásos sportszervezet), vagy közhasznú alapítvány részére utalja át. (A MOB támogatása esetén a MOB részére kell a kiegészítő sportfejlesztési támogatást is utalni) a támogatást és a kiegészítő támogatást átutalással az igazolás kézhezvételét követően kell teljesíteni ◦ a számlát a támogatási igazolás, illetve a szponzori vagy támogatási szerződés határozza meg ◦ a szerződés egy eredeti példányát az adózó a megkötését követő 8 napon belül megküldi az érintett látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére

Látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye [22/C. §, 29/V. § (2)-(4) bekezdés, 3. számú melléklet A) 12. pont] Bejelentés továbbra is feltétel, hogy az adózó az alaptámogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az adóévben átutalja a pénzügyi teljesítésétől számított 8 napon belül be kell jelenti (a SPORTBEJ nyomtatványon). elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye Egyéb tudnivalók Az adókedvezmény továbbra is adóévenként legfeljebb az adó 70 százalékáig érvényesíthető Az alaptámogatással nem kell növelni adózás előtti eredményt az adóalap megállapításakor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás viszont el nem ismert költségnek, ráfordításnak minősül automatikusan nem érinti a bevallott adóelőleget (mérséklés kérhető) a decemberi feltöltésnél figyelembe vehető

Filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása [22. §, 29/V. §, 3. számú melléklet A) 12. pont] A filmalkotás támogatója illetve a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. Letéti számlájára befizető adózó -által érvényesíthető adókedvezmény a mozgóképszakmai hatóság (NMHH) által kiadott támogatási igazolás alapján érvényesíthető ◦ egy filmalkotáshoz kiadott támogatási igazolások + kiegészítő támogatások összértéke nem haladhatja meg a jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség 20 százalékát Az előadó-művészeti szervezet támogatója az adókedvezményt a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága által kiállított támogatási igazolás alapján veheti igénybe. a tárgyévre kiadott támogatási igazolások + kiegészítő támogatások összértéke nem haladhatja meg az egy előadóművészeti szervezetnek a tárgyévet megelőző évben tartott előadásokból származó jegybevétel 80%-át

Filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása [22. §, 29/V. §, 3. számú melléklet A) 12. pont] A december 31-ét követően nyújtott támogatások esetén az adókedvezmény összesen akár hét adóév adójából ◦ a támogatás adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából a támogatásnak az érteke továbbra is elismert költségnek minősül Kiegészítő támogatás bevezetésre kerül 2014-től A támogatási igazolásban meghatározott összeg 10, illetve 19 %-os kiszámított értékének legalább 75 %-a Pótlólagos kiegészítő támogatás ◦ ha 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatós adóévét követő 90 napon belül kiegészítő támogatásként megfizetni a kiegészítő támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege nem elismert költség az adóalapnál

Filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása [22. §, 29/V. §, 3. számú melléklet A) 12. pont] A kiegészítő támogatásra filmnél a) vagy Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt., vagy b) a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő filmalkotás filmelőállítója jogosult Az előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a) vagy az EMMI vagy b) a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezet jogosult a kiegészítő támogatásra Az adókedvezmények adóévenként továbbra is legfeljebb az adó 70 %-áig érvényesíthetők Nincs bejelentési kötelezettség

Éttermi szolgáltatás elszámolása számla nélkül [3. számú melléklet B) 21. pont 2014-től elismert költségnek minősül az éttermi szolgáltatás igénybevétele akkor is, ha a szolgáltatás igénybevevője csak az ellenérték bankkártyával, hitelkártyával történő kiegyenlítése kapcsán kibocsátott nyugtával rendelkezik. Feltétel, hogy a szolgáltatást reprezentációs célból vegyék igénybe ◦ azaz hogy az adózó tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátásról legyen szó ◦ a körülmények valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme ne legyen megállapítható

Adóelőleg kata alanyiság megszűnésekor [26. § (13) bekezdés] 2014-től nem csak a kisvállalati adó (kiva) adóalanyiság megszűnése, hanem a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) hatálya alól való kikerülés esetén is társasági adóelőleget kell fizetni ◦ köteles 60 napon belül a korábbi alanyiság megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére előleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni ◦ az előleg összege az előző adóévi bevétel nagyságához igazodik (1%)

Köszönöm a figyelmet!