Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az elektronikus kereskedelem joga Informatikai jog 2015. április 3. Készítette: Dr. Pintér Szilvia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az elektronikus kereskedelem joga Informatikai jog 2015. április 3. Készítette: Dr. Pintér Szilvia."— Előadás másolata:

1 Az elektronikus kereskedelem joga Informatikai jog április 3. Készítette: Dr. Pintér Szilvia

2 Az elektronikus kereskedelem joga 1. Az elektronikus kereskedelem fogalma:  Elektronikus kereskedelemnek nevezzük mindazon eszközök és eljárások összességét, amelyekkel megvalósítható az áruk, termékek, szolgáltatások és ellenértékük cseréje és az ehhez kapcsolódó adminisztráció a világhálón keresztül. ( Interneten lebonyolított árucsere-tranzakciók, az árúk ellenértékének Interneten történő kiegyenlítése, eladó és a vevő közötti kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó kommunikáció)

3 Az elektronikus kereskedelem joga 2/1. Az elektronikus kereskedelmi rendszerek:  Az üzleti folyamat: 1.A vevő ( felhasználó) azonosítása, 2.A termék vagy szolgáltatás kiválasztása, 3.Megrendelés.

4 Az elektronikus kereskedelem joga 2/2. 1.A vevő ( felhasználó) azonosítása: Regisztráció az azonosításhoz/ ügyfélnyilvántartás Autentikáció ( felhasználóhoz egyértelműen hozzárendelt azonosítók helyességének és érvényességének ellenőrzése) Adatváltozásokat a felhasználó is tudja módosítani/a felhasználó hozzáférhet saját adataihoz

5 Az elektronikus kereskedelem joga 2/3. 2. A termék vagy a szolgáltatás kiválasztása: Termék-adatbázis Termékek jellemzői nemcsak szöveges információ formájában, hanem kép-,videó-és audió állományként is megadható. Felhasználó strukturálisan tudjon keresni a rendszerben Döntés, kiválasztás, vásárlás Megrendelő elkészítése ( termék megnevezése, cikkszáma, egységára, rendelt mennyiség) Választás módosítható, esetleg törölhető

6 Az elektronikus kereskedelem joga 2/4. 3. Megrendelés: Alapja az elkészített megrendelő Több lépcsős folyamat Ellenőrizni kell, hogy a megrendelés pontos-e Változás esetén módosítás Szállítási és fizetési mód kiválasztása Vevő jóváhagyja a megrendelést Eladó visszaigazolást küld a megrendelésről a vevőnek

7 Az elektronikus kereskedelem joga 2/5.  Elektronikus kereskedelmi rendszer egyszerűsített modellje: 1.Web szerver, amely kezeli magát a webes felületet 2.Alkalmazásszerver ( tranzakciós szerver), amelyik a felhasználó által indított műveleteket ténylegesen elvégzi 3.Adatbázisszerver, amelyik az adatokkal szolgálja ki az alkalmassági szervert illetve tőle adatokat fogad A felhasználó a web szervert látja, vagyis ahhoz kapcsolódik, a rendszer többi része számára közvetlenül nem hozzáférhető.

8 Az elektronikus kereskedelem joga 3/1. Az elektronikus kereskedelem fajtái:  B2C kereskedelem ( Business to Consumer) /kiskereskedelemi értékesítés 1.Hagyományos bolti kiskereskedelmi tevékenység „ internetesített” változata 2.Eladóhoz sok egyedi vevő tartozik, akik lehetnek természetes vagy jogi személyek is. 3.Nagy mennyiségű, de egyenként viszonylag kis összegű tranzakció jellemzi 4.Homogén árukészlet jellemzi 5.Egy ügyfél regisztráció egy személyt jelent 6.Klasszikus példa: könyv, CD, és hasonló áruk forgalmazásával foglalkozó webes áruház.

9 Az elektronikus kereskedelem joga 3/2.  B2B kereskedelem ( Business to Business)/ vállalatközi kereskedelem 1.Vállalatok vesznek részt a tranzakcióban 2.Egy-egy rendelés nagyobb volumenű és több különböző áruféleséget is tartalmaz. 3.Egy-egy regisztrációhoz tartozhat több személy, illetve egy ügyfélnek több regisztrációja is lehet. 4.Az ügyfelek rendelései jól becsülhetőek mind időben, mind a termékek vonatkozásában. Elektronikus piactér ( B2B Marketplace): olyan portálok, amelyek vállalati ügyfélkört céloznak meg és a portálok sajátosságait mutatják. Pl: kizárólag gyógyszeripari cégek számára elérhető, gyógyszeripari gépek, berendezések kereskedelmével foglalkozó piactér. Elektronikus beszerzés: olyan üzleti-informatikai rendszert értünk, amely automatikusan képes végigkövetni a beszerzés folyamatát ( árajánlat kérés, árajánlat elfogadás, megrendelés, fizetés) és annak adminisztrációját is.

10 Az elektronikus kereskedelem joga 3/3.  C2C kereskedelem ( Customer to Customer) / természetes személyek közötti kereskedelmi ügylet 1.„ elektronikus bolhapiac” 2.Szolgáltató az informatikai hátteret biztosítja 3.A kereskedő felek egyike sem a szolgáltató ügyfele 4.Kapcsolódó szolgáltatás nem biztosított ( pl.: számlázás)

11 Az elektronikus kereskedelem joga 3/4.  Internetes banki rendszerek 1.Minden bankfiókban igénybe vehető szolgáltatás felkínálása az Interneten 2.Fontos a biztonság 3.Internetes banki rendszer felépítése: Web szerver,amelyik az internetes prezentációs réteget szolgáltatja Tranzakciós szerver, amelyik a web szerveren keresztül, a felhasználóktól kapott utasításokat végrehajtja ( pl.: átutalás indítása) Adatbázisszerver, amelyik kiszolgálja a tranzakciós szerver adatigényét Back-Office előtérrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a tranzakciós szerver átadja a felhasználó által indított tranzakciókat a bank háttérrendszerének

12 Az elektronikus kereskedelem joga 4/1. Az elektronikus kereskedelem közösségi jogi szabályozása:  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”).2000/31/EK  Az irányelv az elektronikus kereskedelemről szóló [COM(97) 157 final] bizottsági közleményben foglalt iránymutatásokon alapul, amelyek célja az elektronikus kereskedelem egységes európai szintű jogi keretének létrehozása. Az akkori megközelítés célja a túlszabályozás elkerülése volt, ezért az a belső piaci szabadságokra épített, miközben figyelembe vette a kereskedelmi realitásokat és biztosította az általános érdekű célkitűzések hatékony védelmét. Ez az irányelv szintén azt a törekvést veszi alapul, hogy megszüntessék a tagállamok esetjogában megfigyelhető eltéréseket és ez által a fogyasztók és a vállalkozások bizalmát erősítő, megfelelő szintű védelmet nyújtsanak.COM(97) 157

13 Az elektronikus kereskedelem joga 4/2.  Irányelv hatálya: 1.Az irányelv hatálya alá tartozik valamennyi információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, így különösen vállalkozások közötti szolgáltatások, vállalkozások és fogyasztók közötti szolgáltatások, a kedvezményezettnek díjmentesen nyújtott szolgáltatások, amelyeket többek között reklám- vagy szponzori bevételekből finanszíroznak, valamint az online elektronikus tranzakciókat lehetővé tevő szolgáltatások (elsősorban áruk és szolgáltatások televíziós értékesítése és online értékesítési központok). 2.Az irányelv többek között az alábbi ágazatokra és tevékenységekre alkalmazandó: online napilapok, internetes adatbázisok, online pénzügyi szolgáltatások, online szakmai szolgáltatások (ügyvédek, orvosok, könyvelők, ingatlanközvetítők), online szórakoztatási szolgáltatások (például igény szerinti videó szolgáltatás), online közvetlen marketing és reklámozás, valamint internet-hozzáférési szolgáltatások. 3.Az irányelv kizárólag az Európai Unióban letelepedett szolgáltatókra alkalmazható. Mindazonáltal, a globális elektronikus kereskedelem akadályozását elkerülendő, az irányelv törekszik arra, hogy összeegyeztethető legyen a világ más részein hatályos jogi tendenciákkal.  Az előzetes engedélyezést kizáró elv: Az irányelv megtiltja a tagállamok számára, hogy olyan egyedi engedélyezési rendszereket vezessenek be az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, amelyeket más módon nyújtott, hasonló szolgáltatásokra nem alkalmaznak. Így például ellentétes lenne az irányelvvel, ha egy webhely megnyitását engedélyezéshez kötnék. Mindazonáltal a szabályozott szakmákkal (pl. online banki és pénzügyi szolgáltatásokkal) kapcsolatos webhelyek esetében előírható az engedélyezés.

14 Az elektronikus kereskedelem joga 4/3.  Átláthatóság: A tagállamoknak nemzeti jogszabályaikban kötelezniük kell az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtóit, hogy a szolgáltatások igénybe vevői és az illetékes hatóságok számára könnyen, közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tegyék a tevékenységeikkel kapcsolatos alapvető információkat: a szolgáltató nevét, címét, elektronikus levelezési címét, cégjegyzékszámát, szakmai címét és szakmai testületekben fennálló tagságát, valamint adószámát.

15 Az elektronikus kereskedelem joga 4/4.  Kereskedelmi tájékoztatás és a nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás: 1.A kereskedelmi tájékoztatásnak világosan azonosíthatónak és egyértelműnek kell lennie (6. cikk), hogy megerősítse a fogyasztók bizalmát és garantálja a méltányos kereskedelmi gyakorlatokat. Ezen felül az elektronikus levelezés útján küldött kereskedelmi tájékoztatásoknak – amint a felhasználó megkapta őket – ekként világosan azonosíthatónak kell lenniük. 2.A tagállamoknak továbbá intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az elektronikus levelezés útján nem kívánt kereskedelmi tájékoztatást küldő szolgáltatók rendszeresen tekintsék meg és tartsák tiszteletben az utólagos letiltás lehetőségét biztosító („opt-out”) listákat, amelyeken azok a személyek regisztrálhatják magukat, akik nem kívánnak ilyen kereskedelmi tájékoztatást kapni.

16 Az elektronikus kereskedelem joga 4/5.  A közvetítők felelőssége: 1.Az egyik legérzékenyebb kérdés a közvetítők, elsősorban a tárhelyszolgáltatók felelőssége. Valójában annak meghatározásáról van szó, milyen mértékben terhelje a technikai felelősség e közvetítőket a hálózatukon vagy szerverükön közzétett jogellenes és káros tartalmakért. 2.A meglévő jogbizonytalanság felszámolása érdekében az irányelv minden felelősség alól mentesíti a közvetítőket, akiknek közreműködése passzív jellegű, hiszen mindössze a harmadik féltől érkező információk „egyszerű továbbítását” biztosítják. Ezen felül a szolgáltatókat más közvetítő tevékenységek, például az adattárolás tekintetében is mentesíti a felelősség alól. Más szóval az infrastruktúrát és hozzáférést biztosító szolgáltatók nem tehetők felelőssé a továbbított információkért, feltéve, hogy nem a szolgáltató kezdeményezi az adatátvitelt, és nem ő választja ki az adatátvitel címzettjét vagy a továbbított információt. 3.Az irányelv ugyanakkor kimondja, hogy a tagállamok a webhely-üzemeltetők számára megállapíthatnak olyan kötelezettségeket, amelyek szerint azonnal tájékoztatniuk kell az illetékes közigazgatási hatóságokat a közreműködők által folytatott, jogellenesnek vélt tevékenységekről. Hasonlóképpen, a tagállamok kötelezheti a tárhelyszolgáltatókat, hogy közöljék az illetékes hatóságokkal azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik a tárolt oldalak tulajdonosainak azonosítását.

17 Az elektronikus kereskedelem joga 4/6.  Az irányelv végrehajtása: 1.A tagállamok és a Bizottság ösztönzik, hogy a szakmai szövetségek vagy szervezetek közösségi szintű magatartási kódexeket dolgozzanak ki, amelyek célja, hogy elősegítsék az irányelv megfelelő alkalmazását. A Bizottság ugyanakkor biztosítja, hogy a magatartási kódexek tiszteletben tartsák a közösségi jog alapelveit és közösségi szinten átláthatóak legyenek. A fogyasztói szövetségeket be kell vonni a magatartási kódexek kidolgozásába és végrehajtásába (16. cikk.). 2.A tagállamok biztosítják, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtója és a szolgáltatás igénybe vevője közötti vita esetében jogi szabályozásuk ne akadályozza a peren kívüli vitarendezési mechanizmusok igénybevételét, ideértve a megfelelő elektronikus eszközök útján történő igénybevételt is. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a jogviták peren kívüli rendezéséért felelős szervek az eljárási függetlenség, átláthatóság, kontradiktórius jelleg és hatékonyság, a jogszerű határozathozatal, a felek és a képviselet szabadsága elveit alkalmazzák (17. cikk). 3.A tagállamok biztosítják, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenységek hatékony bírósági keresetek tárgyát képezhessék. E bírósági kereseteknek lehetővé kell tenniük olyan intézkedések elfogadását, amelyek célja az állítólagos jogsértés megszüntetése és az érintett érdekek minden további sérelmének megelőzése (18. cikk). 4.A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik rendelkezzenek az irányelv hatékony végrehajtásához szükséges felügyeleti és vizsgálati eszközökkel. Hasonlóképpen gondoskodnak arról, hogy a hatóságok együttműködjenek más tagállamok nemzeti hatóságaival, és e célból kapcsolattartót jelölnek ki, akinek elérhetőségi adatait közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal (19. cikk.)

18 Az elektronikus kereskedelem joga 5. Technikai és szervezeti tényezők:  Meg kell teremteni az egyszerű és biztonságos rendelés lehetőségét. A világban összességében a vásárlások 90%- ának ellenértékét online bankkártyás fizetéssel egyenlítik ki, mely során megadják a bankkártya számát. Magyarországon ez az arány nem haladja meg a 10%-ot, mivel a vásárlók félnek a kártyaszámukat megadni. (Pedig az internetes fizetés teljesen biztonságos, ugyanis a felelősség nem a vevőt terheli, ő a vásárlást követő 180 napon belül visszavonhatja az internetes fizetéseket.)  Megbízható működés. Az emberek bizalmatlanabbak az olyan áruházakkal szemben, melyek hol működnek, hol nem.  Kialakult üzleti modellt (stratégiát) sugall  Lehetőleg a legfejlettebb technológiát használja és így a hagyományos vásárlási élményhez a legjobban közelít (ilyen például amikor egy terméket az egér segítségével teljesen körbe tudunk forgatni, így minden oldalról megfigyelhetjük)  Naprakészen frissíti a termékskáláját és lépést tart a vásárlói igényekkel, reagál az esetleges gazdasági, szociális vagy fizikai környezet változásaira.  Kellemes a megjelenése: ízléses színvilággal, grafikákkal, fotókkal rendelkezik, nincs túlzsúfolva, így a vásárlók szívesebben térnek vissza máskor is, akár néha csak nézelődni  A megjelenített termékekből lehetőleg mindig tart raktáron, így a vásárlónak nem kell csalódnia  A termékei a kiszállítás után nem okoznak csalódást, működőképesek és/vagy hibátlanok.

19 Az elektronikus kereskedelem joga 6. Vásárló-orientált működési tényezők:  A termékek vagy termékvonalak a hagyományos boltokban kaphatóknál kedvezőbb áron való árusításatermékvonalak  Felhasználóbarát működési mechanizmusok (például a termékek néhány kattintással megrendelhetőek legyenek, illetve gyorsan lehessen köztük keresni)  Motiváló tényezőket biztosítani a vásárlóknak, hogy később is itt vásároljanak (kuponok, ajándékok, leárazások)  Személyre szabott vásárlási élmény biztosítása (például a weboldal többféle színvilággal böngészhető, a korábbi vásárlások alapján olyan termékeket kínál fel, amelyek érdekelhetik a vevőt)  Közösségi élmény érzetét nyújtja (a korábban leírt vásárlói vélemény írásának lehetősége, fórumok, esetleg chat szobák biztosítása)chat szobák  A webáruház saját image-e az egész vásárlási folyamat alatt jelen van, (például a kiszállított termék egyéni kialakítású és grafikájú dobozban érkezik)webáruház  A vásárló képes legyen önállóan eligazodni az áruházban. Ehhez tapasztalt emberek által létrehozott menürendszert és felületet érdemes használni, illetve környezetfüggő súgók beiktatása célszerű.súgók

20 Az elektronikus kereskedelem joga 7. Az elektronikus kereskedelem problémái, nehézségei:  A vásárlók félreismerése, az hogy mit és hogyan szeretnek vásárolni. Még a legjobban hangzó márkákat és legtetszetősebb termékeket sem lehet eladni a weben, ha a kereskedők elszámítják a vásárlók elvárásait, szokásait vagy motivációját. Irányított piackutatással legtöbbször ez kiküszöbölhető.  Nagyobb webáruházak esetén tapasztalt szakemberek hiánya. Egy sor cég olyan embereket alkalmaz, akik keveset tudnak az internetről, az emberek böngészési szokásairól.  A versenyhez való akaraterő hiánya.  A versenykörnyezet várható reakcióinak megjóslására való képtelenség. Mit fognak lépni a versenytársak? Bevezetnek-e újabb márkákat?  Bevezetnek-e újabb szolgáltatásokat? Megpróbálják-e elcsalogatni a vásárlókat? Kitör-e az árháború? A versenytársak megismerésével, piackutatással mindez megelőzhető.  A működéshez szükséges erőforrások félrebecsülése. Milyen szoftver- és hardvereszközök, humán erőforrások szükségesek az optimális működéshez? Ennek megelőzéséhez átfogó erőforrás-tervezésre és munkaerő-képzésre lehet szükség.  A legfelső cégvezetés érdeklődésének, motivációjának hiánya. Ez legtöbbször ahhoz vezet, hogy egy bizonyos feladat megvalósításához nem gyűlik össze megfelelő mennyiségű anyagi forrás. Megelőzhető, ha a csúcsvezetést a fejlesztőcsapat már az elején bevonja a munkába.  Az elkészítéshez szükséges idő alábecslése. Egy elektronikus áruház kialakítása sok időt és pénzt emészthet fel, ennek elszámítása pedig még többe kerülhet. Alapvető projekt-tervezés, és fejlett analízis módszerek használatával ez kiküszöbölhető.  A projekt-terv követésének meghiúsulása. A kezdeti terv hanyag követése problémákat idézhet elő. Legalább a nagyobb lépések figyelésével többnyire megelőzhető.

21 Az elektronikus kereskedelem joga 8. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Az elektronikus kereskedelem joga Informatikai jog 2015. április 3. Készítette: Dr. Pintér Szilvia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések