2015. ÉVI TÖRVÉNYVÁLTOZÁSOK A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő évi változások NAV Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága

Jogszabályi háttér: évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj.) 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet a Tbj. végrehajtásáról (Tbj. Vhr.) évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (Szocho tv.) évi LVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról (Eho tv.) évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogatásáról (Szht.) évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról (Efo. tv.) évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról (Pftv.) a

Módosító törvények: évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról évi XCIX. törvény Magyarország központi költségvetésének megalapozásáról évi CXI. törvény egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról

JÁRULÉK FOGALMAK - Járulékalapot képező jövedelem Tbj. 4. § k) pont 1.Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, 2.az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege. Megállapította: évi LXXIV. törvény 259. §. Hatályos: jan. 1-től.

FOGALMAK – Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában a Tbj. 4. § k) pont 1. alpontja nem alkalmazható. A 2. alpont szerint ekkor járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. A munkaszerződésben meghatározott alapbér alapvetően az Mt. hatálya alá tartozó fogalom, ezért a külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére szükség volt a szöveg pontosítására. Amennyiben a munkavégzésre Magyarországon kerül sor, de a szerződéskötéskor nem a magyar, hanem a külföldi jogszabályokat alkalmazták és nincs Magyarországon adóztatható, összevont adóalapba tartozó jövedelem, akkor az egyéni járulékok alapját a szerződésben meghatározott, a munkavégzéssel kapcsolatosan kifizetett valamennyi juttatás képezi.

FOGALMAK Járulék: (Tbj. 4. § l) pont)  az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék),  a nyugdíjjárulék,  a táppénz-hozzájárulás,  az egészségügyi szolgáltatási járulék. Módosította: évi XCIX. törvény 221. § (1) bekezdés 1. pont, Hatályos: jan. 01-től A módosítás következtében kivezetésre került a korkedvezmény-biztosítási járulék. A korkedvezmény-biztosítási járulék kivezetésével összefüggésben hatályon kívül helyezésre került a Tbj. 18. § (1) bekezdés e) pontja, 19. § (6) bekezdése, 20/A. §, 27. § (5) bekezdése, 29. § (8) bekezdése.

KORKEDVEZMÉNY-BIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK jan. 01-től a Tbj. kiegészült a 65/E.§-al „Az esedékességet követően a január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a december 31-én hatályos 18. § (1) bekezdés e) pontját, 19. § (6) bekezdését, 20/A. §-át, 27. § (5) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXVI. törvény XXVII. Fejezetét kell alkalmazni”. Utólag kifizetett járulékalapot képező jövedelem esetében alkalmazni kell a korkedvezmény-biztosítási járulékra vonatkozó szabályokat. Beiktatta: évi XCIX. tv §, Hatályos: jan. 01-től A évi CCVIII. tv. 68. §-a átmenetileg éig terjesztette ki a korkedvezmény szerzését, és a már megszerzett jogosultság érvényesítését korhatár előtti ellátás formájában. A korkedvezmény rendszere azonban től kivezetésre kerül, így ezzel párhuzamosan az ellátásra való jogosultság alapját képező járulékfizetési kötelezettség is megszűnik. A törvény tartalmazza a Tbj. minden olyan rendelkezésének hatályon kívül helyezését, amely a korkedvezmény-biztosítási járulékkal összefügg.

NEM TERJED KI A BIZTOSÍTÁS Tbj. 11. § kiegészült az e) ponttal Nem terjed ki a biztosítás: e) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre. Beiktatta: évi LXXIV. törvény 260. §, Hatályos: jan. 1-től A külföldi előadóművész (énekes, zenész, színész, stb.) amennyiben az Szja. tv. 1/B. § szerinti speciális adózási szabályokat választja, mentesül a biztosítási és így a járulékfizetési kötelezettség alól is. Ezek a személyek a megszerzett adóköteles jövedelmükkel összefüggésben 14 %-os egészségügyi hozzájárulást fizetnek.

NEM TERJED KI A BIZTOSÍTÁS Tbj. 11. § b) pont A biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg. E rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. Főszabályként csak 2 évet meg nem haladó munkavégzés esetén mentesül a biztosítási kötelezettség alól a Magyarországon be nem jegyzett külföldi vállalkozás kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő- kölcsönzés keretében belföldön foglalkoztatott munkavállalója, aki harmadik állam állampolgárságával rendelkezik, és nem bevándorolt vagy letelepedett jogállású. 2 évet meghaladó munkavégz. esetén – járulékok a munkavégz. első napjától

NEM TERJED KI A BIZTOSÍTÁS Módosult a Tbj. 65. § (1) bekezdése július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés esetén a kétéves időtartamot július 1- jétől kell számítani (korábban január 1-jétől). A külföldiek kiküldetése, kirendelése, munkaerő-kölcsönzése alapján biztosítási kötelezettség (egyéni járulék és szoc. ho.) legkorábban július 1-jével jön létre. Mód: évi LXXIV. törvény 266. § 3. pont Hat: jan. 01-től Két évnél hosszabb munkavégzés esetén is lehet mentesség:  Kiküldetés, kirendelés, vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzés ténylegesen vagy várhatóan, két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és  E körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő legalább egy év után következik be, amit a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. (mentesség csak az egyéni járulékokra, szoc. ho-ra nem)

NEM TERJED KI A BIZTOSÍTÁS A Tbj. 11. § b) pontjában említett személyek biztosításba történő bevonása további 6 hónappal kitolódik, tekintettel arra, hogy számos már letárgyalt, aláírt, de még ki nem hirdetett kétoldalú szociális biztonsági egyezmény van folyamatban. A jogszabály módosítás lényege, hogy az egyezmény hatálybalépéséig ezen személyek ne kerüljenek be a kötelező társadalombiztosítás rendszerébe és ezen időpontig járulékmentesen legyenek foglalkoztathatók Magyarországon.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK Tbj. 19. § (4) bekezdés A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forint (napi összege 231 forint). Módosította: évi LXXIV. törvény 266. § 1. pont Hatályos: jan. 01-től

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK Az Art. 20. §-a kiegészült a (7c) bekezdéssel „(7c) Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.” Beiktatta: évi LXXIV. törvény 197. § Hatályos: nov. 27-től !!! A rendelkezést a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekre, ill. kérelemre a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell. Beiktatta: évi LXXIV. törvény 197. § Hatályos: nov. 27-től !!!

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK A Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező (Tbj. szerint belföldi), de ténylegesen külföldön élő magyar állampolgárnak lehetősége lesz arra, hogy kérelemre visszamenőlegesen is mentesüljenek az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól, amennyiben hitelt érdemlően igazolják – különösen a tartózkodást, ill. az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal -, hogy huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül élnek, és a tartózkodási helyük szerinti ország egészségbiztosítási rendszerének hatálya alá tartoznak. Az adóhatóságnak azonban jelenleg nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy konkrétan milyen okiratokat fogadhat el közvetlenül bizonyítékként.

KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGŰ TÁRSAS VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKFIZETÉSE Tbj. 36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. (2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot. Megállapította: évi LXXIV. törvény 261. §. Hatályos: jan. 1-től.

KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGŰ TÁRSAS VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKFIZETÉSE Pontosításra került, hogy abban az esetben, ha a társas vállalkozás tagja az ügyvezetésre tekintettel minősül kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, akkor az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja az ügyvezetésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem. További pontosítás - az általános szabállyal összhangban -, hogy a Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után is meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot, ha az ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelmet fizetnek ki a részére.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Módosult a Tbj. 51. § (1) bekezdése A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. Megállapította: évi LXXIV. törvény 263. § Hatályos: jan. 1-től Összhangban az Szja tv.-t érintő módosítással indokolt a Tbj. azon rendelkezésének módosítása is, amely szerint csak az adóelőleget megállapító munkáltatónak minősülő foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására. A törvénymódosítás arra irányul, hogy azon kifizető is köteles legyen a családi járulékkedvezmény havi összegét megállapítani, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díjat) juttat.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A Tbj. 51/B. §-a kiegészült a (4) bekezdéssel (4) A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a)a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, b)a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni. Beiktatta: évi LXXIV. törvény 264. §, Hatályos: jan. 1-től A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában vagy a munkáltatói elszámolásában elszámolni. Amennyiben az elszámolás eredményeként a biztosítottat megillető családi járulékkedvezmény megállapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként érvényesített, akkor - az adminisztráció csökkentése érdekében - az éves elszámoláskor a természetes személynek elegendő egy adónemre (szja-ra) teljesíteni a visszafizetési kötelezettségét, illetve ha az éves bevallásban több családi járulékkedvezmény jár neki, mint amit az év folyamán igényelt, azt a személyi jövedelemadóból igényelheti.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Családi járulékkedvezményre jogosult, az Szja. tv. szerint családi adókedvezményre jogosult személy, e személy házas- vagy élettársa feltéve, ha !!! biztosítottnak minősülnek. A biztosítási jogviszonynak abban az időszakban kell fennállnia, amelyre vonatkozóan a családi járulékkedvezményt a magánszemély érvényesíteni kívánja. A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a)a biztosított által vagy b)az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy c)a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összege.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Összegének kiszámítása: 1.Meg kell határozni, hogy mekkora összegű családi adókedv. illeti meg a magánszemélyt. (A számításnál csak ezt az egy személyt kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy más jogosulttal közösen vagy más nem jogosulttal megosztva is érvényesítheti a családi adókedvezményt.) 2.Az így kiszámított összegből le kell vonni a közösen és/vagy megosztással érvényesített családi adókedvezményt. 3.A levonás után megmaradt összeg 16 %-a, de maximum a biztosított által fizetendő 7 %-os egészségbiztosítási és 10 %- os nyugdíjjárulék érvényesíthető családi járulékkedvezményként.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Közös érvényesítés Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak és a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. Közös érvényesítés feltétele: az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett - egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Nem vehető igénybe a családi járulékkedvezmény az adómentes vagy a bevételnek nem minősülő járulékalapot képező jövedelem után. (Kivéve: munkavállalói érdekképviseleti tagdíj.) (Pl. Anya munkaviszonyából GYES-en van. Mint munkaviszonyban álló biztosítottnak minősül. Szülőként családi adókedvezmény érvényesítésére jogosult. A GYES-ből nyugdíjjárulékot fizet. Családi járulékkedvezményre azonban nem jogosult, mivel a nyugdíjjárulék alapját képező /GYES/ jövedelme az Szja. tv. szerint adómentes.) A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a kedvezményt érvényesítő tb. ellátásokra való jogosultságát és nem befolyásolja ezen ellátások összegét sem!

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Évközi érvényesítés A magánszemély a foglalkoztatója részére adott, az adóelőleg levonására vonatkozó nyilatkozatában kérheti a családi kedvezmény érvényesítését. Ha a foglalkoztató a magánszemély adóelőleg levonására kötelezett munkáltatója is, akkor köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására. A munkáltató tehát, amennyiben a munkavállaló kéri a családi kedvezmény évközi érvényesítését, a családi járulékkedvezményt a munkavállaló erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül is figyelembe kell vennie. Amennyiben a munkavállaló nem kéri a családi járulékkedvezmény évközi érvényesítését, akkor erre vonatkozóan viszont nyilatkoznia kell a munkáltató felé!!!

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A munkáltató a családi kedvezmény összegét először a személyi jövedelemadó-előleg alapból vonja le. Az érvényesíteni nem tudott összeg 16 %-ával csökkentenie kell a biztosított munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét (max. ezen járulékok erejéig).

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A törvény a családi járulékkedvezmény érvényesítésére sorrendiséget állapít meg. A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosítottat terhelő 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékból nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény!!!

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY 3 gyermekes család 1 kereső Apa havi mbére 400 e. Ft. Kérte a családi adókedvezmény érvényesítését, melynek havi összege: 3 x = Ft. Havi családi adóalap-kedvezmény Ft. Havonta érvényesíteni nem tudott családi adóalap-kedvezmény ( – ) 16 %-a = Ft Bizt.-at terhelő eb. és nyd. jár. Érvényesíthető családi jár.kedv. 400 e. x 4 % = 16 e. Ft Ft Ft 400 e x 3 % = 12 e. Ft Ft 400 e x 10 % = 40 e. Ft Ft Összesen: 68 e. Ft Ft Dolgozótól ténylegesen levonandó nyd. járulék Ft munkerőp. jár Ft Apa havi nettó jövedelme: 400 e e. = 361 e. Ft

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A évi CC. törvény 201. § c) pontja től módosította a Tbj. 50. § (3) bekezdését. „A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.” Amennyiben a munkáltató a tárgyévben családi járulékkedvezményt érvényesített, annak összegéről is igazolást kell adnia a biztosított részére a tárgyévet követő év jan. 31-ig.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A családi járulékkedvezményt a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő is igénybe veheti. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt a tényleges vállalkozói kivétje vagy átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme után fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból érvényesítheti. Amennyiben a járulékokat a minimum járulékalap figyelembevételével fizeti meg (nincs tényleges kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme), akkor családi járulékkedvezményt, az így fizetendő járulékok terhére nem érvényesíthet. A biztosított társas vállalkozó esetében is hasonló az eljárás. A biztosított társas vállalkozó a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködéséért járó díjazása után fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból érvényesítheti. Amennyiben a járulékokat a minimum járulékalap figyelembevételével fizeti meg (személyes közeműködéséért nem részesül díjazásban), akkor családi járulékkedvezményt, az így fizetendő járulékok terhére nem érvényesíthet.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő a)természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és b)Nyugdíjjárulék összege.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgynegyedévben terhelő a)természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és b)nyugdíjjárulék összege.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló ’58-as bevallásában vallja be.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Amennyiben a biztosított egyéni vállalkozó saját döntése alapján családi járulékkedvezményt érvényesít, akkor a vállalkozói kivétje vagy az átalányban megállapított jövedelme utáni adóelőleget - az általános szabályoktól eltérően - havonta állapítja meg és vallja be. Amennyiben a biztosított az év közben családi járulékkedvezményt érvényesített, köteles arról az éves bevallásában (’53-as bevallás) vagy a munkáltatói adómegállapítás (‘M29-es bevallás) során elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegként a biztosított mg.-i őstermelő érvényesített.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Ha a biztosítottat megillető családi járulékkedvezmény összege több, mint, amit év közben érvényesített, a különbözet a személyi jövedelemadó bevallásban vagy a munkáltatói elszámolásban visszaigényelhető. Amennyiben a magánszemély év közben úgy vett igénybe családi járulékkedvezményt, hogy arra nem volt jogosult, akkor a bevallás benyújtására előírt határidőig a jogosulatlanul igénybe vett összeget a 12 %-os különbözeti bírsággal együtt vissza kell fizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. Ezt a szabályt kompenzálja az Szja. tv. 29/B. §-ának től hatályos (6) bekezdése. „Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj. 51. §-a vagy 51/A. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, munkáltatói adómegállapításban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (625 százaléka).”

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Amennyiben tehát a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de az szja-bevallásában megállapítja, hogy személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor ez a szabály biztosítja, hogy azt a családi kedvezményt, amelyet már családi járulékkedvezmény formájában érvényesítettek, ismételten ne lehessen levonni az adóalapból, az az a személyi jövedelemadót meg kelljen fizetni. A évi CC. törvény 200. § (2) bekezdése től beiktatta a Tbj. 65. § (3) bekezdését. A családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályokat azokra a jövedelmekre kell először alkalmazni, amelyeket a január hónapról szóló ’08-as bevallásban kell bevallani.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Anya egyedül neveli 2 gyermekét. Havi munkabére 100 ezer Ft. Éves munkabér (12x100 e. Ft) ezer Ft. Mtató-tól más jövedelemben nem részesül. Megbízási szerződés alapján 500 e. Ft jövedelmet is szerzett. Így éves össz.jövedelme e. Ft. A 2 gyerekre tekintettel megillető családi kedvezmény összege: 12x(62,5 e x 2) = e Ft. A családi kedv.-t havonta a mbér.-ével szemben érvényesítette. Mivel a havi bére (100 e. Ft) a teljes összegre nem volt elegendő, ezért a 25 e. Ft (125 e e.) 16 %-át, azaz 4 e. Ft-ot családi járulékkedvezményként érvényesítette. Családi járulékkedv. éves összege 48 e. Ft. Az Szja-bevallásában a megbízási díj miatt szja. fizetési kötelezettsége keletkezne, ezért az őt egyébként megillető családi kedvezmény összegét (1.500 e. Ft-ot) csökkentenie kell az év közben igénybe vett járulékkedvezmény (48 e. Ft) 625 %-ával, azaz 300 e. Ft-al. Ennek következtében az anya az összevont adóalapját nem e.Ft-al, hanem e. Ft-al csökkentheti.

ADATSZOLGÁLTATÁS Módosult a Tbj. 43. § (1) bekezdés a) pontja A 42. § (1) bek. alapján nyilvántartásba vett adatokból igénylésre jogosult a) állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok (személyi adatok), a d) pontból a munkahelyre vonatkozó adatok, és az f) pont szerinti jövedelemre vonatkozó adatok, valamint a g) pont (társadalombiztosítási azonosító jel) Megállapította: évi LXXIV. törvény 262. §, Hatályos: jan. 1-től Az állami adóhatóság az adóellenőrzés eredményeként tett megállapításait az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalmú, ún. „R” funkciókódú bevallásban rögzíti. A bevallás kötelező adata a magánszemély társadalombiztosítási jele (TAJ szám). Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az adott magánszemély TAJ számát nem ismeri, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatos adatokat nem tudja rögzíteni. Az ún. „R” funkciókódú bevallás biztosítási jogviszonyt érintő adatairól az állami adóhatóság köteles adatot szolgáltatni az egészségbiztosítási szervnek, amely azonban a TAJ szám ismeretének hiányában az ellenőrzés során megállapított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt (vagy a biztosítási jogviszonyt érintő adatokat) a nyilvántartásában nem tudja rögzíteni. Ezért szükséges az átadásra kerülő adatok között a TAJ szám szerepeltetése is. Az állami adóhatóság és a vámhatóság, ezért az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében jogosult a TAJ szám igénylésére.

NEMZETKÖZI ÜGYEK A Tbj. 13. § alapján e törvény rendelkezéseit  a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,  a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

ÚJ SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI EGYEZMÉNYEK évi CCXXXIII. törvény Magyarország és a Moldovai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről Alkalmazandó: november 1-jétől Magyarország tekintetében  a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint  a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó törvényekre és rendeletekre terjed ki. Nem terjed ki az egészségbiztosítási ellátásokra!

SZEMÉLYI HATÁLY Az Egyezmény alkalmazandó: a)mindazon személyekre, akik korábban vagy jelenleg is valamelyik Szerződő Fél joghatósága alá tartoztak vagy tartoznak, valamint a)azon személyekre, akik az ellátásra való jogosultságukat az a) pontban meghatározott személytől származtatják az adott Szerződő Fél hatályos jogszabályai szerint.

Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések Munkavégzés helyének elve. Nem zárja ki a kettős biztosítást. Kiküldöttekre, tengerészekre, repülőgépek hajózó személyzetére és közszolgálati jogviszonyban álló személyekre vonatkozó különleges rendelkezések. Kiküldetés időtartama: 24 hónapig a küldő ország szabályi alkalmazandók

ÚJ SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI EGYEZMÉNYEK évi CCXXXIV. törvény Magyarország és a Szerb Köztársaság között a szociális biztonságról szól egyezmény kihirdetéséről Alkalmazandó: december 01-től Magyarország tekintetében: 1. a társadalombiztosítási ellátások keretén belül: 1.1. a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokról, 1.2. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, 1.3. a társadalombiztosítási nyugellátásokról, valamint 1.4. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól; 2. a munkanélküli ellátások keretén belül: 2.1. az álláskeresési járadékról, 2.2. a nyugdíj előtti álláskeresési segélyről szóló jogszabályokra kell alkalmazni.

Személyi hatálya kiterjed 1.azokra a személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak; 2.más olyan személyekre, akik jogaikat az 1. pontban említett személyektől származtatják. Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések Nincs kettős biztosítás! A biztosítási kötelezettség – főszabály szerint- annak a Szerződő Félnek a jogszabályaihoz igazodik, amelynek felségterületén az illető személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi, abban az esetben is, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél felségterületén található. Azon személy esetében, aki egyidejűleg mindkét Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll vagy önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén a lakóhelye van. Azon személy esetében, aki egyik Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll és a másik Szerződő Fél felségterületén önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén munkaviszonyban áll.

Különleges rendelkezések Kiküldöttek Kiküldetés időtartama: 24 hónap + 24 hónappal meghosszabbítható. Az állami és közszolgálatban foglalkoztatott és más velük egy tekintet alá eső személyekre, akiket a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, a küldő Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni. Azokra a munkavállalókra, akiket az egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel rendelkező, a légi, a közúti vagy a vasúti közlekedéssel (szállítással, szállítmányozással és fuvarozással) foglalkozó munkáltató a másik Szerződő Fél felségterületére küld, továbbra is a munkáltató székhelye szerinti Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni úgy, mintha az illető személyt még ennek a felségterületén foglalkoztatnák. A hajókon vagy egyéb vízi járműveken foglalkoztatottakra azon Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók, amelynek lobogója alatt az hajózik. Azon személyek tekintetében, akiket nem a hajón vagy egyéb vízi járműn foglalkoztatnak, de akiket annak rakodásával, javításával vagy felügyeletével megbíznak abban az időben, amíg az a másik Szerződő Fél kikötőjében tartózkodik, azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületéhez a kikötő tartozik.

Diplomáciai és konzuli képviseletek A diplomáciai vagy konzuli képviseleteknek a másik Szerződő Fél felségterületére küldött tagjaira, valamint a velük egy háztartásban élő családtagjaikra - amennyiben más módon nem biztosítottak - az őket küldő Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak. A diplomáciai és a konzuli képviseleteken alkalmazott, a másik Szerződő Fél felségterületére küldött magánszemélyzet tagjaira és a velük egy háztartásban élő családtagjaikra - amennyiben más módon nem biztosítottak - az őket küldő Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak. Az előzőekben említett azon alkalmazottakra, akiket nem kiküldetés keretében foglalkoztatnak, annak a Szerződő Félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek a felségterületén őket foglalkoztatják; a diplomáciai és konzuli képviselet őket foglalkoztató tagjainak pedig be kell tartaniuk mindazokat a jogszabályokat, amelyeket ezen Szerződő Fél jogszabályai a munkáltatókra rónak. Ettől eltérően azok a foglalkoztatottak, akik a diplomáciai, illetve konzuli képviselőket küldő Szerződő Fél állampolgárai, a foglalkoztatásuk megkezdésének napjától, illetve, ha a szolgálat az Egyezmény hatályba lépésének napján fennállt, a hatályba lépés napjától számított 3 hónapon belül az említett Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazását választhatják.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Módosult a Szocho tv § (6) bekezdése (6) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor számításba veszi. Módosította: évi LXXIV. törvény 281. §, Hatályos: jan. 01-től A jogszabály szövegének pontosítása egyértelművé tette, hogy az adóalap megállapításának különös szabályait, vagyis a minimum adóalap után a szociális hozzájárulási adót – hasonlóan a járulékfizetés szabályaihoz – csak egy meghatározott jogviszonyban kell megfizetni

KEDVEZMÉNYEK A Szocho tv. kiegészült a 463/A. § -al „A 461. §-ban és a 462/B-462/D. §-ban meghatározott kedvezményeket a költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti.” Beiktatta: évi LXXIV. törvény 279. §, Hatályos: jan. 1-től A költségvetési szerv kifizető január 1-jétől nem érvényesíthet adókedvezményt: a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott, a tartósan álláskereső személy, a huszonöt év alatti, és az ötvenöt év feletti, valamint a GYED-ben, GYES-ben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő, illetve részesült munkavállalója után.

RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS KEDVEZMÉNYE Módosult a Szocho tv § (5) bekezdése Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a)a 461. §-ban, 462/B. §-ban, 462/C. §-ban és a 462/E. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak, b)a 462/F. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak, c)a 462/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt. Megállapította: évi LXXIV. törvény 278. §, Hatályos: jan. 1-től

RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS KEDVEZMÉNYE 462/D - GYED, GYES, GYET-ben részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény A részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítási szabályt 2015-től nem kell alkalmazni a „kisgyermekes szülők” után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjának megállapítása során. A kisgyermekes szülők foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmény alapja így függetlenül attól, hogy rész- vagy teljes munkaidőben történik a foglalkoztatás a bruttó munkabér, de legfeljebb havonta (200, ill. 500 ezer) Ft lesz.

RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS KEDVEZMÉNYE Példa: Munkáltató napi 6 órában foglalkoztatja a munkavállalót től bruttó 120 ezer Ft-ért. A munkavállaló ig GYES-ben részesült. Szocho kedvezmény évben Rész- és teljes munkaidő aránya: 6/8=0,75 Kedvezmény max. alapja: 100 ezer Ft x 0,75 = 75 ezer Ft A munkáltató a foglalkoztatás első évében 75 ezer Ft után mentesül a szocho alól. A felettes rész (120 ezer Ft – 75 ezer Ft) után 27 % szocho-t fizet évben Nincs arányosítás, 100 ezer Ft után mentesül a szocho fizetése alól a munkáltató. A felettes rész (120 ezer Ft – 100 ezer Ft) után 27 % szocho-t fizet.

VÁLLALKOZÓK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNY A Szoch tv. kiegészült a 465/A. §-al. „(1) A 462/A. § alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani. (2) A 462/A. § alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra. (3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a eurónak, közúti szállítási ágazatban a eurónak megfelelő forintösszeget.”

VÁLLALKOZÓK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNY „(4) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni. (5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.” Megállapította: évi LXXIV. törvény 280. §, Hatályos: jan. 1-től

VÁLLALKOZÓK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNY Az adókedvezmény érvényesítésére van lehetőség, ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag: december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény §-ai alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

VÁLLALKOZÓK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNY A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesített adókedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amelyeket kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani. A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a eurónak, közúti szállítási ágazatban a eurónak megfelelő forint összeget. A megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozónak a csekély összegű (de minimis) támogatásról az adóhatóság felé az ’58-as számú bevallásban kell adatot szolgáltatnia.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK A Szocho tv. kiegészült a 467/D. § -al. „Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi- gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság január 1-jét megelőzően nyílt meg.” Beiktatta: évi CXI. törvény 135. § (4) Hatályos: jan. 1-től Az átmeneti rendelkezés a terhességi gyermekágyi segély csecsemőgondozási díjra való elnevezése miatti pontosítást tartalmazza.

START KÁRTYÁK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNYEK Hatályon kívül helyezésre került a Pftv §, 4/A. §-5. § és a 6-7. §. Hatályon kívül helyezte: évi CXI. törvény 275. §, Hatálytalan: jan. 1- től A Start kártyák igénylése január 1-jével megszűnt, a még érvényben levő kártyák utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének időpontja legfeljebb december 31. Erre tekintettel évtől indokolt a Pftv. Start kártyákkal összefüggő szabályainak hatályon kívül helyezése. Az átmeneti rendelkezés alapján azonban a előtti időszakra kifizetett juttatások után - amennyiben a munkavállaló érvényes START kártyával rendelkezett - lehetőség van a szocho- kedvezmény érvényesítésére.

EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS KÜLFÖLDI ELŐADÓMŰVÉSZ EHO-JA Az Eho tv. kiegészült a 2/A. §-al valamint a 3/B. §-al 2/A. § A 2. §-tól eltérően százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. § szerinti külföldi illetőségű magánszemélyt a 3/B. §-ban meghatározott esetben. Beiktatta: évi LXXIV. törvény 268. § Hatályos: jan. 1-től. 3/B. § Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint. Beiktatta: évi LXXIV. törvény 270. § Hatályos: jan. 1-től

KÜLFÖLDI ELŐADÓMŰVÉSZ EHO-JA Az Eho tv. 11. §-a kiegészült a (2a) bekezdéssel A természetes személy a 3/B. §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Beiktatta: évi LXXIV. törvény 272. § Hatályos: jan. 1-től

KÜLFÖLDI ELŐADÓMŰVÉSZ EHO-JA Kivételes szabály alapján a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony hiányában az Szja. tv. 1/B. § szerinti különleges adózási módot választó külföldi előadóművész adóköteles jövedelme után 14 %-os mértékű eho fizetésére kötelezett. Az ehot adóévenként legfeljebb Ft-ig kell megfizetnie. Az ehot a személyi jövedelemadóval egyidejűleg köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. A bevallást és a befizetést a Magyarországról való távozását megelőzően, ha a bevallás kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozást követő 90. napig kell teljesítenie.

MENTES AZ EHO ALÓL Az Eho tv. 5. § (1) bekezdése kiegészült a d) ponttal d) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés, Megállapította: évi LXXIV. törvény 271. § Hatályos: jan. 1-től 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/A-5/B. §-a alapján keresetkiegészítésre jogosult a legalább 29 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett bányász dolgozó, ha föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság miatt más munkakörbe, illetve munkahelyre helyezik át és életkortól függően az előírt ideig föld alatti bányamunkát végzett. Az Szja. tv. alapján e jövedelem bérnek minősül. A keresetkiegészítéssel összefüggésben ezért a kincstárat nem terheli 27 % egészségügyi hozzájárulás.

EGYES MEGHATÁROZOTT ÉS BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK Módosult az Eho tv. 3. § (4) bekezdése A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után - figyelemmel az Szja tv. 70. § (4) bekezdésére - 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. Megállapította: évi LXXIV. törvény 269. § Hatályos: jan. 1-től A törvény a munkabéren felüli juttatásokat terhelő közterhek rendszerének átalakításával összefüggésben módosítja azt a rendelkezést, amely meghatározza, hogy mely jövedelmek után kell 14%-os ehot fizetni.

EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS Jogszabályi háttér: évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról (Efo tv.) Módosító törvény: évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról MENTESÍTETT KERETÖSSZEG Módosult az Efo tv. 9. § (2) bekezdése ”A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).” Megállapította: évi LXXIV. törvény 58. § Hatályos: jan. 1-től

MENTESÍTETT KERETÖSSZEG Kiegészült az Efo tv. 17. §-al. „Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló évi LXXIV. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásból évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb.” Megállapította: évi LXXIV. törvény 59. § Hatályos: jan. 1-től.

MENTESÍTETT KERETÖSSZEG Az Efo tv. meghatározza, hogy mely esetekben nem kell a magánszemélynek bevallania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet. A magánszemélynek akkor kell benyújtania szja. bevallást, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az ezen foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát. E szabály adott esetben azt eredményezi, hogy azoknak, akiknek az Efo tv.-ben foglaltak alapján alapbérként, ill. teljesítménybérként nem a minimálbér 85%-a, hanem a garantált bérminimum 87%-a jár, a mentesített keretösszeget meghaladó néhány száz forint miatt személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtaniuk. A törvény a garantált bérminimummal érintett munkavállalók esetében ezen magasabb összeghez igazítja az szja bevallás alól mentesített keretösszeget. A módosított szabály a évi szja. bevallásnál is alkalmazható, ha az a munkavállaló részére kedvezőbb!!!

MENTESÍTETT KERETÖSSZEG Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme. Nem kell alkalmazni azonban az Art. 46. §-ának azon előírását, hogy a munkáltató az elszámolási évet követő év január 31-ig összesített igazolást ad a magánszemélynek. Annak érdekében, hogy a magánszemély az adóköteles jövedelem összegét meg tudja határozni, szükséges megadni a foglalkoztatás napjainak számából azon napok számát, amelyre a magánszemély számára alapbérként, ill. teljesítménybérként a garantált bérminimum 87 %-a jár. Garantált bérminimum napi összege: évben: Ft

MENTESÍTETT KERETÖSSZEG

Köszönöm a megtisztel ő figyelmet!