Az ápolói kompetencia kérdéskörei Dr. Becka Éva Az ápolói kompetencia kérdéskörei Előadó: Dr. Becka Éva

Az előadás részei: 1.A kompetencia definiálása 2.A ápolói képzési kompetenciák ismertetése: –Ápolási asszisztens –OKJ ápoló- –OKJ ápoló- körzeti közösségi szakápoló ráépüléssel –BSc ápoló –MSc ápoló 3. 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 2. számú melléklete 3. 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 2. számú melléklete Az ápolói tevékenység tartalma a háziorvosi szolgálatban 4. „A közösségi ápoló tevékenységei az alapellátásban” c. tájékoztató füzet bemutatása 5. Az alapellátási team tagjainak tevékenységi listája a közösségi ápolás területén 6. Külföldi példák bemutatása

Kompetencia értelmezése –Az Ápolói és Szülésznői Szakma Szabályozása című V. Nemzetközi Konferencia megfogalmazta kompetencia fogalmát: tudást, készségeket képességeketviselkedésformákat munkavégzéshez szükségesek “A kompetencia kifejezés azt a tudást, készségeket, képességeket és viselkedésformákat foglalja magába, melyek a munkavégzéshez szükségesek, és kulcsfontosságúak az egészségügy célkitűzéseinek megfelelő eredményeinek megvalósításában”.

Szakmai kompetencia intézményenkéntmunkakörönként,egyénenként -Változhat intézményenként, munkakörönként, egyénenként, de minden esetben a meghatározó a megfelelő képesítés, illetve a képzési követelmény. adott ápolói szakképesítés megszerzéseírásbeli felhatalmazásra is. -Az ápolói kompetenciák meghatározásához szükséges meghatározni, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek végzéséhez nem elegendő önmagában egy adott ápolói szakképesítés megszerzése, hanem szükség van külön írásbeli felhatalmazásra is. Ezt célozta volna meg a licence vizsga bevezetése 2010 áprilistól. A kompetenciák meghatározásakor szükséges elkülöníteni ápolás önálló -az ápolás önálló - orvossal együttműködő -orvos elrendelésétől függő tevékenység de szinkronban a szakképesítések szakmai-és vizsgakövetelményeit meghatározó jogszabályokkal végezhető tevékenység.

BSc ápoló MSc ápoló PhD BolognaFolyamat

Az ápolói képzés ismertetése Ápolási asszisztens OKJ ápoló -körzeti közösségi szakápolás (ráépüléssel) BSc ápoló MSc ápoló

Az ápolók képzési kompetenciája Magyarországon ápolási asszisztens  A 2 éves ápolási asszisztens szakképesítés központi programjában a kompetenciára vonatkozólag három fogalom különül el: 1. Önállóan végezhető feladatok, pl.: ágyazás, subcutan injekció beadása, higiénés szükségletek segítése 2. Segédkezés a klinikai ápolási feladatoknál, pl.: fogyatékosok gondozása 3. Ismereti, felismerési, észlelési szint, pl.:egészségügyi jogszabályok, kardinális tünetek, életjelenségek megfigyelése  Az ápolási asszisztens, az ápolói- gondozói team tagjaként az ápoló felügyelete mellett képes kell legyen holisztikus személetű, alapápolási – gondozási feladatok ellátására.

OKJ ápoló Az ápolók képzési kompetenciája Magyarországon OKJ ápoló 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet 1. sz. melléklet -ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

OKJ-ban SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: Ápoló 2. A szakképesítés megnevezése: Ápoló 3. Szakképesítések köre: 3.1 Rész szakképesítés: Nincs 3.2 Elágazás: Nincs 3.3 Ráépülés: Körzeti közösségi szakápoló, Körzeti közösségi szakápoló, Diabetológiai szakápoló, Epidemiológiai szakápoló, Felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló, Foglalkozásegészségügyi szakápoló, Geriátriai szakápoló, Hospice szakápoló, Légzőszervi szakápoló, Nefrológia szakápoló, Onkológiai szakápoló, Pszichiátriai szakápoló, Sürgősségi szakápoló

II. SZAKKÉPESÍTÉS MEGNEVEZÉSE: Ápoló 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – érettségi vizsga Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Elérhető kreditek mennyisége: – nem szükséges Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges szükséges Szakmai alkalmassági követelmények: szükséges 2. Elmélet aránya: 50% 3. Gyakorlat aránya: 50% van 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van 1 év Időtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): – Ha szervezhető, mikor: – szükséges 6. Egészségi alkalmassági vizsgálat: szükséges

III. MUNKATERÜLET 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 3212 Szakápoló 3212 Szakápoló 2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Kommunikál a beteggel és a hozzátartozójával Dokumentálja a beteg adatait, vizsgálati eredményeit, a kezeléseket és a gyógyszerelést Előkészíti a beteget vizsgálatra, kezelésre és asszisztál a beavatkozásoknál Gyógyszerelő tevékenységet folytat Transzfúzió- és dialízis kezeléseknél asszisztál Ápolja, gondozza, segíti a beteget, szakápolást végez Prevencióban, egészségnevelő tevékenységben, rehabilitációban team tagjaként közreműködik Sürgősségi esetekben beavatkozik, asszisztál.

IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK(modulok ) A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Interakció az egészségügyi ellátásban A szakmai követelménymodul tartalma: -Szaknyelven kommunikál -Hiteles kommunikációt folytat beteggel, munkatársakkal -Kommunikál látás-, hallás-, beszédsérült beteggel és hozzátartozóival -Informálja a beteget, az orvost, hozzátartozót kompetenciáján belül -Jelezi a családon belüli erőszakkal összefüggő problémákat -Segítő kommunikációt alkalmaz, konfliktust kezel, önsegítő technikákat alkalmaz -Pszichés támogatást nyújt tevékenységéhez kapcsolódóan -Etikai normák szerint végzi munkáját, tiszteletben tartja a beteg jogait

-Figyelembe veszi az esélyegyenlőség jogát és biztosítja azt,együttműködik betegjogi, gyermekjogi képviselőkkel -Tiszteletben tartja a beteg kulturális különbségeiből adódó szokásait -Adatokat gyűjt, kezel, adatvédelmi szabályokat betartja -Vezeti a szakterületre vonatkozó dokumentumokat -Elektronikus adatbázist kezel, adatokat rögzít, tárol -Kapcsolatot tart fenn társintézményekkel, civil szervezetekkel -Kapcsolatot tart oktatásszervezővel, tanulókkal -Alkalmazza a beteg biztonságát segítő programokat, irányelveket, protokollokat, standardokat -Fejleszti tudását és készségeit stb….

Körzeti közösségi szakápoló RÁÉPÜLÉS MEGNEVEZÉSE: Körzeti közösségi szakápoló A képzés megkezdésének szükséges feltételei 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: érettségi vizsga Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Ápoló szakképesítés Szakmai előképzettség: azonosító számú Ápoló szakképesítés vagy 5.4 szintű egészségügyi szakmacsoporton belüli szakirányú ismereteket tartalmazó szakképesítés vagy ennek megfelelő, OKJ előtti, államilag elismert szakképesítés kompetenciaméréssel az azonosító számú Ápoló szakképesítés követelmény moduljaiból Előírt gyakorlat: – Elérhető kreditek mennyisége: – nem szükséges Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges nem szükséges Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükséges 50% 2. Elmélet aránya: 50% 50% 3. Gyakorlat aránya: 50% szükséges 4. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

Körzeti közösségi szakápoló szakmai követelménymodul azonosítója, megnevezése,tartalma  Munkaterületén részt vesz a közösségi ellátásban  Közösségi felmérést, diagnózisokat készít  Egészségfejlesztési tervet készít, hajt végre és értékel  Segít az egyén és a közösség egészségügyi, jogi, szociális érdekérvényesítésében  Az ellátási területeken koordináló, szervező feladatokat lát el  Részt vesz a beteg utak menedzselésében  Megszervezi a beteg/család teljes körű otthoni ellátását  Kapcsolatot vesz fel a házi segítőszolgálattal, otthoni szakápolással

 Szükség esetén együttműködik a védőnői szolgálattal  A háziorvosi ellátás körébe sorolt feladatokhoz tartozó ápolási tevékenységeket végez  Felméri a beteg/páciens szomatikus, pszichés, és szociális szükségleteit  Megtervezi az ápolási folyamatot  Szakszerűen, kompetenciájának megfelelően ápol  A munkája során ellenőrzi a beavatkozásokat, azok eredményeit,szükség esetén módosításokat végez  Ápolási dokumentációt vezet  Vér- és váladékvételt végez  Orvosi utasítása alapján végzi a gyógyszerek különböző módon történő bevitelét  Az egészségügyi ellátás más szintjén elvégzendő vizsgálatokra előkészítést végez  Orvosi vizsgálatoknál, beavatkozásoknál asszisztál a rendelőben és a beteg otthonában  Orvosi utasításra elvégez egyes non-invazív vizsgálatokat, a leleteket előkészíti orvosi értékelésre  Orvosi utasításra szakápolási tevékenységet végez a rendelőben vagy a beteg otthonában

 Közreműködik a beteg otthonában a megfelelő ápolási környezet kialakításában, ápolást-, mozgást segítő eszközöket alkalmaz, ismerteti használatukat a beteggel és családjával  Részt vesz a beteg komfortjának biztosításában, szükség esetén megszervezi az ilyen jellegű ellátást  Teljes körű, rendszeres betegápolási tanácsadással szolgál a beteget ellátó hozzátartozóknak  Megszervezi a segítőszolgálat közreműködését a beteg környezetében  Közreműködik a praxis hatáskörébe tartozó orvos-szakértői feladatok elvégzésében, dokumentálja azokat és vezeti a nyilvántartást  Prevenciós tevékenységet végez  Motiválja az egyént és közösséget a pozitív életvezetésre, az egészséges életmódra  Segíti és végzi a primer, secunder és tercier egészségvédelmi feladatok ellátását  Szakszerű tanácsadást, mentálhigiénés tevékenységet és ismeretterjesztést végez  Tanácsadást szervez és végez saját kompetenciakörében

 Az önszerveződő csoportok szakmai segítését végzi,tanácsadást végez (pl. diabeteses betegek klubja)  Részt vesz a gondozás tervezésében, a szűrővizsgálatok szervezésében, végrehajtásában  Előkészíti az eredmények és a gondozási mutatók értékelését  Részt vesz a praxis gondozási programjának megvalósításában  Vezeti a betegek előírás szerinti nyilvántartását, megbízás alapján önállóan lát el konkrét gondozási feladatokat  A beteg otthonában ápolási és rehabilitációs tevékenységet végez  Dokumentálja prevenciós tevékenységét  A fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló tevékenységet, közegészségügyi és járványügyi feladatokat lát el  Fertőző betegségekkel és a fertőző betegekkel, valamint környezetükkel kapcsolatos feladatokat lát el  Közreműködik a járványügyi jogszabályok által előírt feladatok végrehajtásában, fertőző beteg be- és kijelentést készít, nyilvántartást vezet  A kötelező és az ajánlott védőoltások beszerzésében, beadásában és nyilvántartásában részt vesz  Figyelemmel kíséri a praxis közegészségügyi-járványügyi viszonyait, és közreműködik a hiányosságok felszámolásában

 Részt vesz a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek rendelésével kapcsolatos nyilvántartás vezetésében, az ezzel kapcsolatos jelentés elkészítésében  Gondoskodik a rendelőben használatos gyógyszerek szakszerű tárolásáról, kezeléséről  Együttműködik a praxisban szükséges dologi, tárgyi, környezeti feltételek biztosításában  Részt vesz a praxis menedzsmentben  Munkaterületén gondoskodik a keletkezett veszélyes hulladék szakszerű begyűjtéséről, tárolásáról,elszállíttatásáról  A vészhelyzeteket felismeri, tevékenyen részt vesz a sürgősségi ellátásban  Életveszély esetén az elsősegélynyújtást szakszerűen megkezdi  Sürgős orvosi beavatkozást igénylő esetben a mentőszolgálat útján a beteg sürgős ellátását megszervezi  Közreműködik a praxisba nem bejelentkezettek ambuláns ellátásában  Részt vesz a beteg vagy betegcsoport és a különböző szakemberek, intézmények közötti kapcsolat megteremtésében, fenntartásában

 Megállapodás alapján végzi a praxis dokumentációit, ügyviteli feladatait, eleget tesz a jogszabályban előírt jelentési kötelezettségnek  Vezeti a praxis előjegyzési listáját, az alapján szervezi a munkát a rendelési idő alatt  Informálja a pácienseket a hozzáférhető ellátásokról  Kapcsolatot tart az önkormányzat egészségügyi irodájával és az ÁNTSZ helyi szervezetével a közösségi ellátás szervezésének érdekében  Részt vesz a praxis minőségügyi rendszerének kiépítésében és működtetésében  A praxis fejlesztésére irányuló pályázatokat figyeli és részt vesz pályázatok írásában  Alkalmazza a beteg biztonságát segítő programokat, irányelveket  Betartja az etikai és jogi szabályokat, standardokat, protokollokat az ápolásban és a háziorvosi rendszerben

Személyes kompetenciák: Elhivatottság, elkötelezettség Megbízhatóság Türelmesség Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Döntésképesség Szervezőkészség Tűrőképesség Önfegyelem Önbizalom Társas kompetenciák: Segítőkészség Empátiás készség Udvariasság Kapcsolatteremtő készség Kapcsolatfenntartó készség Határozottság Rendszerező képesség Helyzetfelismerés Körültekintés, elővigyázatosság Lényegfelismerés (lényeglátás) Nyitott hozzáállás Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Gyakorlatias feladatértelmezés

Az ápolók képzési kompetenciája Magyarországon - diplomás ápoló- ma már : BSc ápoló november 17-én az Oktatási Minisztérium honlapján közzétett új képzési és kimeneti követelmények a következőket írja le: Az Orvos és Egészségtudomány Képzési Terület, Ápolás és Betegellátás Alapképzési Szak esetében az alapképzési szak megnevezése: ápolás és betegellátás oklevélben szereplő megjelölése: BSc), – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc), – szakképzettség: a) ápoló, b) dietetikus, c) gyógytornász, d) mentőtiszt, e) szülésznő ápoló, – választható szakirányok: ápoló, diatetikus, gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:a) Nurse, b) Dietetician, c) Physiotherapist, d) Ambulance Officer (Paramedic), e) Midwife

BSc ápoló egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni. képzés célja: olyan ápoló és betegellátó szakemberek képzése, akik az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelméről és az egészség helyreállításáról, valamint az egészségügyi és szociális ellátásról szerzett ismereteik alapján képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

BSc ápoló ismeri: ismeri: az egészségügyi és szociális intézményrendszert, az egészséges szervezet működését, az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, megelőzésük lehetőségeit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusát, a gyakoribb betegségek diagnosztikájában alkalmazott vizsgáló módszereket, a gyakoribb betegségek kezelési módozatait, a prevenció, a rehabilitáció lehetőségeit alkalmasak: alkalmasak: segítséget nyújtani az egészségügyi és szociális szolgáltatások elérésében, a beteg (gondozott) sajátos szükségleteinek a feltárására, az ápolási diagnózis felállítására és a prioritások alapján történő szakszerű feladatellátásra, együttműködésre az egészségügyi és szociális szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében, lebonyolításában, az ápolási modellek megválasztására, azok alkalmazására, ápolási folyamat megvalósításához szükséges információk, erőforrások feltárására, felhasználására.

MSc ápoló Az ápolók képzési kompetenciája Magyarországon - egyetemi okleveles ápoló - MSc ápoló Az Orvos és Egészségtudomány Képzési Terület, ápolás mesterképzési szak esetében: ápolás A mesterképzési szak megnevezése: ápolás A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: mesterfokozat ( MSc) − Végzettségi szint: mesterfokozat ( magister, master; rövidítve: MSc) okleveles ápoló − Szakképzettség: okleveles ápoló − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nurse – MSc

A mesterképzési szak célja Olyan szakemberek képzése, akik ismerik a hazai egészségügy működését, az ápolás közép- és felsőszintű intézményrendszerét és az egészségtudomány szerepét és fejlesztésének lehetőségét a társadalom életében. Alkalmasak Alkalmasak az ápolás tudományos problémáinak megoldásában, új ápolási ismeretek felkutatásában és gyakorlati hasznosításuk előmozdításában történő hatékony részvételre. a végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. Ismerik:a biostatisztikai mutatókat, a megfelelő adatgyűjtési módszereket és adatforrásokat, a szakirodalom forrásait, a könyvtári és az internetes keresés módszereit, az egészségügyi tudományos kutatások alaptípusait, az alapvető statisztikai módszereket, az egészséget befolyásoló tényezőket, a jelentősebb betegségek epidemiológiáját, az egészségügyi és népegészségügyi rendszer működését, az egészségügyi menedzsmentet, a megfelelő egészségügyi jogi ismeretanyagot, az egészségpolitika és –gazdaságtan rendszerét, az ápolástani kutatások alapját és módszertanát, a vezetéshez, irányításhoz szükséges ismereteket, módszereket;

PhD elérése: Doktori képzés PhD program: Budapest, Pécs

Az alapellátás definíciója „Az alapellátás a lakosság igényeinek olyan szolgáltatásokkal való kielégítése, amelyek a lakosság lakó- és / vagy munkahelyéhez olyan közel vannak amennyire csak lehetséges, elfogadható az áruk, mindenki számára könnyen elérhető, illetve megszerezhető.” (WHO )

A közösségi ellátás hazai színterei Egészségügyi alapellátás: családorvosi praxis (felnőtt, gyermek, vegyes) védőnői szolgálat iskolai egészségügyi szolgálat foglalkozás egészségügyi szolgálat fogorvosi ellátás alapellátási szinten ügyeleti rendszer Szociális alapellátás: étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás családsegítés falugondnok segítők közösségi gondozók utcai gondozók

Egészségügyi ellátások rendszere Az alapellátás feladat: A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében, választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló folyamatos egészségügyi ellátásban való részesítése A beteg egészségi állapotának figyelemmel kísérése, egészségügyi felvilágosítása, és nevelése Gyógykezelés, gondozás, rehabilitáció (adott diagnosztikus háttér mellett) Szakorvoshoz irányítás, kezelési terv készítés

Alapellátás Ápolói feladatkörbe tartozik A megelőzés, szűrés és gondozás feladataiban való részvétel, a gondozásba vett betegek előírás szerinti nyilvántartása és konkrét gondozási feladatok ellátása 4/2000. (II.25.) EüM rendelet a háziorvosi, Házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységéről

Egészségügyi ellátások rendszere 1. Az ápolás feladata alkalmazni: azoknak az ápolási, gondozási eljárásoknak az összességét, melyek biztosítják az : -egészségi állapot javítását, az egészség megőrzését, helyre állítását -betegség megelőzését -beteg állapotának stabilizálását -a szenvedések enyhítését, s teszi mindezt a beteg ember méltóságának megőrzésével, környezetének az ápolásban való részvételre való felkészítésével, bevonásával

Egészségügyi ellátások rendszere 2. Az ápolás a beteg azon tevékenységének segítése, amely elvégzésére: -a beteg egészségi állapota miatt önállóan képtelen, -vagy elvégzése jelentős nehézséggel, -vagy állapotromlással járna, -illetve elvégzése speciális felkészültséget igényel. Az ápolás elsődlegesen: -a beteg önellátó képességének a helyreállítására irányul -a fájdalom csökkentésére, a szenvedés enyhítésére irányul

Egészségügyi ellátások rendszere 3. Az ápolás elsődlegesen: -Az egészségügyi problémákra bekövetkező reakciók, szükségletek felismerését szolgálja -A kezelőorvos által előírt terápiás terv megvalósítását, a beavatkozások végrehajtását szolgálja -Egészségfejlesztési feladatokat lát el -Végezhető: intézményi keretek között, járó-beteg ellátásban, rehabilitációs ellátásban, a beteg otthonában.

Az egészségügyi szolgálatok szakmai követelményei 1. A szolgáltatás megkezdésének, és gyakorlásának feltételei Kizárólag az egészségügyi hatóság által kiadott engedély birtokában végezhető a tevékenység A működési engedély feltétele az okozott kár megtérítésére szolgáló egészségügyi felelősség biztosítás megléte A tárgyi, és személyi feltételrendszer biztosítása A változást haladéktalanul be kell jelenteni. Egyéb más jogszabályokban előírtaknak megfelelés

Az egészségügyi szolgálatok szakmai követelményei 2. Személyi feltétel rendszer az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel működési nyilvántartásba bejegyzettEgészségügyi tevékenységet folyatásának formájától és módjától függetlenül – a (2) és (4) bekezdésekben foglalt kivétellel – az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel vagy egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhető felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező és a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. (2) Szakképesítéshez kötött egészségügyi tevékenységet az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl a) az adott szakképesítéssel rendelkező személy önállóan, továbbá b) az a) pont szerinti személy felügyelete mellett ba) a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben részt vevő, valamint bb) a szakképesítéssel rendelkező és a működési nyilvántartásból a 113. § (1) bekezdés a), illetve d)-g) pontjaiban foglaltak alapján törölt személy a törlés okának megszűnését követően a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében az ahhoz szükséges ideig végezhet.

Az egészségügyi szolgálatok szakmai követelményei 3. önállóan végzett tevékenység az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg.(3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti önállóan végzett tevékenység az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg. (4) A működési nyilvántartásban nem szereplő, Magyarországon elismerhető szakképesítéssel rendelkező személy részére – betegellátási érdekből vagy a kérelmező megfelelő szakmai ismeretének megszerzése érdekében, indokolt esetben – a külön jogszabályban meghatározott hatóság (EEKH) szakképesítésnek megfelelő tevékenységre jogosító engedélyt adhat ki, a külön jogszabályban foglalt eljárási rend szerint. A tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltételek, hogy a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi tevékenységének helye szerint utolsó, ennek hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és megfelel a tevékenység végzéséhez külön jogszabály szerint előírt egészség-ügyi alkalmassági feltételeknek. Az engedélyezett egészségügyi tevékenység végzéséhez a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy oklevél tényleges elismerése nem szükséges.

Az egészségügyi szolgálatok szakmai követelményei 4. Egészségügyi tevékenységben megfelelő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy is közreműködhet megfelelő személy felügyelete mellett, annak utasítása szerint(5) Egészségügyi tevékenységben megfelelő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy is közreműködhet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy felügyelete mellett, annak utasítása szerint. A felügyeletet gyakorló személy utasítási joga csak a szakképesítésének megfelelő körben gyakorolható. (6) az az (5) bekezdésben meghatározott személy, aki az egészségügyi tevékenység- ben nem a szakképesítésének megfelelő körben működik közre, tevékenységét csak előzetes és megfelelő oktatását követően kezdheti meg, illetve folytathatja. (7) A (5)-(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az egészség- ügyi szakképesítés nélkül megszerezhető, egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakirányú szakképesítéssel rendelkező személyekre. (8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre figyelemmel egészségügyi tevékenységre egyébként nem jogosult személy is közreműködhet egészségügyi tevékenység végzésével saját maga, illetőleg bármely olyan személy gyógy- kezelésében, aki ehhez - a 15. §-ra figyelemmel – beleegyezését adta. A közre- működés körét a beavatkozás, illetve a betegség jellege, a közreműködő személy szakképesítése, képességei, valamint a kezelőorvos utasítása határozza meg.

4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről 2. számú melléklet a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelethez 2. számú melléklet a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelethez Az ápolói tevékenység tartalma a háziorvosi szolgálatban A praxis menedzsmentben való részvétel. A háziorvosi ellátás körébe sorolt feladatokhoz tartozó ápolási tevékenységek végzése, beleértve a gyógyszerek különböző módon történő bevitelét, a vér- és váladékvételt, valamint az egészségügyi ellátás más szintjén elvégzendő vizsgálatokra való előkészítést. A megelőzés, szűrés és gondozás feladataiban való részvétel, a gondozásba vett betegek előírás szerinti nyilvántartása és konkrét gondozási feladatok ellátása.

A beteg vizsgálatához, gyógykezeléséhez szükséges eszközök, anyagok előkészítése és azok fertőtlenítéséről, sterilizálásáról, szakszerű tárolásáról és karbantartásáról való gondoskodás. A rendelőben használatos gyógyszerek szakszerű tárolásáról, kezeléséről való gondoskodás. Az egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységben való részvétel, az önszerveződő csoportok szakmai segítése, tanácsadás (pl. diabeteses betegek klubja). A beteg testi higiénéjének biztosítása vagy ennek megszervezése azon személyeknél, akiknél a házi segítőszolgálat szakmai segítsége már nem elegendő. Veszélyhelyzetek felismerése, életveszély esetén az elsősegélynyújtás szakszerű megkezdése. Sürgős orvosi beavatkozást igénylő esetben - amikor a háziorvos, illetve az ügyeletes orvos kihívására nincs lehetőség - a mentőszolgálat útján a beteg sürgős ellátásának megszervezése. A betegellátás során a szociális alapellátás körében működő házi segítőszolgálat- tal, a kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolást nyújtó szolgáltatókkal és szükség esetén a védőnői szolgálattal való együttműködés.

5. „A közösségi ápoló tevékenységei az alapellátásban” című tájékoztató füzet bemutatása

A tájékoztató füzet elkészítésének előzményei

Régi igénye volt az ápolói szakmának egy tevékenységi lista amely definiálja azt Ki, mikor, milyen munkáért felelős a szakképesítésének megfelelően? Melyek azok a feladatok, amelyeket az ápolók jelenleg is elvégeznek? Melyek azok a feladatok, amelyeket az ápolók jelenleg is elvégeznek? (csupán az illetékességi körük nincs definiálva) Munkacsoportunk július án két napos TEAM munkára vállalkozott.Cél: tételesen áttekinteni az aktuális jogszabályokban rögzített feladatokat, Az alapellátásban tételesen áttekinteni az aktuális jogszabályokban rögzített feladatokat, Új tevékenységek körével kibővíteni a meglévőket Új tevékenységek körével kibővíteni a meglévőket, melyek a napi gyakorlatban már megjelentek, és elengedhetetlenek a népegészségügy program és az egyéb környezeti változások miatt.

Közösségi ápolói feladatok TEVÉKENYSÉI LISTA 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 2. számú mellékletébőlA 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 2. számú mellékletéből (Az ápolói tevékenység tartalma a háziorvosi szolgálatban) kiindulva, kibővített formában elkészített ajánlás, amely a jelenlegi képesítési követelmények figyelembe vételével és kibővítésével készült a jövő közösségi ápolója számára. Munkacsoportunk igyekezett a tevékenységeket úgy felsorolni, rendszerezni, ahogyan a valóságban, a napi munkavégzés során megjelenik a feladat, amellyel szembe kell nézni, néha bizonytalanul. Éppen ezért, célunk egy olyan ajánlás megtétele, amely segítséget nyújt, mind a háziorvos, mind az ápoló számára a tevékenységek elvégzésének lehetősége közötti eligazodásban, attól függően, hogy az ápoló szakképesítése milyen színtű. 

Diagnosztikus tevékenység – orvos Diagnosztikus tevékenység – közösségi ápoló Önálló funkciók Nem önálló funkciók Együttműködő funkciók Betegellátási tevékenység - orvos Betegellátási tevékenység – közösségi ápoló Önálló funkciók Nem önálló funkciók Együttműködő funkciók Felismerendő kórformák (szakorvosi konzíliummal) – orvos Felismerendő kórformák – közösségi ápoló Önálló funkciók Nem önálló funkciók Együttműködő funkciók A családorvoslásban dolgozó közösségi ápoló hatásköri listája illeszkedik a családorvoslás hatásköri listájához!

Tájékozottság, ismeret - orvos Tájékozottság, ismeret – közösségi ápoló Önálló funkciók Nem önálló funkciók Együttműködő funkciók

6.Az alapellátási team tagjainak tevékenységi listája a közösségi ápolás területén

Az alapellátási team tagjainak tevékenységi listája a közösségi ápolás területén az alapellátási team tevékenységi köreit, feladataita közösségi ápolás területén. A fent ismertetett kiadvány mintájára szeretnénk elkészíteni következtető tájékoztató füzetünket, amelyben szeretnénk pontosan definiálni az alapellátási team tevékenységi köreit, feladatait a közösségi ápolás területén. Elsősorban az:  az otthonápolási szolgálatok és a körzeti ápolók  a szociális szolgáltatók között és a körzeti ápolók  a gyógytornászok és a körzeti ápolók tevékenységeit, illetve az  egyéb tagokkal történő együttműködéseket, mint pl: dietetikus, logopédus, stb… Az eddig elkészült anyag szakmai szervezetekkel való véleményeztetése folyamatban van..

Az alapellátási team tagjainak tevékenységi listája a közösségi ápolás területén Az alábbiakban kidolgozott tevékenységi lista kiegészítő részei: - A *-al megjelölt tevékenységeknél abban az esetben, ha nem érhető el az otthoni szakápolás a közösségi ápoló feladatköre a feladat elvégzése. Közösségi ápolói feladatok: Otthoni szakápolói feladatok:Szociális gondozói feladatok: További team tagok bevonása (gyógytornász, dietetikus, konduktor stb..) Otthoni szakápolási feladatok listája 1.1. *Szondán át történő tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó szakápolási tevékenységek végzése és megtanítása. Dietetikussal való együttműködés kötelező ( már a kórházban is) 2.2. Akut esetben a tracheális kanül tisztítása, betét cseréje, a tevékenység tanítása Krónikus esetben a tracheális kanül tisztítása, betét cseréje, a tevékenység tanítása, az erre felkészített és szakképzettséggel rendelkező gondozó esetében 3.3. Állandó katéter cseréjéhez vagy rendszeres katéterezéshez, hólyagöblítéshez kapcsolódó szakápolói feladatok - járó beteg esetében a háziorvosi rendelőben Állandó katéter cseréjéhez vagy rendszeres katéterezéshez, hólyagöblítéshez kapcsolódó szakápolói feladatok- fekvő beteg esetében a beteg otthonában 4.4. Az intravénás folyadék- és elektrolitpótláshoz parenterális gyógyszer beadáshoz kapcsolódó szakápolási feladatok - járó beteg esetében a háziorvosi rendelőben Az intravénás folyadék- és elektrolitpótláshoz parenterális gyógyszer beadáshoz kapcsolódó szakápolási feladatok - fekvő beteg esetében a beteg otthonában 5.5. Parenterális táplálás szakápolói feladatai 6.6. Akut baleseti és egyéb műtétek utáni szakápolási feladatok és az önellátás korlátozottsága esetén (6 hét) A testi higiéné biztosítása, valamint a mozgás segítése Műtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása, sztomaterápia és különböző célt szolgáló drének kezelésének szakápolási feladatai, szakmaspecifikus szájápolási tevékenységek műtét után. Dietetikus közreműködésével 8.8. Dekubitálódott területek, fekélyek szakápolási feladatai.

7.Külföldi minták ismertetése:

Finnország Észak - Karélia Projekt  FinnországbanÉszak- Karélia Programban hipertónia ambulanciákpublic health nurse  Finnországban az Észak- Karélia Programban a hipertóniás betegek szűrését hipertónia ambulanciák végezték, amelyeket ún. public health nurse vezetett.  Az orvosi rendelő mellett, azzal egy épületben működtek, és feladatuk volt az orvoshoz bármilyen okból vizsgálatra jelentkezettek vérnyomás – szűrése, illetve a kezelt hipertóniások követése is (lipid profil, vércukor, vizelet.stb..) - Kistérségi egészségcentrumoknak megfelelően ? Nemzeti Népegészségügyi Program

Egyesült Királyság

„ Azokban az országokban, amelyekben az ápolást nem fejlesztik, a lakosság egészségi állapota nem tükrözi vissza a medicina fejlettségi szintjét.” WHO