Természetvédelmi alapozó ismeretek

Az előadások a következő témára: "Természetvédelmi alapozó ismeretek"— Előadás másolata:

1 Természetvédelmi alapozó ismeretek
A természetvédelem története II. Természetvédelmi alapozó ismeretek

2 A természetvédelem története II.
A természetvédelem történetének főbb szakaszai 1. primitív természetvédelem, amikor a természet egyes jelenségeit, összetevőit vallási alapon félték, s ez a félelem biztosította azok fennmaradását. 2. az ókori és középkori természetbölcselők szemlélete, amely szerint a különleges, a nehezen megközelíthető a becses, az értékes. 3. a nemzeti érzés XIX. századi előtérbe kerülésével a természetben is a nemzeti történelemhez kapcsolódó természeti értékeket kíván-ták megjelölni és megőrizni. 4. a tudományos alapokon nyugvó természetvédelem kialakulásának és megvalósulásának időszaka.

3 A természetvédelem története II.
A természetvédelem történetének főbb szakaszai I. Előtörténet (a XIX. Század közepéig) :1 II. Kezdeti szakasz 1872 – 1919-ig (48 év) III. Előkészítő szakasz 1920 – 1944-ig (25 év) IV. Átmeneti szakasz 1945 – 1961 (17 év) V. Megtorpanási szakasz 1962 – 1971-ig (10 év) VI. Kibontakozási szakasz 1972-től (30 év) 2-4

4 A természetvédelem története II.
A természetvédelem történetének főbb szakaszai I. Előtörténet (a XIX. Század közepéig) II. Kezdeti szakasz 1872 – 1919-ig (48 év) III. Előkészítő szakasz 1920 – 1944-ig (25 év) IV. Átmeneti szakasz 1945 – 1961 (17 év) V. Megtorpanási szakasz 1962 – 1971-ig (10 év) VI. Kibontakozási szakasz 1972-től (30 év)

5 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A szakasz kezdetének az első magyar nemzeti park megalakulását tekintjük, és napjainkban is tart. A korábbiakhoz képest szorosára emelkedett a védett értékek száma. Hazánk összes nemzeti parkja ebben a szakaszban létesült.

6 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Párizsi (Világörökségi) Egyezmény (1972) (World Heritage Convention – Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségéről) Az UNESCO párizsi közgyűlésén, 1972-ben fogadták el. Az egyezmény elsődleges célja a nemzetközileg is kiemelkedő jelentő- séggel bíró kulturális és természeti értékek védelme. Hazánk 1985-ben csatlakozott az egyezményhez.

7 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Elnökváltás (1972) A Minisztertanács 1972 júniusában Tildy Zoltánt elnöki beosztása alól felmentette és elnökhelyettesi pozícióba helyezte át. Az új elnök Rakonczay Zoltán erdőmérnök-közgazdász lett. Az új elnök az alábbi célokat tűzte ki: A védett területek kiterjedésének szorosára való emelése A veszélyeztetett fajok oltalom alá helyezése Legalább öt nemzeti park létesítése A természetvédelem területi szerveinek létrehozása

8 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Hazánk első nemzeti parkja, 1973-ban ha-on jött létre, debreceni székhellyel. A nemzeti park létrehozásáról szóló, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1850/1972 OTvH sz. határozata a Tanácsok Közlönye XXI. évfolyamának 58. különszámában jelent meg, mely 1973 január 1- én váltk hatályossá. A nemzeti park létrehozását ötéves előkészítő munka előzte meg.

9 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi kezelési feladatok (1973) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az OTvH között létrejött megállapodás értelmében az állami erdőgazdaságok ter- mészetvédelmi kezelésében lévő védett természeti területek – néhány kivétellel – további gondozásra az állami erdőrendezőségekhez kerültek át. Erre azért volt szükség, mert egyre több olyan terület vált védetté ame- lyeken az erdőgazdasági alkalmazottaknak nem rendelkeztek megfelelő hatósági jogosítványokkal a természetvédelmi feladatok ellátására. Ezzel szemben az erdőrendezőségeknek megvoltak a megfelelő jogosult- ságai az állami erdőkön túl a szövetkezeti erdőkben és az erdőn kívüli területeken is. Ugyancsak a változás mellett szólt az is, hogy míg az erdőgazdaság profit orientált cég, addig a rendezőség tervezési és felügyeleti felada- tokat ellátó szerv.

10 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi körzetek kialakítása (1973) Az OTvH a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának létrehozásával párhuzamosan kialakította az ország teljes területét lefedő, a jövőben létrehozandó regionális természetvédelmi szervezetek alapjait megte- remtő természetvédelmi körzeteket. A körzetek csak a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve kerültek kijelölésre. Ez volt első lépése az államerdészettől történő későbbi különválásnak. A létrehozott körzetek: Budapesti körzet Kecskeméti körzet Veszprémi körzet Szegedi körzet Soproni körzet Debreceni körzet Szombathelyi körzet Aggteleki körzet Pécsi körzet Egri – Miskolci körzet

11 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi felügyelőségek létrehozása (1973) A természetvédelmi felügyelőségeket a természetvédelmi körzetekben fokozatosan hozták létre. A felügyelőségeket ott hozták létre, ahol 1990-ig nem tervezték nemzeti park alapítását. (A felügyelőségeket 1990-ben természetvédelmi igazgatóságoknak nevezték át)

12 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Washingtoni Egyezmény (1973) (Convention on the International Trade of Endangered Species – CITES) A veszélyeztetett vadonélő állat- és növényfajok nemzetközi keres- kedelmét szabályozó egyezményt Washingtonban 1973 márc. 3-án fogadták el. Az egyezmény célja a veszélyeztetett fajok és a belőlük készülő termékek kereskedelmének figyelemmel kísérése, szabályozása és korlátozása, ill. tiltása. Hazánk 1985-ben csatlakozott az egyezményhez.

13 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Az Európai Nemzeti Parkok és Parkerdők Szövetsége (1973) Federation of National and Nature Parks in Europe - EUROPARC A Szövetség feladata a természetvédelmi kezelés gyakorlatának fejlesz- tése, új védetté nyilvánítások elősegítése, a védett területek megismer- tetése, illetve az ágazati politika befolyásolása. Hazai szervezetek a kezdetektől fogva tagjai a Szövetségnek.

14 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A Magyar Madártani Egyesület (1974) A ‘70-es években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a természetvédelem ügyének a támogatására meg kell nyerni a lakosság rokonszenvét is. Ezzel a céllal, az OTvH támogatásával jan. 4-én Budapesten megalakult a Magyar Madártani Egyesület. Mivel a tevékenységük hamar túlnőtt az ornitológia területén ezért a nevüket Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre változta- tták. A gyakorlati természetvédelmen túl nagy hangsúly fektetnek az ismeret- terjesztésre is.

15 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Távlati Természetvédelmi Program (1974) A 15 éves Távlati Fejlesztési Terv legfontosabb feladata, hogy a védetté nyilvánítási tevékenységben elkerüljék a rögtönzéseket, ill. az ötletsze- rűséget, továbbá, hogy a védetté nyilvánítások térben és időben olyan rendszerben legyenek, mely az érintett főhatóságoknak is megfelelő.

16 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Pro Natura emlékérem alapítása (1974) Az OTvH elnökének 1/1974. (TK.62.) OTvH sz. utasítása a „Pro Natura” emlékérem alapításáról, adományozásáról és adományozá- sának feltételeiről. Az emlékérem a kiemelkedő természetvédelmi munkát végző személyek és szervezetek tevékenységének elismerésére szolgál. A későbbiekben a díjazottak köre kibővült a környezetvédelem szakembereivel is. 1992-ben az emlékérem helyett létrehozták a Pro Natura díjat és Pro Natura emlékplakettet. 1975 és 2012 között 303 díjat osztottak ki természetvédelem témakör- ben.

17 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A BÚVÁR folyóirat átvétele (1974) Az 1935-ben alapított, biológiai és környezetvédelmi folyóiratot, a BÚVÁR-t a fenntartója 1974-ben meg akarta szüntetni. Az OTvH a lap fenntartását magára vállalta és természetvédelmi pro- filúvá alakította.

18 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A BÚVÁR folyóirat átvétele (1974) Az újság fontos bázisa volt a természetvédelem népszerűsítésének. A rendszerváltás után a lap fenntartója a TermészetBÚVÁR Alapítvány lett, így a neve is TermészetBÚVÁRra változott

19 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Hazánk második nemzeti parkja, 1975-ben ha-on jött létre, kecskeméti székhellyel. Az összes nemzeti parkunk közül a kiskunsági alakult meg a leggyorsabban és leginkább zökkenőmentesen.

20 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Az Országos Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézetének létesítése (1975) Mivel 1961-től minden barlang védelem alatt állt, ezért szükséges volt egy olyan intézet létrehozása, mely ezek számbavételét és az ezekkel kapcsolatos feladatok irányítását el tudja végezni. Az Intézet működése soron 3600 barlangot tárt fel és készítette el a közhiteles nyilvántartásukat. (1970-ben csak 1000 barlang volt nyilvántartásba véve.) Az intézet meglehetősen hányatatott sorsú volt, melyet végül a jelentős eredmények ellenére 1992-ben megszüntettek.

21 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Nemzeti park tanácsok létesítése (1975) Az OTvH elnökének utasítása szerint a nemzeti park igazgatóságok mellett tudományos tanácsadó és véleményező szervként tanácsokat kell létrehozni. Feladata a nemzeti park természeti és kulturális értékeinek feltárása, fejlesztése, rekonstrukciója, valamint tudományos, ismeretterjesztő és idegenforgalmi hasznosításának elősegítése.

22 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Távlati Természetvédelmi Fejlesztési Terv ( ) (1976) A 15 éves időszakra kijelölte és évekre bontva tételesen felsorolta a védelem alá helyezendő természeti területeket. Összesen: 200 országos jelentőségű természeti terület 1800 helyi jelentőségű természeti érték A 15 év alatt az országos jelentőségű területek esetében az elérni kívánt cél gyakorlatilag teljesült, míg a helyi jelentőségű területek esetén csak 880 természeti érték vált helyi jelentőségű értékként védetté.

23 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Kopasz Margit: Védett természeti értékeink (1976, második kiadás: 1978) Kopasz Margit által szerkesztett és gya- korlati szakemberek által írt könyv, mely hazánkban az első olyan kiadvány, mely az akkor védelem alatt álló természeti értékek és területek teljes körét ismer- tette. A könyvet a Mezőgazdasági Kiadó adta ki.

24 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Bükki Nemzeti Park (1977) Hazánk harmadik nemzeti parkja, 1977-ben ha-on jött létre, eleinte miskolci, majd egri székhellyel.

25 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) (1977) A Minisztertanács az Országos Környezetvédelmi Tanácsot és a Termé- szetvédelmi Tanácsot megszüntette és helyettük a két szakterületet összefogó Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanácsot hozta létre. (Mely működése során a természetvédelem terén maradandót nem alkotott.) Ugyanekkor az OTvH-t és az Országos Környezetvédelmi Tanács Titkárságát is összevonták és ezzel jött létre az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH). Ezzel megszűnt a természetvédelem korábban kialakított, és jól műkö- dő, önálló szervezete ezért összességében természetvédelmi szempontból kedvezőtlen változásnak tekinthető. A hivatal általános elnökhelyettesének irányításával (Rakonczay Zoltán) hozták létre a Természetvédelmi Főosztályt.

26 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Büntető törvénykönyv (1978) A törvény kimondja, hogy szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel kell büntetni azt, aki: fokozott védelem alatt álló vagy nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növényt vagy állatot, annak bármely fejlődési szakaszában lévő egyedét vagy annak származékát jogellenesen megszerzi, kül- földre juttatja, értékesíti vagy elpusztítja, valamint védett természeti területen jogellenesen, jelentős mértékben megvál- toztat.

27 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Védetté nyilvánítási csúcs (1978) Az OKTH megalakulásakor a kormány közel egy évig nem tudott megegyezni azon, hogy a hivatal élre szakember, vagy politikus kerüljön. Végül az utóbbi megoldás valósult meg, így Gonda György került a hivatal élére. Az egy évig elhúzódó átmenti időszakban a hivatalt továbbra is Rakonczay Zoltán vezette. Ez idő alatt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a leendő elnök egyáltalán nem rokonszenvez a természetvédelemmel, ezért a hivatalban az átmeneti időszakban felfokozták a védetté nyilvánítások ütemét. Ennek eredményeként a korábbi 50 ezer ha/év helyett 1978-ban közel 120 ezer ha területet nyilvánítottak védetté. Az elnökváltást követően a védetté nyilvánítások szinte teljesen leálltak.

28 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Környezet- és természetvédelmi felügyelőségek (1979) A korábban létrehozott, a nemzeti park igazgatóságok által le nem fedett területeken működő természetvédelmi felügyelőségeket összevon- ták a levegőtisztaság-védelmi állomásokkal és feladatkörüket kibőví- tették környezetvédelmi feladatokkal. Ezzel a korábban csak természetvédelemmel foglalkozó hatóságok fela- datai bővültek. Az átszervezéssel párhuzamosan az állami erdőrendezőségek természet- védelmi kezelési feladatait megszüntették, ezzel 56 év után a természet- védelem és az államerdészet teljes szervezeti különválása bekövetkezett. Továbbá a nemzeti park igazgatóságokat a területileg illetékes felügy- előségek ellenőrzése alá rendelték. Az átszervezés hátrányosan érintette és gyengítette természetvédelmet.

29 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A Bonni Egyezmény Kihirdetése (1979) (The Convention on the Conservation of Migratory Species of Wild Animals) Az egyezmény a vándorló vadonélő állatfajok védelmét hivatott megvalósítani. Hazánkban 1983-ban vált hatályossá.

30 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Berni Egyezmény (1979) Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védel- méről.

31 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A Bioszféra-rezervátumok kijelölése (1980) A MAB-program részeként hazánkban ekkor jelölték ki az alábbi bioszféra-rezervátumokat: Hortobágy ( ha) Kiskunság ( ha) Fertő-tó ( ha) Aggteleki-karszt ( ha) (1980-ban: Pilisi ( ha)

32 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi törvényerejű rendelet (1982) A rendelet sok szempontból előrelépés volt és kb. ugyanannyi szempont- ból visszalépésnek minősíthető. Pozitívumok: bevezette a fokozottan védett fogalmát lehetővé tette a bírságolást megteremtette a társadalmi erők hatékonyabb bevonását Negatívumok: Az akkor védelem alatt álló mintegy 400 ezer ha terület a rendelet szerint elegendő volt, így a későbbiekben a védett területek növelése már nem cél. (Ezt az elvet a hivatal akkori elnöke már a rendelet előtt is betartotta, de a későbbi utódai ezt az előírást nem vették figyelembe.)

33 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi rendelkezések felülvizsgálata (1982) A jogszabály egyértelműen természetvédelem ellenes volt. Elrendeli az egyes korlátozó vagy túlzó természetvédelmi intézkedések feloldását vagy enyhítését. A jogszabály végrehajtását kb ha védett terület védelmének felol- dásán túl a felülvizsgálatot végzők elszabotálták.

34 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A védett természeti területek őrzése (1983) Az 1983-ban kihirdetett OKTH határozat meghatározza a természetvédelmi őrök foglalkoztatásával, a szolgálat ellátásával, a sörétes szolgálati fegyver tartásával és az egyenruhával kapcsolatos előírásokat, részleteket. Létrehozza a Társadalmi Természetvédelmi Szolgálatot is, mely a társadalom természetvédelembe bevont rétegének szélesítését célozta természetvédelemben

35 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Csere az OKTH elnöki székében Gonda György nyugdíjazását követően Ábrahám Kálmán gépészmér- nököt nevezték ki a természetvédelem élére, aki egészen 1989-ig irányí- totta a hazai természetvédelmet. A kifejezetten műszaki képesítése ellenére nagy rokonszenvel volt a természetvédelem iránt. Munkába lépése után szinte haladéktalanul aláírta az elődje hat éves hivatali ideje alatt felhalmozódott védetté nyilvánítási rendelkezés ter- vezeteket. Hivatali ideje alatt a természetvédelem szinte teljes szabadságot élvezett. (Erre az időszakra a természetvédők jó szívvel emlékeznek.)

36 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Aggteleki Nemzeti Park (1985) Hazánk negyedik nemzeti parkja, 1985-ben ha-on jött létre, jósvafői székhellyel.

37 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács megszüntetése (1985) A Minisztertanács 1985-ben az Országos Környezet- és Természet- védelmi Tanácsot megszüntette. Feladatkörét az OKTV kapta meg.

38 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Oroszi Sándor: A magyar természetvédelem kezdete (1986) A könyvet az Országos Erdészeti Egyesü- let adta ki. A szerző a könyvét a törvényi alapon nyugvó természetvédelmet lehetővé tevő első hazai jogszabály megalkotásának 50. évfordulója alkalmából írta. A könyv megírásához óriási mennyiségű írásos dokumentumot használt fel. A szerző mivel sosem volt hivatásos ter- mészetvédő ezért az írása tökéletesen tárgyilagos.

39 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A természetvédelmi kormányrendelet módosítása (1986) A módosítás lényegesebb pontjai: Nemzeti park létesítésére irányuló előkészítő eljárás a Minisz- tertanács előzetes jóváhagyásával indítható meg. A bioszféra rezervátumok magterületei fokozottan védett területek. Védett természeti területen lévő külterületi ingatlan elidegenítése esetén a magyar állam elővásárlási jogát az OKTH felügyelőségei és nemzeti park igazgatóságai gyakorolják.

40 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal megszüntetése(1987) A Minisztertanács 1069/1987. (XII.18.) számú határozata értelmében (többek között) megszűnt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal.

41 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Létrehozása (1987) A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról alkotott törvény értelmében az OKTH és az Országos Vízügyi Hivatal összevo- násával megalakult a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisz- térium, mely 1990-ig a természetvédelem legfelső irányító szerve is volt, az irányítás a környezetvédelmi miniszter feladatkörébe tartozott. Ez volt hazánk első környezetvédelmi minisztériuma A döntés szakmailag helyes volt, de a gyakorlatban a természetvédelmet a környezetvédelemnek és a vízgazdálkodásnak is alárendelték.

42 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A környezetvédelem államigazgatási szervei (1988) A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter rendelete értelmében ban a korábbi 12 vízügyi igazgatóságot és az OKTH 7 felügyelőségét összevonták és ezzel létrejött a 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság. Az igazgatók kivétel nélkül vízügyi mérnökök voltak.

43 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (1988) A fentebb említett összevonás gyakorlatilag azt jelentette, hogy a nemzeti park igazgatóságok kivételével a természetvédelem szervezete megszűnt. Szervezetileg mindent a korábbi vízügyi igazgatóságokhoz alakítottak át. Jóval erősebb, jóval nagyobb támogatást élvező szervezetük volt, így a természetvédelem ügye erősen háttérbe szorult.

44 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi Főosztály (1989) A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban létrehozták a Természetvédelmi Főosztályt, melyet egy olyan miniszterhelyettes irányít, akinek a fő feladata természetvédelem (természetvédelmi miniszterhelyettes) Ezt a tisztséget Rakonczay Zoltán vállalta.

45 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Rakonczay Zoltán: Vörös Könyv (1989) Az Akadémiai Kiadó gondozásában ben megjelent könyv, mely a veszélyeztetett állat és növényfajokat ismerteti.

46 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Környezetvédelmi Minisztérium (1990) A rendszerváltás során a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisz- térium helyett létrehozták a Környezetvédelmi Minisztériumot. A változtatások zökkenőmentesen zajlottak. A nyugdíjba ment természetvédelmi miniszterhelyettes helyére a szakmai múlttal rendelkező Tardy János került helyettes államtitkár pozícióban. Szakmai szempontból a leginkább negatívnak ítélhető döntés a vízügyi ágazatnak a minisztériumból történő kiválása. Pozitívumként értékelendő, hogy a minisztérium belső szervezeteként létrehozták a Természetvédelmi Hivatalt, illetve, hogy a korábbi természetvédelmi felügyelőségeket természetvédelmi igazgatóságokként újjászervezték.

47 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Környezetvédelmi Minisztérium (1990) A korábbi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Természetvédelmi Főosztálya az új minisztériumban Természet- és Tájvédelmi Főosztály elnevezéssel folytatja a munkát. Haraszthy László a főosztály eddigi vezetője kivált a szervezetből, és a Magyarországon ekkor irodát nyitó WWF igazgatója lett.

48 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A helyi önkormányzatok létrehozása, a tanácsok megszűnése (1990) Az állam tulajdonából az önkormányzatok (a tanácsok utódjaként) tulajdonába kerülő vagyontárgyak között a törvény a védett természeti területeket is felsorolja. Tehát a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartása az önkormányzatok feladata lett.

49 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (1990) A természetvédelem számára kedvező változás volt, hogy a minisztéri- um szervezeti egységeként, helyettes államtitkár irányításával létrehozta a Természetvédelmi Hivatalt. (Bár az elnevezése hasonlít az egykori OTvH-hoz, de összehasonlít- hatatlanul más jogkörei voltak!)

50 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi Hivatal (1990) 1990 végén Tardy János nevezték ki a Hivatal élére, mely posztot 12 éven át töltötte be. A Hivatal szervezeti felépítése: Földtani és Tájvédelmi Főosztály Élővilágvédelmi Főosztály

51 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi szervezet (1990) 1990-ben kiadott KTM rendelet a természetvédelmi közigazgatás önálló jogi személyiséggel rendelkező, saját költségvetéssel és bérgazdálko- dással bíró szervekként létrehozta a nemzeti park és a természetvédelmi igazgatóságokat. Az igazgatóságokat a Természetvédelmi Hivatal irányította. Az igazgatóságok elsőfokú hatósági és szakhatósági jogkört gyako- roltak.

52 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Rakonczay Zoltán: A magyar természetvédelem 50 éve számokban (1990) Az Országos Természetvédelmi Hivatal gondozásában megjelent kiadvány közel 150 oldalon közel 30 ezer adatot tartal- maz.

53 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Fertő-tavi Nemzeti Park (1991) Hazánk ötödik nemzeti parkja, 1991-ben ha-on jött létre, sarródi székhellyel.

54 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Az önkormányzatok természetvédelmi feladata (1991) 1991-ben hozott, az önkormányzatok feladatait meghatározó törvény értelmében a települési önkormányzat képviselőtestülete nyilvánítja védetté a helyi jelentőségű természeti értékeket és gondoskodik ezek megóvásáról, fenntartásáról, bemutatásáról, helyreállításáról és őrzéséről. A természetvédelmi hatáskörök egy részének önkormányzati hatáskör- be történő átadása szakmailag kedvezőtlennek tekinthető, az önkor- mányzatok nagy száma (több mint 3000) és az ott dolgozó természet- védelmi szakemberek hiánya miatt.

55 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Kárpótlási törvény (1991) A törvény általános szabályként rögzíti, hogy a kárpótlásra kiadásra kerülő termőföldet védett természeti területen kívül kell kijelölni. Ha az így rendelkezésre álló földterület a kárpótláshoz nem bizonyulna elegendőnek, akkor – nemzeti park, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó, valamint fokozottan védett területek kivételével – a szövetkezeti tulajdonban lévő védett természeti terület is kijelölhető, ha ehhez az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárul. A törvény természetvédelmi szempontból a természetvédelem eddigi hazai történetében a legtermészetvédelem-ellenesebb magas szintű jogszabály. Ellenkezik a nemzetközi gyakorlattal és törekvésekkel és a józan ésszel is.

56 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A fahasználatok felfüggesztése fokozottan védett területeken (1991) A kormányrendelet értelmében a fokozottan védett erdőkben az alábbiak kivételével minden fahasználat tilos! Kivételek Természeti csapással sújtott területen a károk felszámolása Erdőpusztulás miatti egészségügyi fakitermelés Védett természeti érték megóvása Értékes természeti újulat felszabadítása Ezekben az esetekben is engedélyköteles a fahasználat.

57 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A szövetkezeti törvény (1992) A törvény alapján képzendő alkalmazotti, részaránytulajdonosi és kárpótlási földalapokba a szövetkezeti földeket úgy kell kijelölni, hogy a lakott tanyákhoz tartozó termőföld kivételével nemzeti park, nemzet- közi egyezmény hatálya alá tartozó, ill. fokozottan védett terület, valamint szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és erdő művelési ágú termőföld kivételével egyéb védett természeti terület ne kerüljön bele. A földalapba ki nem jelölhető védett, ill. védelemre tervezett természeti területeken az illetékes nemzeti park (vagy természetvédelmi) igazga- tóságnak kezelői joga keletkezik. A törvény legnagyobb hibája, hogy megengedte a védett területeken álló erdők kárpótlásra történő kijelölését.

58 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Tartósan állami tulajdonban maradó földterületek (1992) A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről hozott kormányrendelet meghatározza, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. induló vagyoni köréhez tartoznak azok a jelenleg állami tulajdonban lévő erdők, valamint meghatározott természetvédelmi tilalom alatt álló földterületek, amelyek az Állami Vagyonkezelő Rt.-hez tartozó gazdálkodó szervezetek kezelésében vannak. A rendelet a KTM-hoz rendelte a Hortobágyi Állami Gazdaság tulajdonosi jogainak gyakorlását, megjelölve azt is, hogy a szervezet 100%-os állami tulajdont élvez. Az elképzelések szerint a Hortobágyi ÁG a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság birtokába került volna, de végül a gazdálkodói feladatokat egy közbeiktatott szervezet - a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. - látta el.

59 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Állattenyésztési törvény (1993) A törvény kimondja, hogy a védett őshonos háziállatfajták jelentős genetikai értéket képviselnek, eredeti állapotuk megőrzése nemzeti érdek és állami feladat. Őshonosságuk miatt védett állatfajoknak kell tekinteni azokat a fajtákat, amelyek Magyarország természeti környezetében alakultak ki, illetve tartásuknak, tenyészetüknek történeti hagyományai vannak.

60 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Vagyonpolitikai irányelvek (1993) Az irányelv értelmében az Állami Vagyonügynökség bevételéből, többek között a védett vagy védelemre tervezett területekkel kapcsolatos kártalanítás is finanszírozható. Egy ilyen rendelkezés a természetvédelemre nézve nagyon kedvező lett volna, ha az ebből származó bevételek újabb területek felvásárlását szolgálták volna. Valójában azonban arról volt szó, hogy a korábban meggondolatlanul és eléggé el nem ítélhető módon magánkézbe adott védett területek egy részét visszavásárolja az állam.

61 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A Rioi Egyezmény aláírása (1993) A Magyar Köztársaság részéről a Rio de Janeiróban, június 13-án aláírt ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény megerősítéséről hozott 103/0994. (XII. 29.) OGY. sz. országgyűlési határozat, mellyel az Országgyűlés megerősítette az aláírt egyezményt és felkérte a Köztársasági elnököt a megerősítő okirat aláírására. Az egyezmény kihirdetésére 1995-ben, törvény formájában került sor.

62 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Környezetvédelmi hatásvizsgálatok (1993) A rendelet egyrészt előírja, hogy a természetvédelmi hatóság valame- nnyi előzetes környezeti hatástanulmány elbírálásában szakhatóságként vesz részt. Másrész meghatározza azoknak a tevékenységeknek a körét, melyek környezeti hatásvizsgálatra kötelezettek, az előírások a védett területek esetében az általánosnál szigorúbbak. A rendeletet később többször is módosították.

63 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Vadászat védett területeken (1993) A vadgazdálkodásról és a vadászatról hozott FM rendelet szerint a vadászterületek kialakításához, ha az védett természeti területet is érint, a természetvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges. A vadászjegyet attól vissza kell vonni, akivel szemben védett vagy fokozottan védett állat jogszerűtlen elejtése miatt pénzbírságot szabtak ki, ill. elmarasztaló határozatot hoztak. A vadászható állatfajokat a rendelet melléklete tételesen felsorolj, így a korábbi félreértések, (miszerint a nem védett állat vadászható), elkerül- hetővé váltak. A vadászterületen nem honos vadfaj betelepítéséhez miniszteri engedély kell. A vízivad vadászata a rendeletben meghatározott fészkelési és vonulási szempontból jelentős élőhelynek számító területeken egész évben tiltott.

64 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Fertő-Hanság Nemzeti Park (1994) A Hansági Tájvédelmi Körzet területét a korábban kialakított Fertő- tavi Nemzeti Parkhoz csatolták és ennek megfelelően a nevét is módosították.

65 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Madarak és Fák Napja (1994) A Madarak és fák napjával kapcsolatos rendelet meghatározza a Madarak és fák napjának időpontját (május 10.) Ezen a napon a lakosság természetismereteinek bővítése a cél, mely különböző rendezvények és megemlékezések segítségével zajlik.

66 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Nemzeti park és természetvédelmi igazgatóságok (1994) A KTM rendelet szerint a nemzeti park és természetvédelmi igazgató- ságok első fokú hatósági és szakhatósági ügyeinek tekintetében a másod- fokú hatósági jogkört a KTM Természetvédelmi Hivatala gyakorolja. A rendelet létrehozta a Körös-Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgató- ságot is, mellyel az igazgatóságok száma kilencre emelkedett. (öt nemzeti park igazgatóság és négy természetvédelmi igazgatóság.)

67 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A védett területek privatizációjának megakadályozása (1994) Az Alkotmánybíróság 33/1994. (VI. 17.) AB sz. határozatával kiegé- szített 28/1994. (V. 20.) AB sz. határozata megállapítja, hogy az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az Állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve ha ez más alapjog, vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.

68 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A védett területek privatizációjának megakadályozása (1994) Ugyanez az Alkotmánybíróság határozat megállapítja, hogy az 1992-es szövetkezeti törvény egyes rendelkezései alkotmányellenesek. Természetvédelmi szempontból a legfontosabb, hogy a védett területen lévő erdők kárpótlásra történő kiosztását alkotmányellenesnek nyilvání- tották és visszamenőlegesen megsemmisítették. Ugyanez az Alkotmánybíróság határozat megállapítja, hogy az 1993-as földrendező- és földosztó bizottságokról szóló törvény egyes rendel- kezései alkotmányellenesek, ezeket visszamenőlegesen megsemmisíti.

69 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A védett területek privatizációjának megakadályozása (1994) Az AB azt is megállapítja, hogy azok a természetvédelmi oltalom alatt álló területek, melyekre nézve a fenti rendelkezések nem eredményezik a természetvédelem eredeti szintjének helyreállítását, az állami tulajdo- nba és természetvédelmi szervek kezelésébe vételükre vonatkozó szabá- lyozás hiánya alkotmányellenes helyzetet teremt. Ezért az AB felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának november 30-ig tegyen eleget. Az AB ezzel hatályon kívül helyezte a természetvédelem érdekeit messzemenőkig sértő rendelkezéseket.

70 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A denevérfajok megőrzése (1994) Megállapodás az európai dene- vérfajok populációinak megőrzé- séről, amely lényegébrn a Bonni Egyezmény denevérfajokra vo- natkozó gyakorlati megvalósu- lása.

71 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. (1994) A környezetvédelmi miniszter által aláírt alapító okirat 1994 március 31-én kelt. A Hortobágyi ÁG felszámolását követően mintegy 17 ezer ha területet adtak át természetvédelmi szerveknek. A természetvédelem filozófiája szerint a területet az illetékes nemzeti park igazgatóságnak (HNPI) kellett volna átadni, de a döntéshozók véleménye szerint az igazgatóság berendezkedése és az ott dolgozók képzettsége nem tette volna lehetővé, hogy egy ekkora területen megfelelően gazdálkodjanak. Ezzel indokolva létrehozták a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht.-t.

72 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. (1994) A Kht főbb feladatai: A Kht.-nál található a magyar természetvédelem génmegőrzési céllal tartott állatállományának több mint a fele. Az állatok tartása, a gazdálkodás a hagyományőrző módon, az ökológiai gazdálkodásnak megfelelően zajlik. Természetvédelem Állatvédelem Környezetvédelem Nevelés Oktatás Ismeretterjesztés Tudományos tevékenység Kutatás

73 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Tardy János: Természetvédelem ‘94 (1994) A KTM Természetvédelmi Hivatala által kiadott könyv a természet-védelem és 1994 között adatait és történeti vonatkozásait dolgozza fel.

74 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A védett természeti területek kisajátítása (1995) Az Alkotmánybíróság 33/1994. (VI. 17.) AB sz. határozatával kiegé- szített 28/1994. (V. 20.) AB sz. határozata értelmében az Országgyűlés a természetvédelem számára kiemelkedően fontos törvényt alkotott a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról címmel. A törvény mintegy 260 ezer ha védett, ill. védelemre tervezett természeti terület állami tulajdonba vételét rendelte el, ill. tette lehetővé. Az intézményesített hazai természetvédelem megteremtése óta a terü- letek természetvédelmi kezelésbe vétele terén ez volt a legkiemelkedőbb jelentőségű jogszabály.

75 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Miniszteri biztos kinevezése a védett területek kisajátításának végrehajtására (1996) A kellően végig nem gondolt privatizáció következtében 200 ezer ha körüli védett természeti terület került magántulajdonba. A kedvezőtlen helyzet megoldására alkotott törvény végrehajtására Rakonczay Zoltán személyében miniszteri biztos jelöltek ki. 1996 – 1998 között kedvező áron kb. 100 ezer ha területet vásároltak vissza. A miniszter cserét követően a miniszteri biztos munkakörét megszűn- tették és a visszavásárlásokat radikálisan csökkentették, majd meg is szüntették. Ennek következtében a hat évre tervezett munka mind a mai napig nem fejeződött be.

76 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Hazánk hatodik nemzeti parkja, 1996-ban ha-on jött létre, pécsi székhellyel.

77 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény a természet védelméről) (1996) Az első önálló természetvédelmi törvény hazánkban. A törvény sok tekintetben újat alkotott és előrelépést hozott. Megalkotta a természeti értékek és területek általános védelmének fogalmát. A törvény erejénél fogva kiemelt oltalmat kaptak a források, lápok, víznyelők, szikes tavak, kunhalmok és földvárak. Előírja a védett területek kezelési terveinek elkészítését és tízéven- kénti felülvizsgálatát. Minden védett erdőt természetvédelmi erdőnek minősít (vagyis az elsődleges rendeltetése a védelmi rendeltetés). Törvényi szinten is megerősítette a nemzeti park igazgatóságok létét.

78 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény a természet védelméről) (1996) A törvénnyel kapcsolatban negatívum, hogy az előírt feladatok elvégzésére, és az adott határidők betartására nem volt elegendő a természetvédelemben dolgozók létszáma, így sok előírás csak jelentős késésekkel teljesült. Ugyancsak probléma, hogy a törvény számos kérdést nem rendez, csak kijelöli azokat a jogalkotókat akiknek ezeket a kérdéseket meg kell oldani, ennek megfelelően 55 egyéb jogszabályt kéne megalkotni.

79 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Erdőtörvény (1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről) (1996) A törvény megalkotása során a természetvédelmi törvénnyel való összhangra törekedtek. Természetvédelmi szempontból fontos előírása, hogy kimondja, hogy minden védett területen álló erdő elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű. Bár a két törvény összhangban van, mégis jelentős feszültségek alakultak ki a két szakterület között, mely elsősorban a védett terüle- teken álló erdők vagyonkezelésének végzésével volt összefüggésben.

80 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Vadászati törvény (1996. évi LV. tv. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról valamint a vadászatról) (1996) E törvény megalkotása során is a természetvédelmi törvénnyel való összhangra törekedtek.

81 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Tardy János: Magyarországi települések védett természeti értékei (1996) A Mezőgazda kiadó gondozásában megjelent nagyszabású munka, mely hazánk helyi jelentőségű védett termé- szeti területeit mutatja be.

82 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Hazánk hetedik nemzeti parkja, 1997-ben ha-on jött létre, szarvasi székhellyel.

83 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Hazánk nyolcadik nemzeti parkja, 1997-ben ha-on jött létre, veszprémi székhellyel.

84 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Nemzeti Környezetvédelmi Program – Nemzeti Természetvédelmi Alapterv A tervben a prioritások elsikkadtak a kevésbé fontos témák között. A tervben megfogalmazott legfontosabb teendők: Ökológiai folyosók, ökológiai hálózat és az érzékeny területek rendszerének kialakítása. A biodiverzitás megőrzése agrár élőhelyeken. Az ország %-ának védetté nyilvánítása. Biztosítani kell, hogy egy természetvédelmi őrre legfeljebb 3000 ha jusson. Az 1996-os Tvt. által előírt jogszabályok megalkotása. Az előírások közül a megadott határidőre lényegében semmi sem valósult meg.

85 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Hazánk kilencedik nemzeti parkja, 1997-ben ha-on jött létre, Budapest-Esztergom székhellyel.

86 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Környezetvédelmi Minisztérium ( ) A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megszűnését követően jött létre a Környezetvédelmi Minisztérium, mely tisztán a környezetvédelem ügyével foglalkozott.

87 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Védett területek kisajátítása (1999) A kisajátítással kapcsolatos 1995-ben alkotott törvény a kisajátítások lebonyolítására 2001-ig szabott határidőt. Eleinte gördülékenyen, évi ha-t vásároltak fel, de később a kisajátítási folyamatok erősen akadozni kezdtek, és a határidőt folyamatosan módosították. A folyamat még napjainkban is zajlik.

88 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi kezelési tervek (2001) A kezelési tervekkel kapcsolatos jogszabály megalkotása több mint két évtizede húzódott. A 2001-ben megjelent miniszteri rendelet előírja, hogy országos jelentőségű védett természeti területek esetében a nemzeti park igazgatósága köteles elkészíteni a kezelési tervet. A tervet tíz évenként felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell. Az újonnan védetté nyilvánított területek esetében már a védetté nyilvánítási eljárás során gondoskodni kel a kezelési terv elkészítéséről. Erdők esetében az erdészeti üzemtervet kezelési tervnek tekintik.

89 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Érzékeny természeti területek (2002) Az érzékeny természeti területek bevezetésének célja a természeti szempontból érzékeny földrészleteknek olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, továbbá kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét.

90 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Őrségi Nemzeti Park (2002) Hazánk tizedik nemzeti parkja, 2002-ben ha-on jött létre, őriszentpéteri székhellyel.

91 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ( ) A Minisztérium a Környezetvédelmi Minisztérium utódjaként működött. Több mint egy évtized után újra egy minisztériumhoz tartozott a vízügy és a környezetvédelem ügye.

92 A természetvédelem története II.
VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Vidékfejlesztési Minisztérium (2010-) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszűnését követően a természetvédelem ügye a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz került.

93 A természetvédelem története II.
A természetvédelem arcképcsarnoka Kaán Károly (Nagykanizsa, 1867 – Budapest, 1940) Miután Selmecbányán erdőmérnöki oklevelet szerzett 1892-ben állt munkába, így közel fél évszázadon át szolgálta az államerdészetet. Az első jelentős természetvédelmi munkája „A természeti emlékek fenntartása” címmel jelent meg 1909-ben, tehát a természetvédelem ügyét mintegy 30 éven át szolgálta. Kaán Károly

94 A természetvédelem története II.
A természetvédelem arcképcsarnoka Kaán Károly (Nagykanizsa, 1867 – Budapest, 1940) Az erdészek Bedő Albert után a szakma második legnagyobb alakjának tartják, míg a természetvédők az elsőnek. Munkásságának %-a az erdészethez kötődik. A 92 legfontosabb művéből csak 4 foglalkozik a természetvédelemmel, de ezek hordereje elég volt ahhoz, hogy a természetvédelem legnagyobb alakjává tegye. Ő kezdeményezte az erdőkről és a természetvédelem- ről szóló évi IV. tc. megalkotását. Életének utolsó évében ő látta el az Országos Természetvédelmi Tanács elnöki teendőit. Kaán Károly

95 A természetvédelem története II.
A természetvédelem arcképcsarnoka Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870-Budapest, 1950) Földrajztudós, felfedező, utazó, iskolateremtő egyetemi tanár, akadé- mikus. Az Országos Természetvédelmi Tanács második elnöke ( ) Az OTT elnökségét háborús időszakban töltötte be, így a Tanács, elnök- sége alatt nem ért el látványos eredményeket. Az elnöklése alatt védetté nyilvánított természeti értékek többsége mai határainkon kívül esik, illetve megsemmisült. Cholnoki Jenő

96 A természetvédelem története II.
A természetvédelem arcképcsarnoka Földváry Miksa (Siklós, 1877 – Balatonfenyves, 1945) Erdőmérnök, 1939 – 1945-ig az Országos Természetvédelmi Tanács ügyvezető alelnöke. 1901-től államerdészeti szolgálatot látott el. A természetvédelemmel a pályafutása végén került kapcsolatba. Kaán Károly után a második olyan erdőmérnök volt, aki a szűk szak- mai érdekein túl az általános természetszeretetet hirdette, és a termé- szetvédelem egészével kívánt foglalkozni. Ehhez megfelelő tudással rendelkezett. Munkáiban a tájból indult ki, és az abban fellelhető összes értéket sorra vette. Alelnöki tevékenysége során igyekezett minél több elképzelését a gya- korlatban is megvalósítani, de a folyamatos kudarcélmények hatására egyre pesszimistábban látta a helyzetet, ami a témával kapcsolatos írásaiból is érződik.

97 Tasnádi Kubacska András
A természetvédelem története II. A természetvédelem arcképcsarnoka Tasnádi Kubacska András (Budapest, 1902 – Budapest, 1977) Geológus, paleontológus, az OTT harmadik elnöke között. A rövid ideig tartó elnöklése alatt a legfőbb feladata a háború miatt lényegében megszűnt Tanács újjászervezése volt. Ezt a nehéz korszakot végigcsinálta, de az újjászervezett Tanácsot már nem ő vezette. Tasnádi Kubacska András

98 A természetvédelem története II.
A természetvédelem arcképcsarnoka Vadász Elemér (Székesfehérvár, 1885 – Budapest, 1970) Kossuth-díjas akadémikus, geológus professzor, az OTT negyedik elnöke (1950 – 1962) Az elnökök közül a védetté nyilvánítások tekintetében ő volt a legsikeresebb. Összesen 132 terület (kb ha) védettségét mondta ki. Geológusként elévülhetetlen érdemeket szerzett a geológiai értékek védetté nyilvánításával (pl.: az Aggteleki-karszt számos értéke, barlangok vagy ép- pen a Tatai Kálvária-domb). Hazánk első tájvédelmi körzetét is ő nyilvánította védetté 1952-ben. Vadász Elemér

99 A természetvédelem története II.
A természetvédelem arcképcsarnoka Ifj. Tildy Zoltán (Dombóvár, 1917 – Szeged, 1994) Jogász, újságíró, politikus, fotóművész, természetvédő, ig az OTT főtitkára, ig az OTvH és a TT elnöke, ig az OTvH elnökhelyettese. Tildy meglehetősen konfliktus kerülő ember volt, nem szeretett vitázni és szerepelni. Ezek a tulajdonságai akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor a Hivatal és a Tanács elnöke lett. Ez gyakran a hatékony munkát is akadályozta (pl.: egyszer sem hívta össze a Természetvédelmi Tanácsot) Az idő múlásával egyre inkább fotóművésznek tekintette magát (számos természetfilmjét és könyvét saját maga illusztrálta). Mivel egyre több időt töltött a filmezéssel és a fotózással ezért a Hivatal vezetésére egyre kevesebb ideje maradt. Végül a hivatal gyakorlatilag vezetés nélkül maradt.

100 A természetvédelem története II.
A természetvédelem arcképcsarnoka Ifj. Tildy Zoltán (Dombóvár, 1917 – Szeged, 1994) Mindezek hatására 1969 februárjában a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya elkészített egy öt oldalas beadványt, melyet a „Memorandum a magyar természetvédelem ügyében” címmel juttattak el az illetékesekhez. A memorandum lényege: a hazai természet- védelem irányításában jelentős személyi válto- zásra van szükség. Tildy Zoltánt fel kell menteni és helyére olyan személyt kell találni aki egyaránt élvezi a kormány és a tudomány vezetőinek bizalmát. Ezen előzmények hatására a Minisztertanács Tildy Zoltánt 1972-ben az elnöki posztról felmentette, de nyugdíjazásáig (1974) a hivatal állományában maradt. Tildy Zoltán

101 A természetvédelem története II.
A természetvédelem arcképcsarnoka Rakonczay Zoltán (Nyésta, 1929 –) Erdőmérnökként ig eleinte a Dél-Mátrai Állami Erdőgazda- ságnál, majd a Mátrai Állami Erdőgazdaságnál dolgozott. 1965-ben az Országos Erdészeti Főigazgatóságra helyezték ahol több átszervezést követően is vezető beosztást töltött be. között megszerezte a külkereskedelmi közgazdász mérnök oklevelet. 1972-ben az Országos Természetvédelmi Tanács elnökévé nevezték ki. Az OKTH létrehozásakor között államtitkári teendőket látott el. 1978-tól kilenc éven át államtitkár-helyettesként dolgozott. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban miniszter- helyettesi posztra nevezték ki, majd innen 1990-ben nyugdíjazták.

102 A természetvédelem története II.
A természetvédelem arcképcsarnoka Rakonczay Zoltán (Nyésta, 1929 –) között az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán egyetemi docensként a Környezetvédelmi Tanszék vezetője volt. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 1996-ban felkérte a magánkézbe került természeti területek állami birtokbavételének irányítására és kinevezte miniszteri biztossá, amely megbízatás ben járt le. Szakmai tárgyú írásainak száma meghaladja a háromszázat. Rakonczay Zoltán

103 A természetvédelem története II.
A természetvédelem arcképcsarnoka Tardy János (Budapest, ) között a mindenkori környezetvédelmi minisztérium termé- szetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Tardy János

104 Természetvédelmi alapfogalmak A természetvédelem története II.
Ajánlott irodalom

105 Természetvédelmi alapfogalmak A természetvédelem története II.
Ajánlott irodalom

106 Természetvédelmi alapfogalmak A természetvédelem története II.
Ajánlott irodalom

107 Természetvédelmi alapfogalmak A természetvédelem története II.
Ajánlott irodalom

108 Természetvédelmi alapfogalmak A természetvédelem története II.
Ajánlott irodalom